Érdekes kérdéseket feszegetsz. Kicsit talán túdimenzionálod az infláció jelentőségét, de egyébként egészséges nézőpontból szemléled a gazdasági folyamatokat.
Azt, hogy milyen kondíciókkal csatlakozzunk az eurózónához, érdemes megvitatni, és nem hiszem, hogy Demján véleménye ne lenne autentikus a témában (még akkor is, ha "haza" beszél, tehát figyelembe veszi a saját érdekeit is). Itt azonban a döntő kérdés elég egyszerűen megfogalmazható: minél előbb csatlakozzunk-e az euróövezethez, vagy - ahogy Demján javasolja - hozzuk először magunkat helyzetbe. A kérdés egyszerű, a válasz azonban rendkívül bonyolult.
A gazdasági kérdések sokszor megközelíthetőek trendelemzéssel. Szerintem itt is van létjogosultsága ennek az elemzésnek. Szerintem azt épeszű magyar ember nem vitatja, hogy trendszerűen, középtávon (5-15 év) a magyar gazdaságnak növekednie kell. Nem feltétlenül maximálisan kell növekednie, hanem stabilan és perspektívikusan. Szerintem amit Demján (és Csányi) mond, az ugyanez a gondolkodásmód.
A fő kérdés tehát az, hogy hogy tud a magyar gazdaság perspektívikusan növekedni. Nyilván nem úgy, ahogy ezt az elmúlt/elmúló két ciklusban az ország irányítói gondolták (és ezt itt nem politikai motivációk alapján mondom). Amit itt nyolc év alatt tettek, az minden volt, csak nem a magyar gazdaság növekedési pályára való állítása. Nem lehet külföldi hitelből a hazai inaktív rétegek viszonylagos jólétét támogatni, ez gazdasági nonszensz (ezt csak a rövid távú politikai érdekek magyarázhatják). Ezzel a gondolkodásmóddal szakítani kell.
Erős gazdaságot kell csinálni, amit a perspektívikusan fejlődő vállalkozásokra kell alapozni. Emellett az állam őrült, hatékonytalan pénzszórását (százmilliárdos vasút- és közúthálózat fejlesztés, 13. havi nyugdíj, pazar(ló) szociális ellátó rendszer, korrupció, stb.) keményen vissza kell vágni. Ez az alap, ez az elsőrendű cél, az euróbevezetést ennek a célnak kell alárendelni. Az euróbevezetés tehát nem egy önmagában való cél, hanem eszköz, mégpedig a stabil növekedés kiszolgálásának egyik (és nem is a legfontosabb) eszköze.
Van tehát két trendünk (a gazdasági növekedés, és az euróbevezés), amit úgy kell összehangolni, hogy az egyik trend (az euróbevezetés) a másik trendet kiszolgálja, annak fejlődését segítse. Na ez az, ami piszok nehéz dolog.
Én csak annyit tudok, hogy a magyar politikusok másként viselkednek gazdasági kérdésekben, mint a szlovák politikusok. Egyébként tök egyformák. Erre talán bizonyíték a korona-forint árfolyama a 80-as évektől. A 80-as években a rendszerváltás előtt kb. 100 forintért kb. 70 koronát lehetett kapni. A euró bevezetése előtt 100 forintért csak 10 koronát lehetett kapni. Az infláció Magyarországon majdnem állandóan magasabb volt ebben a 20 évben. Például érdekesnek tartom, hogy Szlovákiában komoly vállakozók nyilvánosan szinte soha nem szólnak. A háttérben természetesen komoly szerepük van a politikusok megnyilvánulásaira. Magyarországon pedig teljesen természetes, hogy pl. Demján nyilvánosan befolyásolja véleményével a gondolkodásmódot. Nagy károkat okoz ilyesmivel, mivel akarva-akaratlanul a saját érdekeit helyezi előtérbe.
