A demokrácia szép idea, de a gyakorlatban nagyon sebezhető. A mai, ún. „tömegdemokráciák” súlyos válságtüneteket mutatnak. Hívjuk föl egymás figyelmét ezek veszélyeire!
Ha ennyi idézetből és megnyilatkozásból nem jön le neked, akkor nincs mit mondanom. Olvasd a topicot és törd a kis fejed. Helyetted nem gondolkodhatom. Minden egyes szót nem rághatok meg. Minden gyerekes ellenvetésre nem reagálhatok. Van sejtésed arról, hogy mennyi időmbe és fáradtságomba kerül ez a játék nekem így is?
" a nép haragja" ?? Ezt Kádáréktól hallottam utoljára:) Ne légy már ilyen indulatos, mert még infarktust kapsz a szavazás előtt! Pedi Neked ott kell lenned, hiszen Te vagy a nép! Jó nagy kollektív "tudattal" megáldva:)))
/Kihagyható, csak egy kis csemege a "szellemi embereknek"…/
“Hát a nyugati misztika? És a kvietizmus, mely Fénelont is hívei közé számlálja, és azt tanítja, hogy minden cselekvés hibás, mert tenni annyit jelent, mint megsérteni Istent, aki egyedül akar tevékenykedni? Miguel de Molinos tételeit idézem. Úgy látszik, az emberiség körében általánosan elterjedt az a lehetőség, hogy az üdvösség a nyugalomban található.”
Ha még gondolkoznék is, akkor arra jutnék, hogy hogyan lehet az, hogy ezt a tolvajbandát még nem söpörte el a nép haragja? Érthetetlen, mert a nagyartól idegen a baloldaliság! Ezt megmutatta 56, amit aztán az un. "magyarok" vérbefojtottak! Úgy, hogy ne gondolkodjunk, hanem ösztönösen zavarjuk a retekbe Gyurcsányékat!
Annak ajánlom, aki lentebb vagy valahol '48-ról tanított.
/Lehet törekedni differenciált képre, de egyes belátható retorikai követelmények azt kívánják meg, hogy ettől olykor bizonyos mértékig eltekintsünk… De kedvezzünk mindenkinek, ha lehet./
“SettembrinÍ nagyatya azonban nemcsak olasz patrióta volt, hanem polgártársa és küzdőtársa minden szabadságra szomjúhozó népnek
…
Meg aztán a nagyapa összeesküvő, lázadó mivolta, amint hallották, odaadó hazaszeretettel párosult, szabadnak, egységesnek akarta látni hazáját; Felforgató tevékenysége voltaképp e tiszteletre méltó odaadásból eredt, és akármilyen különösnek tűnt is föl fiatal barátaink előtt lázadásnak és hazafiságnak ez a keveréke – mivel megszokták, hogy a hazafiasságot a hagyományőrző rendérzékkel vegyék egyértelműnek – magukban mégis el kellett ismerniük, hogy a dolgok ottani, akkori állása szerint a lázadás a polgári erénnyel lehetett egyértelmű, a fegyelmezett törvénytisztelet pedig talán a közjó tunya és közönyös semmibevevését jelentette volna.”
“A keresztény középkor fölismerte a világi állam immanens kapitalizmusát. “Császár leszen a pénz”; ez a jóslat a tizenegyedik századból származik. Remélem nem tagadja, hogy ez szó szerint bekövetkezett, és az élet ezzel teljességgel az ördögé lett?”
/Csak okoskáknak! Szintén egy kis csemege. Közönséges halandóknak azt ajánlom, hagyják ki ezt szöveget!/
“A szabadság nyilván mégis inkább romantikus, sem mint felvilágosult fogalom, mert akárcsak a romantikában, kibonyolíthatatlanul egybefonódik benne az emberiség expanziós ösztöne és az én szenvedélyes, beszűkítő hangsúlyozása. Az individualista szabadságvágy szülte a nemzeti jelleg múltba néző, romantikus kultuszát, amely harcias, s amelyet a humanitárius liberalizmus sötétnek nevez, holott emez is az individualizmust hirdeti, csak kissé más szögben, Az individualizmus maga is romantikus, középkori annyiból, hogy meg van győződve az egyedi lény végtelen, kozmikus fontosságáról; ebből adódik a lélek halhatatlanságának tana, a geocentrikus világkép meg az asztrológia. Másrészt azonban az individualizmus a liberálist játszó humanizmus ügye, mivel ez anarchiára hajlik, és mindenképp meg akarja óvni a drágalátos ént attól, hogy feláldozzák a közösségnek. Ez tehát az individualizmus, ez is, meg amaz is – a szó nagyon sok mindent takar.”
