off Szűzmária országának először fel kellett négyelni egy-két (ezer) renitenst, hogy gyorsabban menjen a kereszténység átvétele. on én aszondom ápoljuk a kereszténység előtti ősi hagyományokat. maradjunk meg sámánoknak... :)
Nehezen örültek volna a sámánok, mert konkrétan állami és külföldi közreműködéssel irtották ki őket, így nem sok beleszólásuk volt a magyar hagyományok ápolásába.
Az alkoholizálás magától értetődő, természetes entitás, a társas érintekezés velejárója, hagyományos magyar vircsaft. Ezzel már sokszor találkoztam. Jóllehet eme nemes hagyomány évszázadok óta teszi tönkre azt a társadalmat, amiben jelen van.
Az akkori sámánok biztosan nem örültek az új szeleknek, ahogyan te sem örülsz annak, hogy most a fűszívók dekriminalizálnák tevékenységüket.
"Egyébként hadd hívjam fel figyelmedet arra, hogy kultúránk "legalább" ezer évig azért maradt fenn, mert - kultúránk alapjainak megőrzése mellett - adoptáltuk a velünk, körülöttünk élő népek kultúrájának elemeit."
Igen, az értelmes, hasznos dolgokra nyitottnak kell lenni, ebben egyetértünk.
"A kereszténység betörésével és a sámánizmus felszámolásával a hagyományos hallucinogének szűkkörű felhasználása kimúlt és helyét átvette az alkohol széleskörű használata."
Brit kutatók 5000 évvel ezelőtt használ gyógyszerek titkát keresve utaztak Egyiptomba, majd hazatérve izgalmas felvetéssel álltak elő: cannabis-származékokat használt az ókori orvostudomány. Az új kutatás eredményei mellett a vadkender évezredes történetének is utánanéztünk.
A Manchesteri Egyetem kutatói (KNH Centre for Biomedical Egyptology) a Sinai-félszigeten kutatják az ókori egyiptomi medicinák titkait. A vizsgálat során a helyszínen élő beduinok által ma is használt tradicionális orvoslási kellékeket vetik össze a sírokban talált maradványokkal, továbbá alaposan összehasonlítják az ókori orvosi papiruszok leírásait és a beduinok gyógynövény használati szokásait is. Reményeik szerint a fáraó-kor gyógyászatának gyökereit tárhatják fel minden eddiginél alaposabban.
A projektet vezető Biomedical Egyptology központ kutatója, Ryan Metcalf a BBC-nek elmondta, hogy az ókori egyiptomiak a kor legfejlettebb orvoslási metódusaival éltek, s egyúttal ma is használt megoldásokat alkalmaztak. A kutató szerint nagyon jól ismerték és alkalmazták a gyógynövényeket, és valószínűleg cannabist használtak a fájdalomcsillapításra. Emellett - az aszpirinhez hasonló hatású - fűzfakérget rágtak, és mézet kentek a nyílt sebekre. A kutatók ugyanakkor azt is szeretnék megérteni, hogyan alakultak ki a gyógyításra vonatkozó ötletek. Metcalf szerint ugyanis az egyiptomiak kiterjedt kereskedelmet folytattak, elképzelhető, hogy a gyógynövények és azok használati módjai máshonnan kerültek a Nílus völgyébe.
A cannabis talán éppen Távol-Keletről: a növény magjait ugyanis már i.e. 6000-ből származó kínai ételmaradványokban is megtalálták, míg az első írásos feljegyzés i.e. 2727-ből származik, amely megörökítette a szer orvosi használatát. A szent füvet i.e. 1200-800 között india forrásokban és az Atharvavédában is említették, ahol szintén orvosi használatra javasolták. A zoroasztriánus szövegek már változást jelentenek, ugyanis ott a kender kábítószer-jellegének örültek. A cannabis pszichotropikus hatását pedig először egy i.e. 100 körül írt kínai gyógynövénykönyvben részletezték.
A kender Európába a szkíták révén került el, akik i.e. 500-100 között honosították meg itt is az általuk már 1000 éve használt növényt. Mindezt i.e. 430-ban Hérodotosz is megemlítette, aki a kender rituális használatát hangsúlyozta. Európában hamar felismerték az orvosi lehetőségeket: Dioszkuridész i.sz. 100-ban római medicinaként írta le a cannabist, míg 70 évvel később Galénosz a növény magjának pszichés hatásait emelte ki.
