Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok. Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen. Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá!
Biblia
A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány tudást ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás. A tudomány főleg a tényekkel foglalkozik; a vallás főleg az értékekkel foglalkozik. A kettő nem egymás riválisai, hanem egymás kiegészítői.
Martin Luther King
Amikor a nap feljön, az Úristen mosolygását látom (...) és az Úr mosolyát látom akkor is, amikor a nap lemegyen. Az Úr mosolygását látom a holdon is, s szemének derűs csillogását minden kicsi csillagban. Az ég kékségében az örökös tisztaság szent törvényét látom s a tovaszálló gondoskodó szeretetet, mely éltet bennünket tisztító esőkkel. A szélben az Ő szent leheletét érzem, mely naponta tisztára mossa a lelkemet a szenny kísértéseitől.
Wass Albert
Tudjad, hogy minden, ami szép, emberien hasznos és okos, összetartozik. A templomokban és a műhelyekben ugyanaz a lélek szól Istenhez és a világhoz.
Márai Sándor
Ez a való világ csupán képmása és tükre a Paradicsomnak. Ennek a világnak a puszta léte azt bizonyítja, hogy létezik egy tökéletesebb világ. Ezt azért teremtette az Isten, hogy az emberek a látható dolgokon keresztül fölfoghassák az ő lelki tanítását és bölcsességének csodáit.
Paulo Coelho
"Na mi fehérfajú emberek így vagyunk ezzel, hogy megszakítva Istennel a kapcsolatot, a földi világunk óhatatlanul elpusztul. Tehát a legfontosabb dolgunk az, hogy ezt az elszakított szálat visszaépítsük. Mert még nem szakadt el, csak nagyon vékony. Nem szabad elszakítani!"
"A pók, amikor valamikor föntről ereszkedik lefelé, akkor rendkívül erős szálat sző, mert tudja, hogy erre fogja építeni a pókhálót. Elkezdi építeni a pókhálót, körkörösen, sugárirányban, a pókháló egyre nagyobb, minél nagyobb, annál több bogár, légy ragad fenn a pókhálón, annál teljesebb, boldogabb a földi világa, a pók annál többet tud enni, a pók egyre növekszik, aztán a pókháló már akkora, hogy dolgoznia sem kell, csak elfogyasztja azt a táplálékot, amit a pókháló biztosít számára és hát unalmában elmegy egy kicsit dzsoggolni, körbenéz a világban, elmegy kirándulni, körbenézi a birodalmát és véletlenül odatéved ahhoz a szálhoz, ami fölfelé megy. Elfelejtette már, hogy miért csinálta ezt a szálat. De nem tetszik neki. Hát mi a fenének ez a szál? Hát nincs ennek semmi értelme, nem marad fönt rajta bogár, légy, ebből nem lesz táplálék, ez a földi élethez semmi segítséget nem ad és átvágja ezt a pókháló szálat. Ezt mindenki el tudja képzelni, ezen lógott a pókháló. Az egész leesett és elpusztult."
"Az egyik, hogy megtartották az éggel a kapcsolatot, a Teremtővel és a közösségi szemléletet.
A fehérfajú ember megszakította a fentivel a kapcsolatot és egymással is. Már nem törődik a másikkal, csak önmagával. Önmagához mér mindent. Ezt következőképpen magyarázza el Huntington, hogy megértse mindenki, hogy hogy járt a szerencsétlen fehérember."
"Nietzschéről annyit, szintén kevesen tudják, hogy öreg korában ült az ablaknál, kinézett az ablakon, akkor még nem gépkocsik voltak, hanem lóvontatású járművek,
lovaskocsik, hintók és egy balesetet látott Nietzsche az ablakából. Nagyon közel volt a baleset, látta a lovat, amely megsérült és haldokolt. És Nietzsche belenézett a ló szemébe és a ló szemében lévő fájdalomban meglátta Istent és ebbe beleőrült.
Én pedig azt szeretném, ha a fehérfajú emberek nem őrülnének bele és nem pusztulnának bele abba, ami számunkra elérhető, ezt Huntington a következőképpen fogalmazza meg: A különböző, más kultúrák, mindegy, hogy az a buddhizmus, iszlámizmus, sintóizmus, tehát a nagy világkultúrák egymástól különböznek, de bizonyos dologban megegyeznek és azonosak. Mi ez a két dolog?"
"Azt mondja, hogy a mi fehérfajú társadalmunk, valamikor a francia forradalom idején megszakította kapcsolatát az éggel, az Istennel. Persze vannak Isten hívők, de az országok, a nemzetek vezetői, elvesztették a szakralitásukat és az emberek tömegeit.
A fehérfajú világ azt mondja, ahogy Nietzsche annak idején: Isten meghalt. De Nietzsche itt vesszőt tett ki, ezt viszont nem idézik, mert a mondat további folytatása így hangzik: és mi öltük meg.
Mert az ember úgy gondolta, hogy ő kezébe tudja venni a világ sorsának irányítását, a természetet megértve, azt leigázva, a természeti erőket is birtokába veheti."
"Mi fehérfajú emberek, akik a Földön, mintegy másfél milliárdnyian vagyunk, szemben az öt és fél milliárd egyéb fajú emberekkel, mi birtokoljuk a földi javak 80 százalékát. A nem egészen 20 százalék birtokolja a 80 százalékot. És a maradék pedig a 20 százalékot.
Azt mondta Huntington, hogy ez az arány, nagyon fontos, 2030-ra már kiegyenlítődik, 2050-re pedig az arány megfordul. És ez a fehér faj, aki hozzászokott ahhoz, hogy korlátlanul fogyasztja a Föld jóságait, kirabolja a földet, tönkreteszi a földet, a fehér faj pusztulásához vezet vagy vezethet.
És miért mondja ezt egy társadalom és gazdaságtudós és mire hivatkozik, ez a nagyon érdekes!"
"Félelem igazgat. Félelem igazgatja a hatalmon lévőket, ezért a nép, a nép akit óvni, akit szolgállani kellene, azt a népet megvetik és azt a népet meggyalázzák.
Minden nap meggyalázzák az életünket, mert megtagadják a természet törvényeit,
mert elszakadtak az Úristentől.
Nem papi személyek és nem is teológusok és nem is filozófusok fogalmazták meg a következő történetet, amit elmondok. Ezt, akinek van kedve, utána tud nézni: Samuel Huntington és Fukuyama, akik közgazdaságtannal foglalkoznak és akik azt mondják, hogy mi, a fehér faj, végveszélyben vagyunk."
