Egy csaknem negyvenezer négyzetméteres Budafoki úti ingatlan igen bonyolultan került a lágymányosi ingatlanfejlesztéseket végrehajtó Öböl XI. Kft. kezébe. A kerületi ingatlanberuházásokat vizsgáló jelentés szerint az önkormányzat nehezen követhető tranzakciókat hajtott végre, míg Leisztinger Tamás szocialista nagyvállalkozó (aztán tőle részben portugál befektetők) kezére jutott ez a telek is, akárcsak a többi lágymányosi fejlesztési terület.
Mostanáig a vita többnyire arról szólt, hogy az önkormányzat a part menti területeket áron alul vitte be a Leisztinger Tamás cégeivel közösen működtetett Öböl XI. Kft.-be. A kerületi ingatlanberuházásokat vizsgáló jelentés azonban felhívja a figyelmet egy budafoki területre is.
Az Öböl XI.-ben pedig ezután folyamatosan csökkent az önkormányzat részesedése, egészen 1 százalékig, miközben Leisztinger Öböl Invest nevű cége 99 százalékos részesedést szerzett. Később az Öböl Invest háromnegyed része került a portugál Mota-Engil építőipari csoport birtokába, a HVG információi szerint 25 milliárd forint körüli összegért. (Az önkormányzat 1,9 milliárdot kapott saját vagyontárgyaiért, amelyeket az Öböl XI.-be apportált, majd az így szerzett üzletrészeit fokozatosan eladogatta Leisztingernek.)
Az utóbbi napokban azonban a XI. kerületi ellenzék egyre erőteljesebben veti fel a partmenti ingatlanokon túl egy belső, a Budafoki út mentén lévő terület sorsát. 2006 szeptemberében ugyanis az újbudai önkormányzat megvásárolta a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól, a KVI-től a 4042/99 helyrajzi számú ingatlant. (Az Indexnek az önkormányzatnál eddig senki nem árulta el a vételárat, csak annyit lehet tudni, hogy kedvezményes áron kapta meg a kerület az állami szervezettől a területet.) Ennek az ingatlannak igen furcsa sorsa lett ezután. Tranzakciók sorozata zajlott, amelynek végeredményeként a 4042/99-es telek is az Öböl XI. Kft.-be került, onnan pedig az Öböl Invest, illetve Leisztinger és a portugálok fennhatósága alá. De nézzük, mi is történt a Budafoki úton: a 4042/99-es ingatlan éppen olyan helyen volt, amely összekapcsolhatta az eredetileg Leisztinger-féle telkeket az önkormányzat korábbi ingatlanaival, amelyeket már egy-két évvel korábban az Öböl XI. Kft.-be apportáltak. Leisztinger a Budapesti Erőmű francia tulajdonosától szerzett telkeket a Budafoki úton, az önkormányzat pedig a Budafoki és a Dombóvári úton lévő vagyontárgyait vitte be a közös cégbe, az öböl vízfelületén, partján és a Kopaszi-gáton kívül.
Érdekes tranazakció
Érdekes, hogy az önkormányzat nem apportálta egyből az Öböl XI. Kft.-be a KVI-től vélhetően kedvezményesen megszerzett ingatlanát, így részesedését nem növelte az Öböl XI.-ben. Ehelyett az ingatlant Újbuda előbb saját vagyonkezelő cégébe, a Buda-Hold Kft.-be apportálta. Ez azonban csak a kezdet volt. A Buda-Hold Kft. az Öböl XI. Kft.-vel közös vállalkozást hozott létre Nádor Öböl Kft. néven. A Nádor Öbölbe szintén apportként vitték be a 4042/99-es telket, majd gyakorlatilag beszerzési áron továbbadták ezt az Öböl XI. Kft.-nek
Egészen pontosan nem is telekeladásról volt itt már szó, hanem arról, hogy az Öböl XI. Kft. kivásárolhatta a Buda-Hold üzletrészét a Nádor Öbölben. (Erre már a Nádor Öböl alapításakor opciót, lehetőséget kapott az Öböl XI.)
Az ellenzéki Fidesz szerint (annak a jelentésben foglalt kisebbségi véleménye szerint) nem világos, hogy a Nádor Öböl Kft.-t miért az Öböl XI. Kft.-vel hozta létre a Buda-Hold, és az sem egyértelmű, hogy miért ad vételi opciót az Öböl XI.-nek az ingatlanra. Azt sem érti az újbudai oppozíció, hogy a 38 ezer 622 négyzetméteres alapterületű ingatlant miért nem apportálta valós piaci áron, közvetlenül az Öböl XI.-be az önkormányzat, amivel az üzletrészének arányát tudta volna növelni. Ehelyett 2006. október 20-án az Öböl XI. Kft. taggyűlése döntött a Nádor Öböl Kft.-ről, arról, hogy kivásárolja a Buda-Hold Kft. üzletrészét. Az Öböl XI. Kft. 353 millió forintot fizetett, ez információink szerint nem sokkal több annál, mint amennyiért az önkormányzat kedvezményesen hozzájutott a 4042/99-es telekhez a KVI-től. Rosszul járt a kerület?Vagyis az ellenzék most azt kérdezi, miért kellett a kerületnek megint rosszul járnia egy ügyleten, amelyet rendkívül bonyolult módon hajtottak végre, és amelyet úgy vitték végig, hogy az önkormányzat nehogy túlzottan megnövelje befolyását az öbölberuházást végrehajtó Öböl XI. Kft.-ben. Amikor az ügyről az újbudai önkormányzat magukat megnevezni nem kívánó illetékeseit kérdeztük, nem kaptunk egyértelmű választ. Annyit tudtunk meg, hogy a Budafoki úti telket nem akarták külön kezelni, ezért vitték be végül az Öböl XI. Kft.-be.
Ez a telek ugyanis az összefüggő építési terület kialakítását szolgálta. Információink szerint olyan ingatlanról van szó, amelyet a kerületi képviselőtestület utóbb más övezetbe sorolt át, így ott magasházak építése is lehetővé vált. Ezáltal a telek tovább növelte értékét. Ennek a hasznát persze már nem az önkormányzat fogja élvezni, mert időközben az Öböl XI. Kft. irányítását teljesen átadták a vállalkozóknak.
A kerület egyik vezetője csupán annyit mondott a 4042/99-es telek kapcsán, hogy várhatóan ezt az esetet is megvizsgálja majd a Legfőbb Ügyészség, miután a múlt héten nyomozást rendeltek el a lágymányosi beruházások miatt. Tisztzáni akarnakAz önkormányzati vezető azt is elmondta, hogy örülnek az ügyészségi vizsgálatnak, mert így végre kiderülhet, hogy nem történt semmilyen szabálytalanság sem az öböl-ügyben, és akkor végre befejeződhet a politikai vita, amely hónapok óta zajlik, és hátráltatja a lágymányosi fejlesztéseket. A Duna-parton egyébként éttermeket, klubokat, jachtkikötőt, vízi rendőrséget, lakásokat, kereskedelmi és szolgáltató beruházásokat terveznek a befektetők. Várhatóan gyalogoshíd is épül majd a Kopaszi-gát végénél, a Hengermalom utca meghosszabbításaként, sőt szállodát, és később, a csepeli központi szennyvíztisztító megépülése után strandot is létesítenének az öbölben.
Szakszervezet ellenes magatartás miatt beperli a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Motim Kádkő Kft.-t a Vegyipari Dolgozók Szakszervezet. A a cég meg akarta szüntetni a helyi szakszervezeti bizalmi munkaviszonyát, mert szerintük a helyi érdekképviseletnek nincs tagsága.
A VDSZ viszont azt állítja, hogy van, a tagdíjat pedig a dolgozók saját zsebből fizetik a szakszervezetnek.
Szeptember végén már egyszer megbüntette a munkaügyi főfelügyelőség a Motim Kádkő Kft.-t és a Motim Műkorund Kft.-t, mert 36 óra helyett heti 40 órában foglalkoztattak. A két cég összesen több, mint másfél millió forintot fizetett - de csak háromszori végrehajtási bírság után.
Megviselte lelkileg a Révész Máriusz bántalmazásánál jelen lévő, pszichikai bűnsegédlettel gyanúsított főtörzsőrmestert, hogy egyedül őt állítják bíróság elé az ügyben
Mélypontján van az a budapesti rendőr, aki majd száz kollégája közül egyedül áll bíróság elé Révész Máriusz fideszes képviselő bántalmazása miatt - írja a Népszava. A főtörzsőrmester egyik barátja szerint a meggyanúsított rendőr - mint mondta - "nem akar bűnbak lenni".
Mint ismert, a nyomozó ügyészség pszichikai bűnsegédlettel gyanúsítja azt a főtörzsőrmestert, aki jelen volt Révész megverésénél tavaly októberben. Ellene aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés a gyanú. Bár a hatóság sem állítja, hogy részt vett a honatya bántalmazásában, annak személője volt, egyetlen "balszerencséje", hogy egyedül őt ismerték fel.
Négy megyében, Hevesben, Borsodban, Nógrádban és Szabolcsban pedig egyáltalán nem találni alkalmazásban lévő cigányembert
Megbukott a kormány cigánypolitikája, a cigányság jelenlegi helyzete társadalmi feszültségekhez vezet, amiért a Fidesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt teszi felelőssé - jelentette ki Farkas Flórián, a Fidesszel szövetséges cigányszervezet, a Lungo Drom elnöke a Soltész Miklóssal, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetvezetőjével együtt tartott hétfői sajtótájékoztatón, Budapesten.
