Egyetértek azzal, hogy az embernek is terület kell a nyugodt élethez. (A peneltengereket és a most épülő társasházakat is pont ebből a szempontból tartom merényletnek.) De ami szerintem fontosabb lenne, ill. ami sokat javítana a helyzeten az a tolerancia. Tudom milyen az, ha az ember feje fölött zuhognak, mellette bömböltetik a magót, bulit rendeznek ordenáré viselkedéssel fűszerezve, netán mindezt pont éjjel, amikor pihenni szeretne. Arról meg nem is beszélve, ha pici gyerek is van a lakásban, aki igencsak kimeríti az embert reggeltől estig, gyakran még éjjel sem hagyva pihenőt. A tolerancia pedig szerintem társadalmi hozzáállás kérdése. Ma pedig sok minden nem erre a magatartásra nevel. Legyél sikeres, - ami sokszor a másik letaposását is jelenti - legyen tömve a pénztárcád, vagy a bankkártyádon havonta (esetleg sűrűbben is) jó nagy összegek jelenjenek meg, mert csak akkor lehetsz boldog, ha ezt vagy azt a dolgot a lehető legrövidebb időn belül a tulajdonodban tudhatod. Az ezáltal megjelenő idegbaj és türelmetlenség tehát nem biztos, hogy a sokaságból adódik. Ez az ún. fogyasztói társadalom sajátossága. Ha az embereknek azt sugallják, (reklámozás és nem összeesküvés révén) hogy dolgok, tárgyak megszerzése lévén lehet csak boldog, s hogy ezért minden egyéb megfontolást dobjon félre, akkor az emberek erre állnak rá. Ennek a hajszának pedig csakis és kizárólag üzleti az alapja. A terméket előállító mind nagyobb haszonra törekszik, amit a költségek leszorítása, ill. az eladás fokozása révén ér el.
Ma minden - bocsánat a kifejezésért - szart el lehet adni, ha megfelelő tőke áll rendelkezésre a reklámozáshoz. És természetesen el is adják. Persze ki szabályozhatná azt, hogy amit én értéktelen kacatnak tartok, azt a másik is tartsa annak? Tény, hogy sok az olyan ember, aki nem képes uralkodni magán és hanyatt homlok rohan megvenni azt, amire azt mondják neki, hogy ez a menő, hogy csak akkor vagy valaki, ha ezt vagy azt birtoklod. Az emberiség és különösen a nyugati civilizáció embere, bele van kényszerítve ebbe az idegbajba. Mit lehetne tenni? Mondjunk le a vásárlás és a pillanatnyi örömök hajszolásáról? Rendben. Társadalmi szinten érvényessé válna, hogy nem vásárolunk annyit, takarékoskodunk, megvarrjuk a kilyukadt zoknit, nem pedig azonnal rohanunk újat venni stb. Mindezek következtében számos területen, globális szinten azonnal leállna, vagy jelentősen visszaesne a termelés. Tízmilliók kerülnének azonnal az utcára, elégedetlenség, düh, ablakbeverések, kormánybuktatások sűrű sora. Kiáálnánk megmagyarázni az embereknek, hogy tudjátok, ti most azért vagytok rossz helyzetben, mert az a szemlélet ami eddig uralta a gondolkodásotokat helytelen volt?! Ne vásároljatok, ne fogyasszatok annyit! Ne hajszoljátok annyit a pénzt, mert idegesek, türelmetlenek lesztek. Idáig se jutnánk a mondókánkban már rég elsöpörnének az útból.
Be van programozva egy parancs (Korszellem ez nem összeesküvés) ma az emberiségbe, de legfőképp a gazdasági irányításba, s ennek révén a közgondolkodásba, melynek lényege tömören annyi, hogy mindig fejlődni kell. Anygilag persze. Ha ma van egy televíziód, holnapmár lehetőleg ne kettő legyen, hanem három. Hozhatnék még példát, de felesleges. Szellemi fejlődésről, gondolkodásról persze nincs szó. Visszafejlődésről annál inkább. Az is az első cél miatt, az anyagi gyarapodás érdekében. Ne foglalkozzon az ember magasztos célokkal, társadalmi gondokkal, meg miegymással. Tudja kimondani a termék nevét, amit kér a boltban, esetleg tudja elolvasni a rejta lévő szöveget és kész. Most megint ki lehetsz akadva, hogy lenézem az emberiséget. Nem nézem le. Soha nem néztem le. Se a magyar, se semelyik másik népet sem. Esendőnek, megvezethetőnek, becsaphatónak tartom, és mindezt meg is teszik azok, akik tisztában vannak az emberi gyarlósággal. Rossz célok felé van vezetve az emberiség, ez a probléma, nem pedig az, hogy sokan vagyunk.
