Hehe! A gondolattal nem vagy egyedül, én is hasonló dologban töröm a fejemet.
Azért a félsebességes felvétel megfontolandó, mert a szaldó kérdéses. Ekég, ha arra gondolsz, hogy azt a kevés rumplit ami van esetleg felhozza a hallható tartományba, nehezebb lessz kezelni. A követés a szóbajöhető pu.-knál nem probléma. A digitalizálás meg amúgy is nagy sample-rate. Persze azért ne felejtsük el, ha esetleg van azon a fránya lemezen egy kis sérülés, vagy ilyesmi, azt az ilyen moccerrel mint tranzienst abszolut pontosan lehet rögzíteni ( :D )
Amúgy a sw-s korrekcióra meg persze hogy van megoldás, ime a példa, egy shareware kis progi az Audacity:
Bár itt meg a gondom az, hogy a digitális eq ha jól sejtem nem jár fázistolással, akkor meg az eredeti fázisviszony változik meg, ami ugye nem cél.
Persze a puding próbája az evés.
A kényelmi szempont abszolut érthető, és elfogadható, arról nem is beszélve, hogy lassan nyakunkon a blue-ray, ami vagy azt eredményezi, hogy az LP-k helye felszabadul, és lehet gyüjtögetni pölö palackokba épített kis hajócskákat, meg ilyeneket. A hátránya meg az, hogy elmarad a gyüjtemény monumentalitása által okozott hökkenet egy vendég esetében....
Amúgy a kiállítás kapcsán elgondolkodtató az LP-gyaluk kínálatának íly széles repertoárja. Hommage a' Hofi: ez lehetőség , vagy kukac. Lehet hogy megmozdul valami és megint fellendül az LP-gyártás?
Ez így van, ahogy mondod. Feltehetően, mert én a fényképezőgépen lévő ikonokkal haragban állok, tekintettel arra, hogy Canon és Bronica gépeken szocializálódtam annó. Persze láttam én már olyan láma túristát, aki nem általlot mást megkérni, hogy fotózza már le ott, és akkor, meg izibe. (persze egy rövid gyorstalpaló tanfolyamot is tartott: "ott belenézni luk, és amikor látni engem, nyomni eze gomb, tenkjú")
Van valami igaz, abban, amit mondasz. Tulajdonképpen el vagyok erősen gondolkozva LP ügyben, habár a fényképeket Dankó Péter készítette, nem én.
Erre felhívnám a figyelmet. Ez egy olyan doboz, ami RIAA korrektor/AD átalakító/DA átalakító/USB csatlakozó kombinációja.
Már régóta gondolkozom, hogy a P&P-nél (Dankó Péter tulajdonában lévő) lévő több, tízegynéhány-ezer LP-t hogyan lehetne egy kicsit az én irányomba terelni. Ez a doboz lehetővé tenné hogy a Macintoshomra 192 kHz/24 bitben az USB-n keresztül behozzam az LP-ket valami nagyobb felbontású tárolás irányába. Ebből aztán könnyen tudnék 96kHz/24 bit DVD-t (ami normál DVD játszón is lejátszható) vagy akár 192 kHz/24 bit DVD Audió lemezeket is írni. Ez az ügyes dobozka persze azt is tudja, hogy vezérli a lemezjátszó motorját (már ahol lehet) és felezett sebességen írja be az LP-t, amit aztán a PC/Mac-n futó szoftverrel gyorsít vissza, a szoftverfejlesztő szerint nagy matematikai precizitással. Hogy a matematikai precizitás és a zeneiség hogyan árányosul egymáshoz, azt nem árulta el a fejlesztő, de ha minden jól megy kapok tőle valami demó anyagot az elmondottak bizonyítására. Szintén a szoftverrel lehetséges bármilyen korrekciós görbe előállítása, de a fejlesztő szerint az ismertebb görbéket elő fogják programozni. Az egybeépített RIAA/AD/USB csatlakozásnak a fejlesztő szerint az a jótékony hatása is meg van, hogy minimalizálja a jittert a merevlemezre írás közben. Szóval ez egy érdekes doboz, illetve pontosabban két doboz, mert van egy külön dobozba rakott kapcsolóüzemű nagyon trükkös tápja is. Sajnos már öreg vagyok és lusta, nem kezdenék el LP-t gyűjteni és szeretem a CD/DVD-V/DVD-A/számítógép adta kényelmet, ezért gondolkozom már régóta LP-k digitalizálásán.