"Megbukott a Gyurcsány-kormány cigánypolitikája, jogvédőstől, mindenestől, annak ellenére, hogy soha ennyi díszcigány a kormányzaton belül nem volt" - fogalmazott Farkas Flórián, a Fidesz parlamenti képviselője. Az ellenzéki fideszes politikus az MTI kérdésére azt mondta: a kormányzati hivatalokban mindenhol találhatunk egy-egy "szerencsétlen cigányembert", amivel nem az a probléma, hogy ők ott dolgoznak, hanem hogy a kormányzat manipulatív módon ezzel próbálja kipipálni a cigánykérdést.
Farkas Flórián hangsúlyozta: azon túl, hogy a miniszterelnök első parlamenti beszédében cigányul szólalt meg, semmit nem tett ezen a területen, sőt, a kormányfő megszorító csomagja, valamint oktatási és egészségügyi intézkedései miatt megélhetési válság alakult ki cigányság körében, országosan 85-90 százalékos a munkanélküliség, négy megyében, Hevesben, Borsodban, Nógrádban és Szabolcsban pedig egyáltalán nem találni alkalmazásban lévő cigányembert.
Szerinte ez a helyzet társadalmi feszültséghez, később társadalmi robbanáshoz fog vezetni, amiért a kormányt és Gyurcsány Ferencet terheli felelősség. Farkas Flórián azt mondta, a cigányság egy része a napi megélhetését sem tudja biztosítani, és a kormány azokat a kis- és középvállalkozásokat is tovább terheli a megszorításokkal, amelyek legalább eddig munkát tudtak adni a cigányoknak. Hozzátette: azzal, hogy a kormány bezárja a kistelepülési iskolákat és óvodákat, több ezer cigány fiatalt kényszerít napi utazásra, aminek az a veszélye, hogy sokan nem tudnak majd eljárni az oktatási intézménybe, és ezzel tovább erősödik az analfabetizmus és a tudatlanság a cigányok körében. Szerinte az egészségügyi reform évekkel rövidíti meg a cigányok életét, mert sokan nem tudják kifizetni az utazási költséget, hogy elvigyék gyereküket az 50 kilométerre lévő szakrendelőbe.
Farkas Flórián úgy látja, a cigány hajléktalanság ügyében három éve nem történt semmi, és ugyanez a helyzet az otthonteremtéssel és a telepfelszámolással is. A politikus arra szólította fel a cigány önkormányzati képviselőket és a cigány szervezeteket, hogy tájékoztassák a magyar társadalmat arról, milyen állapotban van a magyarországi cigányság.
Kérdésre válaszolva Farkas Flórián azt mondta: a cigány munkanélküliségre nem a közhasznú munka a megoldás, mert az ideiglenes volta miatt csak állandósítja a szegénységet, ehelyett hosszú távú munkalehetőségre van szükség. Szintén kérdésre azt mondta: a Lungo Drom arra szólítja majd fel a cigányságot, hogy menjenek el a Fidesz kezdeményezte népszavazásra. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője is megerősítette: mindent megtesznek azért, hogy a cigánysághoz eljusson a népszavazás üzenete.
A KDNP-s politikus arról beszélt, hogy a szocialista kormány leginkább csak szavazatvásárlásra használja a romákat, és ugyan meghirdette a Roma évtized programját, annak céljait nem látják megvalósulni.
A kereszténydemokrata képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei megszorító kormányzati döntések következtében a létminimum alatt élők száma eléri, vagy akár meg is haladja a 3 millió főt. Soltész Miklós megjegyezte: idén fél év alatt 636 milliárd forintot tettek ki a nem lakáscélú hitelek Magyarországon, ami azt mutatja, hogy sokaknak a mindennapi életükhöz van szükség kölcsönökre.
Uniós pénzek elosztása: irgalmatlan összegek a holdudvarnak
Több kormány közeli cég, köztük Bajnai Gordon két korábbi érdekeltsége is százmilliós öszszegben kapott megbízást a miniszter által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtõl. Az uniós közpénzekkel kapcsolatos kommunikációt hárommilliárd forint értékben részben ismét olyan cégekre bízták, amelyek a balliberális elithez kötõdnek.
Összességében 3,080 milliárd forint közpénzt költ el a kormányzat az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaival kapcsolatos kommunikációra. Erre a keretre négy közbeszerzési tendert írtak ki: médiavásárlásra és kreatív munkákra egyet-egyet, kettõt pedig PR-tevékenységre – utóbbiak közül csak az egyikben hirdettek nyertest. A médiavásárlásra kiírt, bruttó 1,665 milliárd forintos pályázat nyertese a MindShare Médiaügynökség Kft. Az egyik PR-pályázat 505,2 millió forintot kóstáló forrásain több kommunikációs cég is osztozhat, többek között a Café Pr Kft. E társaságnak korábban a Kóka János és Bajnai Gordon által fémjelzett Webigen Rt. volt a tulajdonosa, jelenleg pedig résztulajdonosa a 2005-ig Wallis-érdekeltségû Café Reklám Kft.
Ismeretes, Bajnai Gordon önkormányzati miniszter a kormányzati szerepvállalása elõtt a Wallis-cégcsoportnak volt a vezetõje. A Café Pr jelenlegi tulajdonosai között találhatjuk még a Moana Vagyonkezelõ Kft.-t, amely Cselik Tibor érdekeltsége. Cselik Magyar Bálint tárcavezetõsége alatt az Oktatási Minisztérium Sulinova Kht.-jének volt az ügyvezetõje. A 490 millió forint keretet tartalmazó kreatív tevékenységre kiírt közbeszerzésen négy nyertest hirdettek. Közöttük található a Café Reklám Kft., a Publicis Kft. és a Well Reklámügynökség is. Már említettük, a Café Reklám a Wallishoz tartozott 2005-ig. A Publicis Kft.-nél pedig Baráth Péter dolgozott kormányzati megbízása elõtt vezetõ munkatársként. Baráth Péter Baráth Etele szocialista képviselõ fia, jelenleg Gyurcsány Ferenc kabinetjében ténykedik kommunikációs fõigazgatóként. A Well Reklámügynökséget a rendszerváltás után alapította Erdõs Ákos és számos balliberális újságíró, mint például Mester Ákos, Breuer Tamás, Bölcs István, ugyanakkor a cégadatok alapján már nem vesznek részt a cég mûködtetésében. Erdõs Ákos érdekeltsége vásárolta meg korában Gyurcsány Ferenc Perfekt Rt.-jét.
A mostani koalíció már a 2006-2010-es ciklus legelején világossá tette, hogy egyebek mellett egy új kormányzati negyed felhúzásával kíván nyomot hagyni a fővárosiak tudatában. Csakhamar kiderült: projektgazdaként kizárólag a Gyurcsány Ferenc-féle Altus-birodalom ingatlanügyletein szocializálódott Szilvásy György jöhet szóba (Heti Válasz, 2004. szeptember 9.).
Az ellenzék azóta is igyekszik melegen tartani a Szalay utcai Altus-központ, a képviselői klub vagy éppen a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának lízingelős-visszabérlős történetét - nyilván, hogy a kormányfő-kancelláriaminiszter páros ne tudjon szabadulni az "ingatlanspekuláns" titulustól. Ami különös, hogy Gyurcsány Ferencék mintha lovat adnának a kritikusok alá; az új kormányzati negyed kialakításában segédkező állami szervek - legyen szó a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) mellett a pályáztatási aprómunkát végző Kincstári Vagyoni Igazgatóságról (KVI) vagy a telektulajdonos Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt.-ről - mindegyikében megjelentek az Altus-hálózat és/vagy az ifjúsági mozgalom egykori tisztségviselői.
VAN KÖZÜK HOZZÁ
Bár tavaly év végén Szilvásy György azt nyilatkozta az Index internetes portálnak, hogy a volt KISZ-esekből, altusosokból álló minisztériumi stábjának még véletlenül sincs köze beszerzési ügyekhez (a csapat csak jogikodifikációs, illetve költségvetési ügyekben illetékes), az egyik érintett, bizonyos Rákosi Ferenc akkortájt éppen a ciklus legjelentősebb beszerzésén ügyködött. A MEH delegáltjaként tagja volt ugyanis annak a bírálóbizottságnak, amely a kormányzati negyed területének kiválasztását célzó nyilvános eljárásban három lehetséges helyszínt jelölt meg: a Déli pályaudvart, a Lágymányosi hídtól délre fekvő pesti Duna-partot, valamint a Nyugati pályaudvar hátoldalát. (A Gyurcsány-kabinet végül - a Fővárosi Közgyűlés akaratával összhangban - az utóbbi terület mellett döntött.) Eközben Szilvásy kormányzatinegyed-ügyi mindenese az ugyancsak az ifjúsági mozgalomban edződött Görözdi György lett - akit mára KVI-s projektvezetői, monitoringbizottsági elnöki, sőt, miniszterelnöki megbízotti tisztséggel is felruháztak (lásd táblázatunkat).