Az 500-600 körül íródott Talmud az eufóriára összpontosított, az iszlám tudósok pedig 1000 körül az arab területek legnépszerűbb kábítószerévé váló hasis pozitív és negatív hatásairól értekeztek. A legenda szerint az asszaszinok is ettől kerültek bódult állapotba. Egy 12. századi szúfi mester volt az egyik első megörökített cannabis-függő, és ekkor készült el a legrégibb cannabis-történeti munka, ám ez azóta elveszett. A költők a 16. században fedezték fel a hasist, amikor Mohammed Ibn Szulejmán az alkohol és a cannabis közti küzdelemről írt verseket.
Az arab kereskedők a mind divatosabbá váló hasis-lázat kihasználva nemsokára Ázsia összes piacát elárasztották az új növénnyel, a középkori Európát pedig először Marco Polo tudósította az arab őrületről. A kereskedők mindenhová eljutottak, így magától adódott, hogy az Újvilág is hamar melegágya lett a gyógyászati kábulatnak: 1549 körül angolai rabszolgák cannabist vittek magukkal Brazíliába, ahol gazdáik megengedték, hogy a cukornád közé ültetve neveljék fel, majd az aratások közti szünetekben szabadon szívhassák azt.
1606-1632 között a legelső amerikai brit és francia kolóniákon is megjelent a kender - aminek nagyon fontos szerepe volt a brit gyarmatbirodalom fejlődésében -, ám a 17-18. században az ópium népszerűségben ekkor még felülkerekedett a hasison. A cannabist a tudomány is feldezte: 1753-ban Carl Linnaeus a Cannabis sativa nevet adta a növénynek.
1798-ban Napóleon Egyiptomban szembesült azzal, hogy a szegények körében széleskörben elterjedt a bódító hasis szívása. Ennek hatásait látva katonáinak megtiltotta a cannabis-használatot, ám úgy tűnik nem volt túl sikeres: a franciák magukkal vitték a zöld növény és a bódulat kultuszát, és 1843-ban Párizsban létrehozták a haisevők első európai klubját, a Le Club des Hachichins-t. Az új szert Angliában főleg orvosi célokra alkalmazták: 1890-ben Viktória királynő fájdalmait is cannabis-szal kezelték. A szigetországban - talán ennek is köszönhetően - a növényt 1901-re ártalmatlannak nyilvánították és a vele szemben fennálló tiltásokat egytől egyig törölték.
A leginkább érintett Törökország és Egyiptom kérésére azonban megkezdődött a szigorítás, és a növény 1925-ben a genfi egyezmény veszélyes kábítószerei közé is bekerült.
Az Egyesült Államokban a cannabist az 1840-es évektől Európához hasonlóan orvosi célokra használták, míg a hasist a perzsa patikákban árulták. Az 1910-es mexikói forradalom hozta meg az első komolyabb változást, amikor az onnan beáramló emigránsok magukkal hozták a "marihuána" kultuszát. Hamar megindult a propaganda a bevándorlók és azok bűnös szokásai ellen, így az általuk előszeretettel szívott marihuána a borzalmas bűnök szimbóluma lett.
Az angol nyelvben a cannabisra használt marijuana szó elterjesztése William Randolph Hearst iparmágnás napilapjainak köszönhető, amelyek átemelték a szót a mexikói szlengből. Az olvasók így hamar megtudhatták, hogy ez az új kábítószer "a provokációra mindig kész, késekkel felszerelkezett színesek legjobb eszköze arra, hogy megrontsa az ártalan fehér nőket". Egyes vélemények szerint a 20-as évek marihuána-kultusza az alkoholtilalom miatti kábulatkeresésének köszönhető.
A gazdasági világválság fokozta a mexikói bevándorlókkal kapcsolatos félelmeket, így a drog-pánik is erősödött. Ekkor indultak meg az első tudományos vizsgálatok a marihuána hatásával kapcsolatban, és senkit nem lepett meg, hogy akadtak, akik hamar kimutatták, hogy erőszakhoz, bűnözéshez és más szociális devianciákhoz vezet. 1931-re 29 állam tiltotta be a drogot és lépett fel az azt használó "őrült mexikóiaik és afroamerikaiak" ellen, majd 1937-ben szövetségi szinten is betiltották a szer használatát. Az ügyben eljáró kongresszusi bizottságot Harry J. Anslinger vezette, aki szerint "a bolyó legveszélyesebb kábítószere a vudu-jazz, a fajok közti szexualitás, az őrület és a halálozások legfőbb oka". 1936-ban proagandafilmet készítettek "Reefer Madness" címmel, hogy a fiatalságot távolt tartsák a bűnös élvezettől.
A háború azonban ebben a kérdésben is változást hozott: 1944-ben a LaGuardia-jelentés arról számolt be, hogy a korábbi kutatásokkal ellentétben a marihuána nem okoz erőszakot, eszméletlenséget vagy szexuális bűncselekményt, mégcsak nem is vezet függőséghez.