Erről beszéltem pár hozzászólással előbb:)) Valszeg Magyar nemzetet olvasol, meg Heti választ, és hozzá nézel némi hiteles HírTV-t. Sodródsz egyik oldalra és észre sem veszed, hogy az már nem jobboldal a politológia mai ismeretei alapján. Orbán sem hazudott kevesebbet, mint Gyurcsány. Mindenki hazudik, aki politikus:))) Gondolkozz plíííz!
Isteni ichlet valszeg nincs, csak tudás és tapasztalat(no meg tisztesség, vagy annak látszata. Én Samu bácsit választanám, mert Ő MAGÁÉNAK érzi azt, amivel ügyeskedik. Ki most Samu bá'?
/Csak okoskáknak ajánlom! Egy kis csemege A várázshegyből. Hagy legyen színes a paletta, nehogy a kényesebb ízlésűek elunják. Egyszerű halandóknak viszont nem ajánlom, aligha tesz jót nekik… Senkit ne zavarjon Naphta – akinek az író mindezeket a szájába adta – zseniálisan megrajzolt, és valóban ellentmondásos alakja!/
“Igazságosság! Imádatra méltó fogalom? Isteni fogalom? Elsőrendű fogalom? Isten és a természet egyaránt igazságtalan, mindegyiknek megvannak a maga kedvencei, kegyelemből válogat, az egyiket veszélyesen kitünteti, a másikat könnyű, mindennapi élettel áldja meg. És az akarattal bíró ember? Az ő számára az igazságosság egyrészt bénító gyengeség, a kétely maga – másrészt meg harsona, mely lelkiismeretlen tettekre szólít. Minthogy az embernek, ha meg akar maradni az erkölcs területén, az egyik értelemben vett “igazságosságot” mindig korrigálnia kell a másik értelemben vett “igazságossággal” – hova lesz akkor a fogalom föltétlen, radikális volta? Egyébként az ember vagy az egyik szemponttal “igazságos”, vagy a másikkal, vagy az egyik ellen az, vagy a másik ellen. Minden egyéb: liberalizmus, azzal pedig manapság már a kutyát sem lehet kicsalogatni a kemencesutból. Az igazságosság nem egyéb, mint a polgári retorika üres szópelyvája; ahhoz, hogy az ember eljusson a cselekvésig, mindenekelőtt tudnia kell, hogy melyik igazságosságot vallja a magáénak: azt-e, amelyik mindenkinek a magáét, vagy azt, amelyik mindenkinek ugyanazt akarja juttatni.”
/Aki komolyan próbált már felelősséggel fordulni mások felé, az tudja, hogy ez utóbbi mondat zseniális, de szörnyű – és talán megkerülhetetlen – dilemmát hordoz. Ezt szemlélve a passzivitásra hajló intellektueleket meg lehet érteni, sőt meg is lehet sajnálni őket. Én magam most azzal kísérletezem, hogy finnyásság nélkül és közönyösen magamra öltöm az emberi létezés korlátait; és gyengeségeit magamra vállalva, sőt kirakatba téve, mint egy bohóc, eljátszom szerepem. Mivel ez nagyon megterhelő(nek tűnt, de egyébként nem vészes), ez utóbbiban nagyobb heroizmust és méltóságot véltem fölfedezni. Az önző és önelégült félrevonulástól megundorodtam, de megértem, mert ugyanezt csináltam mindeddig én is. Hogy én egy “fanatikus hittérítő” vagyok, az csak egy elhamarkodott és ügyefogyott rágalom…/
Én most ebben a pillanatban nem foglalkozom az általánosításokkal. Talán májusban már hajladó lennék rá, hogy a mélységek felé is menjek. De most a választójog és ítélőképesség a közeljövőben napi probléma lesz. Egyébként nem vagyok bölcsész és a filozófiai ismereteim elég hiányosak. Az érdeklődési köröm más. Érdekességképpen azért kérdeznék valamit, ami parciálisan összefügg az itélőképességgel. Miért van az, hogy a nagy fizikusok pályájuk késői szakaszában a filozofia kérdései felé fordulnak? Az én véleményem az, hogy szakterületükön már elérték képességük határait.