Mint írtuk, az új minisztériumi-irodai városrész felépítésében a MÁV-ra is kiemelt szerep hárul, hiszen a Nyugati pályaudvar mögötti (a Dózsa György útig érő) "bruttó" fejlesztési terület mintegy harmada a vasúttársaságé - a Ferdinánd híddal záruló szűken vett kormányzati negyed pedig szinte teljes egészében MÁV-os telkeken emelkedne. Az új "city" létrehozásáról szóló januári kormányhatározat ezért külön is rendelkezik a "MÁV-ingatlanok tulajdoni és használati viszonyai megvalósítási konstrukcióhoz igazodó rendezésének előkészítéséről" (sic!). Talán véletlen, talán nem, de a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatói székébe a közelmúltban az a Sarlós Miklós került, aki 2002-ig az Altus-Perfekt vállalatcsoportba tartozó LBS ECoNET Informatikai és Gazdasági Rt. igazgatója volt. S nem mellékesen: a vasútcég befektetéseit koordináló MÁV Vagyonkezelő Zrt. új jogi vezérigazgató-helyettese, Kalicz Anita is Altus-oldalról érkezett - még tavaly nyáron. (Egy megjegyzés a hazai nyilvánosság állapotáról: Kalicz mostani pozíciójáról, életrajzáról hivatalos formában nem értesülhet a nagyérdemű, hiszen egyetlen állami vagy MÁV-os honlapon, adatbázisban sincs nyoma a kinevezésnek.) A magyar ügyvédi portál máig az altus@altus.hu levelezési címet rendeli a jogásznő neve mellé - helytelenül, hiszen Kalicz Anita 2006 márciusa után egyetlen Gyurcsány-érdekeltségnél sem vállalt felügyelőbizottsági tagságot. "Beágyazottságához" azonban nemigen férhet kétség: cégbírósági iratok szerint két és fél éve ő tanúskodott Gyurcsány Ferencnek, amikor a kormányfő átruházta egyik kollégájára az Altus-részvényekhez tapadó tulajdonosi jogosítványokat.
Megkeresésünkre a MÁV kommunikációs igazgatósága igyekszik leszögezni: hiába a jogi vezérigazgató-helyettesi státus, Kalicz Anita valójában nem vesz részt az új kormányzati negyed kialakításával kapcsolatos munkában. Könnyen lehet azonban, hogy ez az állítás csak időlegesen igaz, hiszen a MÁV Vagyonkezelő hivatalos feladatlapján szerepel a "társasági ingatlanok értékesítése, bérbeadása" menüpont is. Márpedig a MÁV ingatlanjainak értékesítése vagy bérbeadása nélkül nincs kormányzati negyed - legalábbis a KVI honlapján közzétett megvalósíthatósági tanulmány szerint.
VISSZABÉRLŐS MODELL
Ezen a ponton rövid kitérőt kell tennünk - hiszen a nemzeti vasútvállalat nemcsak a kormányzati negyed ürügyén vált (illetve válhat) az ingatlanpiac egyik új főszereplőjévé. A fentiekből már kiderült, hogy a MÁV-nak jelenleg két olyan részlege is van, amely épület- vagy területhasznosítással foglalkozik: a Sarlós Miklós-féle ingatlangazdálkodási igazgatóság és a Kalicz Anitát leigazoló MÁV Vagyonkezelő Zrt. Vagyis a hatásköri villongás majdhogynem kódolva van a rendszerben. Úgy tudjuk, a gazdasági tárca által felügyelt vasúttársaság inkább Sarlós szervezeti egységét részesítené előnyben a fontosabb ingatlanprojekteknél (mindez nagypolitikai támogatást is jelent, hiszen a MÁV Zrt. igazgatósági alelnöke nem más, mint Kóka János minisztériumi kabinetfőnöke, Kákosy Csaba).
A lapunk birtokában lévő előterjesztések értelmében Sarlós Miklós éppen egy olyan nagyszabású ingatlanhasznosítási-visszabérlési akciósorozatot készít elő, amely volumenében a kormányzati negyed óriásprojektjéhez mérhető - csak egyelőre senki nem beszél róla. A részletek: a MÁV egy 15-18 milliárdos ingatlanbefektetési alapot hozna létre, amelybe több budapesti, debreceni, miskolci, szegedi, pécsi, szombathelyi és soproni irodaépületét is beolvasztaná. A magánszektor befektetési jegyek vásárlásával válhatna az ügylet részesévé - a MÁV pedig visszabérelné a működéséhez szükséges helyiségeket az alaptól. Ám tudomásunk szerint létezik olyan belső feljegyzés is, amely az ingatlanbefektetési alap kifejezett hátrányaként említi, hogy amennyiben a MÁV bérlővé válik, "piaci bérleti díjakat kell hogy fizessen".
Hogy a Sarlós-terv valóra válhasson, a vasúti cégnek egy magas presztízsű alapkezelőben tulajdonrészt kell szereznie; ezért a MÁV - a magánosításpárti MSZP-SZDSZ politikával dacolva - felerészben visszaállamosítani (!) készül a nemrég privatizált Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Zrt.-t. Éppen azt a céget, amelyben a közelmúltig - a privatizációs szervezet delegáltjaként - igazgatósági tag volt Sarlós Miklós. Úgy értesültünk, az "államvasutak" májusban dönt a végleges konstrukcióról, illetve arról, hogy milyen szerepet szán ebben a Kalicz Anita nevével fémjelezhető MÁV Vagyonkezelő Zrt.-nek.
TÖBB A SOKNÁL
Száz szónak is egy a vége: ideje átértékelni azt a képzetet, hogy a nemzeti vasúttársaság alapvetően sínfelszedéssel vagy -fektetéssel, illetve vonatüzemeltetéssel foglalkozik. 2007 az ingatlangazdálkodás éve a MÁV-nál, hála a befektetésialap-ötletnek, a Nyugati mögé kiszemelt kormányzati negyednek - és persze a nagypolitikának, amely volt szíves kipróbált káderekkel feltölteni a cég meghatározó pozícióit. Eközben a nyilvánosság előtt jobbára csak az új "city" terve pörög, pedig - mint az előbbiekben bemutattuk - a háttérben már újabb ingatlanügyi recepteket fogalmaznak.
A sors különös fintora viszont, hogy néha a nyilvánosság elé tárt adatok is elegendők a gyanakváshoz. A Heti Válasz által megkeresett ingatlan-értékbecslők négyzetméterenként 160-190 ezer forintra teszik az új belvárosi vagy belváros közeli irodatömbök maximális kivitelezési költségét, de "full extrás" felszereltség és műszaki tartalom mellett is elképzelhetetlennek tartják a 200 ezernél magasabb összeget. A KVI megvalósíthatósági tanulmánya szerint a leendő kormányzati negyed 97 ezer négyzetméteres irodatere 29 milliárd forintnyi ráfordítást igényel, vagyis majd 300 ezer forintot négyzetméterenként. (Ehhez jön még egy 68 ezer négyzetméteres mélygarázs, várhatóan 14 milliárdért.) Mindebből az következik, hogy április végén lesz dolga a kormánynak, amikor tárgyalni kezd az új miniszteriális városrész finanszírozási modelljéről. Az alapkérdés adott: mi kerül ezen a negyeden 29 plusz 14 milliárdba?
"Van két-három olyan ember, akiket teljesítményük, emberi tulajdonságaik, munkavégző képességük miatt, ha lehet, én mindenhova viszek magammal (...). Nem volt olyan munkahelyem, ahol ne dolgoztam volna együtt Rákosi Ferenccel és Alács Tiborral" - nyilatkozta tavaly év végén Szilvásy György. A ma már "csak" a titkosszolgálatokat felügyelő egykori kancelláriaminiszter az Indexnek azt is leszögezte: az említett uraknak "nincs közük közbeszerzési ügyekhez", kizárólag jogi-kodifikációs, illetve pénzügyi területen segítik a munkáját.
Aztán múlt héten jött a feketeleves. A Szilvásy közigazgatási államtitkársága, illetve Gyurcsány Ferenc minisztersége idején az ifjúsági és sporttárca helyettes államtitkáraként működő Topolánszky Ákos a Zuschlag-ügy kapcsán úgy fogalmazott a hvg.hu-nak: Szilvásy bevezette a közigazgatási "kettős ellenőrzés" rendszerét - létrejött a pályázati pénzek elosztásának "előzsűrije". E csapat két emblematikus figurája Rákosi és Alács, "akik a minisztérium legjobban fizetett politikai tanácsadóiként" cenzúrázták a köztisztviselők munkáját, jelenleg pedig az egyik legnagyobb közbeszerzési ügynél, a kormányzati negyed építésénél bábáskodnak - mondta Topolánszky, részben lapunk korábbi cikke nyomán (Heti Válasz, 2007. április 19.).
Egy biztos: az ex-úttörővezető Alács Tibor és a miniszterelnöki Altus-cégcsoport több vállalatánál (Altus Consulting Kft., ARK Vagyonkezelő Rt., LBS ECoNET Rt.) is megfordult volt KISZ-elöljáró, Rákosi Ferenc bőven részesül a politikai érdemjavak kormányzati-önkormányzati szintű elosztásából. Előbbi például fél tucat állami vállalat igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában tevékenykedhet; legutóbb - idén év elején, illetve nyáron - a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt.-be és a Mafilm Zrt.-be nyert bebocsátást. A Magyar Postánál 2002 óta felügyelőbizottsági tag Rákosi pedig néhány hónapja a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. igazgatósági tagsága után is tiszteletdíjat szakíthat - igaz, nem az MSZP, hanem a fővárosi SZDSZ javaslatára.
