belenéztem a matek középszintű érettségi feladatokba,háát és szerintem nem volt nehéz.. másodikos fejemmel meg tudtam volna csinálni egy pár feladatot(és volt is köztük egy-két nevetségesen könnyű feladat is)azt hittem nehezebb lesz.A magyarba meg épp h belenéztem,arra nem is voltam kíváncsi, mert utálom azt a tantárgyat,bár az összehasonlító elemzést választottam volna!(Vajda János:Húsz év múlva ; Juhász Gyula:Anna örök) a nyelvtan még elmegy,de az irodalom..:PPP na mind1! én csak két év múlva érettségizek:P
a ballagás az jó volt, nem volt hosszú és uncsi sem volt,csak egy valamit nem értek,hogy miért kellet 1,5 órával előbb ott lenni a második évfolyamnak??? hát igen,mi pakoltuk ki a székeket,de akkor is,nem tartott az olyan sokáig:OMire volt ez jó h ott fagyoskodtunk annyi ideig?(hát igen,sajna hideg idő volt:( )(de végülis nem haltunk bele:))de megúszták a negyedikesek az esőt,pont a ballagás után 15 perccel kezdett el esni egy kicsit..
jajj kiket tanít a kenyeresné?nagyon nem bírom azt a nőt!elég bénán tud magyarázni,szerintem sokszor még ő maga sem tudja h mit mond!na meg elég sokat téveszt...
akit bírok a tanárok közül az a kohn!!!ezt nem is kell részletezni..
kik mennek nyáron az osztállyal a balatonra ha szabad kérdeznem??
és milyen volt a szerenádozás??Azt hallottam h a bolondballagásra azért nem jöttek el többen, mert sokat ittak és nem tudtak eljönni a suliba..
Egész jó, szövegértés sztem könnyű volt, szövegalkotásban meg fél órát gondolkodtam,h Márait vagy Ecot írjak-e, végül az utóbbi lett, szerintem az is tűrhető. Gondoltam rá,hogy a címadás témakör miatt felvetem a Sigur Rós és a Franz Ferdinand egy-egy albumát, amiken nincs címük a számoknak, de aztán rájöttem,hogy lehet Nagy tanárnő nem annyira vevő a világmegváltó ötleteimre.
Holnapi matek szerintem egyszerű lesz(közép), talán nem ártana még egy kis töri esszét tanulni...
Örülök, hogy ennyire jó emléket hagyott maga után a diákjaiban! Igazából nem számítottam rá hogy ennyire jó "kririkát" olvashatok majd. De nagyon jól esett, bár nem az én érdemem... No de mégis csak melengeti a szívemet :)
Köszi még egyszer!
A Balcsi...
Ezernyi emlék köt azokhoz a hetekhez! Nehéz választani egyet!
Moekának csak egy-egy kucsszó ami hirtelen eszembe jut:
"unagi" "sültcsirke"
Jaj és milyen volt már amikor Vörös úgy megijeszetett...
Aztán a főző show-k amiket műveltünk, na az se volt semmi!
Az esős napok a sátrakban, és a Siófoki kiruccanások.
Balcsi...először is az a hét jut eszembe, amikor 6 napon keresztül zuhogott az eső! No az nagy élvezet volt, lassacskán áztak be a sátrak, akkor minden kártya-meg társasjáték előkerült! Aztán meg az a fürdős szitu, amikor visszaérve a stéghez minden cuccunk a vizben volt és egyik barátnőm papucsát ellopták...a tó közepén!(némi túlzással) No meg a spagettis partik, amikor nem fértünk be a házba, és a parton roptuk! Hű nagyon szép emlékek, kár, hogy vége.
Örülök, hogy végre idetaláltál, és reméltem, rábukkansz azokra a sorokra, amikre végül igen. Kifejtenéd a balcsis emlékeket? Hátha van köztük néhány közös:)
Szia! Édesanyádnak köszönhetem, hogy még mindig tudom a Moszkva-parti estéket teljes szövegével betéve eredeti oroszban, a Katyusával együtt! Na meg az orosz középfokú nyelvvizsgámat is. Nagyon következetesen, óráról órára megkívánta, hogy a témaköröket kidolgozzuk, és megfelelő szókincs birtokába jussunk ahhoz, hogy beszélni is tudjunk arról, amiről írtunk. 17-en voltunk a csoportban ha jól emlékeszem, és egy kivétellel neki mertünk menni az állami középfokúnak még érettségi előtt! Az már nem az ő hibája volt, hogy nem mindekinek sikerült, de az alapfokút legalább megkapta, aki csak próbálkozott. A legfőképpen azért volt jó vele oroszt tanulni, mert a nagyon gazdag és csodálatos orosz kultúrát nélküle sosem ismerte volna meg, aki a "Kak Iljics katal nasz na szankah" és hasonló olvasányokon, meg mozgalmi dalokon kínlódott a nyelvvel tízéves korától... Kedvet csinált az embereknek az orosztanuláshoz, és mi rájöttünk, hogy az a szó, hogy orosz, nem egyenlő a Szovjetunióval, és hogy létezik Szimonov, meg Gorkij, meg ugyanolyan emberi érzelmek az orosz népdalokban, mint bárhol máshol a világon. Ez persze szubjektív véleményem, de meglepődnék, ha sokan ellenkeznének velem. Nem tudom, másnak mit jelentett, én azt mondhatom, hogy ha véletnenül nyelvtanár lettem volna, ő lett volna a példaképem. Szeretettel: ET
Hát azok vannak..Mármint Balaton...AMikor véletlen Zágrábi vonatra szálltunk Siófokon és Zamárdi volt az első állomás, ahum megállt...És jött a kaller, nekünk csak Széplakig volt jegyünk...A vonat még mozgott, pár bátrabb legény a csapatból már ekkor ugrott lefelé...:))) Aztán a spagetti, aminek darabjait a földről szedegettük fela bnőmmel, mikor mi főztünk, mert nem volt elég nagy az edény, amibe leszűrtük...Izgi volt...:)) Meg a nagy bandázások a sátrakban...:)Királyság!:)
Vincusné: nálunk még a "nagyon kemény(kedő) tanár stíljét adta, igen magas követelményszinttel. Azt sem bírta volt megérteni, hogy nem mindenkit érdekel a biosz annyira, valamint nem abból akar felvételizni. Sokan vidáman megéltek abból az egyetem első éveiben is, amit ő gimiben lenyomott.
A férje - egy lilagyú, önmagát nagy festőnek képzelő fazon - egy darabig leereszkedett a fellegeiből "oktatni" minket. Mindig elmondta, hogy mennyire nem az ő színvonalához méltó ez a munka, és milyen megalázó is ez...szegénykém. :) Mindig a Gioconda kréta fog eszembe jutni, ha őrá gondolok. "Dzsokonda kréta a minimum felszerelés az én óráimon.." :) :)
