szerintem teljesen elfogadható az Ál/Arc vége, miért ne fogadhatná örökbe Troy fiát, ha árva maradt. ahhoz képest, hogy Sasha-val is kénytelen volt ágybabújni, a feleségét meg a legádázabb ellensége dugta. ez a film nem tipikusan a Jó és Rossz harca, Troy bármennyire ördögi figura, mégis valamennyire emberi. Archer pedig nem a megszállott elmebeteg módján üldözte Troyt, megnyugvásként simán csak a halálát kívánta, nem a felnégyelését. nekem tetszett a pszichológiai vonal, szépen kidolgozták, nem lett szirupos, nagyon is átélhető emberi dráma van mögötte. az arc csere persze bizarr és teljesen fiktív, nem a realitását kell nézni, nem lényeg, hanem a személyiség csere (nemcsak az arcé). mindkettő kapott kóstolót a másikból.
elsősorban ez egy akciófilm, ehhez képest a sztori remekül fel lett építve. Woo csak a rendezést kapta, a forgatókönyvtől a zenéig minden amerikai benne. én sem tenném egy lapra a hk-i és az amcsi filmjeit, nem lehet őket összehasonlítani, annyira más a két közeg.
nekem pl. Woo Bullett in the Head c. filmje kifejezetten szentimentális, és abban is van egy bizarr motívum (a levágott fej).
Lamtől engem a City on Fire érdekelne leginkább, de itthon nem hozzáférhető... sőt még külföldön sem nagyon, pedig Woo filmjeit onnan szoktam rendelni, pontosan azért, mert azokon van eredeti hang. Pl a Golyó a fejbe magyar kiadásának élvezetéből nem kis mértékben vesz el a szánalmas magyar (és még szánalmasabb angol) szinkron. Az Amazonról viszon zsenge 10 fontért rendelhető, ráadásul duplalemezes. (a héten a Killer duplalemezese érkezik nekem Angliából:)
Eleinte nem tudtam, mi ez a Danny the Dog, most már rájöttem, hogy ez az Unleashed címen is futó opusz. Talán ez tényleg ér majd valamit. Amúgy nekem Litől a Sárkány csókja egészen tetszett. Nem egy nagy durranás, de egészen élvezhető kis akciófilm.
Tsui Hark sok szar filmet csinált, ill. hát elég vegyeseket, vannak köztük jók is, az OUATIC 1-3. szerintem az. Lam-től én is csak a Full Contact-ot láttam eddig, a Prison on Fire-t érdemes tőle megnézni, állítólag nagyon ütős.
Jet Li legújabb filmje (Danny the Dog) most ad némi reményt, kiváncsian várom a sok vacak után. őt pedig a Fist of Legend-ben kell feltétlen látni, a legjobb hk-i filmje.
Ezzel a kijelentéssel nem mész messzire, hiszen benne van a filmben is. Mielőtt Castor (a Travolta féle) megrohamozza a terrorok rezidenciáját a kommandósokkal, akkor tudja meg Archer (a Cage féle), hogy Castornak van egy fia. Mikor magához öleli, a sajátja jut eszébe, még úgy is szólítja: "Michael". Szal ez benne van a filmben. Nem tudom, ha valaki hosszú éveken át csak a fia gyilkosát hajszoja, akkor fura, hogy néhány nap, hét(?) leforgása alatt odáig jut, hogy a gyilkos fiát fogadja örökbe. Nekem ez szirup. De nem igazán von le a film értékéből, csak úgy megjegyeztem.
Igen, a War of the Red Cliffben nagyon nagy reményeim vannak:)
Ha már csak akciónál tartunk, a Hard Boiled toronymagasan veri az M:I 2-t... amit én mondjuk jó filmnek tartok, de azért fényévekre van a hk-i filmjei színvonalától.
Az Ál/Arc vége szerintem baromira nem az, hogy Archer egy huszáros vágással túlteszi magát a fia halálán. És szó sincs arról, hogy Castor fia afféle helyettesítő lenne, bár megelehet, hogy saját gyermekét is látja benne, én ilyen messzire azért nem mennék.
Tsui Hark mondjuk számomra soha nem tudott semmit felmutatni. Az agyonajnározott Once Upon a Time in China sem tetszett, a Better Tomorrow III pedig egyenesen a legendás első részek sárbatiprása volt. Bár ahogy én hallottam a második részbe is sikerült olyan mértékben belenyúlnia, hogy félig-meddig sikerült elrontania a filmet Woo elképzeléseihez képest. Lam más kérdés, mondjuk az ő filmjeit nem nagyon ismerem, de pl. a Full Contact nagyon tetszett tőle.
Jet Li nálam a Heroval rehabilitálta magát. Akármilyen szart csinál ezekután, nekem ebből a mesterműból lesz emlékezetes.