A németek szerencsére nagyon szeretik az LP-t. Ahogy számoltam van vagy 2 tucat német LP gyalu gyártó kiállítva jelenleg Münchenben, csak a krómozást és aranyozást kezelhetnék egy kicsit visszafogottabban. A Transrotor persze trükkös egy kicsit, néhány modellje a Michellé, csak más a karkábel és 10%-kal többért adják.
Apropó Michell.
OFF! FIGYELEM! KERESKEDELMINEK IS TEKINTHETŐ INFO KÖVETKEZIK!
A másfél éve elhunyt cégalapító és tervező John Michell emlékére a Michell piacra dobta az Odissey lemezjátszót.
Azért Odissey, mert John Michell tervezte annak idején a Stanley Kubrick: 2001 - Űrodüsszeia (1968) film forgatásánál használt űrhajó modellek egy részét. Összesen 100-at gyártanak belőle, kb 5%-t a P&P rendelt meg, én is nagyon vágyakozva nézek egyet. Erre lehet róla további információt szerezni, nagyon érdekesnek látszik, gyakorlatilag egy Orbe elemekkel feldúsított Gyrodec. A héten a Transrotorosoktól Münchenben kapott kapott információ szerint már elfogyott mind a 100 darab, nem lehet többet rendelni belőle.
Köszönöm! Fincsi wott! (mostan nékem ettől alhasi vértolulásom vagyon...)
Naon szép desig-ok láthatók, mitöbb egy pár kék led is. Pár helyen érzékelhető, hogy a "klaszikus" felfogás megint trendi kezd lenni. Ez megnyugtató. Látható egy pár lerágott csont is, és ez is megnyugtató, mert gumicsont nélkül nem élet az élet, érdekes azt a kutyusok régóta tudják....
ps. Azért most lett egy sanda gyanúm: Koscsó Feri bá'-nak nemsokára lessz lemezgyaluja, és nem is akármilyen. Azért jó lenne tudni, mire van rágerjedve... :)))
(persze ez akkor megalapozott sejtés, ha a fényképezőgép gombját ő nyomogatta...)
nem úgy.
gy-hez került kivizsgáűlásra egy e-sp. sztem félrehúz kicsit. srác elvitte hozzá. gy aszonyga,nincs baja. lehet az akusztika nyomott így félre srácnál.
Minden szó igaz, értékes hozzászólás. A fizikai törvények szerint nem működhetne a dolog, de valahogyan, sok kisérletezéssel mégiscsak el lehet jutni az erősen hallgatható szintre. Talán csak annyit tennék hozzá a leírtakhoz, hogy ha a szubot az előfok kimenetére csatlakoztatjuk és nem a végfok hangfalkimentetére, mint a szélesebb sávú hangfalakat, akkor aztán végképpen nincs esély a bármilyen szinten is elfogadható integrációra. Az a házimozi és nem a zene hallgatás territóriuma.
Tapasztalataim szerint a REL Stentor II szubomat triódás erősítővel furcsa módon sokkal könnyebb házasítani, mint bármilyen félvezetőssel (bár ez lehet csak a csőközpontú hallgatási szokásaimra újabb bizonyíték). Az AN Kagekivel igen kiválóan működik együtt, korábban a saját gyártású 45 -ös triódával megcsinált Loftin White - féle direkt csatolású végfokkal már nem volt olyan jó, pontosan valamiféle késleltési problémát véltem felfedezni, amit a szobában tologatással sem lehetett tökéletesen orvosolni.
Nagyon sok múlik a szobán a hallgatási pozíción, ha létre is lehet hozni egy elfogadható kompromisszumot ami a hallgatási pozícióban jó, az bizonyosan sehol másutt nem lesz jó a szobában és néha még két szobával arrébb is érdekes dolgokat tud nagyobb hangerőn produkálni.
Nekem az a bajom a sávokra bontott erősítéssel, hogy semmi nem garantálja ezen sávok együttfutását.
Ugyebár a szuboknak általában saját (esetleg belső) erősítőjük van, általában egy jókora tranzisztoros csoda.