A politikai szürkegazdaságnak most hétfőn hadat üzenő Gyurcsány Ferenc más kinevezések esetében sem élt a vétó lehetőségével, noha az elmúlt időben több, szakmailag alig megalapozható döntés is született. Lapunk gyűjtéséből kiderül például, hogy a KISZ utolsó első titkáraként, illetve környezetvédelmi nagyvállalkozóként ismert Nagy Imre nemrég igazgatósági pozíciót kapott a honvédelmi tárca Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-jében. A korábban Gyurcsány és Nagy cégeiben is feltűnő egykori úttörőszövetségi főtitkár, Varga László pedig egy éve csinálta meg a szerencséjét - igazgatósági elnöki székhez jutott a Szerencsejáték Zrt.-nél. Közben a kormányfő anyósához, Apró Piroskához közel álló Somogyi Tamás (a Magyar Villamos Művek biztonsági főnöke) és az egykor katonai elhárítóként jegyzett Vajda József is gazdagabb lett egy-egy felügyelőbizottsági hellyel.
Hogy a politikai-kormányzati abszurd nem ismer határokat, több más példa is bizonyítja. A honvéd-, a BM- és a MÁV-kórházak összevonásával felállt Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) nyáron kinevezett vezetőjének, Szilvásy György István nevű testvérének például nem mások, mint a Gyurcsány-féle Altus-Perfekt cégháló egykori alapemberei készítették elő a terepet; az ÁEK létrejöttét Győrfi István miniszteri megbízottként felügyelte, az experfekteseket alkalmazó Kató és Társa 2003. Kft. pedig tanácsadóként segítette a folyamatot. Ugyancsak nehezen fér össze a kormányfő új "köztisztasági" csomagjával, hogy az Altus Zrt. egyik aktív felügyelőbizottsági tagja, Antalóczi Zoltán egyben az önkormányzati tárca kötelékébe tartozó Nemzeti Sporthivatal PPP-irodáját is vezeti (a kimutatások szerint családi bt.-jén keresztül is számlázott a minisztériumnak), s ugyanitt egy másik volt Gyurcsány-alkalmazott, Földi Tibor is tanácsadóskodik. Szintén különös, hogy az a Kalicz Anita, aki éveken át az Altus jogásza volt, ma pedig a MÁV Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztjának birtokosa, egy portugál mérnöki-befektetői csoport (Consulgal) magyarországi kézbesítési megbízottjaként is eljár.
A ötven nevet tartalmazó táblázatból, amely teljes egészében a Heti Válasz október 4-én megjelenő számának 12-14. oldalán olvasható, az is egyértelművé válik, hogy a stratégiai állami vállalatok majd mindegyikében pozíciót fogtak a Gyurcsány-Apró közösség tagjai - a Szerencsejáték Zrt.-nél Barabás János, Somorai László és Varga László, a villamos műveknél Lengyel Gyula és Somogyi Tamás, a Magyar Postánál Rákosi Ferenc és Szabó Pál, a MÁV-nál pedig - az álláshalmozó Szabó Pál mellett - Kalicz Anita és Sarlós Miklós személyében.
Váratlanul megjelentek a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai ma délelőtt a Hír Televízióban és elkérték a Weiszenberger Lászlóról készült felvételt. A nyomozók lemásoltatták azokat a képsorokat is, amelyek a televízióban adásba kerültek a Weiszenberger-kazettáról.
A nyomozók érkezéséről az NNI azért nem tudta előzetesen értesíteni a televízió vezetését, mert a rendelkezésükre álló telefonszámokon nem tudtak elérni senkit - közölte az MNO-val Horváczy Emese, a nyomozóiroda szóvivője. Az iroda munkatársai ezért magukkal vittek egy átiratot, amelyben az áll, hogy rágalmazás vétsége miatt feljelentés kiegészítése keretében folytatnak eljárást, és a hatóság kéri a Hír Televíziótól a kazetta mellett a Weiszenberger-ügyről a szeptember 26-án és 27-én leadott anyagokat is.
A Nemzeti Nyomozó Iroda eljárása azért is furcsa, mert köztudomású, hogy a kérdéses felvételek a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnél is megvannak, tehát onnan is bekérhették volna azokat. Horváczy felvetésünkre közölte, hogy a feljelentés-kiegészítésre a hatóságnak 15 nap áll rendelkezésére, ezért fordultak az ügyészség helyett közvetlenül a tévéhez.
A feljelentő személyéről és a feljelentés tartalmára vonatkozóan a Nemzeti Nyomozó Iroda nem kívánt nyilatkozni.
16 milliárdot már elvitt a maffia, de a kormány szerint nincs veszély
Michnai Attila: 16 milliárdot már elvitt a maffia, de a kormány szerint nincs veszély - Nem tudom ki hogyan van vele, de adófizetői minőségemben engem mindig csodálattal tölt el, amikor az illetékesek valami komolyabb hibára lelnek munkájuk eredményében. Na nem azon álmélkodom ám, hogy észrevettek valami olyasmit, ami az esetek többségében már a külső szemlélők szemét is majd kiverte, hanem inkább azon, hogy miért csak most. Szóval, hogy a jelenség feltűnése és az intézkedés közötti, köz-zsebet fájdítóan hosszú idő alatt vajon mi szokott volt történni köreikben?
Közpénz botrányok ide, Zuschlag-ügy oda, jóhiszemű polgár módjára nem tudok másra gondolni, mint a fontolva haladás ideájára, mint idevágó magyarázatra. Eszerint pedig ugye "aquila non captat muscas" ami esetünkben magyarul annyit tenne, hogy egy hatóság, pláne törvényhozó, ne kapkodjon legyek után, elvégre a probléma magától is megoldódhat, a kifogásolt jelenség akár beavatkozás nékül is megszünhet, vagyis bőven ráér kivárni, amikorra a zsákmány esetleg hízott lúddá nő. Miként a legutóbb az ötmilliárdos áfacsalás alkalmával is, amikor a jókora summát szépen kiutalták, és lássunk csodát, csak két év után jöttek rá, hogy szélhámosoknak. Úgy látszik, illetékeséknél a két év újabban valamely mitikus szám lehet, hiszen ahhoz is minimum ennyi kellett, hogy észrevegyék, mi is folyik az APEH árverésein, s mozduljanak végre.
Maga Budai Bernadett kormányszóvivő jelentette be a döbbenetes megállapítást, miszerint valami hibádzik a rendszerben, elvégre az elmúlt két esztendő folyamán a 19 milliárdra becsült forgalmi értékű, árverésre bocsátott portékából írd és mondd, mindössze 3 milliárd forint folyt be az államkasszába. Itt hát a cselekvés ideje, ezért törvényt módosítanak, miszerint például ingóságoknál a kikiáltási árnak immár csupán a feléig lehet majd lefelé licitálni az eddigi egynegyede helyett, viszont írásban pályázni a korábbi száz százaléktól eltérően a becsértéknek akár a feléig is lesz mód. Mindezeken túl pedig afféle csodafegyverként az internetes árverés intézményét fogják bevetni először az ingóságoknál és talán majd később az ingatlanoknál is.
Ez utóbbi változtatási ötlet nagyszerűségének vélelmét erősen rombolta, amikor a bejelentés helyszínén az előadóknak kapásból modelleztem egy eseteges csalási lehetőséget azzal, hogy véghezviteléhez a pár száz forintos internetkafés beugrón kívül csupán egy ügyfélkapus regisztrációval is rendelkező hajléktalan, és persze jókora elvetemültség szükségeltetik. Mely utóbbiak közül - tapasztalatom szerint - egyik hiánya sem képezi majd a további folytatólagos visszaélések akadályát. A szóvivői válasz a veszélyt lényegében komolytalannak ítélte, s a felvetést, hogy talán az ingóságoknál is bevezetendő, előre lerakandó bánatpénz-rendszer kihúzná a szőnyeget a trükközők alól, az APEH illetékese az egyszerre túl sok (kettő) jogszabály megváltoztatásnak nehézségeire hivatkozva hárította el. Tovább dübörögnek tehát a fekete gazdaság ellen felvonultatott kormányzati nehézfegyverek, ezért jól vigyázzon magára minden érintett és érintetlen, ugyanis a jelek szerint e gépezetek kezelői előbb lőnek, csak utána céloznak.
Árverezik a vadonatúj kórházat A Szegedi Tudományegyetemen sem tudtak sokat mondani
A legfontosabb kérdés - mint ahogy azt az úgynevezett „egészségügyi reform” kapcsán megszokhattuk - nem az, hogy mi lesz a betegekkel, az egészségügyi dolgozókkal, hanem mit lehet privatizálni, hogyan lehet eladni az egyes épületeket? Talán eddig még sohasem történt a mostaninál nyilvánvalóbb eset ennek a kérdésnek a megválaszolására.
Most a kormányzati pénzből teljesen felújított - modern fűtéstechnikával, napelemes kollektorokkal ellátott - Szegedi Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika eladó. Pedig itt évente 800, a szegedi szülések harmadát vezették le. Az ellátás a női klinikára kerül, a dolgozókat átveszi a klinikai központ, bár továbbfoglalkoztatási garanciáról szó sincs.
Egyenlőre még kérdéses, hogy miért volt szükség a vadonatúj intézmény bezárására, mint ahogy az is, pontosan mi szerepel a integráció szakmai anyagában. Hűvös László a Fidesz szegedi frakcióvezetője azt mondta, egyenlőre még csak az biztos a város és a kórház közötti szerződés alapján, hogy az álláshelyeket megtartják.
