Köszönjük meg Gyurcsányéknak az orbitális átverést, szavazzunk immár helyesen, ne legyen önkormányzat ahol szoclibek uralkodnak, mert ne felejtsük el ez az adócsökkentés kormánya. Ha végre rájöttél mekkora palimadárnak néztek ixelj bárkire csak ne rájuk.
Lutz Gizella: A budai jómódú sváb család lánya, aki zongoratanárnői oklevelet szerzett, egy tiszti bálon találkozott először Szálasi Ferenccel. Azonnal beleszeretett. "Milyen szép férfi volt!" csillan meg szeme, amikor az 1927-es őszi báli estére visszaemlékszik. "Másnap Párizsba kellett utaznom. Rokonaim éltek ott. A franciaországi út már rég el volt határozva. Hogyan örültem ennek, az egész nyarat végigterveztem és most, még el sem hagytam Budapestet, már számolgattam a napokat, mikor jövök megint ide vissza, s vajon viszontlátom-e szerelmemet!" A románc tartósnak bizonyult, annak ellenére, hogy "uram" (így nevezi L.G. férjét) már barátságuk legelején megmondta: neki politikai ambíciói vannak. Reá vár Magyarország "szociális problémáinak" megoldása. Göröngyös út áll előtte. Jól tudja, hogy ezen az úton ő vagy győz, vagy elbukik! L.G. szerint Gömbös Gyula miniszterelnök nagyra becsülte Szálasit. Megpróbálta saját programjának megnyerni, de Szálasi ezt visszautasította. (és megalkuvások nélkül kívánt az általa jónak tartott úton haladni. Amikor büntetésből Egerbe helyezték át és látta a béresek nyomorúságos életét, ez nem hagyta nyugodni. 1935-ben otthagyta a hadsereget, vezérkari őrnagyként szerelt le. "Most végre kedvem szerint politizálhatok!" - mondotta és a Nap utca 19-ben bérelt megtakarított pénzéből párthelyiséget. L.G. - mint mondja - aggódva figyelte tevékenységét. Szálasi azonban megnyugtatta: "Ha nem jelentkeznek az emberek, abbahagyom a politikát!" De erre nem került a sor. Az akkori idők a szélsőjobboldali politikának kedveztek. A radikális változások iránti óhajt a Szálasi - féle új párt jól meglovagolta. "Munkám után ne érdeklődjön. Soha!" figyelmeztette többször is L.G.-t, akinek egyébként megtiltotta, hogy egyszerű párttagnál több legyen. Miért? - kérdezem. "Nem akarta, hogy egy klikk alakuljon ki körülöttem, amely esetleg arra kényszeríthet, hogy személyes befolyásomat a pártvezetésnél érvényesítsem!" Majd elmondja: Szálasi mindig jó kedélyű ember volt. Szabadidejében "Pengősregényeket" (ponyvairodalmat) olvasott és a maga nemében tisztelte Horthyt. A negyvenes évek elején a hatalomátvételt még úgy képzelte, hogy a kormányzó megmarad államfőnek, míg ő, Szálasi Ferenc, miniszterelnökként működik majd. L.G. nem "politikus alkat": még 80-on felül is ízig-vérig nő, aki "urában" csak a pozitívumot látta és bizonyára ma is még ezt látja! Így csak L.G. saját sorsáról érdeklődöm. Az e vonatkozású fehér foltokat kívánom felderíteni. Érdekel, hogyan alakult Szálasi Ferencné háború utáni élete, hiszen amikor Európában elhallgattak a fegyverek és a hitleri birodalom kapitulált, L.G. 39 éves volt...