>A lélekszám területén mit kell soknak vagy kevésnek vennünk?
Olvasd el a topic elejét...!
Fejtegetésed egyébként szerintem, korekt, logikus és racionális, csak egy dolgot, hagysz ki belőle: az emberek mentális szükségleteit.
Persze be lehet kalibrálni egy társadalmat, hogy mindenkinek jusson étel és hely milliós városokba, s a benne élőt, mint érző és érzékeny induvidumot, szerteágazó igényekkel bíró humánumot ignoráljuk és uniformizált gépnek tekintjük.
Hogy érzik magukat barakk-lakásokban egymás "szájában"? Miért veszekszünk, satnyulunk, leszünk depressziósok és öngyilkosok...?
Egy embernek jelentős TERÜLETRE VAN SZÜKSÉGE, a természetes egészséges élethez!
Magyarországon lehet, hogy nem sok a 10 000 000-ós létszám, de nem úgy, hogy ennek 70%-a városokba zsúfolódott...
>Örültök-e a modern kor nyújtotta technikai és minden más lehetőségnek? A népesség száma nagyon
>is összefügg ezzel.
Össze, de nem csak ezen múlik, ez csak egy aspektus a sok közül, szerintem.
(speciel én jó részének egyébként nem örülök...)
"Ha csak tíz ember élne a Földön, de az mind egy kunyhóban lakna, akkor is túlnépesedés lenne a bolygón." Komolyan mondod ezt? Nem abban a kunyhóban lenne csak? Egyáltalán. A lélekszám területén mit kell soknak vagy kevésnek vennünk? Sokról nézetem szeint akkor beszélhetünk, ha a terület már nem bírja eltartani az ott élő népességet. Mikor áll elő ilyen helyzet? Két esetben. 1. Ha a természeti erőforrások szűkösek. 2. Ha az ott élő népesség kulturális vagy egyéb beállítottsága következtében nem is tesz semmit azért, hogy több szájnak is legyen falat. Meglepő lehet, de nem minden nép olyan ma, és volt a történelem folyamán, hogy fontosnak tartotta volna függetlenedni a természet vak erőitől. Közülük nagyon sok csak azt és annyit fogyasztott, ami adva volt és nem vágyott arra, hogy kiszámíthatóbbá tegye a betevő falat asztalra kerülését. Szűkösebb években éhezett, s annak velejárójaként pusztult.
Általános iskolában megtanulhattuk, hogy az ember milyen korán igyekezett megszabadulni ettől a kiszámíthatatlan élettől. (Földművelés, állattenyésztés.) Ennek velejárója lett természetesen az is, hogy a népesség lélekszáma emelkedni kezdett. Amíg terület volt, addig az adta a szaporodásnak az alapot. Majd megszületett a gép. Ez a találmány csakis és kizárólag a nyugati civilizáció emberének (Spengler szavaival, a fausti embernek.)a szüleménye. Semelyik korábbi civilizáció nem alkalmazott olyan eszközt - noha a gőz erejét már a kínaiak is ismerték - amely önmaga képes mozgásra. Benne az Isten az isetenek megcsúfolását látták volna. A gép révén aztán az emberi munka ereje a sokszorosára nőtt. Azt hiszem ez nem lehet vita tárgya. Témánk szempontjából - ti., hogy mennyi a sok vagy a kevés a népességszám esetében - csak annyi az érdekes, hogy ezáltal sokszorosára nőtt a megtermelt élelmiszer mennyiség, még több embernek jutott kenyér az asztalára. Sokan vagyunk? Akár mi magyarok is? Voltunk mi itt csonka Magyarország területén 10.713.000-en is. Annyi embernek is jutott ennivaló és ruha, de jutott volna még 15 milliónak is. Mint ahogy Nyugaton is jutna még ma is sokkal többnek. De jutna az ún. harmadik világbeli országokban is, ha nem csak az égi mannát várnák sokszor, hanem megfognák a dolog végét is. (Közeli családtagom volt kint jó néhány évvel ezelőtt egy nyugat-európai országban. Ott egy gazdálkodónál tett látogatása alkalmával az illető felesége elmondta. hogy sertéstelepükön, amely természetesen teljesen gépesítve volt kétszer annyi disznót is meg tudna hízlalni, csak a kvótát szigorúan betartatják.)