A Fidesz és a helyi egészségügyi szervezetek többféle kezdeményezéssel szerették volna kikényszeríteni az integrációs tervek szakmai részének megismerését. Kezdeményeztek egészségügyi kerek asztalt, de a város vezetősége nem volt hajlandó ezen részt venni - mondta el a frakcióvezető. Benyújtottak egy módosító javaslatot, hogy legyen közmeghallgatás ebben az ügyben. Mind a vezetőség, mind pedig a szakmai- és érdekképviseleti szervezetek lesöpörték a beadványokat, nem voltak hajlandóak senkit belevenni az egyeztetési folyamatokba.
A kórház főigazgatója, Pajor László nem nyilatkozik, mivel az egyetem és a kórház száz napos moratóriumot hirdetett meg. Minden esetre ő is integrációs problémáról beszél. A moratórium pedig a „kósza hírek” elterjedésének megakadályozása miatt lett előírva. Az ügyet pedig csak tovább „szépíti” az a tény, hogy rengeteg szegedi lakos pénze volt a kórházi felújításokban.
A börtönből kiszabadult nyilaskeresztesek és az 1944-ben zsidókra vadászó fiatalok – mint az egy lapinterjúból kiderült, ez jut eszébe Havas Szófiának, az MSZP szakpolitikusának az 1956-os forradalomról. Az MSZP-frakció '56-os munkacsoportja rámutat: a politikus megsértette képviselői esküjét. Balás-Piri László szerint Havas nézetei búvópatakként széles körben jelen vannak a kormányzó pártban.
„Én például 1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben, zsidókra vadászva” – jelenti ki Havas Szófia MSZP-s képviselő a HVG e heti számának adott nyilatkozatában.
Az MSZP-frakció ’56-os munkacsoportja válaszul közleményt adott ki, melyben leszögezik: „Havas Szófia magánemberként azt gondol, amit akar, akár a magyar történelem eseményeiről is. Értékrendjét és szabad véleményalkotáshoz való jogát, mint minden honfitársunkét, tiszteletben tartjuk. Idézett szavaival azonban durván és igazságtalanul megsértette az egykori magyar társadalmat."
A Donáth László, Horn Miklós, Mécs Imre, Puchert János és Vitányi Iván által jegyzett dokumentum kiemeli: Havas különösen megsértette azokat, akik életüket áldozták. „Méltatlan támadás érte Angyal István, Bárány János, Szirmai Ottó, Gáli József és sok-sok társunk emlékezetét, akik közül többen Auschwitzból tértek haza. De megsértette képviselői esküjét is, amelyet nemrégiben az ’56-os forradalomban gyökerező III. Magyar Köztársaság alkotmányára tett. Elvárjuk Havas Szófiától, kövesse meg mindazok emlékét, akik a magyar szabadságért és függetlenségért, a szociáldemokráciáért és a demokratikus szocializmusért küzdöttek, akik a munkástanácsokban és más forradalmi szervekben tevékenykedtek, akik támogatták a forradalmat, és segíteni akarták a társadalom megújulását. Kárhoztatjuk ezt a történelemhamisító nyilatkozatot, és elhatároljuk magunkat tőle” – zárul az MSZP munkacsoportjának közleménye.
Mécs: A kádárizmus legrosszabb idejére emlékeztet Havas kijelentése Havas Szófia az MTI-nek úgy reagált a munkacsoport felszólítására: „Nekik abszolút szívük joga, hogy ne értsenek egyet azzal, amit mondok, mint ahogy nekem is szívem joga, hogy mélységesen ne értsek egyet azzal, amit ők mondanak”. A szocialista politikus azt mondta: „Egyébként kérjenek bocsánatot, ha úgy gondolják”. Havas Szófia arról is beszélt, hogy bár 15 éve van az MSZP-ben, számára teljesen ismeretlen a frakcióbeli ’56-os munkacsoport. Hozzátette: „Az is nagyon furcsa számomra, hogy amióta Horn Gyula beteg, azóta igen jelentős mértékben föléledt ez a társaság, számomra nem ismert alakok”.
Az MSZP-s politikus szerint nem sajtóbeli üzengetéssel kell rendezni a párttagok közötti egyet nem értést, ugyanakkor kijelentette: nem is tudja és nem is hajlandó értelmezni az ’56-os munkacsoport által felvetett kérdést. Az elmúlt időszakban fővárosi közgyűlési képviselőként tevékenykedő Havas Szófia az összeférhetetlenség miatt lemondó Bakonyi Tibor mandátumát vette át a parlamentben, és szeptember 10-én tette le képviselői esküjét. A vele készített interjúban a HVG azt írta, hogy Havas Szófia édesapját, aki Horn Gyula bátyja volt, 1956-ban gyilkolták meg a felkelők.
Mécs Imre az MTI-nek azt mondta, „roppantul sajnálja” Havas Szófiát emberileg, hogy édesapja meghalt, de úgy gondolja, hogy ezzel együtt sem engedhető meg, hogy így nyilatkozzon. Megjegyezte: Havas Szófia édesapja „egy szerencsétlen balesetben” halt meg 1956-ban, de Horn Géza tagja volt a filmgyár munkástanácsának, vagyis „a demokratikus szocializmusnak volt a híve, nem az árulóknak és az idegen hatalom kiszolgálóinak térfelén játszott”.
Mécs Imre közölte: bízik abban, hogy a szocialista frakció is elhatárolja magát Havas Szófia kijelentésétől, és reméli, hogy már a hétfői MSZP-frakcióülés foglalkozik majd az üggyel, tekintettel arra, hogy Lendvai Ildikó frakcióvezetőnek már jelezték, szeretnék, ha ez a kérdés napirendre kerülne.
Szerinte „a kádárizmus legrosszabb idejére emlékeztet” Havas Szófia azon kijelentése, hogy furcsa számára, „hogy amióta Horn Gyula beteg, azóta igen jelentős mértékben föléledt ez a társaság”. Mécs Imre hangsúlyozta: a jelenleg is kórházban ápolt Horn Gyulának javulást kíván, drukkol, hogy felépüljön, és tehetséges politikusnak tartja, aki sokat tett az ország javára 1988–89-ban, és alapvetően jó miniszterelnök volt.
Balás-Piri László: Az MSZP nem tud megszabadulni a batyujától Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke a Magyar Nemzet Online-nak elmondta: szerinte Havas Szófia tudatlan. Úgy fogalmazott: mindig vannak agresszív és ostoba emberek. A nagyobb bajnak azonban azt nevezte, hogy Havas '56-ról alkotott nézeteivel nem áll egyedül, az búvópatakként még mindig ott van az MSZP-ben. Osztják szocialista vezetők, de főleg a párt értelmiségi holdudvara – tette hozzá. Az MSZP nem tud megszabadulni a „batyujától”, ezekben az emberekben ma is benne él a kérdés: lehet hogy bűnösök, mert a rossz oldalon álltak 1956-ban. Van közöttük olyan, aki megvilágosodott a damaszkuszi úton, de a többség nem – tette hozzá. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke elmondta: amit Havas a nyilasokról mond, az egyszerűen nevetséges. Személyes élményei alapján Balás-Piri elmondta: állandóan az utcát járta 1956-ban, de nyilas eszméket valló emberrel nem találkozott a forradalmárok között. Később a börtönben valóban összefutott egy volt nyilassal, de azt nem engedték ki a forradalom idején. Nem minden börtönből engedték ki válogatás nélkül a rabokat – hangsúlyozta.
Az alelnök fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy az ÁVÓ-sok nagy többsége túlélte a forradalmat. A géppisztollyal ÁVÓ-sra vadászó fiatalokkal kapcsolatban hangsúlyozta: ő lakásról elhurcolt ÁVÓ-sról nem nagyon tud. A pártvezetők a Kőbányai Gyűjtőfogházba menekültek, ahol a Magyar Honvédség egy alakulata védte őket az atrocitásoktól. Az egységet később egyébként a szovjet hadsereg verte szét a november 4-i támadáskor.
Bocsánat, uraim, de azt hiszem, itt csalnak – e Rejtő Jenőt idéző jeligével juttatták el a Magyar Hírlap szerkesztőségébe egy 2004-es ifjúsági pályázat történetét, azt, hogy miként osztották a pénzt, miként álltak fel a ,,független" szakértői bizottságok, miként zajlottak a minisztériumból érkező ,,javaslattevő" telefonok. Gyurcsány Ferenc kormányfő a Zuschlag-ügy kapcsán azt vallotta az ügyészségen, hogy az ipari méretű pályázatokat csupán ellenjegyezte. A lap írásából az is kiderül, hogy az akkori minisztert jogszabályban megfogalmazott felelősség terheli a pénzosztásért; és talán az irányított, a győzteseket előre kijelölő támogatások természetrajzát is megértjük belőle.
– Halló, tessék, Sz. Tünde vagyok.
– Egy 2004-es pályázatról szeretném kérdezni. Ha jól tudjuk, szakértő volt abban a bizottságban, amelynek egyik tagja kivonult az ülésről, mondván, nem kíván részt venni abban a színjátékban, amelyben a minisztérium illetékese előre megmondta, kiknek kellene nyerniük.
– Mire kíváncsi?
– Mindenekelőtt kötelességünk ellenőrizni, valóban úgy történtek-e a dolgok, ahogy az a hozzánk eljuttatott levélben áll.
