Feledkezzünk el a szélsőségesekről, és ünnepeljük a magyar nemzet utolsó nagy erkölcsi erőfeszítését, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot méltóképpen. Emlékezzünk rá akként, ami valójában volt: a szabadság és demokrácia lelkesült és tiszta harcaként a zsarnokság és elnyomás ellen.
Ne hagyjuk, hogy akár a kollaboránsok mai szélsőséges utódai, akár a kukaborogató huligánok megzavarják az ünnepet. Mutassuk meg, hogy van ebben az országban egy józan, demokratikus többség, amely képes és hajlandó elutasítani a mindkétoldali hergelést, és méltósággal tisztelegni forradalmár hősei és mártírjai előtt.
Maléter Pál özvegye ma már úgy látja, az 56-os mártírok halála hiábavaló volt. Gyenes Judith szerint megdöbbentő, hogy a forradalom 55. évfordulóján megszűntetik az '56-os intézetet. Tovább »
Körülbelül....Király Bélát aranyérra el operálták és majdnem végig kórházba volt....Kopácsi másik eset....ő irta alá a nemzetörigazolványokat, amelyeket a Deák téren tán a 2. emeleten , aki bement annak osztogattak és utána hazaküldték.....viszont igaz ami igaz a rendörséget nem mozditotta meg 23-án, sem utána, valójában nem is volt....egyébként a Nemzetörség parancsnoka tán az utolsó napig Kopácsi volt....akkor jött Király Béla a Kórházból.....
A Kiliánnak a nemzetörséghez semmi köze nem volt....
A nemzetörség létrehozója a SZOT volt a kormány inspirációja szerint...
It van az Utasitás részlete:
"Az Utasítás értelmében a rendőri- és honvédszerveken kívül a MEFESZ és partizánszervezet tagjai, az egyetemisták és üzemi dolgozók lehettek nemzetőrök. Mint az a nemzetőrség szervezésére vonatkozó különböző szervezetek által kiadott felhívásokból is kiderül, a rendőri nemzetőrség megalakítói a felkelő-szabadságharcos csoportok és azok tagjainak belépése elől elzárkóztak. A rendőrség irányításával szerveződő nemzetőrség tevékenységébe nem akarták bevonni a szovjet és magyar csapatok ellen ebben az időszakban is elsősorban a főváros VIII. és IX. kerületében harcot folytató felkelőket. A fentiekben idézett Utasítás másik fontos eleme, hogy átveszi, illetve megerősíti a politikai vezetésnek a szovjet csapatokkal kapcsolatban október 24-től hangoztatott álláspontját, mely szerint a szovjet egységek támaszpontjaikra való visszavonása csak akkor lehetséges, ha már a honvédség, rendőrség és a felfegyverzett munkás- és ifjúsági nemzetőrség a rendet biztosítja."
1956 október 30-án a kormány ellenébe eldölt a vita és a különböző fegyveres csoportok integrálhatók lettek a Nemzetörségbe... ugy e tájba jött ki Király a kórházból....
Ez még érdekes lehet:
"
A küldöttséget a Parlamentben Nagy Imre, Tildy Zoltán és Vas Zoltán fogadta. Vas Zoltán javaslatára a tervezetben szereplő Forradalmi Védelmi Bizottság elnevezést Forradalmi Karhatalmi Bizottság-ra változtatták. Nagy Imre a javaslatot elfogadta, és az Előkészítő Bizottság megalakítását tudomásul vette. A Minisztertanács elnökének erről szóló nyilatkozata a következőket tartalmazta: A forradalmi harcokban részt vett egységek megbízottaiból, a honvédség és a rendőrség képviselőiből, a megalakulás alatt álló munkás és ifjúsági fegyveres egységek képviselőiből alakuló Forradalmi Karhatalmi Bizottság előkészítő bizottságának a mai napon történt megalakulását a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében tudomásul veszem és megerősítem. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság szervezze meg a forradalmi harcokban részt vett egységek, a honvédség és rendőrség, a munkás- és ifjúsági osztagokból alakuló új karhatalmat. Ennek segítségével teremtse meg hazánk belső békéjének helyreállítását és az október 28-án és 30-án elhangzott kormányprogramok végrehajtásának feltételeit. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság az általános titkos választásokkal létrehozandó új kormány hivatalba lépéséig működjék. Budapest, 1956. október 30. Nagy Imre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke81 Nagy Imre a küldöttség javaslatát elfogadva, ebben a nyilatkozatban talán szándéka ellenére kifejezésre juttatta, hogy az új karhatalom szervezésére alakuló Forradalmi Karhatalmi Bizottság a honvédség, a rendőrség, a munkásság- és ifjúság osztagai mellett az addigi felfogástól eltérően meghatározó módon épít a szovjet és magyar csapatok ellen harcot folytató, a változást kikényszerítő és a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot és annak célkitűzéseit elfogadó felkelő-szabadságharcos csoportokra is.