De maradok a tárgynál: sokan vagyunk, nem árt, ha fogyunk. (Kedves, deSilva, ez válasz Neked is, melyet hiányoltál.) Hol kezdjük? Kit tegyünk el láb alól? Ja, hogy nem erre gondoltatok? Rendben. Akkor más járható út nem marad, nem kell annyi (Ez mennyi is?) gyereket a világra hozni. Így gondoltátok? Harmadszorra teszem fel a kérdést: Miért gondolja a nyugati civilizáció embere, hogy mások nagyobb népszaporulata miatt neki önként és dalolva ki kell pusztulnia a világból? Miért ez a megoldás? (Láttam egyszer egy filmet Hugh Grant főszereplésével. Gyermektelen angol házaspárt alakított benne egy nővel. Egy hajón utazva megszólította őket egy indiai úr, hogy miért nincs gyerekük? A feleség azt válaszolta, hogy a férje fél a világ túlnépesedésétől. A napokban olvastam valahol, hogy Hugh Grant kétségbe van esve, mert már negyven éves és még mindig nincs gyereke, pedig a karácsony úgy szép - amiben igazat is adok neki - ha gyermekek ugrálják körül a fát. Persze a filmbeli szerep és a színész valós élete két különböző szegmense az életnek, mégis felfigyeltem az ellentmondásra.)
Ha tehát azt az utat választjuk, - és itt már sajnos múltidőben beszélhetek - hogy nem vállalunk annyi gyermeket mint amennyi ahhoz kell, hogy népesség legalább szinten maradjon, akkor a következőkkel kell szembenéznünk. A korcsoportok között megbomlik az egyensúly, a társadalom öregedni kezd. Ennek ugyan csak néhány évtozed múlva látszanak a jelei, (Nálunk és nyugaton már évtizedekkel ezelőtt látszottak, minthogy erről is már csak múlt időben beszélhetünk.) de akkortól kezdve egyre biztosabban és kivédhetetlenebbül. Eltolódik - és minél kevesebb gyermek születik a szükségeshez képest annál jobban - a kereső eltartott arány. Ez azt jelenti, hogy egyre több időskorút kell egyre kevesebb aktív korúnak eltartani. A fiatal korosztályok elégtelen száma következtében egyre inkább akadozik a gazdaság, elgyávul a kezdeményezés, nő a társadalmi rezsi, (Sokkal kevesebbet és sokkal drágábban képes előállítani a társadalom éppen a rá nehezedő eltartási tehek miatt.)szorongó, nyomott a társadalmi hangulat. Az elöregedett társadalmakban az öregek érdekérvényesítési képességei sokkal jobbak a fiatalokéhoz képest, nagy számuk következtében a pusztulási folyamat megállítására tenni szándékozott legjobb elképzeléseket is meghiúsíthatják. Végül a teljes pusztulás, az adott nép eltűnik a történelem porondjáról.
