"Igen, vallási, de azért, mert a kamat (usura) tönkreteszi a rendszert. Elvileg svájcban üzemel egy iszlám bank, ott se kamatot fizetnek a betétre, hanem részesedést a nyereségből. "
Igen, vallási, de azért, mert a kamat (usura) tönkreteszi a rendszert. Elvileg svájcban üzemel egy iszlám bank, ott se kamatot fizetnek a betétre, hanem részesedést a nyereségből.
A kamattal az a baj, hogy ketyeg, megállíthatatlanul, nem vesz figyelembe semmit, és felzabálja a rendszerben lévő tőkét. Ellentételezésként újabb gazdasági övezeteket kell a rendszerbe csatolni (pld. szocilista blokk, majd később kelet-eu bővítés, kína), inflációval növelni a számokat, és próbálni magasabb összegeket fenntartani, mint a kamattal emelt követelések összege... Na, ez nem tarthat örökké. Vagy összedől az egész rendszer, vagy bevezetik a világpénzt, vagy megismerkedünk a defláció fogalmával... Miközben a fél világ megdöglik.
Hmm, a 0 kamat nem jelenti azt szvsz, hogy a reálkamatláb is nulla, pl. van ugye infláció. Nem tudtam, hogy náluk nincs kamat, de ennek gondolom inkább vallási okai vannak. Amúgy nemrég olvastam, hogy a kamat latin neve az usura, és a kora középkorban a keresztény egyház tiltotta.
Szerintem arra gondolt, hogy ha a világon van mondjuk összesen 1 millió $, te ezt megkapod hitelbe, akkor hogy fizeted vissza, hogy a kamatot is ki tudd fizetni - más forrás nincs ezen kívül...
Az araboknál (iszlám bank) nem véletlenül nincs elvileg kamat, mert úgy látszik, az ő matematikusaik annó megértették, hogy a kamat hazavágja a rendszert...
Jól látod. A hiányzó láncszem az infláció. Ez segít rá a rendszerre, hogy ne omoljon össze, viszont ez sem tökéletes megoldás, mert újabb hullámokat generál, így egy piramisjátékhoz hasonlítható leginkább a pénzügyi világ, csak jóval lassabban döl be... A globalizmus révén eljutott a rendszer a végéig, nincs több új ügyfél gyakorlatilag...
A válság kirobbanása előtt állítólag a világ GDP-jének 12-szerese forgott a piacon. Ennyi likviditásnak valahová el kellett folynia, mentek fel az árak. Ez nem működik egy idő után, és most dől össze a rendszer.
mostani rendszerünkben a pénz ugyebár hitelnyújtással jön létre, és a hitel visszafizetésével megszűnik > számomra ez mintha azt jelentené hogy az összes kamat és az összes hitel makrószinten kifizethetetlen, mert a forgalomban levő pénzmennyiség = a hitelösszeggel. mintha a rendszerben kódolva lenne az újabb hitelekkel folyamatosan növekvő pénzmennyiség mert csak így fizethetők a korábbi kamatok és hitelek...
talán hiányzik egy láncszem a fenti gondolatmenetből.
Ez szerintem nem annyira problémájuk, ez mindig is így volt. Inkább az a gond, hogy az adós nem akarja megérteni, hogy azért olyan kurva magas a kölcsönének a kamata a 2%-os euró alapkamat ellenére, mert a KH nem annyit, hanem 6%-ot fizet az euróbetétre, hogy finanszírozni tudja.
Elméleti példaként hoztam fel, lényegében arra, hogy a hitel/betét mutatóval nem nagyon lehet önmagában mit kezdeni, mivel az 1.0 vagy egy ez alatti érték sem jelenti azt, hogy a bankot nem tudja zavarba hozni akár egy kisebb bank run. Ismerni kéne a kötelezettségek és a követelések lejárati szerkezetét, a rövid- ill. hosszútávú követelések/kötelezettségek volumenét, azok kockázati besorolását, behajthatatlan követeléseket, a saját tőkét satöbbi.
De ha lenne annyi pénzük, akkor nem tudnának hitelezni. Nem tudnának kamatot beszedni, ergo kamatot kifizetni sem.
