Az elmúlt időszakban teljes joggal került kritikai górcső alá a jobboldalon elharapódzott fasisztoid jelképek halmaza, árpádsávtól turulmadárig. Kevés szó esett viszont a talán leggyakrabban használt szélsőséges jelképről, Nagymagyarországról. Mindenfelé terjed: pólókon, kulcstartókon, autós matricákon, még lágyjobbos, fideszes körökben is. Holott súlyos ügylettel állunk szemben: ezen jelkép a legalpáribb sovinizmus megnyilvánulása: EU és NATO tagországok területi épségét vonja kétségbe felesleges feszültségeket gerjesztve a társadalomban.
Történelmi szempontból az egész piros-fehér-zöldre színezve abszolút pontatlan, hiszen 1868 után Horvátországnak volt külön zászlaja és magaszintű belső önállósága is, jobbosaink ezt is hajlamosak semmibe venni. Az árpádsávos verzió pedig igazi szellemi csökevény.
Lassan kezd a jelenség természetesnek, elfogadottnak tűnni, de ne tűrjük ezt! Mi józan békeszerető demokraták, merjük felvilágosítani a társadalom megtévedt egyedeit, hogy merre van a helyes út!
Azért, mert akkori szokás szerint az uralkodóknak voltak követeik, nem az országoknak. Az uralkodó személye pedig egyezett.
Ettől még Magyarország nem volt Ausztria része, mint ahogy Lengyelország sem volt Magyarország része Nagy Lajos alatt, vagy az Erdélyi Fejedelemség része Báthori alatt. Vagy Luxemburgi Zsigmond úgy lett német-római császár, hogy előtte már magyar király volt, itt tartotta állandó udvarát, de ettől még hülyeség lenne azt mondani, hogy a Német-római Birodalom Magyarország részévé vált.
1867 után pedig a két országnak közös külpolitikája (külügyminisztérium, nagykövetségek) volt.
az 1790/91. évi X. törvénycikk Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről: "Az ország karainak és rendeinek alázatos előterjesztésére, Ő szent felsége is kegyesen elismerni méltóztatott, hogy ámbár a felséges ausztriai ház nőágának az 1723:I. tc. és II. cikkelyek által a magyar királyságban és a hozzá kapcsolt részekben megállapított örökösödése ugyanazt a fejedelmet illeti, a kit a megállapított trónöröklési rend szerint a Németországban és azon kivül fekvő, elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul birtoklandó többi ország és tartományokban illet: mindazonáltal Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg (bele értve mindenféle kormányszékeit) független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánynyal bíró, s ennél fogva az 1715:III. tc., valamint az 1741:VIII. tc. és XI. cikkelyek rendelésének megfelelően, törvényesen megkoronázott örökös királyától, és igy Ő szent felségétől s örököseitől, Magyarország királyaitól, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányozandó ország."
"Ismerjük őket, találkozunk velük minden nap. Polgártársak, akik autójukon, szimatszatyrukon, ízeltlábú-dzsekijükön vagy péküzletükön térképet viselnek: az úgynevezett Nagy-Magyarország körvonalait. Az illetők nyilván ilyen alakú Magyarországot szeretnének a mostani helyett. Lelkük háborog, nedvedzik, nyí, mert Trianon. E lelkiállapotot őszintén megértem: Trianon nagy genyóság volt, olyan, mintha épp Magyarországon akarná demonstrálni egy gonosz állatorvos, miért nem jó háborút veszíteni. Szemetek. Clemenceau-nak külön is a kurva anyját.
De mit akarnak ezek a jóemberek Horvátországtól?
A népszerű vaktérkép tartalmazza a magyarlakta területeken kívül egész Horvátországot, Szlovákia és Románia nagyobb részét, és szerb területeket.
Nem gondolom, hogy a határtologatástól – akár békésen, pláne erőszakosan – bármi jobb lenne; sőt néha abban se vagyok biztos, hogy a magyar egy államalkotó nemzet. De üsse kő, búsongjon Trianonon, akinek ehhez van affinitása. Kinek a Gay Pride, kinek meg ez.
A 2. bécsi döntés után Közepes-Magyarország
Tiltakozunk a területi igazságtalanság ellen? Belenyüszítünk a rövidhullámba, hogy Justice for Hungary? Kesergőket danolunk cimbalom mellett? Jól van, megyek én is, csak igyunk hozzá valamit. De elég hülyén nézünk ki ezzel a térképpel, ami legalább ilyen igazságtalanságot ábrázol. Vegyük el másoktól a hazájukat? Hát nem az igazságért kesergünk?
Használhatnák helyette ezek a történelemből nyilván penge férfiak a második bécsi döntés utáni Magyarország térképét. Az se volt tökéletes, de Trianonhoz és Nagy-Magyarországhoz képest az arany középút. Hiába, volt, amit Hitler jobban csinált, mint a szövetségesek.
Magyarlakta területek a Kárpát-medencében Még okosabbnak nézne ki a tisztelt revizionista társaság, ha egyszerűen a magyarlakta területek körvonalát lengetnék. Bizonyára nem tartunk igényt a románok és horvátok földjére, hiszen mi a világ legbecsületesebb népe vagyunk. Ráadásul ezzel a térképpel még finomkodni is lehet, mondhatja a nyakkendősebbje, hogy nem határmódosítást, főleg nem háborút akar ő, csak észben tartani, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek, ugye, egybe, drága uram, ezt azért csak kimondhatom a saját hazámban, nem? Dehogynem. Mondja csak, uram, sőt mondja rovásírással, ha úgy jobban esik. Csavarozzon az úr sportkipufogót a szájszervére, és úgy mondja, ha tetszik. Igaza van. Azzal az előző térképpel még úgy nézett ki, mint egy gondolkodni képtelen sült hülye, de így már rendben vagyunk. Örülök, hogy segíthettem."
A történelmi Magyar Királyságot piros-fehér-zöld-re mázolni, elég nagyfokú csúsztatás.
Amikor a p-f-z zászlót feltalálták (1800-as évek), akkoriban önálló Magyarország nem létezett. Ha akkor lett volna ENSZ, vagy Népszövetség nem lett volna a tagja, mert Ausztria része volt. Még a Kiegyezés után is!
Tehát a p-f-z "Nagy-Magyarország" még Trianon előtt is csak egy vágyálom volt!