Mit lehet kezdeni mondjuk ezzel a Demján nyilatkozattal? "Demján az euró bevezetésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: közepes inflációval és jó árfolyammal kell felzárkózni a nyugat-európai fejlettségi szint 80 százalékáig. Az elmúlt években ettől csak egyre távolabb került Magyarország, pedig ez teremtene lehetőséget a tőkefelhalmozásra.
Az euróhoz gyenge árfolyammal kell csatlakozni - akkor még mindig marad mozgástér. A gazdaságnak levegő kell, ezt az euró viszont elszívja. Ha megmaradt volna a gazdaság korábbi lendülete, más lenne a helyzet, de Magyarország leszakadt. "Ha gyorsan vezetjük be az eurót, mielőtt a nyugat-európai fejlettségi szint 80 százalékát elérnénk, akkor örökké cselédsors vár a magyarokra" - jósolta Demján.
Most akkor a gyenge árfolyam a jó? De milyen az a közepes infláció? KOZEPES INFLACIOVAL egyszerűen be sem lehet vezetni az eurót. Hiszen az inflációs ráta nem lehet 1,5 százalékkal magasabb, a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál. Ezt talán nem tudja Demján, vagy megint saját érdekeit nézi?
"Ha mondjuk Magyarországon vezették volna be az eurót a nagyobb magyar infláció az euróra lett volna fogva?"
Nyilván sok demagóg senkiházi (akinek éppen az lett volna az érdeke, hogy az euróbevezetés ellen nyivákoljon/megmagyarázza a nagyobb inflációt) arra fogta volna. De: az egészen biztos, hogy a 2009-es magyar infláció máshogy alakult volna, ha az eurót mi is be tudjuk vezetni 2009-ben (mert az egy teljesen új helyzet lett volna). És itt igazán ennek mértéke (a magyar infláció euróbevezetés esetén) a releváns kérdés (amit viszont nem tudunk megválaszolni).
Nézd, én csak összehasonlítottam két országot. Mindkét ország egy gazdasági világválságban működött 2009-ben. Mindkettő tulajdonképpen nyitott gazdaság. Az egyikben bevezették az eurót, a másikban nem. Ahol az eurót vezették be, sokkal kisebb volt az infláció.
Például ha összehasonlítod a nyugati országokban az euró előtti több éves inflációkat, érdekes módon majdnem minden országban átlagosan nagyobb infláció volt az euró bevezetése előtt. Tulajdonképpen ez az egyik nagy problémája a déli euróövezeti államoknak, nem tudnak élni a régen olyan jól bevált pénzleértékeléssel, tehát nem tudják olyan ügyesen elvenni a pénzt a szegényebb rétegtől, mint régen a nemzeti valutával. Mindig furcsáltam, hogy az eurót drágulásként élte meg nyugat Európa, pedig ez nem igaz. Egyszerűen arról van szó, hogy még ma is sokan az agyakban átszámolják régi pénznembe az árakat, de egyáltalán nem számolnak azzal, hogy lírában, frankban, márkában, stb. is többe kerülne ugyanaz az áru.
Végeredményben az euró bevezetése nem áremelkedést eredményez, hanem az áremelkedést lassítja. Bizonyos árfelhajtó ereje csak az olcsóbb áruknál valós. Szlovákiában árstagnálást eredményezett az euró éppen a világválság miatt. Ha maradt volna a korona, akkor Szlovákiában is valamivel nagyobb lenne az infláció. Picit leértékelődött volna a korona, tehát eleve bizonyos termékek drágábbak lennének. pl. gáz
Tulajdonképpen a legérdekesebb, hogy a magyar infláció sokkal nagyobb volt. Pedig a világválság Magyarországra is hatással van. Ha mondjuk Magyarországon vezették volna be az eurót a nagyobb magyar infláció az euróra lett volna fogva? Tehát mondhatjuk, hogy Szlovákiában a válság miatt NEM VOLT infláció. De mondhatjuk ugyanakkor azt is, hogy Magyarországon a válság miatt VOLT infláció?
