Siratófal az invázió elszenvedőinek, intifáda ötletek a felbőszült ellentámadóknak.
Én már harmadik éve harcolok ezekkel a nyavalyásokkal, most már az Index is cikkezett róluk. (http://index.hu/politika/bulvar/0614slug/)
Azt benyomásom, hogy az évek óta használt Detia mintha már nem lenne olyan hatékony, mint korábban. Eddig méteres körzetben magához vonzotta a csigákat, most meg simán zabálják a növénylevelet a frissen kiszórt Detia mellett is. Ha belezabálnak, persze megdöglenek, de mintha már nem vonzaná őket annyira, mint a korábbi években.
Azt néztem, hogy az Arion+ hatóanyaga ugyanúgy metaldehid, mint a Detia-nak. Arra van valami infód vagy tapasztalatod, hogy csali-, illatanyagban van-e különbség a kettő között?
Tök mindegy, mennyi idő alatt "tisztítják ki" a kertet, mert
1, az összeset kipusztítani nem tudják, noha nagyon hasznosak azzal, hogy a zömüket feleszik.
2, ha valamilyen csoda folytán az összes csigát sikerül eltüntetni a kertből, kívülről úgyis visszatelepülnek.
Ez azt jelenti, hogy nincs egyszeri, végleges megoldás, folyamatosan védekezni kell ellenük, erre kell berendezkedni.
Senki ne számítson arra, hogy ezek átmeneti kártevők. Egy-egy keményebb téltől esetleg nagyságrendekkel visszaesik a számuk, de belátható időn belül eltűnni a Kárpát-medencéből már nem fognak.
Szia! Nekem már 3 éve vannak indiai futókacsáim, tökéletes munkát végeznek, én csak ajánlani tudom, csak víz legyen több helyen lerakva a kertben, mert mártogatja a csigát, mielőtt megeszi. Ha bővebben is kíváncsi vagy, szívesen írok róluk,
Most láttam a fb-on, hogy kacsákat adnak kölcsön, csigairtásra.Valaki próbálta már, mennyire vált be?A sót és egyéb vegyszereket szeretném elkerülni, ha lehet.
Az óriás díszhagyma levele is az egyik kedvencük, úgy látszik sok egyszikű hagymást nagyon szeretnek.
És úgy néz ki, hogy ha valamelyik megtámad egy növényt, akkor a többiek "rászállnak", és tömegesen pusztítják ugyanazt az egy növényt. Egy megrágott növény a sebzés miatt számos különböző anyagot kibocsájt, jó esély van rá, hogy ezek nyavalyások megérzik valamelyiket, és arra gyűlnek oda.
A gutaütést tartogasd későbbre, mert a csigák tudják ezt még fokozni! ;)
A legelvadultabb évünkben a korai törpenárcisz bimbósból egyből váltott "elvirágzottba", mert meglepték az 1-2 centis növendék spanyolcsigák, és 2-3 nap alatt kirágták az épp csak sárguló bimbókat.
Nyár elején a - meleg és korai tavasznak köszönhetően szépen kötött - zsenge mandulatermések belsejét rágták ki... Ha nem a saját szememmel látom, hogy ott dekkolnak a csigák a fán, a zöld mandula belsejében, és zabálják a még üveges, puha magot belül, el sem hiszem.
Ezek után azon, hogy nyár végén több volt a csigarágta lyuk az almákon, mint a kukacrágás, már nem is csodálkoztam, viszont nem lehet olyan helyzet, hogy egy megtalált spanyolcsigát életben hagyjak.
2012-ben tényleg kevés csiga volt, pedig akkor készültem, vettem 3 db indiai futókacsát, hát nem sokat ettek csigából, 2013-ban is kevés volt nálunk. De most aztán lesz rendesen, úgy tűnik ! Idén már 6 kacsa jár a kertbe vadászni, de esküszöm, reggeltől estig csak kb. 1 órát üldögélnek, a többi időben járják a kertet, bebújnak minden alá és mellé, ott csiga nem maradhat.
Hiába volt 2012 "jó" év, már ami a spanyolcsigák pusztulását illeti, tavaly újra gyarapodó számban jelentek meg (legalábbis nálam), és 2013/14-es tél a fűtésszámlánkon és fügéinket kívül ezeket a dögöket is megkímélte.
Úgyhogy figyelmeztetek mindenkit: készüljön erősen a csigadúlásra!
A földet ásva nagyon sok ép csigapetét/tojást találtam a kertben, egészen a felszín közelében is.
Ahogy egyre harcedzettebb leszel, idővel kitapasztalod, hol vannak azok helyek, területek a kertetekben, ahol szeretnek megbújni. Én már elég rutinosan pakolom ki az etetőket, 70-80%-os biztonsággal meg tudom tippelni, hogy hol lesz "fogás", és hol marad érintetlen az etető.
Végigolvasva a korábbi hozzászólásokat, a mi mulcsunk annyiban különbözhet, hogy nem a boltban kapható, savanykás szagú fenyőkérgünk van, hanem tonnaszám vettünk apróra vágott fát. Ezt mindenesetre nem utálja. Még nem láttam nagy pusztítást sehol a kertben (mondjuk tavaly ősszel a frissen ültetett krizantémokat lezabálták tövig), de kesztyűt felvettem.
Mivel a szomszédságban nincs locsolás - leginkább kiszáradt fű - , így talán csak nálunk vannak elszaporodva, ha én pusztítom, nem jön talán több...
Á, dehogy, csak pillanatnyi harci eszköz volt. Mindegyik egy csipetet kapott csak, féltem a füvet. De, egyúttal jelentem, hogy a harc Fejér megyében is elkezdődött!