– Minden részletre nem emlékszem, de a lényeget tekintve úgy történtek a dolgok, ahogyan a szakértő leírta. Kétségkívül volt irányított véleményezés, amikor a pályázat kiírója igyekezett a javaslattevők figyelmét ráirányítani némely pályázat nagyszerűségére. – Itt azonban nem néhány pályázatról volt szó, hanem nagyjából 122 millió forint sorsát akarták felülről irányítani. – Voltak a bizottságban, akik elfogadták a minisztérium kérését, s ennek megfelelően javasolták a pénz elosztását a pályázók között, s akadtak olyanok is, akik megőrizték függetlenségüket, s a véleményük, illetve a lelkiismeretük szerint jártak el. Én az utóbbiak közé tartoztam, s nem voltam ezzel egyedül.
– Hogyan működtek ezek a szakértői bizottságok?
– A Mobilitás, amely a minisztérium háttérintézménye volt, több száz pályázatot szétosztott a szakértők között. A szakértő ezeket tanulmányozta, majd elkészítette a javaslatát, de a döntés joga a minisztériumot illette meg. Az én ajánlataimat nagyjában-egészében hetvenöt százalékban elfogadták.
– Miként lehetett független a szakértői bizottság, ha abban pártok képviselői is helyet kaptak. Az ominózus pályázatnál például egy heves megyei szocialista önkormányzati képviselő volt a bizottság elnöke, egy szabad demokrata megyei elnök pedig a "független" bizottság tagja.
– Erre én nem kívánok reagálni. A bizottsági munkára formálisan, a minisztérium és a Mobilitás közös pályázata útján lehetett bekerülni. A szakértői pályázatról a minisztérium döntött, ezután a Mobilitás kért fel bennünket konkrét munkára. A felelősséget csak azokért a javaslatokért tudom vállalni, amelyek a jegyzőkönyvekben az én nevem mellett szerepeltek. A pénzek odaítélésére és felhasználására már nem volt rálátásunk, minket, szakértőket már a pályázati pénzek felhasználásának ellenőrzésébe sem vontak be, holott ezt is javasoltuk.
Fűből kinőtt civilek – Mik jellemezték az "irányított véleményezéssel" készült pályamunkákat?
– Egy olyan rutinos szakértő, amilyen magam is voltam, már egy kilométerről felismerte azt, melyek azok a pályázatok, amelyeket civil szervezetekbe öltöztettek át pártpolitikai csapatok. A fűből hirtelen kinőtt, egy-két év alatt hihetetlen fejlődést produkáló civil szervezetek legalábbis gyanút ébresztettek az emberben, s néha a szakértő szemében is hiteltelenné tettek egy-egy pályamunkát.
Az IFJ-IF-04-A/B jelű, a nyári fesztiválok és táborok támogatását célzó GYISM-pályázat (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium – a szerk.) szakértői bizottságának tagja volt Drabik Balázs is, szintén független szakértőként.
– Szeretném magam távol tartani ettől az ügytől – hárította el a Magyar Hírlap érdeklődését Drabik Balázs. – Ha majd az illetékes hatóságok esetleg megkérdeznek, akkor válaszolok a kérdéseikre.
– Pusztán arra lennénk kíváncsiak, hogy valóban úgy történt-e minden, ahogyan az ülésről távozó szakértő megírta. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv ugyanis a mai napig nem került elő.
– Pontosan úgy történt minden, ahogyan a kolléga leírta. – Egyedi eset volt az ilyen mértékű pénzleosztás vagy máskor is így zajlott a pályázatok elbírálása?
– Én csupán a táborozások témájában voltam szakértő, fogalmam sincs tehát, hogy más pályázatok körül miként mentek a dolgok. Azokban a pályázatokban, amelyekben közreműködtem, minden egyes alkalommal szöveges véleményt kellett készíteni a pályázatokról, és pontozni is kellett őket. A véleményemet leírtam, a döntés már nem a mi dolgunk volt.
A szakértői bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvbe az ominózus pályázat kapcsán a következő mondat került: "A bizottsági munka folyamán X. Y. szakértő (teljes név, cím, telefonszámok a szerkesztőségünkben) megindokolva okait, eltávozott a bizottság üléséről, így nem vett részt a javaslat szavazásában és jegyzőkönyv elfogadásában."
Új köntösbe bújtatták
A Magyar Hírlaphoz eljuttatott levélben így fogalmaz a tagságát felfüggesztő szakértő: "Az általam elfogadásra javasolt, de végül elfogadásra nem kerülő jegyzőkönyv, amely pontosan, az igazsághoz híven rögzítette volna a pályázatok értékelésének folyamatát és az értékelés szempontjait, így szólt volna.
A rendeletben foglaltakkal ellentétben, a szakértői bizottság ülése folyamán a minisztérium munkatársa telefonon tájékoztatta a bizottságot arról, mely pályázatokat tart célszerűnek, és milyen összegben támogatásra javasolni. Ez a javaslat összesen 122 millió 900 ezer forintot tett ki. A minisztérium munkatársa arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy a felhívásban megjelölt keretösszeget más forrásból megemelik, így korlátozottan, de van lehetőségük az eredeti javaslataikból pályázatot támogatásra ajánlani." A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumból az is kiderül, hogy amikor a szakértői bizottság megkezdte az ülését, már megszületett egy minisztériumi javaslat "szakértői javaslat" köntösébe bújtatva a 122 millió 900 ezer forint sorsáról.
Előfordult, hogy nullaforintos javaslattal szemben kétmilliót, egy másik nullaforintos előterjesztés után három és fél millió forintot, egy harmadik nullaforintos javaslat után nyolcmilliót, egy 500 ezer forintos ajánlás után négymilliót, egy két és fél milliós javaslat alapján hétmilliót, egy három és fél millió forintos után pedig 15 millió forintot ítéltek meg. Így aztán ténylegesen támogatásra javasolt pályázatok sorának nem jutott egy árva fillér sem. Az akkor hatályos jogszabály szerint "…a pályázatokról, illetve a támogatás összegéről a bizottság javaslata alapján – annak előterjesztésétől számított 15 napon belül – a miniszter dönt. A miniszter, illetve a Mobilitás a döntést követő 15 napon belül a 3. § f) pontban, illetve a 4. § e) pontban meghatározott adatokat közzéteszi."
Magukkal vitték a sírba
A fenti paragrafusok alapján a Magyar Hírlap szerette volna megismerni a pályázati szakértői véleményeket és jegyzőkönyveket, egyelőre azonban ezek nyomát sem lelték a jogutódnál, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban. A tárca archívumában csupán egy emlékeztetőt találtak a bizottság alakuló üléséről.
"A szakértői vélemények nem kerültek át a jogutód minisztériumhoz" – közölték a lappal.
A Gyurcsány Ferenc vezette minisztériumban ezt a témát ekképp szabályozták: "A 2/2004. (II. 26.) GYISM-rendelet rendelkezéseinek megfelelően a pályázatok elbírálása a következők szerint kell történjen: a bizottságnak a döntési javaslat megtételének részeként a pályázatok értékelését és az értékelés legfontosabb szempontjait tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázati szabályzat által meghatározott eljárásrend szerint a pályázó a bizottság által készített összefoglaló jegyzőkönyvnek a pályázatára vonatkozó bírálati részébe betekinthet. Ennek megfelelően minden pályázónak lehetősége van megismerni a rá vonatkozó szakértői bírálat szöveges részét és összehasonlítani a végleges döntés tartalmával."
A jogszabály, a Gyurcsány vezette minisztérium szabályozása alapján tehát a szakértői véleményeknek éppúgy a pályázati dokumentáció részét kellett volna képeznie. Ezeket az anyagokat azonban, olybá tűnik, a tárcával együtt eltűnő háttérintézmény magával vitte a sírba…
Drágább a gyógyszer A betegek fizetnek többet a keserű pirulákért
Hiába az Egészségügyi Minisztérium hangzatos bejelentése a gyógyszerárcsökkenésről, a statisztika azt mutatja, hogy az emberek húsz százalékkal többet fizetnek az orvosságokért, mint tavaly.
Tavaly január és augusztus között 238,9 milliárd forintot költött az egészségbiztosító a gyógyszerek ártámogatására, a betegek 68,4 milliárdot fizettek térítési díjra. Ez azt jelenti, hogy 71,4:28,6 százalékban oszlott meg a teherviselés az állam és az emberek között. Idén az év első felében ez az arány 58,5:41,5 százalékra változott, azaz a terheket egyre kisebb mértékben viseli az állam, s egyre nagyobban a beteg. Az első nyolc hónapban 197,1 milliárd forint ment el az egészségbiztosító kasszájából a medicinák tb-támogatására, s mintegy 81,7 milliárdot fizettek ki térítési díjként a betegek, ami csaknem húsz százalékkal több, mint 2006 azonos időszakában. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataiból kiderül az is: a vásárlók annak ellenére hagytak a tavalyinál lényegesen több pénzt a patikákban, hogy tíz százalékkal kevesebb támogatott medicinát váltottak ki ugyanazon időszak alatt. Kevesebb gyógyszert vittek tehát haza, de azokért többet fizettek.
Nyakó István, MSZP szóvivő tegnap elhangzott Fidesz ellenes kirohanása csupán kommunikációs taktika, a szocialisták „majd én megmondom” embere ugyanis a saját pártján belüli korrupciós ügyekről próbálja elterelni a közvélemény figyelmét – mondta ma délelőtt Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke, miután felavatott egy játszóteret Encsen.