Nem felejtettem el, de azt nyilván nehéz számszerűsíteni. A lényeg a lényeg, hogy Szlovákiában az euróbevezetés nem okozott plusz inflációt, és én csupán ennyit akartam a linkkel mondani.
Mivel dollárban számolják a kőolajat, lesz még nálatok drágább, annak ellenére, hogy a költségvetésbe most kevesebb bevétel folyik a fuvarozókkal kötött alku miatt.
Gondolom ismerős a hír, miszerint a dollár-euró paritásra spekulálnak jelentős piaci szereplők. Amennyiben ez bejön, a forintot kevésbé viseli meg, mivel 50-50 %-ban van euróhoz és dollárhoz kötve.
Szlovákia számára az euró leértékelődése jelenthet majd versenypozíció javítást Magyarországhoz képest.
Nem társul minden euro bevezetés válsággal, nem kéne utóbbi hatását előbbinek tulajdonítani.
Egyébként pedig olvasni is kellene azt a cikket, nem csak magyarázni:
>>Januárban Szlovákiában havi szinten 2,6 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, a közüzemi díjak és az üzemanyagárak azonban 2,1 százalékkal csökkentek
Tehát élelmiszerek csinosan drágultak, viszont a gyanúsan kormányzati intézkedésnek köszönhető közüzemi díjak és üzemanyagár csökkent. Feltehetőleg a hatás a büdzsében látszani fog.
Ebben a deflacioban valoszinuleg kemenyen benne van a gazolaj csokkentett fogyasztasi adoja. Amugy mar lenyegesen olcsobb nalunk, mint Magyarorszagon.
Amugy az Euro azert sem porgette fel az inflaciot, mert a bevezetes utan nemsokara kezdodott a valsag. Ezt is be kell szamolni. Azonkivul a kormany meglehetosen eros kampanyt folytatott egyreszt az euro nepszerusitesere, masreszt az informalasra. Aprosag, de hasznos es kozkedvelt dolog lett az Euro zsebszamologep. Egyszeru kis zsebszamolo, amibe beepitettek egy korona-euro atvalto funkciot. Sok helyen meg ma is hasznaljak, azok, akik meg nem tudtak megszokni az eurot.
Tovabbi dolog, hogy torvenyileg szabalyoztak mindenki szamara ( uzletek, szolgaltatok, barki ), hogy milyen kulcs alapjan kell kerekiteni az arakat atvaltas utan. Tovabbi torvenyt hoztak, mely szerint az arszabalyozasi hivatal ( vagy minek hivjak ), egyfolytaban figyelte az arakat, es ha indokolatlan aremelest tapasztalt, azert nagyon komoly bunteteseket szabhatott ki.
Valoszinuleg ez a ket utobbi intezkedes jarult nagyban hozza, nehogy megszaladjanak valtaskor az arak. Tovabba 1 even keresztul mindket penznemben fel kellett tuntetni az arakat.
Egyebbkent maga az atvaltas is meglehetosen simen ment. Kb. januar 3-4-ig az ATM-ekbol meg csak 5-10-20 euros bankjegyeket lehetett kivenni ( ez nekem emlekezetes :))) ). Utanna mar siman mukodott mindegyik. Januar 15-ig lehetett a boltokban, kocsmakban, stb. mindket penznemben fizetni, kiadni mar csak 1 penznemben lehetett, igy sikerult a forgalomban levo korona nagy reszet kivonni. Utanna mar csak a bankokban lehetett bevaltani, torveny alapjan dijat nem szamolhattak fel erte a bankok. Egyebbkent ekkor derult ki nagy meglepetesre, hogy a lakossagnal volt keszpenzben kb. 3-4 milliard euronyi megtakaritas. Ettol tenyleg beseggeltek sokan.
