Szeretem az Ace Of Base-t. Talána, a 90-es évek popzeneileg legmeghatározóbb csapata. Hmmm... Hol lennénk most a Beautiful Life, a Lucky Love vagy a Never Gonna Say I'm Sorry nélkül ? (nemtudom) A Happy Nation albumról nem is beszélve.
A klasszikus Ace Of Base hangzást sikerült egy pár csapatnak vagy előadónak másolni. Bár a 90-es évek közepén nagyon hasonlítottak egymásra a csapatok zenéi. Ők a képviselői szerintem a klasszikus minőségi popzenének.
Az utolsó két lemezük (Flowers, Da Capo) kissé eltávolódott az eredeti hangzásvilágtól, de azért azok is jók. (+talán nevetséges lenne ugyanazzal a hangzással elkészíteni a 3. és 4. albumot is)
Emlékszem rájuk, de nem szerettem őket soha :-) Bár ne emlékeznék. Inkább az ABBA, az máig nagyon ott van. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a skandináv popzenekarok (A-HA) zeneileg mindig ezerszer igényesebbek voltak pl. a németeknél. Állítólag a magasszintű általános iskolai zenei képzés áll ennek hátterében (vö. magyar ének-zene oktatás :-))
Tipikus Abba utánzat a zenekar. Azzal a különbséggel, hogy ők 3 testvér + egy haver. Ennek ellenére rendkívül népszerűek voltak a 90-es évek közepén. De most már nem sok vizet zavarnak.
Hahó! Van még valaki, aki emlékszik rájuk, netán szereti őket?
Én a napokban vettem meg a Da Capo-t (5 év késéssel:), és megállapítottam, hogy ez még a többi lemezüknél is klasszabb. Egy kivétellel (a feldolgozás) mindegyik szám tök jó rajta, és - amennyire a műfaj engedi - még egyedi is.
Szóval, nem értem, ennek ellenére miért nem volt a Da Capo-nak semmi viszhangja anno. Sőt, már a The bridge sem volt nagyon felkapva 95-ben, csak a két legszarabb szám róla...