Megdöbbentő, ahogy Nyakó István politizál, tegnap ugyanis azzal vádolta a Fideszt, hogy kormányzása idején maffiózók igényeit elégítette ki pályázati támogatás címén – jelentette ki a MEOSZ elnöke. Ódor Ferenc rámutatott: a szocialista szóvivőnek nem okoz gondot, ha hazugságokat kell állítani, pártjának visszaéléseiről azonban igyekszik elterelni a figyelmet. A Zuschlag és társai által elkövetett visszaélések tovább rontották az MSZP megítélését, s Ódor azt mondja, Nyakó csupán megpróbálja menteni a helyzetet, noha az előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista képviselő korrupciógyanús ügye nem az első a baloldali kormányzás kezdete óta.
A MEOSZ-elnök emlékeztetett: Keller László, mint üvegzsebes politikus például 146 alkalommal vádolta meg a Fideszt azzal, hogy törvénytelenül támogatott projekteket, vagy vállalkozásokat, de Keller 146-szor fogott mellé, s tette magát nevetségessé. A sok alaptalan vád ellenére mind a mai napig politizál, holott ennyi baklövés után már régen el kellett volna távolítani az MSZP-ből. Ugyanez a helyzet Gyurcsány Ferenccel is – tette hozzá a fideszes politikus -, a miniszterelnök hivatalos népszerűségi indexe ugyanis húsz százalék alá esett. Nyugat – Európa demokratikus országaiban ilyen esetben azonnali hatállyal menesztenék a miniszterelnököt és kabinetjét, nálunk viszont a kormányfő maradhat, sőt: tovább ronthatja Magyarország gazdasági állapotát.
Ódor rámutatott: a helyhatósági választásokat követő nagy baloldali bukás után egy kivétellel fideszes megyei önkormányzatok alakultak, a kormány feltett szándéka pedig nem más, mint tönkretenni a megyéket azzal, hogy a forráshiányos (ÖNHIKI-s) gazdálkodás enyhítését célzó állami támogatásokat megvonta, noha ezt nem tehette volna meg. Következésképpen – fogalmazott az elnök – a megyék szempontjából Gyurcsány Ferenc megítélése alig haladja meg a nulla százalékot, de ezt a helyzetet nem vázolta tegnap Nyakó István, szocialista szóvivő.
Kábítószerrel kereskedtek a szocialista politikus fiai
Jogerősen is 8 év fegyházbüntetést kapott ma a Szegedi Ítélőtáblán annak a szegedi szocialista önkormányzati képviselőnek a fia, akit bűnszövetkezetben elkövetett, kábítószer-kereskedelemmel vádolt az ügyészség. A HavariaPress úgy tudja, hogy a szocialista képviselőnek nevelt fia is a vádlottak padján ült, ő 5 év 6 hónapot kapott a mai tárgyaláson.
Gyanúsítás Révész ügyében Nem válaszolt a főkapitány az ügyészségnek
Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűnsegédlete miatt tegnap gyanúsítottként hallgatta ki a BRFK egyik főtörzsőrmesterét Révész Máriusz ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség. A tiszthelyettes nem vett részt a bántalmazásban, jelenléte azonban szándékerősítőnek minősül.
Egyévi nyomozó munka eredményeképpen a Központi Nyomozó Főügyészség tegnap gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársát Révész Máriusz megveretése ügyében. Noha a Fidesz országgyűlési képviselőjét a Síp utcában 50-100 rendőr gyűrűjében bántalmazták az egyenruhások, a legutóbbi időkig egyetlen személyt sem sikerült azonosítania az ügyészségnek. A rendőrök ugyanis nem viselték a rendőrségi törvényben előírt azonosító jelvényüket.
Mint Keresztes Imre, a nyomozó főügyészség vezetője kérdésünkre elmondta, a BRFK munkatársának személyazonosságát azért tudták megállapítani, mert a főtörzsőrmester a többiekétől eltérő ruházatot viselt: nem gyakorlóruha volt rajta. Az ügyészségi vezető úgy tájékoztatott: a tiszthelyettes nem vett részt Révész Máriusz brutális bántalmazásában, hanem a gumibotozásnak csak szemlélője volt. Jelenléte azonban szándékerősítőnek minősül.
A rendőrt mint bűnsegédet aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett, súlyos testi sértés bűntettével és bántalmazás hivatalos eljárásban vétségével gyanúsítják. Tegnapi kihallgatásán a gyanúsított érdemi védekezést terjesztett elő. Keresztes Imre szerint ez további személyek gyanúsításának lehetőségére ad alapot. Megkérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjét, mennyiben segítette a rendőrség a nyomozást. Keresztes Imre azt mondta: megkapták azt a rendőri jelentést, amelyet tavaly október 24-én a Rebisz egyik munkatársa írt a feletteseinek, s amelyben arról számolt be, hogy 23-án a Fidesz nagygyűlését követően a Síp utca közelében találkozott a vérző arcú Révész Máriusszal.
A képviselőt felismerte, s megkérdezte tőle, miben segíthet, mi történt vele. Az ellenzéki politikus a rendőri jelentés szerint azt válaszolta, a rendőrök gumibottal megverték. Bene László országos főkapitány a parlamenti szakbizottság tavaly október 31-i ülésén idézett ebből a jelentésből. Benének törvényi kötelessége lett volna, hogy a rendőri jelentésről jelentést tegyen felettesének, a miniszternek, s intézkednie kellett volna, hogy a rendőrség, illetve az ügyészség vizsgálja ki az ügyet. Keresztes Imre lapunknak elmondta: eddig három alkalommal keresték meg írásban Bencze Józsefet, az Országos Rendőr-főkapitányság új vezetőjét. Válaszlevél érkezett ugyan, érdemi válasz azonban nem. A nyomozó főügyészségnek így eddig nem sikerült megtudnia, jelentett és intézkedett-e Bene László. Ugyanis az ő felelősségét is vizsgálni kell. A feljelentés szerint Bene elkövethette a hivatali bűnpártolás bűntettét. Révész Máriusz esete annyiban különbözik az ünnepi megemlékezésről távozó sok más polgár ügyétől, hogy a politikust nem a tömegoszlatás helyszínén, hanem zárt rendőri alakzat, többszörös rendőri sorfalon belül, 50-100 rendőr gyűrűjében verték meg. A politikus azért ment oda a Síp utcában posztoló rendőrökhöz, hogy megkérdezze, miért lőnek könnygázgránáttal a békés járókelőkre.
Az ezt követő brutális ütlegelés mozzanatait video- és fényképfelvételek örökítették meg. A rendőrség utólag azt közölte az ügyészséggel, hogy egy hozzájuk beérkezett telefonhívás szerint Révész Máriuszt Árpád-sávos zászlót lengető tüntetők verték meg.
Leisztinger az újbudai Lágymányosi-öböl projektjén hat-hét milliárdos ráfordítással végül csaknem 25 milliárd forintot nyert. Az önkormányzat előzőleg akvaparkot remélt, ám csak egy magántulajdonú parkot „kapott”. Az ügyben az ellenzék bűncselekmény alapos gyanújával feljelentést tett. Szegeden kísértetiesen hasonló forgatókönyv alapján aqualandot ígértek a felek hatmilliárd forintos, állami támogatású beruházással. Bár a regionális fejlesztési pénzekhez még nem jutottak hozzá, botrányt kavart, hogy az önkormányzat áron alul próbálta meg a cégbe apportálni értékes termálkútjait, amit az ellenzék megakadályozott. Bodacz Péter–Szabó Zsolt (Részletek a Magyar Nemzet október 3-i számában)
Az SZDSZ elnöki székéért folytatott év eleji kampányban Kóka János - az Indexnek nyilatkozva - ezzel a mondattal hívta fel magára a figyelmet: "Ahogy vállalkozóként, úgy politikusként is messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól." A Heti Válasz január és szeptember között öt olyan ügyet tárt fel, amely a "távol tartás" helyett inkább a közel állást bizonyítja. Miként alább kiderül, Kóka a kommunikáció számos eszközét bevetette, hogy ne kelljen érdemben reagálnia a kínosabb felvetéseinkre: válaszadás és elszámolás helyett pereket és rágalomszámlálót indított, vagy épp ellenzéki hadjáratról beszélt - egyes pártok "házi harsonájának" nevezve lapunkat.
1. VILLAÉPÍTÉS A NORMAFÁNÁL - Színlelt vagyonbevallás című cikkünkben (Heti Válasz, 2007. január 25.) azt állítottuk: Kóka János megtalálta a módját, hogy ne kelljen bevallania egy jelentős ingatlant a vagyonnyilatkozatában. A gazdasági miniszter szerzeményének a budai Normafa egyik legdrágább utcája ad otthont; a több mint négyezer négyzetméteres telek a Rumed 2000 Ingatlanforgalmazó Kft. nevén van - amely 51 százalékban Kóka tulajdona.
Írásunkat kommentálva a kormánypárti Népszava úgy fogalmazott: a Fideszben döntés született arról, hogy megpróbálják befolyásolni az SZDSZ tisztújítási küzdelmeit - "a Heti Válaszban közölt cikkel kezdődő lejárató kampány azzal próbálja a minisztert inszinuálni, hogy az építkezés költségeit eltitkolta vagyonnyilatkozatából". Nos, a villaprojekt tényét először a Színes Bulvár Lap (mai nevén: Bors) dobta be a köztudatba, lapunk "mindössze" a részletekben merült el. A gazdasági tárca perrel fenyegetőzött, az SZDSZ pedig bejelentette, "minden politikusát meg fogja védeni a nemtelen támadásokkal szemben". Írásunk nyomán a kisebbik kormánypárt felkérte az ellenzéket(!), "hagyjon fel a 17 éve stabilan működő többpárti magyar demokrácia módszeres szétverésével".
