Ha az előbbi, akkor jó kiindulási alap lehet pl. a www.scienceblogs.com is, vagy a The Loom, Carl Zimmertől www.corante.com/loom/ (illetve ezeken az oldalakon találsz további linkeket is.
Magyarul pedig: criticalbiomass.freeblog.hu.
Itt elolvashatod a cikkek "egyszerűsített" összefoglalóit, s utána már könnyebb "lenyomozni" magát a cikket is.
Persze, persze. Ismerem a pubmedet, szoktam keresgetni. De ha csak cel nelkul megyek neki, az eleg remenytelen. A problemam az, hogy en nem igazan tudom eldonteni, mi az ami jelentos, valoban ujdonsag. Ha tudnal adni egy pubmed id-t ezekhez a cikkekhez, azt megkozonnem. Most violt a NEw Sceientisten meg az origon is egy cikk arrol, hogy az ossejtek membranfehjerjei kozt prionok vannak, es ezek adnak valamilyen funkciot neki. Ez a cikk marhara erdekelne, a new scientist megadott egy DOI-t forrasnak: DOI: 10.1073/pnas.0510577103 de ilyen cikk egyszeruen nibncs a PNASon, az early publicationben sem. vagy csak en vagyok bena megtalalni?
meg van meg egy ilyen is hogy facultyof1000.com, de az fizetos.bar lehet 7napos trialt csinalni ra.
Szerintem ha kicsit is van eszed nem mesz otthon biotechnologinak nevezett dologgal foglalkozo ceghez. Velemenyem szerint ha tudsz angolul keress egy kulfoldi intezetet mint az IMP, Pasteur vagy valami jot. Tanuld meg a technikakat es foleg igyekezz latasmodot szerezni ami nem konnyu mert jo fonok kell hozza es olyanbol keves van. Otthon meg nagyon sokaig nem lesznek meg a feltetelek ahhoz, hogy lehessen ilyen start-upot inditani megfelelo akademiai hatterrel szerintem. Bar ugy hallottam, hogy Szegeden Szabo Csaba altal mintha kezdodne valami, remelem nem tevedek.
Nepszabi:
A külföldön sikeres fiatal kutatók ritkán kapnak lehetőséget hazai érvényesülésre Ötvös Zoltán, 2006. január 18.
Új szemléletet próbál meghonosítani az éveken át külföldön dolgozó Szabó Csaba. A legtöbbet idézett magyar kutatók egyike az alapkutatási eredmények gyakorlati hasznosítását vállaló Technológia Transzfer és Innovációs Iroda igazgatója.
"Fontos dolog, hogy alapkutató vagyok, és cikkeket publikálok, de legalább ilyen fontos a számomra, hogy kutatásaimból hasznosítható eredmények szülessenek" - mondta lapunknak Szabó Csaba. A fiatal kora ellenére már jelentős tudományos reputációval rendelkező szakember első - saját kutatási eredményeit hasznosító - cégét a kilencvenes évek közepén alapította az Egyesült Államokban.
A kutatási eredményeket ugyanis nem elég publikálni. Szabadalmaztatni kell, majd a levédett szellemi produkciót értékesíteni. Ha nincs szabadalom, a tudás sem hasznosul. "Az a baj, hogy ezt nálunk nem nagyon akarják belátni. Az egyetemek szerint ilyen célra nincs pénz, nincs szakember, nincs semmi. Egyetemi kutató nem nagyon ismer fejlesztő cégnél dolgozó szakembert, és ez fordítva is igaz. Meg kell tehát teremteni a mobilitást, az átjárást a két terület között" - állítja Szabó Csaba.
A szegedi orvostudományi egyetemen tavaly létrejött Technológia Transzfer Iroda célja az olyan eredmények szabadalmaztatása, értékesítése, mint a cukorbetegek bőrének vérkeringését javító kenőcs, a baktériumok gyógyszerekkel szembeni ellenálló képességének meghatározását szolgáló eljárás vagy egy újfajta, ínysorvadást gátló szájöblítő szer. A jelek szerint néhány év alatt eladható termék lehet valamenynyiből.
Szabó Csaba a cégszervezés mellett a hazai tudomány jövőjéről folyó vitákat is figyeli, például, hogy az állam mit támogasson, alap- vagy alkalmazott kutatást? "Úgy gondolom, az alapkutatás nagyon fontos, de minek, ha az ország az eredményeket nem hasznosítja magának, s nem akarja másoknak sem értékesíteni? Természetesen mindig lesz olyan alapkutatás, amelyből csak sokára lehet, ha lehet valami, de az nem megy, hogy a kutatók tudományos megítélését és előmenetelét kizárólag publikációik és a rájuk való hivatkozások száma, és nem a munkájukból származó szabadalmak és értékesítésük haszna alapján ítélik meg."