Az atvaltas tenyleg zokkenomentes volt, jo volt az elokeszites. Amugy a lakossagot elore keszitettek fel arra is, hogy az elso napokban szamoljanak az uzletekben hosszabb sorokkal, elvegre egyszerre ket penznemmel kellett dolgozni, es kertek is a lakossagot, hogy viseljek turelemmel a varakozast, ami atmeneti, de szukseges. Ugyanakkor mar honapokkal elotte elkezdtek ellatni az igenyloket uj penztargepekkel, es jegyeztek az egyes erdeklodoktol ( uzletek, stb. ), hogy mennyi eurora tartanak igenyt keszpenzben, es milyen cimletekben, amit aztan szepen ki is szallitottak a valtas megkezdese elott. Penztargepek. Egy dolog, hogy szoftwer igazitas, meg ilyesmi, viszont ki kellett alakitani elegendo rekeszt ket kulonbozo penznemhez.
Ja, akkoriban sehol sem tapasztaltam, hogy ne tudtak volna kiadni euroban, masreszt a vasarlok reszerol sem tapasztaltam turelmetlenseget, jol viselte a lakossag, turelmes volt, sot joval elozekenyebb, mint altalaban. Sokszor lattam, hogy emberek, akik mar ismertek az eurot, segitettek, pl. nyugdijasoknak szamolni, vagy megmutatni melyik penz melyik, es kb. mennyi az erteke koronaban. ( gondoljatok bele, hogy pl. a rosszul latok, foleg idosebbek, sokszor csak szin alapjan ismerik a bankokat, es nagysag alapjan az ermeket. )
Akarmilyen szar is a mostani kormany, az atvaltast tenyleg nagyon jol keszitettek elo, es jol is vezenyeltek le.
Az Euro sikererol annyit, hogy ez a fiatal, extremul buszke, es erzekeny nemzet, nem igazan sir a regi, sajat penzneme utan. Altalanosan kedvelik az eurot.
Ennyi.
Udv.
U.I. Szoval ilyen szempontbol szerintem nem kell felni Magyarorszagnak sem az atvaltastol, es biztosan tetszeni fognak majd az elonyei is a penznemnek.
Nehéz megitélni mi a fontosabb korábban. Én tulajdonképpen a teherforgalomra céloztam, arra, hogy a gyárakhoz legyen jó infrastruktúra. Hát ez valóban valóban nem tökéletes, de mindenesetre jobb, mintha lenne infrastuktúra, de nem lennének gyárak (munkahelyek). Ne felejtsd, hogy Szlovákiában 2000 környékén majdnem a 19 százalékot is elérte a munkanélküliség és akkor ilyen világválság sem volt. Ráadásul több volt az inaktív személy is, tehát ha a mai szempontok alapján számolnánk, akkor jóval 20% feletti volt a munkanélküliség. Ezen autópályaprogram nem segíthetett volna. Ha a személyautókról beszélünk, akkor az utolsó két évben nagyot nőtt a személyautók száma, bár most inkább szubjektív a megitélésem, mert nem néztem meg a legújabb adatokat. Tény, hogy Érsekújvárban 2 évvel ezelőtt semmi gondot nem okozott a parkolás, a lakótelepeken válogatni lehetett hová teszed le az autót. Ma látogatásba menni valakihez a lakótelepekre estefelé komoly kaland, néha néhány háztömbbel odébb találni parkolóhelyet. Ez ugyan nem dicséri a helyzetet, az önkormányzatot, de hát a hirtelenül sok autó gondot okoz. Azért említem a lakótelepeket, mert nem a leggazdagabb réteg lakja, bár tény, hogy nem is a legszegényebb. De hát mindez szubjektív, csak mert éppen tegnap köröztem néhány háztömb körül, hát nem dicsérte a szám a helyzetet, bár nem szokásom káromkodni. Ez nem Budapest, hanem kisváros, ott még megérteném.
>>de a politikai okokból túlméretezett programok végül komoly problémákhoz vezethetnek. Félig-meddig Magyarországra is érvényes ez,
Ha pangana az autópályákon a forgalom, igazad volna, de folyamatosan bővül és egyes pontokon már kinőtte a régi keretet is.
>>Magyarországon sem kisebb a romaprobléma.