A betétesnek kellene fizetni, hogy ott tarthatják a pénzüket. :-))))
A bankok nagy problémája manapság, hogy a betétek nagy része rövid lejáratú (3-12 hó) illetve látra szóló, míg a hitelek hosszú lejáratúak (5-10-15 év).
A bankok eleve azzal a feltételezéssel működnek, hogy egyszerre nem veszi fel mindenki a pénzét. Mint a telefonhálózatok: nincs akkora szabad sávszélesség, hogy az előfizetők fele egyidőben felhívhatja az előfizetők másik felét. Átlagos terhelést tudnak csak kiszolgálni néhány százalék tartalékkal. Ha a bankoknak valóban lenne annyi pénzük, akkor semmi gond nem lenne abból, ha kitörne egy pánik, s a betétesek ki akarnák venni a pénzüket.
Persze, de én mondjuk nem nagyon látok a topiknyitóban a bankokkal szembeni - egyébként divatos - negatív felhangot, a hitel/betét arány is gondolom inkább kérdés, mint vád. Ezt pl. akkor nagyrészt tisztáztuk.
A topiknyitó tehát szvsz a pénzügyi rendszer működésére kíváncsi, ami egyébként marha érdekes téma, engem is foglalkoztat.
Így van, és abban nincs semmi kivetnivaló, ha a kereskedelmi bank, vagy a vállalati bank alapvetően hitelekből él. Ez a dolga. Egy vállalati banknál pl. elég fura lenne, ha több betétje lenne, mint hitele. A cégek végül is vegyenek fel hitelt, ruházzanak be, fejlesszenek, nőjenek, ez a dolguk, nem az, hogy a pénzen üljenek.
Pont ezért írtam, hogy a hitel/betét arány önmagában semmit nem mond, mert az még 1 körüli értéknél is kérdéseket vethet fel, ha csak ezt a két tényezőt nézzük önmagában, hiszen lehet egyéb saját (saját tőke) és idegen forrása (más bankok).
Nem egy bankból áll a bankrendszer, hanem sokezerből, amelyek egymást is finanszírozzák. És nem csak kereskedelmi bankok vannak, hanem befektetési bankok, privátbankok is, amelyeknél egyáltalán nincs hitel, csak vagyonkezelés. Márpedig ezek a kezelt vagyonok is kimennek valahová a gazdaságba forogni, hogy nőjenek.
Egyébként még a hitel/betét ~ 1.0 arány is érdekes, még ha alulról is közelíti az 1.0-et. Gondolj bele, van egy bank. Beteszel 1.000 forintot. A bank mondjuk tartalékol 100 forintot, szabad tartalékot nem képez, hitelez 900 forintot.
Tehát van két ügyfél A és B. A-nak a betétszámláján van 1000 forint, B-nek pedig 900 forint (emellett neki van egy hitelszámlája is). Na most hirtelen lett 1.900 forint a pénzmennyiség. És mi van, ha B kiveszi a teljes 900 forintot, majd A-nak is szüksége van a pénzre?
Másik: nyilván a banknak lehet illetve van is saját forrása illetve idegen forrása (ennek része az ügyfelek betéte).
1. nyilván hitelezhet idegen forrásból is, pl. hiteleit refinaszíroztathatja más bankkal vagy akár a jegybankkal is. A tartalékráta kijelöli, hogy a ker.bankok betéteinek hány százalékát kell kötelezően a jegybanknál elhelyezni, elvileg ezzel tudja a jegybank a pénzmennyiséget szabályozni.
Úgy müködik, hogy ha be raksz 4 misi betéti kamatot, akkor az okosabb bank kiadja ezt 4 db adósnak 1-1 milliós hitelre, akkor a neked járó kamatot a bank 1 adóstól beszedi, a másik 3 adós által fizetett kamat a bank nyeresége.
Persze ebből el kell tartani pár embert, bankszénkházat, de azért meg van a luxusprofit, mint pl. OTP évi 300 milliárd Ft tiszta haszon. Aztán jönnek a havi több millióval megfizetett Simor Andrások, Vértes Andrások, Berecz Ilonák, hogy nincs ingyenebéd.