Van választójogom és van ítélőképességem is! Meg tudom ítélni, hogy ez a kormány mit hazudozott összevissza és hová sűllyesztette az országot! De ezen felül van ösztönös érzésem is és így ösztönösen irtózom a baltól és a liberálistól, de főleg a balliberálistól! Természetesen a fideszre fogok szavazni és erre kérem az összes magyart!
A választásnál Nem tud(hat)unk tisztán ítélni! Mindenki a hozzá közelibbnek érzett forrás adatait (gyakran csak teóriáit, jelszavait, frázisait) tartja "hitelesebbnek", elfogadhatóbbnak. Tehát mentehetetlenül sodródsz az egyik oldalra. Ez van:((
A sötétbe-merülés, általános pusztulás, egyetemes kínszenvedés ellen mit tehetsz? Semmit és mindent. Ez a semmi és minden: ha saját érzéseiddel nem veszel részt a sötétségben és megteremted önmagadban a teljes-emberség állapotát: nem vágyaiddal, hanem az örök mértékkel vezetteted magadat. Az áradat bármerre sodor: nyomorba, jómódba, kényszermunkára, harctérre, vezetőhelyre, vesztőhelyre: ne törődj vele; a sötét hatalom nem adhat neked semmit és nem vehet el tőled semmit, ha az egyedül-érvényes mérték működik benned. Odaveszhet kényelmed, vagyonod, egészséged, szabadságod, életed: mindez úgyis elveszíted előbb-utóbb, a sírba nem viheted magaddal; de a mélyedben rejlő tökéletes mértéket nem sértheti még a világpusztulás sem, ezért kívánj hozzá-igazodni. Az örök mértékre bízd magad, ez a Noé-bárka a mindent beborító áradat fölött.
Embertársaidért nem tehetsz többet, mint hogy az
egyetlen menekülési módot tudatod velük. Erőszakkal megmenteni senkit sem lehet, amikor az özön mindent beborít.
Nem igaz, hogy özönvízkor a tömeg a Noé-bárkára akar felkapaszkodni. A Noé-bárka látszik a leggyöngébb, legegyügyűbb tákolmánynak, melynél
"A sötétbe-merülés, általános pusztulás, egyetemes kínszenvedés ellen mit tehetsz? Semmit és mindent. Ez a semmi és minden: ha saját érzéseiddel nem veszel részt a sötétségben és megteremted önmagadban a teljes-emberség állapotát: nem vágyaiddal, hanem az örök mértékkel vezetteted magadat. Az áradat bármerre sodor: nyomorba, jómódba, kényszermunkára, harctérre, vezetőhelyre, vesztőhelyre: ne törődj vele; a sötét hatalom nem adhat neked semmit és nem vehet el tőled semmit, ha az egyedül-érvényes mérték működik benned. Odaveszhet kényelmed, vagyonod, egészséged, szabadságod, életed: mindez úgyis elveszíted előbb-utóbb, a sírba nem viheted magaddal; de a mélyedben rejlő tökéletes mértéket nem sértheti még a világpusztulás sem, ezért kívánj hozzá-igazodni. Az örök mértékre bízd magad, ez a Noé-bárka a mindent beborító áradat fölött.
Embertársaidért nem tehetsz többet, mint hogy az
egyetlen menekülési módot tudatod velük. Erőszakkal megmenteni senkit sem lehet, amikor az özön mindent beborít.
Nem igaz, hogy özönvízkor a tömeg a Noé-bárkára akar felkapaszkodni. A Noé-bárka látszik a leggyöngébb, legegyügyűbb tákolmánynak, melynél
Semmi sem indokoltabb, mint magunkban kételkedni. Lehet, hogy néha nagyképű ember benyomását keltettem, de ez nálam is alapvető élettechnikai metódus. Ne okoskodj annyit! Figyelj, gondolkodj, tanulj - próbálj meg rezonánsnak, érzékenynek lenni. Ne védekzz mindjárt. Ne hagyd, hogy a kis tudálékos, önhitt egó mindjárt "letiltson".