De, jóval kisebb, csak éppen van egy csatazaj, ami pont azért is van, mert átalakítás folyik. A nyelvi előnyön kívül kb. egy, másfél generációs civilizációs előnyünk van és az, hogy a nagyvonalú segélyezésből kifele jövet van mire visszamutogatni. Ózdon pl. nemrégiben meghirdettek 50 spec. hátrányos helyzetűeknek szánt munkahelyet, 150-en ugrottak rá még aznap, pedig minimálbért fizet csak. Korábban az ilyenre senki sem jelentkezett, mert a segély alig volt kevesebb a bérnél. Mióta családonként csak egy kaphat segélyt, azóta elég soknak eszébe jutott, hogy dolgozni kellene, mert egy segély kevés a megélhetésre, mivel megszokták a bőséges segélyek teremtette életszínvonalat.
Szlovákiában a társadalom még meg sem barátkozott a gondolattal, hogy valamit kell velük tenni emberséges módon, még ott tart a közvélemény, hogy betonfalakkal kell kirekeszteni őket az életükből és remélhetőleg külföldre mennek.
Nálunk a cigányokra segélyezésként fordítandó pénzek csökkenő pályára álltak, illetve átstrukturálódnak az oktatás felé. A következő időszakban várható a vidéki iskolák színvonalának és anyagi lehetőségeinek emelése, hogy a korábbi segélyezésnek köszönhetően fogyasztói javakhoz szokott családi környezetből kikerülő, az iskolai oktatás befogadására alkalmas szintet így már minimálisan megütő gyerekekből olyan felnőttek válhassanak, akiknek a kezébe valami szerszámnyél dugható lesz és lehet őket is adóztatni .
Autópályaépítést valóban elhanyagolták Dzurindáék, de okosabban nem is tehették volna. Ha nagy autópályaprogramba kezdtek volna, akkor az adósság növekszik a bevételek kisebbek maradtak volna, mert autópálya volna, de nem lenne kihasználva. Az ipar felpörgetésére, idecsábítására pedig nem maradt volna pénz. Autópályákra szükség van az ipar nagyobb fejlődéséhez, de a politikai okokból túlméretezett programok végül komoly problémákhoz vezethetnek. Félig-meddig Magyarországra is érvényes ez, de vannak ilyen szempontból az elqurásnak komolyabb fokozatai, mint mondjuk Portugáliában. A cigánykérdés megoldása más lapra tartozik, szerintem nem is lehet úgy megoldani ahogy sokan gondolják. Magyarországon sem kisebb a romaprobléma.
A növekedés már akkor van, ha a letelepült kapacitások elkezdik önteni a terméket exportra. Fico alatt az előző kurzus munkájának eredményt láttuk. Amit viszont Dzurindáék nem végeztek el a nagyívű felmenet előtt, az a cigányok integrációjának beindítása és az autópálya fejlesztés, hogy az egyik pótlólagos munkaerőt biztosítson egy hosszan tartó felmenethez, a másik pedig a keleti részek fizikai elérését tegye lehetővé.
Jelenleg Szlovákiában az történik, hogy a keleti országrész kvázi kiürítésével oldják meg a két probléma hatását. Ehhez nem kell autópályát sem építeni, mert nyugaton meglévő infrastruktúrára alapoz és a felhasználható munkaerőtartalékok tovább viszik a gazdaságot, csakhogy a keletről áthozott, az átlagot meghaladó munkakulturával rendelkező fiatalok amikor elfogynak, mert felszívja őket a nyugati országrész ipara, akkor keleten nehezen fog letelepedni termelő kapacitás, hiszen a maradék munkaerőbázis színvonala alacsony.
Már pedig Fico qurja el, de rendesen. Tudom az a mániád, hogy az előző kormány kódolta be a visszaesést, ami egyáltalán nem igaz. Főleg azért nem, mert tulajdonképpen Fico első 3 évében volt rekordnövekedés. Egy értelmes kormány tudod mit csinált volna? Tíz százalékos növekedésből kiegyensúlyozott költségvetést csinált volna, sőt akár pluszost is. Ilyen nökedés mellett 10% alá lehetett volna nyomni az adósságot és az emberek sem szenvedték volna meg. Most a válság alatt pedig jobban költekezhetnének. Csak hát ez a populista kormányok átka. "Jót akarnak", közben jól elqúrják.