Na: mi garantálja azt, hogy ez az erősítő térben és időben együtt fut a középmagasat meghajtó - tegyük fel: csöves - erősítővel?
Semmi!
Tegyük fel:
0 dBu-s jellel összelőjük őket. Mind a középmagas, mind a szub szép lineárisan dolgozik, adott hangerőnél mérőjellel beállítjuk a lineáris hangnyomást a teljes sávban.
Utána megmérjük ugyanezt -6 dBu-val (gyk. fele akkora jellel). Ide a rozsdás bökőt, hogy valamelyik egység elmászik a másikhoz képest!
Utána gondoljunk arra, hogy a zene nem mérőjelekből, hanem teljesen szabálytalan impulzusokból áll.
Biztosak lehetünk abban, hogy a tranzisztoros szub és csöves középmagas hasonlóan viszi át az impulzusokat?
Biztosak lehetünk benne, hogy NEM! :)
Aztán ott a terjedési idő.
Elektroncsőben a jel néhány 10 km/s sebességgel terjed, tranzisztorban legfeljebb ennek a tizedével. Egy Ongakuban 4 elektroncsövön megy át a jel, mondjuk a legendás Leach tranzisztoros végfokban 8 tranzisztoron.
Szóval milyen is lesz a fázistolás a két jel, a szub és a középmagas között? :) Néhányszor 360 fok?
(Stúdiómagnóknál 10 fokért 20kHz-en már embert ölnek...)
Szóval mi garantálja, hogy a zene halkabb és hangosabb részeinél a szub és a középmagas együtt fut?
Mi garantálja hogy a szubon megszólaló harmónikus torzítás a középmagas ugyanilyen jeleivel nem interferál, és viszi el az egész térérzetet? (Mert hogy a szub nem pontszerű forrás, de még csak a közelében sincs a középmagasnak, általában.)
Hogyhogy nem tűnik fel senkinek az irgalmatlan fázistolás, azaz a szubos rendszerek irgalmatlanul lusta impulzusviselkedése?
Ez a szub téma nehéz ügy. A fő baj nem az irányítottsággal van hanem a késésekkel. Az egyetlen értelmes sub megoldást abban látom, hogy kettő van, és közel a "satokhoz".
"hanem megtisztult a hang, kisimultak a magasak és sokkal hihetőbbé, ritmikusabbá vált a zene"
valahol ezt jelenti nálam is,a "nincs ott a szub" dolog. ha jól sikerül hozzálőni marad tisztán a zene. és ami tényléeg vicces és avatatlan elszörnyedne ha most olvas, hogy így a hiányzó mélyregiszterekkel kiegészítve, tényleg a közepe lesz simább ("vidéken" analógosabb) és a magasak nem "ölnek",nem válnak darabossá (de ez nem is csoda,hisz az életben is minden hangnak vannak magas és melyregiszterei is. bármely frekisáv hiánya megbontja az egységet). Egyszerüen az egész lesz folyékony, emészthető, 1 komplex megszólalás.
A másik dolog,az egy szub nem szub is tökéletesen igaz. a mélyek nem irányítottak, mondja mindenki. ettől függtelenül mégis :) félrehúz, ha egy van. nem megoldás semmire.
nemrég szélessávút támogattam szubbal, de kikötöttem a végén,mert a nap különböző szakában,igen különböző képpen bírt szólni egy beállítás :)) 1 év múlva pedig már bizt hűlt helye lesz ezen dobozoknak,így nincs kedvem velük a lelki békét megkeresni :)
A nagy szájra visszatérve, nemtom mitől van a jelenség. talán az erős prezensz okoz ilyet?! passz. Egyszer volt egy erőssen prezenszesen szóló dobozom. No ott volt Cohennek akkora feje mint egy IFA. Esetleg ha a hornt nagyon beleengedik a tölcsérek sávjába,el tudom képzelni. ha emléxem nem csal, az általam hallott instalban kb 65Hz-től lett engedve a basshorn. finoman,diszkréten. Ekkor kb fél méterre a bal oldali tölcsér előtt álva is minden szépen, térben zenélt, normális arányokkal. Aztán ha jól látom egy elég "üveges" térben van az "ledobva". Az üveg meg csodákra képes a hifivel :)
Summázva azért aszondom, ha van lehetőség valahol nyugisan elbíbelődni a basshornnal, érdemes neki megadni a lehetőséget, hogy megmutassa semlegességét.
