A villát, ahol ma a magyarországi miniszterelnök lakik, Sebestyén Aladár, a Weiss Manfréd Művek egyik igazgatója építtette 1936-ban, Grünwald Rózával kötött frigyének 25. évfordulója alkalmából. Az első világháborúban tanúsított hősiességéért többszörösen kitüntetett Sebestyén Aladárt először zsidó származása miatt lakoltatták ki a saját házából, majd az ötvenes években államosítás címszóval a Rákosi-féle népi demokrácia tette rá kezét a vagyonára.
"- Ami büdi, az "összesen" az, hogy hogyan és miért kapta épp ő a bérlakást. A kiutalásnál keresendő suskus. A vásárlási lehetőség már ennek a folyománya, és önmagában tiszta dolog lenne."
Ami "büdi":
Hogyan utaltatta ki magának dobrevklára a 159 négyzetméteres házrészt 23 évesen, egyetemistaként, egyedülállóként mint szociális bérlakást... (nyilvánvalóan jogsértően, sem a fő, sem a négyzetméter alapján nem járt volna neki.
Majd "kedvezményesen" megvásárolta azt. Ami szintén Ą"büdi": az utólagos Nomentanas, Fittelinas "beruházások".
Az meg már csak látszatra is borzalmas, hogy ma Magyarország miniszterelnöke egy olyan villából irányit, anyósostól, amit felesége nagyapja , a moszkovita pártfőnök, az országára szovjet tankon rárontó, Nagy Imrét kivégzetető apróantal rekviráltatott magának...
Kb. olyan ez ma, mintha ma hermangöring unokája lenne a CDU miniszterelnöke, aki a nagypapa által összeharácsoltakak "kedvezményesen " megvásárolhatta volna...
Az én mondandóm lényege az volt, hogy egy tömeggyilkos szobafestőt börtönbe, nem rózsadombi villába ültettem volna.
Ezt valahogy meg se hallottad!
Neked azt kivánom, hogy legyen mielőbb saját lakásod.
Azt látom, hogy a környezetemben élő harminc körüliek lassan egyenesbe jönnek. Igaz, hogy komoly kölcsönök segítik őket lakáshoz, netán Budapest környéki villához, de legalább, már van sajátjuk, még ha sokáig kell is törleszteni.
"nem gondolom, hogy egy miniszterelnöknek csepeli panelben kellene lakni"
Mondtam volna ilyet? De azért vannak még fokozatok 200M alatt, több miniszterelnök kibírta. Sőt, igazából amíg történetesen hatalmon volt, még Orbán is kibírta.
"Egy miniszterelnök-az ország második embere - lakjon villában, még akkor is, ha az netán az adófizetők pénzéből épült, én azt se bánnám, ha a rezsije az utolsó fillérig az adófizetők pénztárcáját terhelné."
Ezt most te se hiszed el magadnak... :)
Lehetne mondani, hogy micsoda hörgés volt Megyó villájának csak a biztonsági rendszeréből, de hát minek. Ellenben Orbán a házat a bukása után vette, nem elnöki rezidenciának, hanem családi házikónak.
A Rózsadomb a két világháború között épült ki és vált a felső középosztály és pénzarisztokrácia előkelő lakónegyedévé. Az egykori elit helyét az 1950-es években a kommunista közép- és felső vezetés foglalta el...ettől kezdve gúnyolták "káderdűlőnek".
Jelenlegi Szemlőhegy út akkoriban Rézmál dűlő néven volt ismert.
A Budapesti Név- és Címjegyzékben először 1899-ben szerepel Szemlőhegy dűlő néven.
A 42. szám tulajdonosa ekkor Kurtz Károlyné volt.
Az 1912-ben készített lakásjegyzék szerint Ruskai - magyarosított nevén Magyari - János színész is ott lakott.
Az 1919-es hagyatéki végzés alapján, amit 1936-ban jegyeztek be, Magyari János Károly, Kurtz Sarolta, valamint Kubacska András főgimnáziumi tanár és családja birtokába került 1/3-ad 1/3-ad arányban.
Az állami árvaként felnőtt Apró Antal ekkoriban még igen messze volt a Rózsadombtól.
Miután túlesett szobaf estő-mázoló (párhuzam a hasonlóan ismert történelmi külföldi diktáror személy -> déjá vu- a szerk.) tanoncévein, 1930-ban Szegedről Budapestre költözött és belépett a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségébe.
1933-ban már ő az egyik szervezője a sztrájknak.
Az illegális kommunista párt tagja lesz.
A villa lakói 1936 tavaszán eladják részüket 25 ezer pengőért Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának.
