Mióta az ember vízre merészkedett a hajózás a tengereken mindig a bátorság és kitartás fokmérője volt.
Az egyiptomi és görög vitorlás gályák után mind több és több vitorlával szerelte fel az ember a járműveit. Megjelentek a hatalmas vitorlás hadihajók (sorhajók) és
eljött a tengerek királynőinek a klippe-
reknek a kora is.
Végül megjelent a gőzgép....de ez már egy másik történet......
Nem csak hollandos. Leginkább olyan Osprey kiadványok (vagy ha van a témában más könyv), amelyek a következő kategóriákba tartoznak: 1. Németalföldi hadsereg, 1568-1630 között; 2. Spanyol hadsereg, 1568-1630 között; 3. Fortifikáció és holland erődök, 1560-1630 között; 4. Geuzenek. 5. Francia és német hadsereg, 1560-1630 között. 6. Spanyol, angol, holland hajóépítés és tengeri hadviselés az adott korban (a gibraltári tengeri ütközettel bezárólag), hajók, matrózviseletek, matrózhétköznapok. 7. Fegyverek (szúró-vágó, lőfegyverek, tüzérség). 8. Titkos diplomácia, kémkedés, merényletek.
Ez csak egy rövid felsorolás. Van nekem is jópár könyvem, de hátha van valakinek valami érdekes anyaga.
tudnál segíteni a kor tengeri hadviselésében? (Majd leginkább hajótípusok érdekelnek és a hadseregek).
Persze, amiben tudok segítek.
Említetted egy másik topikban, hogy esetleg van hozzáférésed Osprey füzetekhez. Ha esetleg van olyan, ami kapcsolódik a korhoz és adott konfliktushoz - nagyon megköszönném
Bocs, hogy zavarlak. Végre nekiláttam összeírni/összeállítani az első, gerillaháborús füzetemet. Németalföldi ,,polgári forradalom" és a hozzá kapcsolódó kor. Gondoltam, hogy felkeresek egy olyan embert, aki nagyjából otthon van a témában. Ami nekem óriási segítség lenne: tudnál segíteni a kor tengeri hadviselésében? (Majd leginkább hajótípusok érdekelnek és a hadseregek). Említetted egy másik topikban, hogy esetleg van hozzáférésed Osprey füzetekhez. Ha esetleg van olyan, ami kapcsolódik a korhoz és adott konfliktushoz - nagyon megköszönném. Vagy esetleg közben felmerülnének valami olyan könyvek, amik kikerülték a figyelmemet (ez már későbbi zene).
Térmeszétesen a munka folyamán folyamatosan át tudom küldeni a készülő anyagokat, korrigálás végett.
Sziasztok, "composit" azaz több részből épített árbóc darabokhoz vegyük példának a H.M.S Victoryt. Durván 36-38 méter hosszú, a főfedélzeten a kb 1 méter átmérőjű, a gerincen, és a tetején kb 0,66 méter átmérőjű fát kell faragni a legnagyobb darabhoz (Főárbóc törzs). Könnyen belátható hogy az eredeti fatörzs ennél nagyobb kell legyen. A mértetet a hajótest szélességéből lehet számolni. "HMS Victory 186 feet (gun deck) - 227 feet (overall) - 51ft 10 inches (beam) - 28 ft 9 inches (draft) - 2,162 tons - 104 guns - crew of 850 - speed 8 to 9 knots ". 2,3 * szélesség a hossz 1/36 max átmérő, 2/3 átmérő alul-felül. Kérdés mennyi idő alatt nö egy fenyő ekkorára, és hány fa marad ennyi idő alatt egészséges? A rézlemezzel való borításhoz. A hajótesten megtelepednek az élőlények, amelyek azután fékezik a hajót. Rendszeres hajódöntéssel, és hajó fenék takarítással védekeztek ellene. Már a rómaiak is kisérleteztek ólomlemezzel, de a réz valamivel könnyebb, és kellemes toxikus hatása szintén van. A lényeg kevesebb karbantartási idő, gyorsabb utazás.
A buss az egy középkorban a Mediterráneumban gyártott, de atlanti hajózásra használt (Anglia, Fro, Hanza városok) velencei-genovai hajótípus eredetileg, ez kétárbocos kerekhajó. A hollandoknak a balti kereskedelemre (főként fa) volt egy kisméretű típusa a 17-18. században, 2-3 árbocos, kerek fenekű, kis tatfelépítményű fajta, koopvaardijbuis (kereskedő buss) vagy Hoekerbuis néven találhatsz róla anyagot.
Na, azért nem akkor nagy teljesítmény, sima mezei erdeifenyőből is találni még itthon is 60 m körülieket... A kocsányos tölgy, ami a kora újkori hajóépítészet egyik legfontosabb alapanyaga volt, természetes körülmények között is 50 m-es lehet (bár átlagosan 35-40m). Szóval "normál" méretű árbocrudat akár egyben is ki tudtak faragni a 16-17. században....
Huuu, gyerekek. Valamikor egy-ket hete talalkoztam egy erdekes cikkel, amely roviden osszefoglalta a vizvonal alatti hajoboritasok tortenetet, kezdve az okortol egeszen napjainkig.
