Nem,nem, vigyazok rad nehogy ertelmetlenul oszekrixkraxozzalak...:)Egyebkent csak a reflexeidet probalgatom. Mit nem ertesz a tancrovatban, ha tudom elmagyarazom, talan meg ertelmet is talalnal itt-ott! :) Latod, nelkuled csak elveszek mint tu a szalmakazalban.
Spyros,
ha nem pakolod tele a topikot azokkal az ertelmezhetetlen kriksz-krakszos szovegekkel, mint a tancrovatban, nyugodtan ide is teheted a kepeket.
Mi itt Karbonnal elso lepesben megkerestuk es leforditottuk, ertelmeztuk a tancjeleneteket Homerosznal. Most kovetkezik az errol szolo, ehhez kapcsolodo irodalom elolvasasa. Ehhez jon hatteranyagkent amit fellelhetunk az interneten. Viselet, haj, ov, ekszer, koszoru, fegyverzet ha harci tanc pajzzsal, stb.
Egy regesz baratnenk is megkert, legyunk segitsegere tudasanak felfrissitesehez az interneten meglelheto anyagokkal. Itt mielott kineveznek oket valamilyen posztra, ujbol vizsgat kell tenniuk mindabbol amit az egyetemen tanultak. Ertheto az izgalom, hiszen egy allas es az ezzel jaro fizetes a tet. Gondolkodom, hogy nyissak tan egy regesz rovatot, vagy hozzzad jojjunk vendegsegbe?
Ezek a British Museumban őrzött sebészeti műszerek a hellenisztikus korban készültek. — A görög világ atlasza 163. o.
Talthübiosz, szólítsd sebesen közelünkbe Makháónt,
tisztanevű Aszklépiosz orvos igaz fiusarját,
hogy megnézze az Átreusz-sarjat, a hős Meneláoszt,
kit nyíllal meglőtt egy nyíllal bánni tudó trósz
[…]
És odaérvén már, hol a szőkehajú Meneláosz
várt sebesülten, s mind körülötte a legderekabbak
nagy körben: közepükre került az az isteni férfi
és a csatolt övből a nyilat kiemelte azonnal;
ám míg húzta, az éles horgok visszahajoltak:
hát csillámos övét szétszedte, s alatta a páncélt,
hasboritó lemezét, kezemívét rézmiveseknek.
Majd a hegyes nyíl vágta sebet meglátva, kiszívta
s meghintette tudósan az írral, az enyhet-adóval,
melyet még apjának adott Kheirón, a segítő.
(Homérosz: Iliász. IV. 193—196., 210—219.
Devecseri Gábor fordítása)
Ez az epidauroszi szentélyből való Aszklépiosz-szobor a római korban készült. A barátságos férfi, valamint a bölcs és jóindulatú kígyó szinte elfeledteti az orvoslás kegyetlen és kétes eredetét. — A görög világ atlasza 162. o.
feladat Mit ábrázol és milyen célból készült a fenti dombormű?
megfejtés Ez az athéni Nemzeti Múzeumban őrzött domborművön látható hatalmas, életnagyságúnál nagyobb láb [Aszklépiosznak szánt] fogadalmi ajándék, annak jelképe, amit az isten meggyógyított. — A görög világ atlasza 162. o.
Nem madarak ugyan, hanem madaraknal is gyorsabban repulo lenyek voltak a Harpiak, Elektra 3 szorny leanya Kreta szigeten, akiket Hesziodosz az Istenek szuleteseben szarnyas isteneknek ir le, akiknek hosszu szoke, lobogo hajuk van.
A Harpiak isteni parancsra allandoan zaklattak Trakia egyik kiralyat, a vak Phineuszt, aki felfedte az emberek elott a jovendot. Amikor egyszer ebedhez ult a kiraly, a Harpiak felfaltak elole a kajat, masik reszet pedig megfertoztek. Vegul az argonautak, Boreasz fiai uztek el oket. Az Aeneis egyik enekeben is van roluk szo, amikor is nagy ricsajjal alarepulnek a hegyekbol, es telepiszkitjak a lakomakkal dus asztalokat. Noi arcuk van, madartestuk, horgas karmuk, es mindig sapadtak az ehsegtol. Ok szallitottak a halottak lelket az alvilagba.
Koszonom, hogy eszembe juttattad, hogy hivjak ezt a madarat magyarul. A madarak az okoriaknal , kulonosen a kezdeti idokben, isteni szimbolumok, a hangszerek mellett, vagy diszkent a zeneszerszamon is gyakran lathatok. Egy erdekes teoria szerint,- kozbevetve, hogy ezek tobbnyire vizimadarak - jelkepesen a viz felszinen, a viz alatt, es az egen is, az "os tojast" a vilag kozepen, csakugy , mint az egilakokat roptukkel osszekoto szent lenyek.
Heliosz es Persze', avagy Perszeisz masik lanya a varazslo, boszorkany Kirke volt, aki fokent ferfiakat valtoztatott eloszeretettel mindenfele allatta.
Na vegre talaltam olyan kepet, ahol legalabb stilarisan abrazoltak a hires gombolyagot, amelyet Ariadne ad Thezeusznak, s amelynek segitsegevel a pasi vissza tud talalni a labirintusbol.
Phaedra olyan elvakultan imadta Hippolitoszt, hogy noha eleinte kuzdott sajat erzesei ellen, kesobb, hogy a fiu elutasitotta ot, mergeben bemoszerolta ot az apjanal. Thezeusz a nonek hitt, hogy a fia el akarta csabitani az asszonyt, s haragjaban megolte sajat gyermeket. Phaedra a lelkiismeret-furdalastol osszeomlott es felakasztotta magat. A sztorit eloszor Euripidesz orokitette meg a Hippolütosz cimu dramajaban, majd Racine irt belole tragediat Phaedra cimmel.
Minos es Pasziphae lanya volt me'g Phaedra, aki masodik felesege volt Thezeusznak es beleszeretett annak fiaba, Hippolitoszba. De neki nem kellett a csaj.