Kedves deSilva és a többiek! Bele sem igen gondoltok, hogy mit beszéltek olykor. Tájékozatlanságotok talán ment valamit a dolgon. Meg kell, hogy kérdezzem: örültök-e annak, hogy a technika lehetővé tette, hogy mi most így beszélgessünk? Ha igen, úgy jobb ha tudjátok, hogy ez is annak a következménye, hogy (szerintetek) sokan vagyunk. Ahogy minden egyes összetettebb feladatokra képes szerkezet is a sok alkatrész összehangolt működése következtében létezik, úgy nincs ez másként a társadalmak esetében sem. A gép felszabadított bizonyos területeken embertömegeket, de a fejlődés a specializálódás következtében máshol meg sokkal többre van, lenne szükség. Ha nincs saját nevelésű, fiatal utánpótlás - ami az újra való jobb fogékonysága következtében vinné előbbre a dolgokat - akkor "akadozni kezd a motor". Nálunk pontosan emiatt csikorog az egész. A Nyugat azzal hidalja át égető munkaerő hiányát, hogy beengedi a szükséges embermilliókat. Ez egy ideig még megy. Az elöregedő, saját utánpótlásuk biztosítására képtelen nyugati népeket - benne minket is - el fogja söpörni az az emberáradat, ami azokról a földrészekről érkezik, ahol az élet tisztelete, továbbadása stb. még nem kérdés.
Hogy Hollandia népsűrűsége nagy-e vagy sem, nem tudom. Szerintem ez is viszonyítás kérdése. Éheznek a Hollandiában élő emberek, nyomorognak? Nem hiszem. De mást mondok. Szingapúr néhány évtizeddel ezelőtt egy kis halászfalucska volt. Ma a világkereskedelem központja, több száz hajó fordul meg naponta a kikötőjében. Nézd meg az ország születési arányszámait. De ajánlhatnám ugyanezt a többi "Kistigris" esetében is. Nézd meg ugyanakkor a mienkét és a többi nyugat-európai országét. Ismét megkérdezem. Örültök-e a modern kor nyújtotta technikai és minden más lehetőségnek? A népesség száma nagyon is összefügg ezzel. Folytatjuk?
Agresszivitás, betegségek (legyengült, -fizikum, -idegrendszer, -immunrendszer), elöregedés, népességfogyás (bár az utóbbi kett? már inkább okozat) és még sorolhatnánk azokat az ÖNVÉDELMI mechanizmusokat, melyeket az ökoszisztéma illetve a populáció alkalmaz, mint szomatizált háttérfolyamatokat arra, hogy csökkentse a populáció egységnyi TERÜLETEN lev? létszámát.
(nem vagyok sem szakért? sem tudós, csak egyszer? paraszti ésszel próbálok gondolkodni, úgyhogy azért fogalmazok gyakran ilyen bugyután... :-) )
Alább már kifejtettem a véleményem, hogy nem csak a magas összlétszám meríti ki a túlnépesedést, mint olyat, hanem egy adott területen lev? egyed természetellenesen magas száma is az. Tehát ha az egész földön tíz ember élne, de mindannyian egyetlen kunyhóban, akkor is túlnépesedés lenne a bolygón!
Azt gondolom, amíg nem költözünk "szét", azaz nem szüntetjük meg az egymás hegyén-hátán, emeletesházakbani, közelszomszédságbani (urbanizáltnak csúfolt) életmódot, addig mindezek a jelenségek tovább fognak dolgozni, hiszen természetes reakciók.
Tartok t?le, nincs más (humánus) megoldás...
Fejtegetéseidben sok az elgondolkodtató, de kissé elrugaszkodunk így a témától. Persze ez nem feltétlenül baj. Abban azért talán megegyezhetünk, hogy az embereket nagyon is lehet befolyásolni. Még annyira is, hogy saját jól felfogott érdekeik ellen is képesek lennének "hadba vonulni". Persze ezzel sem kell egyetértened, de szerintem ez így van. Ennek egyik ismertető jegye pont ez a topik, ami - mint már az korábban fejtegettem - a túlnépesedés kérdésére teszi a hangsújt, nem véve figyelembe a nyugati világot sújtó nem kisebb veszedelmet: az elöregedést. Alaposan szétnéztem a vitafórumok között és nem találtam semmi jelét annak, hogy a témáról valahol értekeznének. Persze pótolhatnám a hiányt, s talán meg is teszem, de itt, ezen az oldalon már adva van egy társaság, aki a kérdés iránt valamiféle fogékonyságot mutat. Jobbnak láttam ide bekapcsolódni. De vissza az előző gondolatmenethez!