Mattseeban (Felső-Ausztriában, Salzburgtól É-ra 20 km) 1945. április 26. -án volt az esküvőnk. 18 évet vártam erre a napra. Nem hozott boldogságot. Azt hiszem olyan nászéjszakája, mint nekem, senkinek nem volt. A fogadóban, ahol laktunk, az éjszakai csöndben hallhattam a közelgő amerikai páncélosok dübörgését..." Pár nap múlva az amerikaiak elérték Mattseet. Mészáros ezredes, a testőrség parancsnoka jelentette érkezésüket... " Szálasi Ferencet egy hadnagy vezette járőr, azonnal letartóztatta és elvitte. Két államtitkára, Szögi Géza és Budinszky, vele együtt került őrizetbe. "Akkor láttam az uramat utoljára" - néz maga elé, az öregekre jellemző gyenge mosollyal az emlékező. ,,Én anyámmal és nővéremmel a glasenbachi (ma Salzburg külvárosa) táborba kerültem. Ott kötöttem először ismeretséget az emberi köpönyegforgatással. A Budáról magunkkal hozott szakács, Puskás nevezetű, aki még Horthy alatt került a királyi palotába, naponta ment árulkodni ránk az amerikaiakhoz... Aztán elindultunk hazafelé. A háborúnak vége volt, a polgári menekülteket szervezett csoportokban szállították haza. Sopronban, az első szűrőállomáson az új rendőrség azonnal leszedett a vonatról. Anyám, nővérem folytathatták útjukat Budapest felé. Engem bevittek a soproni vármegyeházára. Ott történt első kihallgatásom. L.G. Sopronból rendőri felügyelet alatt Budapestre került. Az általa is jól ismert Andrássy út 60-ba, a Nyilaskeresztes Párt központjába, az egykori "Hűség Házába" vitték, ahol most - stílusosan! - a kommunista Politikai Rendőrség székeit. L.G. az épület pincéjébe került, amit még 1945 nyarán "rohammunkában" cella-labirintussá építtetek ki Péter Gábor ezredes, a Politikai Rendőrség vezetője. A következő stációk? Conti utcai fogda, a Buda-déli internálótábor és egyéb rendőri intézmények. "Az első években, magánzárkában voltam. Később már másokkal is összeengedtek..." - mondja. "Bántalmazták valahol?" - érdeklődöm. "Nem." "Volt-e valami bírói eljárás, tárgyalás, amelynek alapján elítélték?" A válasz: "Igen. Amikor 1953ban az internáló táborokat feloszlatták, újra börtönbe kerültem. Majd a Jónás-tanács ítélkezett felettem. 12 évi börtönre ítéltek, de beleszámították az 1945 óta eltöltött internálási éveimet!" - "Mivel indokolták az ítéletet?" A válasz: "Elismerték, hogy a párt működésében szerepem nem volt, de bűnömül rótták fel, hogy hittem Szálasi Ferencben..." L.G. 1954-ben a kalocsai női börtönbe került. lllusztris társaságot zártak itt össze. "Egy elkülönített traktusban a következők voltak külön külön magánzárkában lecsukva: Rajk Júlia, Kéthly Anna, Keresztes -Fischer Ferencné 4 és én. Nagyon vigyáztak ránk, hogy ne érintkezhessünk egymással. Két cella közt egy cella mindig Üres volt, nehogy kopoghassunk egymásnak..." L.G. 1956. október végén, a forradalom során szabadult. Feljött Budapestre, nővéréhez, a Mester utcai lakásba. A Kádár-kormányzat nem kényszeríttette vissza a börtönbe: 1957. február 28-án papírt állíttatott ki részére, hogy "feltételesen szabadult". Az első években rendőri felügyelet alatt állt. Kérdezem, miből élt, dolgozott-e? A válasz: "Tíz évig reggel Közért boltokat takarítottam. Onnan is mentem nyugdíjba..." Muszáj rákérdeznem: ,,S ebből a nyugdíjból él ma is?" L.G. őszinte: "Valami kétezer valahány forintot kapok. Nővérem halála után megtarthattam a lakást (IX. Ker. Mester u. 1.), persze társbérlővel. Sok bajom volt. De megélek. Anyagi támogatást kapok Nyugaton élő rokonomtól..." "Gizi néni, Nyugatra nem akar kimenni látogatóba?" L.G. szeme felcsillan: "Mennék én, de nem engednek!" Most én veszem át a szót: "Miért nem?" L.G.: "Attól fél a Főhivatal, hogy ha kimegyek Párizsba, az ottani magyarok diadalmenetben visznek be a repülőtérről a városba. Politikai botrány lenne ez itt, ezt meg nem akarják..." A Fővárosi Bíróság 1975. október 13-i végzése szerint az felülvizsgálta Szálasi Ferencné, született Lutz Gizella bírósági ítéletét és mentesíti őt a büntetett előéletből eredő hátrányok alól.