Pontos dátummal nem találkoztam még , de annyi biztos hogy amikor a Cook expedícióra szerelték fel az Eandavour-t, akkor a Deptford-i hajógyár el akarta végezni a lemezelést, de Cook kapitány nem szerette , tehát nem végezték el a munkát. Ez történt 1768-ban. Viszont az Eandavour kereskedelmi hajónak épült eredetileg. Tehát azoknál nem volt rutinszerű eljárás a lemezelés egy szénszállítónak tervezett hajón.
Az a gyanum hogy a megoldás valahol a Kelet-indiai társaság hajóinál lehet...
Ha már technikai újításokról esett szó, akkor engedtessék meg nekem laikusnak néhány kérdés:
1) Több könyvben olvastam már, hogy a 18. században az angol flottánál a hadihajók fenekét kívülről elkezdték vörösrézzel borítani, hogy a csigák, kagylók és más tengeri állatkák károkozását megelőzzék. Ezzel megnövelték a hajótest élettartamát.
Kérdésem, hogy valakinek van-e valami adata arra vonatkozóan, hogy ez az eljárás mikor kezdődött?
2) Egy népszerűsítő, de nem túl alapos könyvben olvastam, hogy a kerekes-láncos kormányszerkezetet a hollandusok fejlesztették ki és alkalmazták először a hajóikon.
Van-e valami adat arra vonatkozóan, hogy mikor vált szélesebb körben ismert ez a technikai újítás?
3) Marjai könyve szerint állítólag szintén a 18. században kezdődött, hogy a tatárbocon lévő latinvitorla árboc előtti részét levágták, majd az árbocon lévő keresztrúd így fölöslegessé váló részét is levágták. Később az így keletkező trapezoid alakú farvitorla alsó részét is keresztrúddal rögzítették.
Ezt az újítást kik fejlesztették ki és mikor kezdték szélesebb körben alkalmazni?
Refitting commenced at Chatham in 1800. The "middling repair" turned into a "great repair" as more defects were found. She was modernised, her open stern galleries being removed and the entire stern closed in. Two extra ports were cut on her lower gun deck and the magazines were lined with copper. The heavy ornate figurehead, now very rotten, was replaced by the simpler, lighter design she carries today. Her pole masts (made from a single tree trunk) were replaced with composite masts (made from a number of trunks banded with iron hoops). The ship was also repainted with the black and yellow livery as seen today, although the port lids remained yellow. These were later painted black producing the "Nelson chequer" pattern which became standard after Trafalgar.
Amennyiben jól értelmezem, akkor az összes árbócot kicserélték az új szerkezetűekre. Valószínűleg az a fogalomzavar okozta a problémát, amit Te is írtál. A többosztatú árbócok ekkor már (sőt a Victory építése előtt több mint 200 éve) általánosan használtak voltak a hadihajók építésénél. A kompozit építésű (na nem a modern értelemben :) ) viszont csak a Victory építése után terjedt el.
Tipikusan az a félreértés, amely beszélgetésnél az első visszakérdezésnél kiderül, fórumozásnál meg fut az ember vele vagy 5 kört mire tisztázza :)
Magyarázatként a belinkelt oldal alján látható egypár metszet a composite szerkezetű árbócból, amelyet az áttépítéskor kapott a hajó:
A kép az előárboc maradványait mutatja, amiről írtam, hogy készülhetett töbdarabos módszerrel... Ez miben más?
Az 1800-as áttépítésnél a "single pole" szerkezetű árbócokat cserélték le "composite" szerkezetűre.
Ez az, amit nem tudtam, írtam is, hogy utána kellene nézni:) Ez egyébként a főárbocra is igaz?
Ui. Az ilyen képeknél vigyázni kell (mármint magyarázó szöveg nélküli képeknél), mert ábrázolhat egyrészt többször is toldozott-foldozott árbocrudat, de találkoztam már olyan képpel is, ahol többrétegű főárbocként adták le a képet, miközben ha jól megnézted, láthattad, hogy a főárboc kiegyensúlyozásához és rögzítéséhez használt, és az árboctesthez vasabroncsokkal szorított ún. ékek szerepeltek csak rajta...
Egyébként az én hibám, hogy a "többosztatú árbocok" kifejezést használtam, mert az ugye mást jelent...
Ha szabad közbeszólnom, itt a tipikus árnyékra vetődés esete forog fent a HMS VICTORY árbócaival kappcsolatban.
A single pole mast nemcsak a teljes egészében 1 fából készűlt árbócot jelentheti, mint ahogy a jelen esetben sem...
Az 1800-as áttépítésnél a "single pole" szerkezetű árbócokat cserélték le "composite" szerkezetűre. Jelen esetben a composite/single pole csak annyit jelent, hogy az árbóctag készült 1 fából, vagy több "gerenda" összefogatásából.
Magyarázatként a belinkelt oldal alján látható egypár metszet a composite szerkezetű árbócból, amelyet az áttépítéskor kapott a hajó:
Vagy rögtönzött főárbóc javítás hajódöntéssel, megfelelő partszakaszon. Ámbár egy főárbóc elvesztés általában döntő volt: lásd a Constitution vs. Guerriére esetet.