Az elöregedés és a vele járó népességfogyás témája is azért hiányzik az emberek tudatából, mert a téma szinte sehol nem jelenik meg a tömegtájékoztatás egyéb fórumain. Az Internet is csak egy tükör ilyen szempontból. Figyeld csak meg! Az itt vitatkozók nagyrésze is szinte csak arról társalog, amit a tévében lát, a rádióban hall, a napilapokban olvas.
"Mi az igazság? A tömeg számára az, amit naponta olvas és hall. Ha valahol egy szerencsétlen flótás érveket gyűjtöget, hogy megállapítsa, mi is az "igazság" - ez az ő igazsága. A másik, a pillanat nyilvános igazsága, amelyről az okok és az okozatok tényvilágában valóban szó van, ma a sajtó terméke. Amit a sajtó akar, az az igaz. A sajtó parancsnokai hozzák létre, alakítják át, cserélik ki az igazságokat. Három hét sajtómunka és az egész világ megismeri az igazságot. Érvei mindaddig megcáfolhatatlanok, amíg pénz van rá, hogy szakadatlanul ismételje őket...A sajtó dinamikája tartós hatásra törekszik: a szellemet állandóan befolyás alatt kell tartania. Érvei megdőlnek, ha az ellenérveket nagyobb pénzerő hitelesíti, és gyakrabban jelennek meg a szem és a fül számára...Az olvasó mit sem tud róla, hogy mi a szándékuk vele, de nem is kell erről tudnia, ahogy arról sem, hogy milyen szerepet játszik ő mindebben. Nincs félelmetesebb szatírája a gondolat szabadságának, mint ez. Egykor meg sem kísérelhették az emberek, hogy szabadon gondolkodjanak, most megtehetik, csak éppen képtelenek már rá. Arra gondolnak, amire gondolniuk kell, és ezt érzik szabadságnak." Oswald Spengler A Nyugat alkonya. Idézhetném még tovább is, de nem teszem. Ha akarod, akarjátok elolvashatjátok. Minden mondatát kőbe lehetne vésni. Témánk szempontjából a kérdés egyébként is csak az, hogy miért nem tudósítja a nyugati sajtó - benne természetesen a hazai is - súlyának megfelelően az embereket egy olyan fontos problémáról mint az elöregedés és a népességfogyás? Miért tájolja el (Szánt szándékkal! Mást nem tudok mondani.) a közvéleményt, hogy az még csak ne is sejtsen semmit abból, ami nagyon rövid időn belül menthetetlenül rá fog szakadni? Előbb utóbb úgyis beszélni fognak róla, hiszen a végtelenségig nem lehet lehazudni egy olyan problémát, amelynek nagyon is húsbavágóak lesznek a következményei. Csak az a kérdés, hogy miért nem akkor hívják fel mindertre a köz figyelmét, amikor még "nem ég a ház"?
>Pusztán annyit mondok neked nem individualizálódtak olyan számban az emberek egészségesen amennyire kellene!
Elképzelhető. Bár ehhez féle hatmilliárd emberkét kéne alaposan analizálni, hogy bizton állíthassuk. Nem?
Nem is mondom, hogy a túlnyomó többség nem kollektív. De szerintem jóval több az induviduális ember, mint gondolnánk.
Például miért van az, hogy ha egy átlagemberrel (kiválasztunk egyet, bárkit a tömegből) elbeszélgetünk, akkor nagyonis induviduális egyéniségnek tűnik. Azonban ha visszalép a tömegbe, gyakran máris "visszavedlik" kollektív emberré?
Nem lehet, hogy az emberi psziché összetettebb kicsit...?
>Mivel azonban már az önismerettel is baj van?
Mond az frankót, mit mondhatnék?
Szerintem nem elsősorban és csak, attól lesz egy ember induviduális, hogy van- ill. jó az önismerete.
Sőt a legtöbbjüknek nem jó - szerintem - és éppen fejlesztik, dolgoznak rajta. Talán pont ez az egyik ismérvük, hogy belátják magukról, hogy van mit javítaniuk ezen a téren. Nem?
Sajnos az, és most nem térek ki ennek szociálpszichológiai okaira és az un. kollektiv tudattalan létéren sem.
Pusztán annyit mondok neked nem individualizálódtak olyan számban az emberek egészségesen amennyire kellene!