Seven short films - each one focused on the plight of a different child protagonist. Az egyik rövidfilmet ő rendezi (többek között Spike lee, Kusturica és Ridley Scott mellett)
-Spy Hunter (2006)
An ex-fighter pilot rids the world of spies, assassins, and other vermin with his souped-up Interceptor car
Ebben The Rock lesz a főszereplő
-The Red Circle (2006)
A cop looks to crack an unsolved heist engineered by a recently paroled thief and a fugitive murderer
-He-Man (2006)
He-Man, the most powerful man in the universe, goes against the evil Skeletor to save the planet Eternia and protect the secrets of Castle Grayskull.
Talán naivitás, de én most remélek: The War of the Red Cliff, ha jól tudom, ez az új munkájának címe (Olórion, erősíts meg!), amit hazai terepen forgat, s a sztoriban is vannak lehetőségek... Amúgy akciókoreóra nekem a M:I2 is bejön, persze más vonatkozásban nyilván nem érhet a nagyok nyomába. Talán be kell érnünk ennyivel, de azért még így is szép lista.
Amúgy a Killer-ről csak annyit, hogy befejezésre simán veri a Face/Off-ot, és más téren sem gyengélkedik, csak más szemmel kell nézni, nem a nyugati világnak készítette. Az Ál/arc befejezése pl. kifejezetten szirup a Killerhez képest, legalábbis a záróképsor. Picit logikátlan is: Archert nem úgy ismerjük meg, mint aki egy huszáros vágással képes átlendülni a fia halálán, főleg nem annyira, hogy Castorét veszi magához... Oké, hogy ez a jellemfejlődés csúcsa és végpontja, de legalább akkora kamu, mint az arcátültetés:D Persze ez nem von le semmit a film értékéből, csak egy érdekes túlkapásnak tartom...
jah, Jet Li-ről meg ne is beszéljünk. tökéletesen sikerült "alkalmazkodniuk" az ottani viszonyokhoz. talán Jackie Chan volt az egyetlen, aki nem adta be könnyen a derekát, de ő is produkált bőven vacak filmeket.
<I>az a kár, hogy többször már nem tudta megismételni, de még megközelíteni sem ezt a csodát.</I>
Sajnos. ha az MI2-öt vagy a Fegyverek szavát, netán a Felejtés bérét nézem, el sem hiszem, hogy ugyanez az ember csinálta a Face/Off-ot, a Killert ,a Bullet in the head-et, stb
Nem tudom sikerül-e még neki ebből a szemétkupacból kimásznia, de én még drukkolok
tulajdonképp egyetértek veled, csak annyira nem lehet összehasonlítani a hk-i filmjeivel, egész más világ. az Ál/Arc minden szempontból kiváló film, abszolut 100%. talán tényleg a legjobb rendezése. az a kár, hogy többször már nem tudta megismételni, de még megközelíteni sem ezt a csodát.
Ál/arc-cal kapcsolatban: veszem a bátorságot, hogy kijelentsem: a legjobb. Színészileg egyértelmű, technikailag egyértelmű (elég csak a motorcsónak vs. rendőrségi járőrhajó attackra gondolni), de leginkább tartalmilag viszi a prímet. Elég sok -főleg Cage és Travolta játékának köszönhető- megható és átérezhető jelenet van benne, továbbá talán egyedül itt válnak többdimenzióssá az morális értékek és az azokat képviselő főszereplők. Az pedig, ahogy Travolta eljátssza Cage-t és viszont, egyszerűen zseniális.
Once a Thief nagyon klassz kis akció-vígjáték. végre Woo a humoros oldalát is megmutatta, egész jól megy neki. Chow Yun-Fat és Leslie Cheung páros zseniális, de a csajszi is jó. mondjuk nem hibátlan a film, de a színészek nagyon elviszik az egészet. szerintem élvezhető a humora is.
az Ál/Arc messze a legjobb amcsi filmje, de az életműben is a legjobbak között van.
Az a kanadai remake (már ha lehet annak nevezni) tényleg fos, de volt benne pár jelenet, ami marhára tetszett. A kedvencem, mikor a csaj lakásán verekednek az elején, és közben baromira vigyáznak, nehogy valamit összetörjenek az imádott nő szobájában:)
Számomra az Ál/Arc a tökéletes akciófilm, és úgy általában is a legnagyobb kedvenceim közt van. Tulajdonképpen emiatt szerettem meg Woot, és váltam kiíváncsivá a korábbi műveire is. A Once a Thief engem tudott lenyűgözni, elég harmatos volt, a humora pedig a legkevésbé sem nevettetett meg. A Just Heroest láttad? Az számomra még teljesen ismeretlen, nem is nagyon hallottam róla véleményeket.
