Ezzel mi a gondod. Most is van egy saját "dákoromán" elméletünk, amiben nem is az a gond, hogy egyre tarthatatlanabb, hanem az, hogy aki meg meri kérdőjelezni, az "mélymagyar", nacionalista és hasonlók.
Van ugyan egy kis alapvető különbség a dákoromán és a hun-magyar elmélet között, de nem az a lényeg, hogy bármelyik megdönthető-e vagy tán kiállja a kritikát, hanem az, hogy végre lehessen erről az oldalról is vizsgálni a történelmünket.
9 / 5 „A válságos helyzetben lévő megyékben a cigánybűnözés megelőzésére és felderítésére szervezeti egység létrehozása a rendőrségen belül.” Íme a nyílt rasszizmus! CSAK a cigánybűnözés megelőzésére? csak a cigány által elkövetett bűnözés a bűnözés, vagy a bűnüldözés faji származástól független? A szervezeti egységek alatt gettók értendők – áram alá helyezett szögesdróttal körbekerítve? És mit ért megelőzés alatt? A romák szabad mozgáshoz és lakhelyváltoztatáshoz való joguktól történő megfosztást?
Valóban van némi furcsaság abban, hogyan lehet egy egység keretében vizsgálni mondjuk a színesfémlopást meg a tanárveréseket...
. Alkotmányosság Az 1944-es német megszállással Magyarországot letérítették a jogfolytonosság útjáról, és az alkotmányossági válságot sem a kommunizmusnak, sem a rendszerváltoztató elitnek nem állt érdekében helyreállítani, így a hosszúra nyúlt huszadik századot még nem sikerült lezárnunk.
Az első állítás igaz is meg nem is.
1944-ben valóban bizonyos szempontból új alapokra helyeződött a magyar államiság.
De nem a német megszálláskor! Horthy a helyén maradt, akárcsak az Országgyűlés.
Sőt, még csak nem is a nyilas hatalomátvétellel, mert bár kényszer hatására, de Horthy aláírta a hatalom átadását.
Az új államiságot a decemberben megalakuló Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány jelentették. Ezek létrehozására pedig pont azért volt szükség, mert az addigi államhatalom a németeket szolgálta, így szükség volt új irányításra a "felszabadult" területeken.
Ugyanakkor a kialakuló új államot, amely 1946. február 1-jén köztársaság lett, a nemzetközi jog az addigi Magyar Királyság jogutójaként kezelte. Vagyis felesleges ennyi idő elteltével alkotmányosság visszaállításával bajlódni.
11 / 5 „Az Árpád-sávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítása.” Az Árpád-sávos zászló ma a Jobbik és a Magyar Gárda pártzászlaja, a nemzeti radikalizmus jelképe. Ugyanúgy nyilvánítaná össznemzeti jelképpé, mint anno a kommunisták a vörös zászlót? Mert itt erről van szó! Egy párt- és politikai szimbólum ráerőltetése azokra is, akik nem azonosulnak azzal a politikai ideológiával.
Ez valóban nem kéne. Ilyen alapon össznemzeti jelképpé nyilváníthatnák a hármashalmos-kettőskeresztes zászlót is. Nem is értem, azt miért nem propagálják ennyire, pedig az is Árpád-kori jelkép, ráadásul sokkal inkább az ország jelképe, mint a sávos, amely elsősorban a dinasztiára utalt.
Az egyházi esküvő állami anyakönyveztetése nem jelentene kötelező egyházi esküvőt. Egyszerűen csak azt, hogy aki egyházi esküvőt akar, annak ne kelljen két szertartáson részt vennie.
Kicsit morbid hasonlat, de temetésnél sem rendeznek két búcsúztatást annak sem, akit egyházi szertartással temetnek el.
Aki a kritikát írta az nagyon sok logikai bukfencet vét. Csak kiragadva egyet, feltételezi, hogy az államigazgatás és a gazdasági élet szereplői között nincs átfedés vagy kapcsolat. Ez sajnos nem így van ma Magyarországon. A "kritika" sokkal zavarosabb, mint maga a program, ami egyébként a laikus birka tömeg nyelven íródott, így még sikeres is lehet.
Tönkrement? Ki sem alakult. Hosszú évtizedekig nem lehetett, utána egy rakás titkosszolgálati féreg csinált műjobboldalt, következett egy liberális párt nemzetinek hazudozása, közben pedig minden erővel folyt-folyik a kommunista koncon hízlalt vonyítókórus folyamatos fasisztázása. Így nem csoda, ha még mindig csak a tétova szárnypróbálgatásoknál tartunk. De majd szépen lassan. . . . .