Áprilisban azután Kóka János első fokon megnyerte a beígért sajtó-helyreigazítási pert: a bíróság elfogadta azt a miniszteri érvelést, hogy miután az építtető cégben lévő 51 százalékos tulajdonrészét feltüntette a vagyonnyilatkozatában, a villát nem kellett külön bevallania. A szabad demokraták azonnal tudatták: "Mi, liberálisok, tiszteljük a sajtószabadságot, súlyosan elítéljük azonban, ha e jog gyakorlása mások méltóságát, jó hírnevét, becsületét csorbítja. Bízunk abban, a jogerős ítéletet követően a Heti Válasz megfelelő formában megköveti az SZDSZ elnökét, és a jövőben tartózkodik a jogsértő cselekményektől."
Ám a múlt keddi tárgyaláson nem Kóka János, hanem a Heti Válasz nyert - jogerősen. A liberálisok mégsem követték meg lapunkat, s a kokajanos. hu honlapra kihelyezett rágalomszámlálóról sem távolították el a cikkünket becsmérlő sorokat.
2. A DATAPLEX-TÖRTÉNET Szervezett felvilág I. című írásunkban (Heti Válasz, 2007. február 22.) feltártuk, hogy miként juthatott három ciprusi off-shore társaság három hónap alatt hárommilliárd forinthoz a szerverhotelt működtető Dataplex Kft. adásvételekor. Az is kiderült, hogy az üzlet nem jöhetett volna létre Kóka János sógora, családi ügyvédje, vitorlástársa, valamint több - jórészt a gazdasági tárca érdekkörébe tartozó - állami óriáscég nélkül. A miniszter már napokkal a cikk megjelenése előtt felkurblizta rágalomszámlálóját, mondván: "Információim vannak arról, hogy a következő hetekben pontosan megtervezve, a különféle jobboldali sajtótermékekben, a Kuruc.infótól a Gondolán és a Magyar Nemzeten át egészen a Heti Válaszig különféle megalapozatlan rágalmakat fognak ellenem terjeszteni."
Hírszerzésből jelesre vizsgázott a tárcavezető; miután a Heti Válasz mindvégig újságként viselkedett, azaz a Dataplex-történet megjelentetése előtt a GKM-et is megkereste kérdéseivel, nyilván nem volt nehéz kitalálni, hogy valamire készülünk. Így fordulhatott elő, hogy a liberális politikus már akkor rágalomként beszélt cikkünkről, amikor még nyomdába sem küldtük. Később a Nap-kelte, valamint az ATV Friderikusz Sándora is igyekezett szembesíteni Kókát a tényekkel, ám ő csak annyit közölt: "Valóban vannak barátaim, valóban vitorlázom és valóban van ügyvéd ismerősöm is, utóbbi megteszi a szükséges jogi lépéseket az újsággal szemben." Majd többször leszögezte, írásunk "kizárólag valótlanságokat állít".
Hát nem. Mind első, mind másodfokon nyertünk Kóka Jánossal szemben. A szabad demokraták ezúttal sem adtak ki közleményt, és nem kérték meg elnöküket, hogy tartózkodjék a Heti Válasz jó hírnevének csorbítgatásától. A másodlagos nyilvánosságban (értsd: a politikai pletykagyárakban) elterjedt viszont, hogy lapunkat a Kóka gyengítésében érdekelt Fodor Gábor, illetve az MSZPpénztárnokként ismert Puch László "eteti" információval. A leghajmeresztőbb forgatókönyv szerint maga Gyurcsány Ferenc kormányfő az, aki iratcsomókat küldözget a szerkesztőségünkbe.
3. CARDNETÉS MÁS CÉGÜGYEK Szervezett felvilág II., A bevétel erősíti a szabályt és Magyar nagydíj című cikkeinkben (Heti Válasz, 2007. április 5., július 26., szeptember 6.) arra a következtetésre jutottunk, hogy létezik egy üzleti kör, amely rájár a gazdasági tárca által felügyelt társaságok büdzséire. Igazoltuk, hogy az állami Sulinet-programmal felhizlalt egykori Kóka-cég, az Elender lényegében az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt., illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ útdíjprojektjében él tovább. Az ÁAK egyik újdonsült sztrádamatrica-viszonteladója, a "ciprusi" gyökerű Cardnet Zrt. Például - melynek igazgatóságában a gazdasági miniszter exelenderes vitorlástársának is helyet szorítottak - a 2007-es üzleti évben már 700 millió forintos árbevételre számíthat. Írásunk megjelenése után a Fidesz arra kérte Kóka Jánost, ne év végén, hanem azonnal távozzon a GKM-ből - a tárcavezető nem reagált, és egyelőre maradt, aki volt.
4. KAMILLA ESETE A HANKOOKKAL Magyar gumi című írásunkból (Heti Válasz, 2007. július 5.) kiderült, hogy a délkoreai fél a széles körben vitatott dunaújvárosi Hankook-beruházást szentesítő 2005-ös aláírási ceremóniára mindössze három illusztris magyar vendéget hívott meg: Kóka mellett Garamhegyi Ábel államtitkárt, valamint a miniszter majdani élettársát, Szandrocha Kamillát. A tárca sajtóosztálya azzal indokolta e leosztást, hogy a Hankook-szerződés egyeztetésével - valami különös oknál fogva - nem a GKM befektetési főosztályának vezetőjét, hanem "Szandrocha Kamilla osztályvezetőt bízták meg". A Blikk később azzal egészítette ki a Heti Válasz információját, hogy Kóka János már a szöuli vizit előtt is "jócskán kerülgette Kamillát".
5. AZ M5-ÖS BOTRÁNY Miért kell mennie Kókának? című cikkünkben (Heti Válasz, 2007. augusztus 30.) egyértelművé tettük: a miniszter európai uniós botrányt előzött meg azzal, hogy nyár közepén bejelentette távozását a gazdasági tárca éléről, illetve hogy lefújta az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Zrt. privatizációját. A Klubrádiónak nyilatkozó Kóka János ismét kitért a cáfolat lehetősége elől, mondván: "Van egy gyakorlat, ami úgy szól, hogy egy Fidesz-közeli újság megfogalmaz egy rágalmat, és másnap a Fidesz ügyeletes szóvivője kiáll, és egy sajtótájékoztatón ünnepélyesen felolvassa [az odaillő mondatokat]. Ez annyira jól működő gyakorlat, hogy semmiképpen sem szeretném megzavarni." (A valóságban a nagyobbik ellenzéki párt nem tartott sajtótájékoztatót az ügyben, mindössze egy szűkszavú közleményben értekezett Kóka lebukásáról.)
Kóka János a fenti öt esetből kettőt peresített, és mindkettőben alulmaradt. E tényből nem következik, hogy a Heti Válasz tévedhetetlen volna. Az viszont igen, hogy - miként a Hírszerző internetes portál fogalmazott - "bedöglött a miniszter rágalomszámlálója". Bírósági ítéletek ide vagy oda, lapunk nem kíván jogi úton elégtételt venni a rágalmazó pártelnöktől - a közélet öntisztulását ugyanis más, hatékonyabb módszerrel szeretnénk bátorítani. Kezdeményezésünket a mai nap során ismertetjük. Kapcsolódó cikkek:
"Szilvásy György a napokban a Nemzetbiztonsági Szolgálatokat felügyelő miniszterként a hivatalos számáról hivatalos minőségében hívott fel, és felszólított arra, hogy a hvg.hu-nak adott interjúmban olvasható, őrá és munkatársaira vonatkozó összes állításomat vonjam vissza, különben jogi útra tereli a folyamatot, és megjelentetni tervez egy közleményt, amely arról szól majd, hogy egy alapítványon keresztül próbáltam bűnös módon szert tenni jelentős közpénzekre" – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek [1] Topolánszky Ákos, az ifjúsági minisztérium egykori közigazgatási államtitkár-helyettese.
Az egykori drogügyi államtitkár a HVG.hu-nak [2] azt állította: Szilvásy bevezette a közigazgatási dubble checking, a kettős ellenőrzés rendszerét. Szerinte ekkor jött létre a GYISM-ben a pályázati pénzek elosztásának "előzsűrije". A volt államtitkár szerint Szilvásy közvetlen munkatársai, vagyis Rákosi Ferenc és Alács Tibor képezték az előzsűrit, ők döntöttek arról, hogy egy pályázat egyáltalán átmehet-e a rendszeren vagy sem.
Az Indexnek akkor nyilatkozó Szilvásy szerint [3] amikor a 2002-es kormányváltáskor elfoglalta a közigazgatási államtitkári posztot értelemszerűen Topolánszkynak is a főnöke lett. Mint mondta, érkezésekor üres kasszát talált, a helyettes államtitkárságok már júliusban éves keretüknek a 99 százalékát elköltötték. Ezután döntöttek a rendszer szigorítása mellett.
Topolánszky szerint Szilvásy tervezett közleményének semmilyen valóságalapja nincs. Amikor kérdőre vonta, hogy mégis milyen alapítványra céloz, akkor nem kapott tőle érdemi választ.
Az egykori közigazgatási államtitkár-helyettes az ügyben tett megnyilatkozásokat ezzel befejezettnek tekinti.
A cikkben hivatkozott linkek: [1] http://www.mno.hu/index.mno?cikk=432538&rvt=2 [2] http://hvg.hu/velemeny/20070924_zuschlag_ugy_gyurcsany_ocsovai_gyarfas.aspx [3] http://index.hu/politika/belfold/szilvasy0709/
