"Kezdetben létezett a Szellem, a Lélek és az Erő. A nagy „Egy”-ben élt a Minden felett. Leírhatatlan, kifejezhetetlen és elérhetetlen hatalmasságnak hittük. Neve: ÍZ... "
(MB. 1.)
"A hunok és magyarok egyébként NEM közeli rokonok."
Finomítsuk:
Érdy, Miklós A hun lovastemetkezések magyar vonatkozásokkal
Az első kérdés : van-e kapcsolat az ázsiai és az európai hunok között: (Xiongnu and the Huns. )
Válasz: igen, egyelőre 3 főbb régészeti témában vannak régészeti bizonyítékok több helyről Eurázsiából,Kínától a Kárpát medencéig
The Xiongnu and the Huns: Three Archaeological Links
In spite of an ancient Sogdian letter in which there are two references to the Xiongnu as Huns at the time of sacking Luoyang, it was argued that the document does not decisively settle the question of historical continuity.
1. The first archaeological link is the sacrificial and funerary bronze cauldrons of the Xiongnu. The earliest publication of their map was in the Harvard Newsletter (1990) and the distribution of 185 cauldrons was mapped in 1995 in the Eurasian Studies Yearbook, dotting the territory of Central Eurasia from the Yellow River to the Danube valley.
2. The second archaeological link comprises the remains of partial horse burials, when the skull, lower legs, and later the skin of the horse was buried with the deceased male or female. The early results were presented at the ICANAS in 1997. In addition, there are fine details of four types of grave structures (or arrangements) that accompany the Hun's funerary horse cult throughout Eurasia.
3. The third archaeological link is the gold diadems of Hunnic women traversing the whole of Central Eurasia. These are unpublished result which were presented first in a lecture at Harvard University's Inner Asia Committee, 1999. There are only nineteen finds, but the highly characteristic and ethnospecific diadems convincingly demarcate the itinerary taken by the Huns at the beginning of the Migration Era. Each of these maps demonstrate the historical continuity of the Xiongnu of the east and the Huns of the west as they were migrating across Central Asia in 225 years. As a consequence the ethnic names should be interchangeable. A map of arrows shows the datable movements of the migrating branches of the Huns. Two ancient sources substantiate the conclusions based on archaeology. One is the Wei shu referring to events in the 4th c. AD stating that the "Xiongnu" defeated the Alanliao (Alans) in Sute, the older name is Yentsai (in West Asia). The other source is one of eight Sogdian letters, found by Sir Aurel Stein in a watchtower, that was discussed above.
én nagyon keveset tudok, csak mások tudását ollózom össze, de például:
a magyar vallás hierarchiája a következő volt fentről lefelé: mágusok - tátosok (táltosok)-sámánok - javasok -garaboncok - rabonbánok - regősök - harsányok - gyulák - füvesek - karcsanok - kádárok.
ezek egy része tisztán szellemi, más része vegyes, harmadik része tisztán világi feladattal "ellátva".
A "sámánhit" tudat a szocialista rendszer - belső-szovjetunió-finnugor eredet-fennmaradt "rokonok- jelenlegi sámánhitük következménye, és erőszakoltsága maradványa, illetve következménye. A szimpflikáció jó módszer volt az egyéb forrásból eredő őshitelnyomási rendszer részeül szolgálandó is. Egyénként nem sámánperek voltak a középkorban (XII-XIII.sz.) hanem mágusperek. Ezekre a fennmaradt jegyzőkönyvek szövege korrekt bizonyíték. Mágusperek csak a középkori Magyarország területén voltak, mert attól nyugatra nem voltak mágusok, keletre meg nem volt inkvizíció.
"Nem tévesztem össze, a leletek, az írásos emlékek és a hagyomány is ezt támasztja alá."
Hasonlóan az enyémhez kievi sírok, írásos emlékek (pl. sámánperek), hagyomány (a nagy mennyiségű manicheizmusra utaló jel). Sőt írásos források vannak megsemmisített manicheista bibliák százairól.
"de akkor nem magyarázható sem a fehérló-monda, sem a vérszerződés, sem a kende szerepe, sem a sámánok kiemelt szerepe, az eredetmítoszok, a turul szerepe és így tovább."
