Éppen elég volt hogy eszméletlenre verték az ellenzék egyik képviselőjét és a nagygyűlés résztvevőit kardlapozták, gumibotozták ecetera., a balos olvtársak lelkes tapsikolása közepette.
Ugyhogy innen ne tessenek nekem demokratát játszani, mer gyomorforgatónak teccenk lenni.
Egyébként én remélem, hogy tényleg nem adja fel, mert még félúton sem tart. Ha Orbán lenne hatalmon, akkor is ezt mondanám. Ez nem érzelmi, hanem pusztán szakmai kérédés. Egy változtatást nem végig vinni, nagyobb kárt okoz, mint esetleg rosszul végigvinni, és korrigálni.
Mivel nekem nem te vagy az emberség etalonja, sajnálatosan nem érdekelnek a vélményeid.
Ittn finnyázol amikor élek a demokratikus jogommal és oda kívánok egy politikust ahová az való virtuálice, de a szemed nem rebbent amikor tavaly embereket vertek az utcán szeretett vezéred parancsára valóságosan.
(Ne gyere nekem a balos dumával hogy zavargók voltak, meg miért mentek oda,
Az 1 értelmes vita lenne a 2 oldal között, hogy ki mit tart reformnak.
De amíg az egyik egyetlen kívánsága a mongyon le, és egyetlen terve sincs csak a széket akarja, addig a másik is csak erről az alapállásról kényszerül beszélni.
Pedig a valosag neha sokkal egyszerubb es foldkozelibb mint amit politologusok , szociologusok , ujsagirok es egyeb felesleges embercsoportok probalnak belenk magyarazni.
Már megint magadból indulsz ki. Eszembe sincs uszítani. Írtam én hogy csak azt kapta amit megérdemelt, ha abból akar sápot húzni, hogy ő 1 kisebbség? Nem írtam. Sajnáltam szegényt és remélem megtalálta a motyóját, ha visszament érte.
éS OLYAT SE LÁTSZ TŐLEM SOHA, HOGY ov-T VAGY BÁRKIT LÓFARKÁRA KÖTÖZVE SZERETNÉK LÁTNI.
Meg lehet lenni politika nélkül is. "Elkúrtuk" óta egyszer sem hallgattam meg a böszmét, mégis megvagyok. Ha valahol megszólal, azonnal elkapcsolok. Nem hiányzik.
Gyurcsány már eddig is elég nagy károkat okozott a pártjában és feldúlta annak kialakult rendszerét, ami az MSZP erejét adta. Először is Gyurcsány képtelen a kollektív munkára, a hatáskörök megosztására és senkit nem enged a "csúcs" közelébe. Ennek érdekében lenyomja, megalázza a tehetségesebb, energikusabb és népszerűbb embereket (lsd. ahogy Szilivel elbánt), kijátsza őket egymás ellen, hogy ne tudjanak a pozíciója közelébe férkőzni. Saját (megvásárolt) embereit, csoportjait építette be különböző szinteken a párt szervezetébe, akiknek a jelenléte ellentéteket szít. Rengeteg ellenséget szerzett a párton belül is, akik csak az alkalomra várnak, hogy törleszthessenek. Tudatosan párton kívüli emberekkel vette magát körül a kormányban is, akik csak felé lojálisak. Ráadásul ott is olyan jelentéktelen, arctalan embereket vett maga mellé, akik háttérben maradva bábokként teljesítik minden utasítását és nem árnyékolják be a Gyurcsány-féle egyszemélyes show-ban az abszolut főszereplő ragyogását.
Mindez azzal a következménnyel járt, hogy Gyurcsány elérte nagy célját, most tulajdonképpen ő a baloldal és a kormány egy személyben. Ezzel a beteges vágyait kielégítette, de hatalmas tehernek és kockázatnak tette ki nemcsak saját magát, hanem a pártját is. Ha ő bukik, bukik vele együtt az MSZP is. Olyan helyzetet teremtett, hogy az MSZP egy kudarc esetén nem tudja megtenni azt, amit eddig, hogy összezárja sorait és az első vonal szereplői közül előretol egy katonát, aki zökkenőmentesen viszi tovább a pártot. Most ugyanis nincs első vonal, sőt még második sincs. Csak Gyurcsány van és a "többiek", akik klikkekbe tömörülve, gyanakodva és ugrásra nézve figyelik egymást.
Ha Gyurcsány bukik, egy olyan belháború tör ki az MSZP-ben, amire még nem volt példa. Ez már csak azért is valószínű, mert Gyurcsány nem fog jámboran lelépni a színről, hanem inkább saját maga veri szét a pártot, mint hogy megverten elkullogjon."
"A jövőben egyre többször lesznek kontrollálatlan és inadekvát megnyivánulásai. Kontrollálatlanság alatt értem a spontán kitöréseket és az átgondolatlan kijelentéseket, ötleteket. Inadekvát magatartás alatt azt értem, hogy képtelen lesz mindig a helyzethez illően viselkedni. Beszélni fog, amikor hallgatni kellene, dühös lesz, amikor nyugodtnak kellene lennie és megpróbál humoros lenni, amikor komolynak kellene lennie."
Nem lettünk. Engem Orbán rendkívül idegesít. Pedig a választások körül próbáltam szoktatni magam hozzá. Hátha nyer, és akkor nem tehetem meg, hogy ignorálom. Szóval elkezdtem nézni a tv-ben csak levettem a hangot. Kérdezte a férjem, hogy mit csinálok? Modtam, aklimatizálódom. Ezen erősen elcsodálkozott, de rám hagyta. Arra már szerencsére nem lett szükség, hogy hangosan is nézegessem. Pedig már elég jól haladtam.:))
Ha meg reformokba kezdett volna bele a nagyorru hazudozo, de maga sem tudja mit akar , o is beismerte hogy korulbelul az elso ket lepest latja , a tobbirol meg fogalma sincs.
Ez nem reform , hanem osszevissza kapkodas.
A "torpe" elo akarta kesziteni a reformokat , ha a kulcspoziciokban ulo mocskos kommunista liberalbolsik hagytak volna nyugodtan dolgozni.
Az a helyzet, hogy van olyan mondás is hogy amit magadnak nem kívánsz ne kívánd másnak sem. Meg hogy Isten nem ver bottal. Pl ez jutott eszembe mikor szegény Toller balesetéről hallottam.
És még 1 példa. Ma egy pasi nagyon rámenősen el akart adni nekem valamit, merthogy ő székely, és hogy így bizonyíthatnám, hogy mennyire szeretem a határontúliakat. És hiába mondtam, hogy nincs rá pénzem, nincs a portékájára szükségem , csak kapacitált. Ilyenkor nem járt arra 1 igaz hazafy sem:((
Aztán jött a busz, ő hirtelen felszállt, és a fele motyóját ott hagyta a padon..
