Vádat emelt a Hajdú-Bihar megyei Főügyészség Gergely Zsolt, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes alelnöke ellen - értesült az eszakhirnok.hu hírportál.
Az alelnök ellen azért indult eljárás, mert állítólag ár alatt akarta eladni a megyei önkormányzat tulajdonában álló ITC (International Trade Center) irodaházat. A lap információi szerint a legfontosabb bizonyítékok az ügyben Gergely telefonjának lehallgatási jegyzőkönyvei.
A vizsgálat tavaly júniusban kezdődött. Akkor a Független Hírügynökség arról számolt be, hogy nem csak az ITC-épület miatt indult meg a nyomozás, hanem a SZOT-székház és a tapolcai kemping esetén merült fel a gyanú, hogy áron alul értékesítették az ingatlanokat.
Az ügynek két másik gyanúsítottja is volt. Gergely Zsolt a gyanú szerint segített az egyik vevőnek abban, hogy áron alul jusson hozzá az ITC-hez. A 12 emeletes székházat korábban háromszor is meghirdették, negyedszer érték megjelölése nélkül.
Az alelnök telefonbeszélgetéseit több mint fél éven át lehallgatták. A Független Hírügynökség akkor úgy értesült, az alelnök a vevőjelölttől egy 50 millió forintos ingatlant kapott azért, hogy segítsen a székház áron aluli értékesítésében, de az üzlet végül nem jött össze.
Egyrészt hűtlen kezelés, az áron aluli eladás - olvashatod, másrészt vesztegetás...kapott egy 50 milkós házat, hogy összehozza a dógot....- ezt is olvashatod a topikban. További jó erőködést....
A feltételezés szerint akart csinálni rosszat, csak nem jött neki össze. Ha összejött volna, kárt okozott volna. Nem jött össze ergó nincs kár. Szerintem ez nem túl bonyolult. :)
Mondjuk kiváncsi lennék, hogy eg yilyen össze nem jött üzletnek mennyi a kárértéke. Legfeljebb azt lehet megállapítani, hogy x millió forint lett volna.... A bíró meg dönthet, hogy x évet adtam volna...
Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről egy tevőleges magatartást, a jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget, míg passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.
Tekintettel arra, hogy a passzív vesztegetés elkövetői hivatalos személyek vagy költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy társadalmi szervezetnek dolgozói vagy tagjai, illetve önálló intézkedésre jogosult dolgozói vagy tagjai, ezért a passzív vesztegetést a Btk. szigorúbban bünteti.
Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről egy tevőleges magatartást, a jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget, míg passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.
Tekintettel arra, hogy a passzív vesztegetés elkövetői hivatalos személyek vagy költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy társadalmi szervezetnek dolgozói vagy tagjai, illetve önálló intézkedésre jogosult dolgozói vagy tagjai, ezért a passzív vesztegetést a Btk. szigorúbban bünteti.
Súlyosabban büntetendő a cselekmény az aktív hivatali vesztegetés általános formája esetén, ha az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen .
Az aktív gazdasági vesztegetés súlyosabban büntetendő alakzata, ha jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának vagy tagjának adják vagy ígérik .
A hivatali visszaélés súlyosabb megítélésű esetében az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy ezzel a hivatalos személyt magát is bűncselekmény - hivatali visszaélés - elkövetésére vegye rá.
A vesztegetéshez kapcsolódó speciális rendelkezések
A törvény büntethetőséget megszüntető okot határoz meg mind az aktív, mind a passzív vesztegetés elkövetői számára, ha a cselekményt - mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna - a hatóságnak bejelentik és az elkövetés körülményeit feltárják .
A törvény a korrupció elleni harc keretében büntetni rendeli azt a hivatalos személyt is, aki - bár e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett a még le nem leplezett vesztegetés elkövetéséről - a hatóságnak - mihelyt tehette - nem tett feljelentést
"Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban neki, vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, aktív hivatali vesztegetést követ el . Úgyszintén aktív hivatali vesztegetést valósít meg a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha felügyeleti vagy ellenőrzési tevékenységének teljesítése mellett megakadályozhatta volna, hogy a gazdálkodó szervezet dolgozója vagy tagja a gazdálkodó szervezet érdekében hivatalos személy működésével kapcsolatban a hivatalos személynek vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt adott vagy ígért .
Aktív gazdasági vesztegetésért felel, aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy a társadalmi szervezet dolgozójának illetve tagjának vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje .
A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogtalan előny adása, a jogtalan előny ígérése, illetve a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása."
Vádat emelt a Hajdú-Bihar megyei Főügyészség Gergely Zsolt, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes alelnöke ellen - értesült az eszakhirnok.hu hírportál.
Az alelnök ellen azért indult eljárás, mert állítólag ár alatt akarta eladni a megyei önkormányzat tulajdonában álló ITC (International Trade Center) irodaházat. A lap információi szerint a legfontosabb bizonyítékok az ügyben Gergely telefonjának lehallgatási jegyzőkönyvei.
A vizsgálat tavaly júniusban kezdődött. Akkor a Független Hírügynökség arról számolt be, hogy nem csak az ITC-épület miatt indult meg a nyomozás, hanem a SZOT-székház és a tapolcai kemping esetén merült fel a gyanú, hogy áron alul értékesítették az ingatlanokat.
Az ügynek két másik gyanúsítottja is volt. Gergely Zsolt a gyanú szerint segített az egyik vevőnek abban, hogy áron alul jusson hozzá az ITC-hez. A 12 emeletes székházat korábban háromszor is meghirdették, negyedszer érték megjelölése nélkül.
Az alelnök telefonbeszélgetéseit több mint fél éven át lehallgatták. A Független Hírügynökség akkor úgy értesült, az alelnök a vevőjelölttől egy 50 millió forintos ingatlant kapott azért, hogy segítsen a székház áron aluli értékesítésében, de az üzlet végül nem jött össze.