Nagy Imre letartóztatását követően a fentiekben idézett nyilatkozata tartalmát a javaslattevők elképzelésével ellentétben úgy értelmezte, hogy az abban leírtak nem azt jelentik, hogy a felkelők egységei vehetnek részt az új karhatalomban, miután a szövegben a felkelőkről egy szó sincs. A forradalmi harcokban részt vett egységek után következik a felsorolás, amelyre a meghatározás vonatkozik hárította el Nagy Imre a vizsgálat azon vádját, mely szerint Ő az idézett nyilatkozattal a felkelők nemzetőrségbe való felvételét lehetővé tette."
Aztán Király Béla megvivta a Nagykovácsi csatát.......
Nem volt egy egyszerű történet ez.....a mai kanonizálás után rá se lehet ismerni az eredetire....
Körülbelül....Király Bélát aranyérra el operálták és majdnem végig kórházba volt....Kopácsi másik eset....ő irta alá a nemzetörigazolványokat, amelyeket a Deák téren tán a 2. emeleten , aki bement annak osztogattak és utána hazaküldték.....viszont igaz ami igaz a rendörséget nem mozditotta meg 23-án, sem utána, valójában nem is volt....egyébként a Nemzetörség parancsnoka tán az utolsó napig Kopácsi volt....akkor jött Király Béla a Kórházból.....
A Kiliánnak a nemzetörséghez semmi köze nem volt....
A nemzetörség létrehozója a SZOT volt a kormány inspirációja szerint...
It van az Utasitás részlete:
"Az Utasítás értelmében a rendőri- és honvédszerveken kívül a MEFESZ és partizánszervezet tagjai, az egyetemisták és üzemi dolgozók lehettek nemzetőrök. Mint az a nemzetőrség szervezésére vonatkozó különböző szervezetek által kiadott felhívásokból is kiderül, a rendőri nemzetőrség megalakítói a felkelő-szabadságharcos csoportok és azok tagjainak belépése elől elzárkóztak. A rendőrség irányításával szerveződő nemzetőrség tevékenységébe nem akarták bevonni a szovjet és magyar csapatok ellen ebben az időszakban is elsősorban a főváros VIII. és IX. kerületében harcot folytató felkelőket. A fentiekben idézett Utasítás másik fontos eleme, hogy átveszi, illetve megerősíti a politikai vezetésnek a szovjet csapatokkal kapcsolatban október 24-től hangoztatott álláspontját, mely szerint a szovjet egységek támaszpontjaikra való visszavonása csak akkor lehetséges, ha már a honvédség, rendőrség és a felfegyverzett munkás- és ifjúsági nemzetőrség a rendet biztosítja."
1956 október 30-án a kormány ellenébe eldölt a vita és a különböző fegyveres csoportok integrálhatók lettek a Nemzetörségbe... ugy e tájba jött ki Király a kórházból....