Fehérló, vérszerződés rendben. Ugye elmondtam már, hogy számtalan szokást vettek át a toremizmusból. Kende szerepe kazár beépülés a magyar hagyományba. Sámánok kiemelt szerepe az is jó. De tudd a sámánságnak számtalan rangja van. Van, aki gyógyít, van, aki szónokol, és végzi a papi teendőket, van, aki gondoskodik az emberekről stb. Eredetmítoszok és a turul szerepe is rendben.
Jól megfogalmaztad a mondani valódat. :-))
Kétségtelen, hogy volt a magyaroknak egy sámánisztikus vallásuk is.
Összetéveszted egy hun vallással (toremizmus), ami olyannyira volt hatással a magyar valláskultúrára, mint a tisztálkodás a Napkirályra. A magyar vallás alapvetően egyistenhitű. Azért nem nevezhetjük sámánikusnak, ugyanis ezek a vallások alapvetően többisten hitűek. A totemisztikus része viszont tartja magát, de csupán hagyományként, amit a toremizmusból exportáltak. Csak egyetlen állatot tisztelnek különösképp és ez az oroszlán (ez a totem-állatunk).
"heroizálod"
Hogy heroizálom. :()
Én nem heroizálom, tudom,hogy ez csak egy közönséges vallás. Baj, hogy érdekel a múltam. Ha egy kicsit is heroizálásnak érzed, akkor tudd, hogy jól kiismertem az abban a korban élő magyarok felfogását az idegen vallásokról (főleg a katolikusról). Jól beletudom élni magam a helyzetükbe.
"A vándorló magyarok a honfoglalás előtt már érintkeztek az iszlámmal, kereszténységgel, a júdaizmussal is, így az istváni kereszténység nem volt váratlan,"
Sőt még a buddhizmussal és a taoizmussal is. De létük folyamán szinte egyetlen és meghatározó vallásuk a manicheizmus volt, ami ugye egy ariánus keresztény vallás. Könnyű volt rájuk biggyeszteni a pogány jelzőt.
"legfeljebb az, hogy nem Bizánc lett a szövetséges."
Elősször Bizánc volt szimpatikus a magyaroknak, mivel a keleti területeken nagyobb volt a hívő tábora. Katolikust gyűlölték, mivel megakarta semmisíteni vallásukat, valamint be akarta vezetni a dézsmát (ugyanis Mani megtiltotta híveinek a dézsma fizetést). És még ezernyi oka volt (latin nyelv, jog, szokások stb.) Végül egy szavazáson döntötték el a dolgot.
Olvass minnél több irodalmat e vallásokról. Minden valamire való ősvallással foglalkozó tanulmányban, könyvben stb. megtalálható a manicheizmus, mint fontos, de általában, mint meghatározó tényező a hit terén.
A hun filozófia (chun büghücsszertild) szerint az ember három részből épül fel:
-test (chun)
-lél (lá)
-íz (is)
A hun vallások szerint a lélek két részből áll a lélből és az ízből. A lél egy olyan lelket jelöl, amely halál után is a testben marad (lásd. hun szkíta magyar temetkezése). Az íz pedig egy olyan lelket jelől, amely alvás, révülés közben, valamint a halál pillantában kirepül a testből. Az íz alvás, révülés közben, valamint a halál után képes felvenni a kapcsolatot más ízekkel, szellemekkel, istenekkel. Bizonyos nagyságú Beavatottsági fokkal (karát, karéj) bíró személyek (beavatottak) képesek akaratuk szerint visszainkarnálódni az életbe. Ugyanezek az emberek képesek karátszámuk nagysága szerinti ideig (7 karátos hét évig) gondolatrezgésekkel (gondolatátvitel, beavatott tudomány, legnagyobb képviselője Sikila) irányítani a célszemélyt, vagy amíg vissza nem inkarnálódnak az életbe.
És innen több szálon fut tovább a történet...
Ha viszont az MB.-ről (Magyar Biblia), akkor itt van
Kezdetben létezett a Szellem, a Lélek és az Erő. A nagy „Egy”-ben élt a Minden felett. Leírhatatlan, kifejezhetetlen és elérhetetlen hatalmasságnak hittük. Neve: ÍZ. (MB. 1.) Üdv!