Ez a kettévágás még eléggé taszít, nem tudom, képes vagyok-e rá, lehet, hogy még nagyon az elején járok a harcnak. :-) De tény, hogy másnap a sok sárga trutyi a fűben legalább olyan undorító volt.
Közben végigolvastam a teljes topicot, a férjem megígérte, hogy a kimustrált, nem működő szolárlámpákból kreálunk valami etetőt. Granulátumot szoktam venni, de az elmúlt években sokáig elég volt egy zacsi. Korábban csak a ház körül, a hagyományos, barna mintás, csupasz csigát láttuk néha, azok szerették a kék kaját, látom őket feküdni tőle reggelente.
Nekem van néhány jó éles gyomkiszúróm, nemcsak pitypangot, erős gyökerű gyomokat kiszedni alkalmasak, de kiválóan lehet velük csigát felezni is. Az egyiknek hosszú a nyele is, úgyhogy azzal hajolni sem kell. Nem kell hozzájuk nyúlni (nemcsak undorítóak, de a nyálkájukat lemosni is alig lehet), csak körbesétálok, felezek, a többit meg elvégzik a hangyák és egyéb komposztáló lények.
Nálam meg azóta a kicsikből nagyok lettek!Sokan vannak és kövérek.Még apa sem nyúl hozzájuk pedig nem egy finnyás ember.Nem igazán érem magam utol mostanában semmivel,így elhanyagoltam a csigavadászatot.Komposzt köré alapból rakom a granulátumot.Utcafront előtt a vízelvezető árok környékét alapból szórom,csak az a baj,én írtom de a többiek nem.Így haszontalan pénzkidobásnak érzem és egy csomó idő.Én hiába írtom ha másnak fel sem tűnik mi van a kertjében.Mondjuk nekik nincs is nagyon mit védeni. Sövényt dugványoztam északi oldalra,lerágták már az alsó leveleket.Reggel a bicikliút hemzseg tőlük,mindenki átgázol rajtuk,de nem érdekes jön helyettük több száz.Borzasztóan elszaporodtak.
Nem volt időm barkácsolni,így befőttestetőbe szórtam granulátumot igyekeztem nem nagyon eláztatni,de azért így is elég sokáig bírja.A régi több hetes granulátumra is jönnek még csigák.
A sórol annyit,én is használok,de befőttesüvegbe kevés vízzel hígítva .:D Csipesz,aztán potty a csiga. Ez csak amolyan kiegészítő védekezés. Bár jóval többet összeszedek mint a granulátum ér,csak erre nincs mindennap időm.
Ha mindet sóval akarod elpusztítani, hamarosan csak tengerparti sótűrő füveket nevelhetsz a kertedben...
Az elfelezés ugyanilyen hatásos, de sokkal környezetkímélőbb.
Egyébként nálam is korzóznak megint ezerrel, pénteken frissítettem a "csigaetetőket", de már megint cserélni kell sokban a granulátumot, mert már elborítja a nyálka, és az újabbak már nem férnek hozzá.
Nálunk is az idén jelentek meg a sárgás-vörös meztelencsigák. A vasárnapi esőben kint sétafikáltak a kertben. Kapott egy kis sót mind, amit láttam.
Viszont én úgy látom, hogy a mulcsot bírják, bár nem rajta csúsznak, hanem alatta fészkelnek, szaporodnak és az esőbe onnan jött ki büszkén az egész család.
Amikor minket elborítottak a barnák (spanyolcsigák) évekkel ezelőtt, akkor a nálunk honos lilás-pöttyös (Limax maximus, ha jól sejtem, de nem vagyok rendszertanos) tőlünk is szinte teljesen eltűntek, mostanra viszont újra vannak. Úgy néz ki, hogy a hirtelen barna invázió csak átmenetileg szorította ki ezeket.
Gilisztára, vagy lótetűre stb. jellemző járatáról, nyomáról én nem tudok ezeknek a csigáknak. De szinte mindenhol, ahol rés, repedés, üreg lehet és egy kis nyirkosság benne, oda beköltöznek. Lépőkövek, cserépek, farakás, pár napra ottfelejtett gaz, vagy fűkupac alá mindenhová bebújnak, és a kedvencük természetesen a komposztos és környéke.
Én a kékdrazsés csapdákat nemcsak a megvédendő növények mellé, hanem az ilyenek környékére is próbálom kitenni, hogy ne kelljen messzire menniük a "betevő falatért".
Néztem már,praktikus,csak közel hozzám nincs hely ahol vehetnék,így barkácsolok.Van egy csomó kisebb cserépalátétem (műanyag) azt csinálom meg nagyobb palántanevelő pálcával.
Egyenlőre elállt az eső,csak befőttes tetőben van a granulátum,de elég volt,pár így is jóllakott.Az előző adag sajnos kék vízre ázott.:(( Így nem gazdaságos.
Azért tavaly azt hittem megúszom legalább a csigás dolgot,de nem.Az érdekesség számomra,hogy eltűnt a foltos mezei.Abból volt csak tavaly,az is a kút körül,de még egyet nem láttam.Csak a spanyolt és nagy házasokat. Még azt próbálom kiokoskodni a babot honnan rághatják le?A bab alatt lehetnek vagy egyszer csak jönnek a lesihelyről?Mert köztük van granulátum mégis lerágják.Van a csigának valami látható nyoma földön ha előjön?Nem nyálkára gondoltam hanem járatra hasonlóra mint a földigilisztánál.
