A Fidesz a vasárnapi választás óta népakaratról beszél.
Milyen jogon? Mitől népakarat az, amit Orbánék akarnak?
El kéne már felejteni ezt a kisajátító politikát. Észre kellene venni, hogy a demokrácia arról szól, hogy nem kell mindenkinek ugyanazt akarnia, gondolnia mint nekünk. És ha nem úgy gondolkodik, attól még nem az ellenségünk, nem hazaáruló.
Kérdezem én, mi jogosítja fel Orbán Viktort és vidám csipetcsapatát arra, hogy népakaratról hablatyoljon? Az a 136 ezer szavazat, amivel a Fidesz és a KDNP többet apott mint az MSZP és az SZDSZ? Ugyanmár...
Ordas nagy hazugság, hogy az lenne a nép akarata, amit a Fidesz mond.
,, hogy a harc égen és földön egyszerre megtörténjen és kivirágozzon. Csatornainformációk özönén keresztül jövök le az égből, Urunktól és Nagyboldogasszonytól. Táltosok és nyasszonyok várnak Isten kürtjeként.,,
//"....A vizsgálat megállapította, hogy az adott ügyben az adatvédelmi biztos nem járhat el, ugyanakkor általános jogi állásfoglalást adott arra vonatkozóan, hogy ...."//
Marhajó! Van egy sereg költséges sóhivatal, milliónyi állásfoglalási joggal, és mindenféle eljárási jogosultság nélkül.
Ezt persze mindenki természetesnek és a működő demokráciához illőnek találja.
KE és az ombudmanhivatal is csak egy ugyanolyan csőcselék a "választott" hatalom szemében, mint a Kossuth tériek.
Nem fogod elhinni! Az egész ország, veled együtt egy nagy büntetőtáborban él. Persze, van, aki rabőrként és megkapja a szabadnapos kimenőjét.
Vedd parabólikusan. Mégis így van. Szögesdrótok helyett a vagyonolló keríti be, és gázkamrák helyett az életfeltételek megvonása monetáris eszközökkel.
//"......."Alkotmány" is van hatályban. Az meg aszongya..."//
Na, igen! Az uralkodó pártok spéci "Alkotmánya", ami a népben csupán a hatlomhoz vezető eszközt határozza meg. A nép akaratát eleve figyelembe se vette. Meg se kérdezték Őfelségét, hogy hajlandó-e elkótyavetyélni hazáját idegenek és a helytartótanácsok gazdasági érdekeiért. Vagy ragaszkodik-e a deviánsok jogaihoz, saját jogaiért cserében.
Népakarat az, amikor valaki egyet akar a hatalommal, mint most a kormánypártok. Ha ellenkezik akaratuk a hataloméval, akkor a nép átlényegül csőcselékké.
Jobb ha tudod, hogy a "keretek feszegetéséért" mi jár :
"Bünteto Törvénykönyv - Lázadás
140. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy
a) az Országgyulést,
b) a köztársasági elnököt,
c) a Legfelsobb Bíróságot,
d) a Kormányt
alkotmányos jogköre gyakorlásában eroszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, buntettet követ el, és két évtol nyolc évig terjedo; a tömegzavargás szervezoje vagy vezetoje öt évtol tizenöt évig terjedo szabadságvesztéssel büntetendo.
(2) Aki lázadásra irányuló elokészületet követ el, buntett miatt egy évtol öt évig terjedo szabadságvesztéssel büntetendo.
(3) Nem büntetendo lázadás miatt az a résztvevo, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az eroszakos cselekmények megkezdése elott elhagyja."
"alkotmányosan semmit sem lehet tenni ez ellen az országra nyilvánvalóan, bebizonyosodottan rendkívül ártalmas banda ellen"
Igazad van, jelen pillanatban nem lehet sokmindent tenni a bekattant Jel ellen,
sajnos meg kell várni a fenti tényállás bekövetkeztét.
Előrehozott választásokat csak a parlament föloszlatása után lehet kiírni - mondta az InfoRádióban Lövétei István. Az alkotmányjogász kiemelte: az új voksolásig több hónap telhet el, mert a törvények meghatározott fölkészülési időt szabnak meg.
Minderre azonban csak akkor van mód, ha az Országgyűlés képviselőinek meghatározott többsége a feloszlatás mellett dönt, vagy ezt a köztársasági elnök mondja ki. Lövétei István erre nem lát sok esélyt.
Ha mégis megtörténne, a kormány ügyvivőként működik tovább - tette hozzá.
Mindezt azonban nem lehet a nép akaratára hivatkozva kiprovokálni. Ez a fogalom ugyanis jogilag értelmezhetetlen. Ha valami kifejezheti a nép akaratát, az a népszavazás vagy a négyévente megrendezett választás - mondta az alkotmányjogász.
'többek közt azt is, hogy kordonnal választanák el magukat a jelenlegi tüntetőktől. Ezek szerint, egyes képviselők ide vagy oda, nem azonosul a FIDESZ velük.'