Asszem, ült ő többet is, valamikor a 80-as évek elején volt vele egy rádióriport. Már nem emlékszem a részletekre, de úgy rémlik, hogy nagyon megszopatták (nem 8 évvel).
"Szálasi 1945. március 27-én továbbmenekült az ausztriai Mattseebe. Itt április 29-én feleségül vette Lutz Gizella tisztviselőnőt, aki 1927 óta a menyasszonya volt."
Azt az enyim miert lenne? Gondolod ha Kadarektol nem volt tele akkor a fityesztol tele lenne? Esektol a majmoktol? Meg aztan nekem nem tudnak artani,se ok se mas politikai ero.
Néhány napja egy ezüstmetál cabrio állt meg a könyvtár, és a pm. hivatal között, bömbölő zenével... A roma kisebbségi sofőr, kb. 1 kiló smukkal a nyakában kiugrott a kocsiból /minek ajtót nyitni/, és minő meglepetés, nem a könyvtárba ment, hanem a hivatalba. A szőke megélhetési házvezetőnő bombázó csaj addig a kocsiban ült. Nem álhattam meg utána mentem /nem a csajnak:)/. A fickó a segélyezési osztálynál állt sorban, a rendszeres szociális segély részlegnél... Erre varjatok gombot... És ez marad a divergencia programban is.
Én a komcsiknak drukkolok, szopassák csak meg rendesen az igénytelen prolikat, és mindazokat, akik nem képesek felismerni az elmebeteg, szélhámos nemzetrontókat, pedig a homlokukra van írva.
A fideszre nem szavazok, mert a mostani pártközi egyeztetésen való részvételükkel elárulták valódi énjüket.
"Lári-fári. Az embereknek ez kell, hát élvezzék. Ha a kutyájukat erőszakolná meg Fecó a kertben, akkor is rá szavaznának. Lássuk be: normális ellenfelek híján nem is várhatunk mást."
Ez is jó, és igaz hozzászólás. A buta, lusta, inaktív emberek nem fognak a MUNKÁRA szavazni soha... :-(
"Sajnos nincs lehetőség megbosszulni bármit, az mszp-szdsz kormány legitim, elbutított szavazógépük továbbra is működik. Az önkormányzati választások ellenzéki megnyerése talán egyértelmű, de a pénz osztogatása továbbra is Gyurcsány és milliárdos haveri köre kezében marad. Bármelyik önkormányzatot kicsinálják, bármikor."
Lezárták ezekben a percekben a Szabadság hidat a forgalom elől, mert egy áprilisban az MSZP-re szavazó elkeseredett férfi felmászott a híd egyik turuljára – jelenti a HavariaPress.
A híd budai hídfőjénél mászott a pillér tetején lévő turulra – az eddigi információk szerint öngyilkossági szándékkal – egy férfi: a tűzoltók emelőkosaras autóból próbálják megközelíteni. A helyszínen a BKV szakemberei lekapcsolták a villamosvezetékekből az áramot, a hidat teljes szélességében lezárták a forgalom elől. A híd alatt mentőmotorcsónak cirkál. A kormány a helyén van.