Az ENSZ már nem volt ilyen megengedő: 1961-es droglistáján a cannabis az opiátokkal és a kokainnal került egy helyre, mivel "kemény addiktív hatása van" és veszélyt jelent a közegészségre. Csak az orvosi és tudományos használatát engedték, és a korábban már ismerttté vált Anslinger részvételével működő WHO bejelentette: a cannabisnak nincs a modern gyógyászat számára értéke, és 25 év múlva el fog tűnni.
A szigorítás ellenére a marihuána ekkor lett igazán népszerű a fehér középosztályból származó fiatalok között, emiatt a Kennedy- iilletve Johnson-kormányzat is azt szorgalmazta, hogy oldják fel a szigorú büntetéseket. Ekkor a cannabis-használatért letartóztatottaknak a hatóságok is inkább gyógykezelést javasoltak a büntetés helyett. Az évtized végére elkészült ENSZ jelentés már 200-250 millió cannabis-használót jelentett világszerte.
Nixon további szigorításokat javasolt, ám a liberalizálást nem lehetett megállítani: 11 szövetségi állam nem büntetett tovább a használatért, és a többiek is csökkentették a kiszabható büntetések mértékét, majd 1975-ben elvben a részleges orvosi használatot is engedélyezték. 1976-ban Hollandia is eltörölte a büntetést, és - bizonyos feltételek mellett - szabaddá tette a marihuána használatát.
A szabályozás ellen számos tiltakozást szerveztek a szigorítást követelők, majd a Reagan-kormányzat is a jogszabályok szigorítása mellett állt ki. Az első elnök, aki maga is elismerte, hogy marihuánát használt, Bill Clinton volt, bár elmondása szerint "nem tüdőzte le".
Jelenleg is tart a vita a szer speciális gyógyászati célú alkalmazása körül, a cannabis ugyanis többek között alkalmas a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésére is. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelők nyomására jelenleg az USA több államában az orvosok - kísérleti jelleggel - felírhatnak cannabist a betegeiknek. Kanadában pedig 2005 óta cannabis-tartalmú gyógyszert is felirhat az orvos.
Magyar viszonylatok a kenderrel és hallucinogénekkel
A rostnövényekkel őseink jóval a honfoglalás előtt megismerkedtek. Ótörök eredetű a "kender" szavunk. A kender (Cannabis sativa) ősi eurázsiai növény, a lovas népek számára elengedhetetlen fontosságú, mert ebből nemcsak ruhaanyagokat, ruhákat, hanem ruha-kiegészítőket (övet, zsinórt), köteleket és zsinegeket is készítettek. A csalán gyomnövényünk; a keleti népek a csalánból vásznat készítettek.
A kereszténység betörésével és a sámánizmus felszámolásával a hagyományos hallucinogének szűkkörű felhasználása kimúlt és helyét átvette az alkohol széleskörű használata.
Akkor elmondom: Közeli rokonom is ilyen állapotban volt, mikor annyi idős volt, mint én most, és annyi ideje fogyasztott alkoholt előtte, mint én gandzsát. Ő rokkantnyugdíjas (túlélte), énrólam meg még az orvosi leleteim sem árulnak el károsodást - nemhogy a környezetem.
Engem amúgy lehet győzködni ezek után arról, hogy mi árt és mi nem...
...és minden új hülye ugyanazokat a dogmákat ismételgeti repedt lemezjátszóként... Nem unjátok a válaszolgatást ezeknek az ügyefogyott inkvizítoroknak? Történelmi hagyomány. Az. persze, te hülye. Bemásolom neked, mi a történelmi hagyomány.
Én már láttam alkoholistát kikötözve a kórházi ágyon, a rengeteg gyógyszer és infúzió hatása ellenére delirálni olyan szinten hogy katéterezni, pelenkázni kellett. A fű SOHA nem okoz ilyet.
Itt írom lejjebb: A borfogyasztási szokásainkra eléggé szerény kifejezés a "minimum ezeréves kultúra".
Egyébként hadd hívjam fel figyelmedet arra, hogy kultúránk "legalább" ezer évig azért maradt fenn, mert - kultúránk alapjainak megőrzése mellett - adoptáltuk a velünk, körülöttünk élő népek kultúrájának elemeit. Ez érték. A világ meg összeszűkült.
Nem nekünk kéne lakatlan szigetre költözni, akik semmi mást nem szeretnénk, csak azt, hogy hagyjanak békén azzal a (magyar kultúrától nem idegen, azzal nem ellenkező) szokásunkkal, amivel senkinek, még magunknak sem ártunk.
