Hétfőn kezdődik annak a csendőrök által megkínzott asszonynak a Legfelsőbb Bíróság ellen indított pere, akinek bántalmazásában feltehetően egy Ságvári Endre megölése miatt kivégzett csendőrnyomozó is részt vett.
Ha egy büntetőügy sértettje személyiségi jogaira hivatkozva támadhatná a bíróságot egy büntető ügyben hozott felmentő ítélet miatt, akkor az a Be. által nem rendszeresített jogorvoslattal, a sértett által kezdeményezhető felülvizsgálati kérelemmel lenne egyenértékű.
Az meg jogalkotási kérdés, ha vén bolsik ezt akarják, tegyék bele a Be-be, hogy a sértett felülvizsgálti kérelmet terjeszthet elő. Ha nem rakják bele, akkor meg ne a bírót szidják, mert elcsapja a jelen jogszabályok mellett alaptalan kérelmet.
Azt hiszem a magyar baloldal elérkezett a végjátékhoz. Egyrészt végleg eldőlt, hogy Kádár az atyjuk és lófaszt lesz itt szociáldemokrácia, másrészt nincs is senki a magyar baloldalon akire a szociáldemokrácia halvány gyanúját is rá lehetne kenni, harmadrészt meg valami iszonytató kórság támadta meg őket és tömegesen tendálnak az agyhalál felé, lásd Hornt szegényt amit összemagokott mostanság, vagy Kende a bíróságon.
A fenti címen található Kristóf László, a Ságvárit meg(nem) ölő volt kivégzett csendőr 1959-es ítélete. A benne található tényállás NEM vitatható, akár igaz, akár nem. Mégis érdemes elolvasni, már ha valakit tényleg érdekel.
Jujj alig várom a precedens értékű itéletet... Szóljatok mikor lehet alágyújtani a bablevesnek a gulyáságyúban...hiszen többszáz exávh/ávos/rendőr kisnyugsdíjas körömtépő élhet még ma is akikre főzni kell:-)))
Attól, hogy az LB-t mint alperest esetleg elmarasztálják, nem fogják újra elítélni a csendőrnyomozót. A sértett még perújítást sem kérhet. A terhelt terhére csak az ügyész kérhet perújítást.
A hétfőn kezdődő személyiségi jogi per felperesének jogi képviselője korábban viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly márciusban a több ember megkínzásával elkövetett háborús bűntett alól azzal mentették föl Kristóf Lászlót, hogy "az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a név szerint is megjelölt négy személy megkínzása 'milyen súlyú, milyen mértékű' volt, elérte-e azt a szintet, amely szükséges a szóban lévő háborús bűncselekmény megállapíthatóságához".
Ádám György ezzel szemben kijelentette: a négy személy megkínzásának súlya, mértéke a periratokból, a sértettek tanúvallomásából pontosan megállapítható."
csak kérdés, hogy mennyiben tekinthető mérvadónak '44 július 27-i "jogrendszer", amikor az ország német megszállás alatt állt, zsidók százezreit deportálták és a politikai rendőrség a Gestapo közvetlen irányítása alatt működött...
"" A Legfelső Bíróság (LB) tavalyi ítélete szerint a Ságvári Endre halálakor intézkedő rendőrök az akkor hatályos jog szerint törvényesen, szabályosan jártak el,"
"- függhet a kínzás "mértékétől", hogy a cselekményt hivatali visszaélésnek avagy háborús bűntettnek minősítjük?"
Haborus buntettnek semmikeppen nem lehet minositeni,mert haborus buntettet csak katonak kovethetnek el illetve ilyesmire engedelyt ado vagy elnezo politikusok a kor hadviselesi szabalyainak megsertesevel. Ha egy csendornyomozo vagy egy gestapos megkinoz egy letartoztatottat az semmi esetre sem haborus buntett hanem hivatali visszaeles es emberiseg elleni buntett vagy valkami hasonlo.A zsidok el;hurcolasa aztan megolese sem haborus buntett volt ,hanem emberiseg elleni buntett es tomeggyilkossag. Nem katonai,harci tevekenyseg volt.Ehhez nem kell haboru ,bekeidoben is vigan lehet nepirtani. Raadasul az akkori torvfenyek is tiltottak az ilyen kinzasokat erdekes modon meg a gestapo es az AVH szabalyzata is. Papiron.
Nem jogvégzett létemre is az a gyanúm, hogy ebből Strasbourg lesz...
Hagyjuk a Ságvári-vonalat, maradjunk a kínzásnál:
- függhet a kínzás "mértékétől", hogy a cselekményt hivatali visszaélésnek avagy háborús bűntettnek minősítjük?
- a feltételezett bírósági tévedések, vagy akár hivatali packázások egyáltalán korrigálhatók lennének ilyen - közvetett - módon? ha igen, ez messzire vezet...
Ságvári jogosan kezdett lövöldözni. Hiszen jó eséllyel előbb-utóbb akkor is megölték volna, ha szép csendben meghúzza magát a fenekén. Tökös ember ilyenkor - hozzá hasonlóan - elébemegy a dolgoknak. Ságvári tehát akkor tette, ami a dolga.
Kristóf jogosan lőtt vissza. Az állami elnyomószervezet kutyáitól minden időben azt követelik meg, hogy ha lőnek rájuk, akkor lőjenek vissza. Most is ez van, akkor is ez volt. Kristóf akkor tette, ami a dolga.
Kristófot tehát jogtalanul akasztották föl Ságvári megölése miatt. Ugyanakkor jogos volt kitörölni az emberiségből azokért, amiket ezzel a Mariannával meg nyilván még több más emberrel tett. Tehát felmentést érdemelt volna Ságvári megölése miatt, ugyanakkor halálbüntetést érdemelt volna a kínzások miatt. Nettó: ugyanott vagyunk.
A Fővárosi Bíróságon indít eljárást Pintér Marianna, aki jogi képviselőjének tájékoztatása szerint az utolsó még életben lévő sértett azok közül, akiket az 1959-ben kivégzett Kristóf László megkínzott.
"Megközelítőleg" halálra kínozták
Ezekben a bántalmazásokban pedig részt vett a katonai bíróság 1959-es ítélete szerint Kristóf László, mondta Ádám György, a Legfelsőbb Bíróságot beperlő Pintér Mariann jogi képviselője.
"A Legfelsőbb Bíróság felmentette a bűncselekmény alól Kristóf László volt csendőrt, aki Pintér Mariannát megközelítőleg halálra kínozta. Pintér Marianna személyét nagyon súlyosan sérti, hogy Kristóf Lászlót halála után 47 évvel felmentették minden bűncselekmény alól. Pintér Mariannának a személyéhez fűződő joga, hogy azt, aki tönkretette az életét, ne mentsék fel" - tette hozzá Ádám György ügyvéd.