A magyar tudomány másik súlyos problémája - mondja -, hogy a külföldön bizonyító fiatal kutatók ritkán kapnak lehetőséget a hazatérésre és itthon önálló munkára, ezért inkább kint maradnak. Neki sikerült a hazatérés. Vezeti a transzfer- irodát, valamint egy egyetemi kutatócsoportot. Emellett a közelmúltban nyert el másfél milliárdos támogatást egy újfajta egyetemi-ipari hibrid kutató-fejlesztő központ létrehozására.
Szabó Csaba úgy tapasztalja, sokakat ingerel. Például azzal, hogy sikeres alapkutató létére a fejlesztés pártjára áll. Nem nagyon értenek egyet azzal a véleményével sem, hogy olyan kutatásokat kellene kiemelten támogatni, amelyekre az ország gazdaságának szüksége van. Inkubátorházakat, alkalmazott kutatási központokat kellene létrehozni. A tudományos szervezetek autonómiájának magyar felfogása sem biztos, hogy elősegíti azokat a változásokat, amelyekre, véleménye szerint, szükség lenne ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztésben felzárkózzunk a világ élvonalához. Ahogy megfogalmazta: a tudósok szabadságát nem korlátozni, hanem racionalizálni kell. Az egyéni kíváncsiság fontos, de az öncélokat szolgáló kutatásoknak határt kell szabni.
Szabó Csaba reméli, hogy erőfeszítései eredménnyel járnak. Bátor, de nem vakmerő: egyelőre Amerikában is megtartotta pozícióit, ott is folynak kutatásai.
Szabó Csaba - 1967-ben született. 1992-ben diplomázott a SOTE-n. 1999 óta az MTA doktora. A SOTE Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézete és a New Jersey-i Orvostudományi Egyetem kutatóprofesszora. A szabadgyökök által kiváltott sejtkárosodás molekuláris kórélettanának szakértője. Nemzetközi tudományos testületek tagja, rangos orvostudományi folyóiratok szerkesztőségi tagja. 382 tudományos közleménye tekintélyes nemzetközi folyóiratokban jelent meg. Cikkeinek összesített impaktfaktora meghaladja az 1500-at, a rájuk történő hivatkozások száma 10 000 felett van, ezzel az egyik legtöbbet idézett magyar kutató.
Signaling? Erdekel a Wnt signaling? Ket cikk is volt a decemberi natureben amik arrol szoltak, hogy hiaba van mutacio a szignalizacios utban meg tovabb lehet aktivalnia a G-kapcsolt receptorokon keresztul. Eleg fura. A masodik cikk hardcore biokemia.
Idegtudomany? A szegedieknek volt asszem egy science cikke (vagy nature) az axo-axonalis neuronok kapcsolatarol. Nagyon kiraly cikk vagy amirol az index is irt az egerek stereoszaglasa current nature.
Egyetemeken, kutatóintézetekben van ilyen rendszeres összejövetel, ahol legújabb tudományos eredményeket vitatják meg a jóemberek. Általában annyi publikáció jelenik meg, hogy egy kuató még a saját területével sem tud nagyon lépést tartani, journal clubon egy-két ember felkészül valamilyen saját maga által válszatott publikációból és előadja. Nos én nem vagyok kutató, csak programozok, de részt veszek ilyen összejöveteleken és néha én is prezentálok. Csak én marhára nem tudom hol érdemes keresni, na meg mi az ami igazán érdekes, újszerü dolog.
Az más, akik ide jönnek magyar béreken dolgoznak, nem 1/5-ért. Persze, ha így megy tovább a világ nem is lesz olyan nagy különbség Európa meg a feltörekvő világ közt ld Párizs, New Orleans. Na ez már off.
Hát ez nehéz ügy, ifj. Duda Ernő az alapító, igazgató tartja ezeket az előadásokat. Nagyon meggyőző, bár a társaságból azért akinek szorult valami a fejébe, sok kritikus kérdést bír föltenni, mind személyével, mind a Solvoval, mind a biotechel kapcsolatban.
Valahogy gondoltam... a Solvo folyamatosan hirdet a Délmagyarban is, általában szövettenyésztésben jártas munkatársakat keresnek (asszisztensi meg diplomás szinten is) - érdemes utánamenni egy kicsit annak, hogy miért is olyan nagy ott a forgalom, miért lépnek ki folyamatosan az emberek, miért nem tetszik nekik a betanított/robot munka... stb. Szóval talán nem a pénz a minden.
Értem, kardiológus mindíg kell. Ez így van. Szerettem volna orvos lenni, de mindeggy. Vagy olyasmit csinálsz, amivel résztveszel a világ változásában, vagy semmit, nekem ez a kamikaze életfilozófiám.
És igenis lehet, hogy 20 év múlva alkoholistaként elátkozom Kínát, de főként magamat, amiért bedőltem a biotech ábrándjának.