Ez még érdekes lehet:
"
A küldöttséget a Parlamentben Nagy Imre, Tildy Zoltán és Vas Zoltán fogadta. Vas Zoltán javaslatára a tervezetben szereplő Forradalmi Védelmi Bizottság elnevezést Forradalmi Karhatalmi Bizottság-ra változtatták. Nagy Imre a javaslatot elfogadta, és az Előkészítő Bizottság megalakítását tudomásul vette. A Minisztertanács elnökének erről szóló nyilatkozata a következőket tartalmazta: A forradalmi harcokban részt vett egységek megbízottaiból, a honvédség és a rendőrség képviselőiből, a megalakulás alatt álló munkás és ifjúsági fegyveres egységek képviselőiből alakuló Forradalmi Karhatalmi Bizottság előkészítő bizottságának a mai napon történt megalakulását a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében tudomásul veszem és megerősítem. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság szervezze meg a forradalmi harcokban részt vett egységek, a honvédség és rendőrség, a munkás- és ifjúsági osztagokból alakuló új karhatalmat. Ennek segítségével teremtse meg hazánk belső békéjének helyreállítását és az október 28-án és 30-án elhangzott kormányprogramok végrehajtásának feltételeit. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság az általános titkos választásokkal létrehozandó új kormány hivatalba lépéséig működjék. Budapest, 1956. október 30. Nagy Imre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke81 Nagy Imre a küldöttség javaslatát elfogadva, ebben a nyilatkozatban talán szándéka ellenére kifejezésre juttatta, hogy az új karhatalom szervezésére alakuló Forradalmi Karhatalmi Bizottság a honvédség, a rendőrség, a munkásság- és ifjúság osztagai mellett az addigi felfogástól eltérően meghatározó módon épít a szovjet és magyar csapatok ellen harcot folytató, a változást kikényszerítő és a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot és annak célkitűzéseit elfogadó felkelő-szabadságharcos csoportokra is.
Nagy Imre letartóztatását követően a fentiekben idézett nyilatkozata tartalmát a javaslattevők elképzelésével ellentétben úgy értelmezte, hogy az abban leírtak nem azt jelentik, hogy a felkelők egységei vehetnek részt az új karhatalomban, miután a szövegben a felkelőkről egy szó sincs. A forradalmi harcokban részt vett egységek után következik a felsorolás, amelyre a meghatározás vonatkozik hárította el Nagy Imre a vizsgálat azon vádját, mely szerint Ő az idézett nyilatkozattal a felkelők nemzetőrségbe való felvételét lehetővé tette."
Aztán Király Béla megvivta a Nagykovácsi csatát.......
Nem volt egy egyszerű történet ez.....a mai kanonizálás után rá se lehet ismerni az eredetire....
Kinek lettek volna itt illúziói? A fegyvert fogó utca népe (alig egy bő évtizeddel a világháború vége után) pontosan tudta, hogy nyugati beavatkozás nélkül nem győzhet. Nagy Imre korábban a Szovjetunióban, közöttük élve a saját bőrén is megtapasztalhatta mindezt. Számítottak az ENSZ-re, az Egyesült Államokra (az pedig értünk nem kockáztatott egy világháborút).
Így jártunk. :(
A forradalom győzött, a Rákosi-Gerő bagázs többet nem tért, nem térhetett vissza. A megszálló szovjet hadsereg ellen a szabadságharcot pedig egyedül nem lehetett megnyerni.
"Ahhoz viszont pont elég volt, hogy a kifelé menő oroszok visszaforduljanak a határról rendet csinálni."
Egyetlen pillanatig sem volt komoly szándékuk a végleges távozás. A régen itt állomásozó, a felkelőkkel itt-ott fraternizáló egységeiket cserélték le olyan csapatokra, akiknek nem kellett a mengingásával számolniuk. Jöttek a kis ferdeszemű tatárok. :(
"Október 31-én a nemzetőrök bekísérték Tóth Ferenc államvédelmi századost a VI. kerületi Eötvös utcai bázishelyükre. Az utcán összeverődő tömeg azonban a kiadatását követelte. A mind fenyegetőbb hangulattal szemben a nemzetőrök nem láttak esélyt: Tóthot a tömeg halálra verte, majd tetemét felakasztották a Nagykörút és az Aradi utca sarkán."
A nemzetörség egy nudli volt....nem rendfentartó....kivéve pár egyetemen lévő alegységet, akik egybe maradtak....
Én tán vagy 5 felhuzottra emlékszem a Köztársaság téren, egy kivágott szivüre meg a ház elött talán 10-nél több kiskatonára....dehát régen volt....dehát volt felhuzott sportoló az Aradi ucca sarkán, meg vagy kettő sárgacipőst löttek agyon a Rottenbiler u 1 elött...
Igen, ha azt irod hogy "mert fel is húztak bárkit, akit a kedvük tartotta", akkor a darab számít, mert ha csak egyet tudsz felmutatni, akkor úgy tűnhet, mintha hazudtál volna.
Egyébként meg valóban nem a mennyiség számaít, hanem hogy elegendő-e vagy sem.