Akiket egyébként anno szintén ő hívott az utcára. Következetes mint mindig:)))
"tényleg szeretném azok megdöbbenését látni, akik valami csoda folytán rájönnek, hogy a szerintük igazat mondó, mondott miniszterelnök valójában mit tesz és miért"
Orbán már nem miniszterelnök. Ki mondja, hogy Gyurcsány nem hazudott? Ő maga sem tagadja. Ellentétben Orbánnal.
"56-ban választott többpártrendszer volt? Ma büntetőtáborok vannak?"
Butaság nem látni, amit már sokszor leírtak, elemeztek, hogy az elnyomás eszközei mennyire megváltoztak, a nyílt erőszak helyett a bonyolult gazdasági színtérre helyeződött a hangsúly, az érdekhálózat kiterjedt, szövevényes, így az eszközök is teljesen mások.
Mindent arányaiban kell tekinteni. Például ma bármit ki lehet mondani, de olyan erőt képviselsz, mennyire sok embert tudsz megszólítani, és ennek függvényében harcolnak ellened, akiknek az érdekeit sérted. Na nem tankokkal, hanem modern eszközökkel. A manipuláció helyenként egészen kifinomult (a többség számára láthatatlan). Az őszödi beszédben sem azért emlegették a médiát, hogy "fel kell készíteni" (milyen gyönyörű kifejezés az aljasságra), mert a kapcsolatokat eztán építenék ki... megvannak azok már rég.
Úgyhogy aki innen akarja megfogni a politikai helyzet jelentőségét, hogy nincs haláltábor stb., nagyon nem halad a korral, és hogy is mondjam finoman; saját maga ellensége.
Amúgy ez valóban nem '56 - nem felejtem el, mi a különbség a túlélhető és a véres módszerek közt.
Egyébként Orbán hogy mit akar és milyen áron, hiszen minden játszma mögött van egy vagy több másik - ahogy ez az őszödi beszédnél is egyértelmű, és tényleg szeretném azok megdöbbenését látni, akik valami csoda folytán rájönnek, hogy a szerintük igazat mondó, mondott miniszterelnök valójában mit tesz és miért -, szóval nem tudom, de értelmes dolgokat mond, többek közt azt is, hogy kordonnal választanák el magukat a jelenlegi tüntetőktől. Ezek szerint, egyes képviselők ide vagy oda, nem azonosul a FIDESZ velük.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állampolgári kezdeményezésre megállapította, hogy a kormányfő őszödi beszédével kapcsolatban ugyan nincs eljárási lehetősége, ám jogi állásfoglalásában megállapította "a miniszterelnök állami vezetőként köteles a pozíciójához kötődő feladatkörében a magyar társadalmat foglalkoztató kérdésekben a közvélemény rendszeres, pontos és tényszerű tájékoztatására." Az alábbiakban a biztos állásfoglalásának rövidebb változatát tesszük közzé.
Egy állampolgár adatvédelmi biztosi vizsgálatot és intézkedéseket kezdeményezett a miniszterelnök nemrég nyilvánosságra került beszédével kapcsolatban. A vizsgálat megállapította, hogy az adott ügyben az adatvédelmi biztos nem járhat el, ugyanakkor általános jogi állásfoglalást adott arra vonatkozóan, hogy a miniszterelnököt milyen kötelezettségek terhelik a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsán kifejtett tájékoztatása során.
Az Alkotmány, a korábbi alkotmánybírósági határozatok, a hatályos jogszabályok és érvényes hazai és nemzetközi jogelvek alapján a biztos megállapította, hogy a miniszterelnök állami vezetőként köteles a pozíciójához kötődő feladatkörében a magyar társadalmat foglalkoztató kérdésekben a közvélemény rendszeres, pontos és tényszerű tájékoztatására. A tájékoztatási kötelezettség különösen kiterjed az állami költségvetéssel összefüggő közérthető információk és következtetések nyilvánosságra hozatalára.
Az adatoknak pontosnak és tényszerűnek kell lenniük. A nyilvánvalóan hamis vagy meghamisított információk ugyanis az állampolgárok félrevezetését, az állam működésének átláthatatlanságát eredményezik, ezáltal a jogállamiság és demokratikus alapelvek, valamint az alkotmányos jogok egyértelmű megsértésével járnak.
A biztos állásfoglalásában idézte az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatát, mely szerint „A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája.”
A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog magyarországi állapotáért felelős országgyűlési biztosként fontosnak tartotta azt is kihangsúlyozni, hogy a jogi és erkölcsi kategóriák mesterséges szétválasztása beláthatatlan következményekkel és veszélyekkel járna.
Az állásfoglalás teljes szövege az adatvédelmi biztos honlapján (http://abiweb.obh.hu/abi) az aktuális információk között, a „nagy érdeklődést keltő ügyek” cím alatt található. VGO