Nem én hoztam fel az atomerőmű építését, mint olyat, ami gazadaságfejlesztés szempontjából kardinális kérdés lenne pl. Szlovákia számára. Nem az, hiszen az egyesített energetikai rendszer biztosítja bármikor az import lehetőségét is, de a kellő kapacitásokat más típúsú erőművekből is elő lehet teremteni. Ettől persze még jó egy atomerőmű, de pláne akkor, ha a profit az államnál cseng.
Jelenleg Európában a trendi, hogy gázturbinák és velük párhuzamosan ugyanakkora szélenergia kapacitások épülnek, ezek adják az átadott erőművi teljesítmények . Tavaly ~8.000 MW beépített teljesítmény épült Európában(össz:72.000MW) és mellette kb. ugyanannyi gázos, amiket nyilván földgázra optimalizálnak, de szénkészletek föld alatti gázosításával, biogázzal is fűthetők adott esetben.
>>Mennyit is esett a magyar GDP azutan, hogy a cegek egyreszt visszfogtak a termelest, es az allam behuzta a kezifeket a hitelbol fogyaszast nevezetu magyar kocsin?
A magyar hitelből fogyasztás leginkább az autóvásárlásra és az építőiparra fejtett ki hosszútávú hatást, előbbi esetében jelentős import tartalmak lettek fogyasztva, amiknek elmaradása után mára 4.5 milliárd $ a 2009-es külkereskedelmi mérleg többletünk.Van viszont így a válság alatt mindenki segge alatt olyan fiatal autó, amit akkor vettek az emberek, amikor kevés pénzük volt és még a régi technikát lehetett kapni és amivel kihúzzák addig míg majd többet keresnek és már az új, feltehetőleg fogyasztási trendeknek megfelelők lesznek a piacon. A legjelentősebb tétel az építőipar, ahol viszont ezek a hitelből fogyasztások jelentős konjunktúrát gerjesztettek, megépült rengeteg lakás és családiház, a nagy széria következtében relatív olcsón. Ennek, a hatását még most is kifejtő kínálati ingatlanpiacnak az a következménye, hogy a prosperitási zónákban is relatíve olcsók az ingatlanok, ebből következően alacsonyabb a lakbér és igaz, hogy a magyar melós kevesebbet keres Budapesten, de az életében legfontosabb kiadására kevesebbet is költ(ött). Az alacsonyabb ingatlanárak szintén versenyelőnyt jelentenek, mert a melósnak mindig annyit kell fizetni, hogy hónap végén is maradjon még legalább egy sörre valója. Szlovákiában, Pozsonyban a párhuzamos budapesti szinvonalú ingatlanokra 30%-kal magasabb vételi és bérleti árat kell fizetni, ezt valahogyan a melós számlájára oda kell tenni a munkáltatónak.
Magyarországon nagyon sokan vásároltak, főleg lakásingatlant hitelre úgy, hogy alig kevesebb volt a korábbi bérleti díjuk, mint a törlesztőrészlet lett. Igaz azóta ez módosult és jelentősen többet fizetnek érte és volt aki el is veszítette ingatlanát, de a többség nyögi, száját a munkahelyén zárva tartja, mert nagyon fontos neki, nehogy elveszítse a lakását. Végül is ki fogják nyögni, legfeljebb nem nyaralnak egy ideig, de lesz lakás, aminek megszerzésébe, ha nincs az olcsó hitel, talán bele se vágnak.