A nem birkanyéj tag tudnilik nem politikai értelemben, hanem mentálisan kiberális ismeri az abszolút szabadság fogalmát. És ahite is olyan ami azt digtálja ne másokra várjon vezényszóra és megváltásra, mert elég ha önmagát ismeri és megbizik önmagában.
Mivel azonban már az önismerettel is baj van?
Mond az frankót, mit mondhatnék?
>Az emberek arra mennek amerre a "vezérbirka kolompol". Az emberek a kor uralkodó eszményei,
>az elébük felvázolt célok felé mennek
Könyörgöm tartsuk többre kicsit az emberi fajt!
Legalább próbáljuk meg hinni, hogy nem agymosott birkanyáj az emberiség!
Vagy legalábbis vannak még néhányan akik nem...
Tisztázzuk végre, hogy mit is neveznek összeesküvés-elméletnek! Hozzávetőlegesen azt a felfogást, hogy az illető nem fogadja el, hogy a dolgok csak úgy, a maguk törvényei szerint történnek, hanem tervszerűséget tételez fel mögötte. Valaki vagy valakik kezét látja az események mögött. Magam sem tudom, hogy ez ilyen formában létezik-e? Van amikor látok erre utaló jeleket, van amikor meg nem. A népesedés kérdésében is így vagyok ezzel. A dolgok öntörvényűsége és szükségszerűsége nyilvánul meg jobbára itt is, de az mindenképpen gyanús, hogy azokat, akik a kérdést nem az uralkodó divat szerint közelítik meg, magyarán nem tapsolnak a pusztulásnak, azokat lehurrogják. Kapcsolj bármelyik európai ország tévé csatornáira, s azt látod, - még ha sokszor nem is érted - hogy csaknem valamennyiből ugyanaz a jövő iránti közöny és butaság, üres locsogás árad. Nevezd meg bármelyik európai országban a pusztulás fő okait és ugyanazt a ledorongolást kapod. Nem sorolom tovább. Nem vagyok összeesküvés-elméletek rabja. Azért sem, mert Róma is elpusztult a saját romlása következtében, mindenféle titkos társaságok beavatkozása nélkül is.
A kérdésem, amit az első megszólalásomban tettem fel azonban továbbra is megválaszolatlan: Miért gondolja azt a nyugati civilizáció embere, hogy a világ túlnépesedésének problémája azzal oldható meg, ha ő maga szépen kiveszik belőle? Úgy fél valaki a tűztől, hogy menekülés közben vízbe fullad.
Azt írtad korábban, hogy az emberek rájöttek arra, hogy nem lehet nyakló nélkül...Az emberek semmire sem jöttek rá. Az emberek arra mennek amerre a "vezérbirka kolompol". Az emberek a kor uralkodó eszményei, az elébük felvázolt célok felé mennek. Ezek a célok lehetnek üdvösek és kárhozatba is vihetnek. Ma ez utóbbi felé haladunk. Hogy miért? Mert szembefordultunk az élet átörökítésének, nemesítésének szavakkal ki ugyan nem sokszor mondott, de a gyakorlatban évszázadokon át életben lévő parancsával.
Azert azt nezd meg, hogy mekkora a nepsuruseg Europaban, es mennyi a tulnepesedo orszagokban. Meg fogsz lepodni, akar 5-10-szeres is lehet, Europa javara (pl. Hollandia es Etiopia). Szoval van mibol csokkenni.
A demografusok pedig nem tudom milyen modellt keresnek, ha a szig. mon. novekvo lakossag mar fizikailag nem fer el az adott teruleten, ugy, hogy kozben ott mar mindent kiirtottak, feleltek. Tovabbmennek mashova? Es ha mar ott is vannak?
Szándékosan voltam kissé provokatív, lám be is jött. Tehát. Honnan veszem a 25-30 évet? Demográfiai olvasmányaimból, meg abból, hogy mit is jelent Európa, meg az Európaiság. Mert azt remélem senki nem godolja, hogy egy elmohamedánosodott Európa ugyanaz mint a mostani. Európában a törzsnépesség, az őshonos lakosság fogy rohamosan, s lehet ugyan a kérdést bolygatókra ilyen vagy olyan jelzőket sütni, de azt ne gondolja senki, hogy az ide érkező bevándorlók milliói nem fogják átgyúrni a földrész kultúráját, s egyáltalán nem biztos, hogy számunkra kívánatos irányba.