(Ekkor az 1938-as statisztika alapján egy mezőgazdasági munkás éves jövedelme 183,4 pengő volt.)
1922-ben Apró Antal ebben az évben bukik le először illegálisan kommunista tevékenysége miatt, amikor Sebestyénék megvásárolják majdani villáját.
A birtoklap szerint Sebestyén Aladár (Országos Vaskereskedelmi Rt. vezetője,igazgatója kitüntettek az első világháborúban bronz és ezüstfokozatú Signum Laudisszal, Károly csapatkereszttel és sebesülési érdemrenddel) és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vettek. Nem tudható miként élték túl a háború poklát. Annyi bizonyos, az 1949-es és '50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként.
Apró Antal az 1944-es vészterhes időkben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált.(!)
1944 szeptemberében tagja lett az újjá szervezett illegális kommunista párt központi vezetőségének.
Életét többek között Tüdős Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ők bújtatták - saját villájukban.
(Az embermentő Tüdős Klárát a kommunisták kitelepítették, férjét meghurcolták, a fővárosba csak férje halála után térhetett vissza. Villájukat elkobozták, 1961-ben egy panellakásban rendezhette be otthonát.)
Rákosi hatalomra kerülése után egy 1948-ban kelt és 1949-ben bejegyzett fővárosi önkormányzati határozat alapján a Szemlőhegy utca 42. számú ingatlant Flank Józsefnek utalták ki. Hogy miért került Flank József nevére a villa, nem tudható. Mindenesetre ez az állapot nem tartott sokáig.
A villát 1952-ben államosították. A földhivatali, köznyilvános dokumentumok között nincs arra nézve adat, hogy pontosan mikor került az egykori Sebestyén-villa Apró Antal használatába.
Annyi biztos, hogy Apró Antal 1947-ben még egy Dózsa György úti lakásban élt.
Azonban az államosítás ideje táján már miniszteri rangban volt, s bár politikai karrierjében akadt némi zavar, Nagy Imre kormánya idején őt nevezték ki a Minisztertanács el nökhelyettesévé. (ez elgondolkodtató- a szerk.)
Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villákban, a "káderdűlőn".
Egyébként a villára vonatkozó dokumentáció megdöbbentően hiányos.
Sebestyén Aladár a nyolcvanas évek második felében hunyt el, ismereteink szerint egy fia volt.
Egykori villáját az Apró család az '56-os ítéleteiről elhíresült vérbíróval, Jahner-Bakos Mihállyal és családjával közösen lakta be.
A hátsó telekszomszéd pedig maga Kádár János volt.
A rendszerváltozás után az Apró család immár "demokratikusan", a piac gazdaság törvényeinek megfelelően (mi az hogy, nagyon is - a szerk.) magáévá tette a rablott ingatlant.
A harmadik generációba tartozó Dobrev Klára, Apró Antal unokája a 159 m2-es "szociális bérlakást" 23 éves (!) korában, egyedüllálókent vásárolta meg 1995-ben a kerületi onkormányzattól kevesebb mint 9 millió (!) forintért.
A vételár 10 %-át (!) kellett készpénzben kifizetni, a fennmaradó összegre 25 éves (!)részletfizetési kedvezményt kapott.
A tulajdonjog megszerzése után még azon melegében 16 millió forintért eladta az ingatlan hasznosítási jogát a Gyurcsánnyal közös családi vállakozásnak, FITTELINA KFT.-nek (!), majd megindult az uszodaberuházás...
A 102 m2 Jahner-Bakos-féle házrészt (!) Apró Piroska, Apró Antal lánya vette meg.
Furcsa, hogy a Jahner-Bakos Mihályné tulajdonjogát az önkormányzati bérlakásra 1995. július 18-án jegyezték be, Apró Piroska tulajdonjogi kérelme pedig már 20 nappal korábban, június 29-én beérkezett a hivatalba.
Gyurcsány Ferenc 1996-ban költözött be a Szemlőhegyi utcai rezidenciába: a nyilas, a kommunista, majd a vadkapitalista zabrálás örökségébe.
Orbán semmi pénzért elintézett magának egy 135 m2es bérlakást, amit a tulajdonos pénzén felújíttatott, majd megvett valami 600ezerért. Kiadta bérbe egy külföldinek pár 100 rugóért, miközben ő máshol lakott, majd 10 év múlva eladta Kékessy vejének 63millióért. Én szerintem ez vegytisztán afféle Gyurcsányi ügylet, nem látok semmi különbséget.
Én nem gondolom, hogy egy miniszterelnöknek csepeli panelben kellene lakni.
Antall és Horn se lakott panelban.