Magam már valamikor 1997 táján a Klipsch La Scala tölcséres dobozát megpróbáltam REL szubbal integrálni és azóta sem tettem le a szubok használatóról. Elég trükkös dolog, igen sok mindentől függ, hogy hogyan fog szólni. Nagyon nem mindegy a helye a szobában, általában egy szubot nem is lehet tökéletesen integrálni, kettő már könnyebb eset. Függ a hang attól is hogy milyen hangerőn próbálgatjuk és ne felejtsük el, hogy a CD-k hangereje is különböző lehet, ami beállítás az egyikkel jól szól, az a másikkal nem, nem csak a zenei stílus, keverés, de a hangerő különbözőség okán is jelentősek lehetnek az eltérések a megkívánt beállítások között. Nekem kb egy évig tartott a Trióval, mire a lelki béke állapotát el lehetett érni és a szubbal nekem tetsző módon összeintegrálni. Amikor minden a helyére került, akkor nem a mély lett mélyebb, vagy dögösebb, nem kezdtem el hallani az utcán a koncerterem előtt elmenő villamost, hanem megtisztult a hang, kisimultak a magasak és sokkal hihetőbbé, ritmikusabbá vált a zene.
mondjuk én csak 1 pár basshornal hallottam a trio-t és a beállítással is el kelett maszatolni jó ideig, de ami megfogott benne, hogy szinte a szélessávúak eszköztelenségével tette ki a dolgot. A maszatolás főleg a bassshornt és az elhelyezést érintette. a horn érzékeny a fázishelyességre és a jó "összelövésre" (vágási freki,hajtás) Azonban mikor összeállt a kép, nagyon holografikus volt és zenei. A bass finoman alázenélt a lavoroknak. nem fitogtatta erejét, inkább úgy volt jelen,mintha nem is lenne külön szub.
Amit kaptunk, hogy Frank Zappa ott ált a szimpadon és tépte amúzikot a nagyérdeműnek. Amit említettem, szélessávú jelelgű eszköztelenséggel, de iszonyatos energiatartalékkal és ha kell, hangtömeggel.
Én bevallom, ilyen hangot ritkán hallok, ezért örülök, hogy megoszthattam "élményem" valakivel végre. Az említett "nagy száj" effektus biztos, hogy valami "helyi specialitás"-ból adódott, mert ilyt absz nem tapasztaltam (ráadásul ez általába nem a sub hibájára enged következtetni).
aztán ha itt vagyunk, mivel egy publikus oldalon (analog) fent van a neten, asszem nem gond ha ide is belinkelem az áldozatot.
ui: mielőtt felvetődne, hozzászólásom mindennemű részrehajlástól mentes. hifiről beszélgetünk és egy nekem kedves élmény és "szerkezet" lett felidézve/felemlegetve :)
Nemrégen jártam a müncheni (korábban Frankfurtban megrendezett) high-end audio kiállításon. Készítettem egy pár fotót, megtudtam egy két érdekességet, beszélgettem egy - két érdekes emberrel, meg aztán volt véleményem is a látottakról. Megosztanám hát azokkal, akik nem lehettek ott (persze azokkal is, akik ott voltak).
Mivel a digitális fényképezőgép ma már nem tűnik luxusnak, arra bátorítanék mindenkit, hogy bátran fotózzon és írja le a tapasztalatait. Ingyenes tárhely is akad a neten, így hát adott minden feltétel adott ahhoz, hogy nyissak egy új topikot a beszámolóknak.
Magam a Penna-Média Kft alkalmazottja vagyok, ami nem egyezik meg a Penna & Poor high-end audio céggel, mert elsősorban professzionális televíziós, video és audio rendszerekkel foglalkozik, de a két cég természetesen közel áll egymáshoz. Ezért kérem a beszámolót is úgy olvasni, mint ami Pennás szemüvegen keresztül figyelve a kiállított eszközöket, íródott. Nem volt a célom a pártatlan beszámoló, csupán néhány engem is érdeklődő dolog felvillantása.