Tehát a lakossági költekezés az nagyon is rendben van, sőt a jelenlegi alacsony ingatlanárak jövőbeni felértékelődése éppen szerencséssé teszi azokat, akik belevágtak a hitelre lakás vásárlásba. Ami nálunk nagyon jellemző, hogy kicsit rosszkedvű lett ez a nemzet, mertünk "kicsik lenni", van frusztrációnk bőven, szemben Szlovákiával, ahonnét sok esetben átérződik már a sikerre büszkeségnél kicsit több, az arrogancia(lásd Fico észt me-vel szembeni kioktató viselkedése pl.) Úgy vélem, hogy letelepedő kapacitások szempontjából vizsgálva (és nem pl. foci meccsen sikerre segítő öntudatból származó hajtóerőként) a mi állapotunk nagyon is munkára fogható és egy ciklus idejére könnyen csuklóztathatónak tűnő népesség képét mutatja, olyat, akire könnyen telepszik a gyártókapacitás. (Szlovákia hasonló képet mutatott a 2000-es évek elején.)
Az, hogy ez nem egy halódó nemzet adta társadalomkép, hanem tervezett elfojtás, azt jól mutatja, hogy a fiatal generációk Jobbik vezérletével buta, ámde életerőről tanúskodó ösztönös reakciókat adnak, mint lefolytott gőz emelgetik a fedőt.
Szóval szerintem a mi társadalmunkat úgy alakították az elmúlt évtizedben, hogy egy ugrásra tették képessé, a most következő felmenetre ütemezték, miközben a legfontosabb akadályozó problékat igyekeztünk leszerelni, lásd cigányságé s a szükséges infrastruktúrára is költöttünk.
>> Jo helyzetben leszel, mert Szlovakiaban akkor ujabb 4 elqro ev utan leszunk. Csak sajna felek, hogy Magyarorszag sem fog megtaltotosodni addig.
Nem kedvelem Ficot, sőt még csak nem is becsülöm tehetségként, de nem ő qrta el, most csupán kényszerhelyzetek alakultak és azt kezelgeti. Ficoval az lesz a bajotok, hogy sokáig el fogja nyújtani a vergődést. Talán jobb lett volna megtervezetten elvégezni ugyanazokat a feladatokat, a világgazdaság álapotának kedvezőbb szakaszára helyezni és nem menetből leküzdeni akarni akadályokat.
Magyarországot nem féltem, sőt látszanak már azok az irányok, amik a kitörési pontjaink lehetnek, sokat remélek a magasszintű turizmustól, szó szerint egyes helyeken már most is dolgoznak a munkagépek a zöld-mezős beruházásoknál. Orbánék(sőt Bokros is) nem véletlenül emlegetik az egy millió munkahelyet, reális, hogy részben letelepített ipar, részben a szürkegazdaság hatékonyabbá tételével és kifehérítésével a következőp felmenet során 50%-kal lehet emelni az adófizetői oldal létszámát.
>>Ugyanis nem az allamnak kell hitelt keriteni ra, nem neki kell a kamatokat fizetni, es ha borul a bili, akkor nem fogja a maganceg talicskan kitolni az eromuvet az orszagbol.
Ha addig borul, míg nem kezd üzemelni, akkor nézegethettek egy atomerőmű torzót, van belőle nem kevés világszerte. Ha pedig menetközben van gond egy atomerőművel, akkor nem lennék a szomszédban, mert az nem pénzügyi problémából történne.
Az atomerőművi áram elég jelentős profitot tud termelni és ebben az esetben talán nem érdekesek a kamatok se annyira.
A jövő az erős államé, a kínai szemlélet szerint az állam teremti a keresletet, ám, még ha ezt nem is fogadjuk el, az állami tulajdonban levő, profitot termelő cégek forrásai és lehetőségei felhasználhatók nemzetstratégiai célok elérésére. A jövő nem a kiherélt államokról szól.
>>Szlovakiaban ismert fogalom az allamerdek. Magyarorszagon nem ugy tunik.
Szlovákiában inkább sokat beszélnek róla.
Én is azt hittem, hogy Magyarországon nincs ilyesmi, de egy idő után észrevehetők azok az összefüggések, amik az ellenkezőjét bizonyítják.