Egy miniszterelnök-az ország második embere - lakjon villában, még akkor is, ha az netán az adófizetők pénzéből épült, én azt se bánnám, ha a rezsije az utolsó fillérig az adófizetők pénztárcáját terhelné.
De azt, hogy egy szobafestő mázoló-azért mert egy vadállat volt, érdemeinek elismeréseképpen -ellophassa a legnagyobb rózsadombi villát, felháborítónak tartom. Legfőképpen pedig azt, hogy nem akasztottak eleget. Az ilyen nem ember, hanem valami fenevad! Rosszabb! Az állat akkor öl, ha éhes!
Mondom, én 3 évig jártam az "Orbán villába". Mit mondhatnék? Nem csepeli panel. :) Óvoda volt akkor, abból is a jobbak közüli, tágasan elég legalább 100 gyereknek, talán 4-nek se szűk. Ő előbb leépítette, majd bezáratta az ovit, kijelölte állami rezidenciának a házat, majd buktában még szép csendben megvette. Nyílván nyílt licitben, piaci áron, nem mondanék mást. :)
Azért várjál csak. Különbség van a között, hogy valaki megveszi a bérlakását, majd eladja piaci áron.
Az viszont egy teljesen más dolog, hogy valaki véggiggörgetve állami és önkormányzati kapcsolatokat kiváló adottságú állami ingatlant bérlakássá minősíttet, majd mind a többi, bentlakóként "szociális alapon" (úgy, hogy ráadásul nem is jogosul rá) megveszi természetesen nem piaci áron.
Gyurcsány példája mutatja, hogy nem elégedett meg ezzel, más állami ingatlanokat is saját kezébe játszott át. Ez viszont már nagyon durva.
Mondtam én, hogy nem? Mi több, különösebben nem is zavar. Nagyon sok ember használta ki ezeket a lehetőségeket. Engem csak az zavar, amikor valaki (pl Macisajt) osztja itt az észt nagy hangon, miközben OV dettó ugyanazt csinálta, mint ezek.
Tényleg simán belefér. A jobbak úgy csinálták. Például Tudodki is a 135 m2es Haris közi lakással, amit 5ezres m2 áron vett és 10 évvel később 500ezressel adott el :)
Ha Maci még sokat kaparászik, majmég azis kiderül, hogy a lakást, mielőtt kiutalták, ki tudja, hány millióból az Önk. felújittatta, mint egy bizonyos Haris közi kéglit.
Javíts ki, ha tévedek: - A "szociális bérlakás" az önkormányzatoknál létező egyik minősítése magának a lakásnak. Azaz, amit anno valami ok miatt így vettek nyílvántartásba, azt így hívják, bárki bármire használja is. - Ezeket anno pont ugyanúgy adták el, mint a "rendes" minősítésűeket, ahol az önkormányzat úgy döntött. Tehát a "szociális" minősítés a vételárat, a vétel menetét nem befolyásolja. - Ami büdi, az "összesen" az, hogy hogyan és miért kapta épp ő a bérlakást. A kiutalásnál keresendő suskus. A vásárlási lehetőség már ennek a folyománya, és önmagában tiszta dolog lenne.
Kiutaltatta magának a 159 négyzetméteres házrészt 23 évesen, egyetemistaként, egyedülállóként mint szociális bérlakást (nyilvánvalóan jogsértően, sem a fő, sem a négyzetméter alapján nem járt volna neki.
"Bár jelzem, még most sem teljesen stimmel: -a villában ugyanis nem kettő hanem három lakás van. Az egyiket vette meg dobrev nagycsöcsasszony "szociális bérlakásként", egy másik aprópiroska etnő sajátmagának, egyet pedig aprópiroska etnő bakos-jahnerné "közvetítésével"."
Konkrétan, a három lakás:
A Szemlőhegyi úti Apró-villa
1. Jahner-Bakos Mihályné, a vérbiró özvegye az Apró-villa egyik lakásában él, 102 négyzetméteren. Az övét vette meg, a kiutálás után lakostól, aprópiroska.
2. Apró Antal lánya, Piroska ugyancsak a villa egy másik, sajátmagának igényelt és megvett 220 négyzetméteres lakása.
3.Dobrev Klára, a 159 négyzetméteres házrészt 23 évesen, egyetemistaként, egyedülállóként mint szociális bérlakást vásárolta meg.
Most hogy a XII. kerületi önkormányzat is fideszes, talán nem lesz akadálya, hogy a köz beletekintsen ezekbe a "kedvezményes"és nyilvánvalóan indokolatlan, a köznek kárt okozó ügyletek konkrét dokumentumaiba.