Klassz. Nekem is bejött a Once a thief, persze szigorúan a Chow féle verzió, ez a kanadai remake egy fos. Nálam a Face/Off dobogós, talán csak a Killer előzi meg, de ez már ízlés kérdése. A M:I2-t csak azért kérdeztem, mert annak viszont a képi világa sikerült szerintem fergetegesre. A többit persze hagyjuk...:(
Én nem vitatkozom, mivel tényleg csak viszonylag felületes forrásból olvastam. Bár ha valaki hiányosságokkal küzd, azt lehet normális hangnemben is helyretenni, de kötekedni sem akarok. Inkább a véleményed érdekelne: elsősorban az Ál/arcról, de a M:I2ről is. Illetve a hazai munkái közül a Once a thiefről...
Már megint... Nem azt írtam, hogy "amerikais", hanem hogy amerikaiBB a korábbi filmjeinél. Vesd össze akár a The Killerrel, akár a Better Tomorrow-val, vagy a Bullet in the Headdel. Hol találod meg a Hard Boiledben ezeknek a filmeknek a mély drámaiságát, érzelemgazdagságát, tragikus vonásait? Sehol. Akciójeleneteiben természetesen ez is 100% Woo, sőt hajlok rá, hogy azt mondjam, ezt a készségét itt fejlesztette tökéletesre, de nagyjából pont azok a jellemzők hiányoznak a Hard Boiledből, amiknek hála korábbi filmjei nem CSAK akciómozik voltak. Ahogy írtad: "semmi másról nem szól, csak a pusztítás szépségéről" Azért korábbi filmjei ennél jóval többről szóltak. Persze a háttérben itt is jelen van a bajtársiasság, a becsület, a lojalitás, de korántsem olyan erőteljesen mint az előtte készült műveiben.
Nem egészen értem hogy a Hard-boiled mitől "amerikais", szerintem pont ez a film a hongkongi akcióműfaj esszenciája (bár messze nem Woo legjobb filmje): semmi másról nem szól, csak a pusztítás szépségéről. Az, hogy mára az amerikai akciófilm, mint műfaj, narratíva nélküli baromsághalmazzá vált, az már más téma, ám a Hard-boiled és az amerikai akciófilm, an bloc, ég és föld.
Az idézet nem konkrétan ezt állítja, de akárhogy csűröm-csavarom, erre utal. És végy vissza a gúnyos hangnemből, én is normálisan beszéltem veled. Az pedig OK, hogy Hollywood figyemlét már korábban felkeltette, de szerződésről '93-ig tudomásom szerint szó sem volt. Emellett még mindíg megyőzhető vagyok, ha megadsz egy forrást, ami alátámasztja az állításodat. Úgy értem, olyan forrást, ami ELÉRHETŐ. Mert az említett könyvvel nem találkoztam (ha itthon kiadtak volna egy Woo-életrajzot már a polcomon lenne, hacsak nem vagyok sokkal tájékozatlanabb mint hiszem), az újsággal még kevésbé.
Egyébként: félre egy perc erejéig a tényekkel, és hagyatkozzunk magára a filmre. Nyilván Te is jól ismered Woo munkásságát. Márpedig szerintem a Hard Boiled bizonyos szempontból (mint már lentebb is írtam) alaposan elüt korábbi műveitől, tagadhatatlanul sokkal amerikaibb stílusú, mint bármelyik addigi filmje. Én már csak ez alapján is hajlamos vagyok elfogadni, hogy ezt amerikai pályafutása előfutárának szánta. (Nyilván nem direkt amerikai PIACRA, ezt valóban félreírtam, most hogy visszaolvastam... De lehetett akár afféle ízelítő a hollywoodi producereknek, hogy képes bizonyos kompromisszumokra)
Könyvesboltban. Vagy a német Splatting Image-magazin 1992-es, a Hard Boiled forgatásán készült Chow Yun Fat-interjújában (vigyázz, ez meg papírújság! sőt, ez már nem is kapható), amibe Woo is beleszól (épp a háttérben rendezi a raktáras lövöldözést).
És ha már megint szájba kell rágnom: az a második idézet sem arról nem beszél, hogy a Hard-boiled amerikai piacra készült volna, sem azt nem írja konkrétan, hogy a Hard-boiled miatt hívták volna Hollywoodba. Az, hogy "After catching Hollywood's attention", nem azt jelenti, hogy "because of Hard-boiled", érted... (remélem.) Akkor már ő réges rég képben volt és leszerződött, ezt már mondtam, úgy látszik feleslegesen.
Szeirntem a második tökéletesen alátámasztja a véleményemet. Persze ha saját kényed-kedved szerint megválogatod, hogy milyen forrásnak hiszel, és milyennek nem (annak pont nem, ami neked ellentmond)... De megnézem azt az életrajzot, amint megmondod, hogy hol találom.