Ez egy jo kezdeményezés, hogy nam csak a 30éves kádarimusban terjesztett egyoldalu "tanulmány" létezik, de salynos egy generácio elveszet(?), de remélhetöleg kisül az igzság, a kádárizmus hazug propagandája meg csorbul, a börtönböl kiszabadult gyilkosok meg ehez hasonlok inditották be hazugságokkak 56ot. Holott az igazi okokat a tizéves Rákos hihetettlen elnyomást elhalgassák, az egyszeü gürcölö magyarember egyrésze fegyverel nekimet a szovjet tankoknak, mert elege volt a kommunista hazugságokbol, meg a terrorbol, bárkit megvádolhattak, hogy" nyugatnak kémkedet" (még öregaszonyt is) ez volt a "oka" 1956 okt 23 nak.
Tanúk, megrázó hangfelvételek, személyes tapasztalatok · Ma egész napos program az OSA Archívumában 2009. október 22. 00:00
Tölgyesi Gábor Száztizenegy magyar menekült vallott a forradalomról ’57 tavaszán az ENSZ különbizottsága előtt New Yorkban és Európa öt városában. A magyarkérdéssel foglalkozó jelentésnek s a vallomásoknak ma egész napos programot szentel az OSA Archívum.
Életével is fizethetett, aki hitt a kádári propagandának a forradalom után. Török István, aki New Yorkban állt az ENSZ különbizottsága elé, hogy saját tapasztalataira alapozva beszámoljon ’56-ról; 1958-ban tért haza. Egy politikai per elsőrendű vádlottjaként fogták perbe, majd kivégezték. A Népszövetség utódjaként 1945-ben alapították az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), amelyhez Magyarország 1955. december 14-én csatlakozott. Az ENSZ még a forradalom leverése után is alig tudott valamit hazánkról, a kommunista propaganda, a diplomáciai jelentések helyett ezért személyes tapasztalatokból kívánt képet alkotni az eseményekről. Száztizenegy tanú vallott névtelenül az ENSZ különbizottsága, az ötös bizottság előtt 1957 tavaszán New Yorkban és Európa öt városában. A bizottság 1957 őszére készítette el a jelentését a magyarkérdésről, amelyet az ENSZ közgyűlése – a szocialista blokk tiltakozása közepette – nagy többséggel elfogadott. A tanúknak szükségük volt a névtelenség védelmére: ugyanis a magyar titkosszolgálat és a KGB kiemelt érdeklődést mutatott a tanúk személyazonossága iránt. Török István is ennek lett az áldozata. – Nagy volt az ávósok nyüzsgése Bécsben – vallotta az egyik tanú, Kassa Péter, aki az osztrák fővárosból Bécsbe emigrált. A tanúk között volt többek között Kéthly Anna, Király Béla, Szörényi Éva, illetve Sebestyén György, aki egykor a Magyar Nemzet kulturális rovatát vezette, és főszerkesztő-helyettes is volt. Az ötös bizottság munkáját Héderváry Klára, az ENSZ munkatársa segítette. Neki köszönhető, hogy a tanúvallomások szinte kivétel nélkül megmenekültek az ENSZ selejtezési gyakorlatától: némi leleménnyel, hivatalos úton menekítette ki a dokumentumokat az ENSZ-ből a hálószobájába. A dokumentumokat, hangfelvételeket 1998-ban adományozta az Országos Széchényi Könyvtárnak, ezeket digitalizálta az OSA Archívum, amely ma egész napos programot szentel a magyarkérdéssel foglalkozó ENSZ-jelentésnek és a tanúvallomásoknak. Az Arany János utcai archívum kiállítótermében egész nap kereshetők és meghallgathatók a tanúvallomások felvételei, számítógépes terminálon olvashatók az eddig nem hozzáférhető, angol nyelvű dokumentumok. A korabeli híradófelvételek mellett portréfilm is látható lesz Héderváry Kláráról, akivel délelőtt középiskolások dolgozzák fel a dokumentumok tanulságait. Délután ötkor Per Bang-Jensen, az elhunyt dán diplomata, Povl Bang-Jensen fia az ötös bizottság tagja halálának rejtélyes körülményeiről beszél, este hatkor a tanúvallomások szereplője, Horváth János és Márer Pál, valamint Héderváry Klára lesz a vendég. Este nyolckor Nagy Imre kormányának külügyminiszter-helyettese, Heltai György mintegy kétórás tanúvallomása lesz meghallgatható. mn.hu ==================================