Lakatlan szigetre azoknak kéne költözni, akik nem tűrnek meg maguk mellett más szokásokat, mint a sajátjukat.
Én nem mondom, hogy nincs igazságuk ezeknek a táblázatoknak.
Úgy gondolom, ha különféle országokból néhány emberke összefog, megtagadja korábbi mivolat, vásárol egy lakatlan szigetet és elhatározza, hogy új civilizációt alapít, akkor szerintem nem rossz ötlet, ha ott mondjuk az alkohol tiltott, a füves cigi pedig legális.
Elhiszem, hogy kevésbé káros.
De, magyarként, Magyarországon, egy minimum ezeréves kultúrában, ahol társadalmi beidegződések, történelmi hagyományok vannak, ott nem az ilyen táblázatok döntik el a dolgokat, hanem sok más tényező.
"ismerem az álláspontotokat" + "a "nyugat" majmolása következtében szivárogtak be"
Ez a kettő valahogy üti egymást... Ha ismernéd az itt leírt érveket, akkor tudnád, hogy nem a marihuána jött nyugatról, hanem a börtönközpontú világnézet az USA-ból. Persze gondolom, számodra minden szent, ami Amerikából érkezik...
Tehát azért kell karhatalmilag üldözni a fűfogyasztókat, mert az fű nem társadalmilag elfogadott, az alkohol viszont igen. Én nem szeretek olyan társadalomban élni ahol az a drog az elfogadott, amely felelős a családon belüli erőszak jórészéért, olyan erős függőséget okozhat, hogy az elvonás halált, vagy maradandó agykárosodást okozhat, felelős a máj és belső szervi elváltozások jelentős részéért, felelős a mortalitás (halálozás) 10 %-ért és estig sorolhatnám az alkohol káros hatásait. Most az az érdekes helyzet állt elő, hogy az alkoholt jól toleráló és fogyasztó társadalom akaratából üldözzük a füveseket.
A bort a magyarok a Vereckei-hágón hozták magukkal, naná...
Ez, nomád nép lévén, ősi nemzeti italunk volt: Néha megálltunk vándorlásunk közben, és két lólegeltetés közben ültettünk-kötöztünk-kapáltunk-szüreteltünk-préseltünk egy kis szőlőt, aztán ástunk a sztyeppén egy tokaji borpincét, megerjesztettük a nedűt, lefejtettük, és másnap már hipp-hopp! - Bőrtömlőbe töltöttük, lórapattantunk, és "Befúttajazutatahóóó!!!!"-csatakiáltással vágtáztunk tovább a Kárpátok felé, hogy ezt az ősi fogyasztási tradíciónkat, és a hozzá tartozó sokezeréves kultúránkat átadtuk a teljes tudatlanságban élő szlávoknak...
Nem Nyugat-majmolás volt az, mikor őseink a nyugati népek mintájára bort (alkoholt) kezdtek fogyasztani?
Tradíció... Mindig jó nagyot röhögök. Ez érv? Miért nem fogyasztasz inkább kumiszt, és miért nem a nyereg alatt puhítod a húst?
Kérdés: Hány magyar pusztult már bele ebbe a bazinagy magyar alkohol-kultúrába?
Tévedésben vagy, ismerem az álláspontotokat és a legkevésbé sem értek egyet vele.
Az alkoholizálás (nem az alkoholizmus) hosszú évszázadok óta a magyar kultúra része, az volt már jóval azelőtt is, hogy az egészségkárosító hatásait bárki is firtatta volna.
Legális, társadalmilag elfogadott drog, ráadásul pl. a tokaji bor kifejezetten nemzeti kincs kategória.
Az illegális mindenféle szarokról, melyek egytől-egyig többé-kevésbé egészségkárosítók, és a "nyugat" majmolása következtében szivárogtak be, ez egyáltalán nem mondható el. Tiltva vannak, s ez jól is van így.
Ez nem jelenti azt, hogy ne támogatnám az ócska kátrányos cigik betiltását, vagy a töményszeszek forgalmazásának visszaszorítását.
Mindkettő hozzájárulna a nemzet egészségesebb életéhez.
Miért súlyoseset, hosz nem is kocsmáros... vagyis: nem árul olyan szert, aminek a pszichoaktív és letális adagja közötti különbség csak 10x-es, ami halálhoz vezető elvonási tünetekkel járó hozzászokást okoz, amironcsolja a belső szerveket és az idegrendszert, ami bűnözési hajlamot ébreszt/erősít...
Ugyanazokat a köröket futjuk évek óta. Mindig jön egy ügyeletes hülye, akinek fingja nincs semmiről ami a legális és illegális drogokkal kapcsolatos, de véleménye mindegyiknek van. Én már unom.