Az emberi ítélőképesség nagyon töredékes. Bár mindenki önálló, szabad, szuverén értelemmel rendelkező lényként fogja föl magát. De ha valaki az emberi lét mélységeinek feltárása felé fordul, akkor - ideális esetben - rá fog jönni az emberi értelem kétségbeejtő töredékességének tényére, és létünk szinte megalázó determináltságára (eleve meghatározott voltára). Ez nem képezheti vita tárgyát. A műveltség egy bizonyos szintjén ezek védelemre nem szoruló trivialitások.
Uraim! Az itt hozászólók nagyrésze azt bizonyítja, hogy tud olvasni, és viszonylag jó a memóriája és még idézni is tud. Az ítélőképesség az más dolog. El kell dönteni valamit, (most pédául azt, hogy kire szavazol) és ezt nem lehet régebben élt filozófusok munkájára alapozni. Egy kis önállóságot...
A választójog kérdéséhez egy megfontolandó újítás:
Tartsuk meg, természetesen, az általános és titkos választójogot. De egészítsük ki két lehetőséggel:
- a szavazás alkalmával a flkében mindenki kitölthet egy 100 kérdésből álló közismereti tesztet. Egyszerre helyezi be a szavazattal a borítékba; és amennyit helyes válasza van a teszten, a szavazata annyival szorzódik. Aki mindenre helyesen válaszol, annak a szavazata 100-at ér, aki nem tölti ki, marad az egy.
- A szavazását megteheti nyíltan - vagyis a bizottság előtt személyazonossága vállalásával. Ekkor a szavazatának értéke megduplázódik. Vagyis 2 és 200 közé esik.
Aki a sajtó hatalmát és működését nem ismeri, az a történelemnek még a közelébe se ért, még ha diplomát szerzett is belőle (csak én magam hány ilyen kreténnel találkoztam, mármint aki intézményes keretek között tanulta a történelmet, és az soha őt meg sem érintette...). És aki azt mondja, hogy ebben azországban médiaegyensúly van, az vagy az érdekeit védi (megélhetését), vagy olyan hülye, hogy már én is más okokat szeretnék keresni, mert ez annyira valószerűtlen...
A legkisebb becstelenség kihasználása:
A sajtó hatalma abban áll, hogy minden egyén, aki csak szolgálja, roppant kevéssé érzi elkötelezettnek önmagát. Általában a saját véleményét mondja. Ugyanakkor azonban nem mond ki dolgokat, hogy ekképp legyen hasznára pártjának, országa politikájának vagy önmagának. Az efféle vétkek a becsületesség ellen, vagy talán inkább becstelen elhallgatás, könnyű dolog az egyén szempontjából, ám rendkívüli következményekkel jár, mert sokan gondolkodnak és járnak el hasonlóképpen ugyanabban az időben. Mindegyikük így beszélönmagához: “csekélység az egész és mindjárt jobban élek, ha viszont megtagadom, lehetetlenné teszem önmagam”. Mert erkölcsileg majdnem közömbösnek tűnik, hogy egy sorral többet vagy kevesebbet ír valaki, esetleg névaláírás nélkül, ám ekképp a pénzzel és befolyással rendelkező ember minden nézetet nyilvánossá tehet. Mindig veszélyes azaz ember, aki tudja, hogy a legtöbb ember kis dolgokban gyönge, és saját céljait e kis dolgokon keresztül akarja elérni.
A hamis egalitarizmus egyik eredménye ( magyarul: az egyenlősdi eredménye):
Alárendeltség:
Az alárendeltség, amit a hivatalnok - vagy katonaállamban olyan nagyra becsülnek, hamarosan éppen úgy lehetetlen lesz, ahogy a jezsuiták zárt taktikája lehetetlen lett. És ha ez az alárendeltség többé már nem lehetséges, akkor a legkülönfélébb dolgok sokaságát nem lehet majd elintézni, és szegényebb lesz a világ. Meginog majd, mert alapjai inognak meg: a föltétlen tekintélybe, a végérvényes igazságba vetett hit; még a katonai államokban sem elegendő hozzá a fizikai kényszer, hanem szükség van a feudális tekintély öröklött csodálatára, mint amikor az emberfelettivel találja szemben magát valaki. – Szabadabb viszonyok között csak kölcsönösséggel jellemezhető feltételek mellett fogadják el az alárendeltségi viszonyt az emberek, tehát bizonyos haszonélvezet kikötésével.
/Friedrich Nietzsche/
Ti. a világ alapvetően hierarchikus: magyarul nem vagyunk egyformák...