Másik. A civilizált világ rájött arra, hogy nem lehet nyakló nélkül (Annyira jellemző ez a kifejezés e témában.) szaporodni bele a világba. Így mondtad valahogy. Csakhogy a civilizált világ meg átesett a ló másik oldalára. A demográfusok szerint egy ország népessége szempontjából az ún. enyhén bővített reprodukció a kívánatos és elérendő cél. Ez azt jelenti, hogy valamennyivel több gyermek születik annál, mint amennyi a népesség szintentatásához kell. A társadalom optimális működése ez esetben szavatolt. Ellenkező esetben olyan problémák lépnek fel előbb utóbb, amelyek ma már nagyon is jelen vannak egész Európában. Mindez azért, mert a nyugati kultúra népei ráléptek arra az útra, amelyre minden, önmagát túlélt civilizáció lépett: nem szültek annyi gyermeket, mint amennyi a fennmaradásukhoz kellett volna. Megspórolták, felélték azokat a javakat, nem vállalták azokat a fáradalmakat, amelyek az utódnemzedékeket illették.
Végül, de ne utolsó sorban. Miért nem tud erről szinte semmit a közvélemény és miért a túlnépesedéssel foglalkozik inkább? Mert azoknak, akik ma a gondolatokat uralják egy kulturálisan és etnikailag is vegyes, nemzeti tudatától totálisan megfosztott Európa a célja. Ezen a legkönnyebb uralkodni ugyanis.
>Amiatt a tájékozatlanság miatt,ami az írásokból visszaköszön.
Kérlek pótold hiányosságainkat!
> Ha a folyamat nem fordul meg (Márpedig semmi jele nincs annak, hogy megfordulna.) akkor Európának még kb. van 25-30 éve és nincs tovább.
Nem tudom, ezt honnan veszed.
Szerintem annyi van, hogy a civilizált világ már belátta, hogy értelmetlen és káros szaporodni összevissza bele a világba.
Nem kipusztulni kezd, hanem szépen normalizálni fogja létszámát. Hiszen egy többmilliós nagyváros is természetellenes dolog.
>A népesedés kérdésének erről az aspektusáról a közvélemény szinte egyáltalán nem hall semmit,(Szándékosság áll mögötte.)
Nocsak. Egy újabb összeesküvés-elmélet?
>az itt írogatóknak sincs halvány ibolyájuk sem erről. Csak arról, amit a tömegtájékoztatás oly
>kitartóan a fejükbe sulykolt. Pedig erről sem ártana beszélgetni. Gondolkodjatok rajta!
Nem szégyen a tájékozattlanság, csak ha valaki nem ismeri el. Részemről én elismerem és ismétlem: várom, hogy felvilágosíts.
Nosza!
Beszélgessünk!
Gondolkodjunk!
Kedves,a Föld túlnépesedése miatt aggódó vitázók!
Némi időmbe telt,míg át tudtam nézni a vita anyagát és be kell vallanom,iszonyúan el vagyok keseredve. Hogy mi miatt? Amiatt a tájékozatlanság miatt,ami az írásokból visszaköszön. Tulajdonképpen a témafelvetéssel sem értek egyet, mert igaz, hogy a túlnépesedés problémája egy valós gond, de erről mégis mindig csak annak a nyugati kultúrának az embere vitatkozik és elmélkedik, aki szépen pusztul kifelé. Az afrikai az ázsiai kontinensek hatalmas népszaporulatára miért gondoljátok, hogy az a helyes válasz, ha a jelenlegi civilizációt megteremtő kultúrember kipusztítja magát? Európában évente kétmillióval születik kevesebb gyermek,mint ami ahhoz kellene, hogy a népesség szinten maradjon. Ha a folyamat nem fordul meg (Márpedig semmi jele nincs annak, hogy megfordulna.) akkor Európának még kb. van 25-30 éve és nincs tovább. A népesedés kérdésének erről az aspektusáról a közvélemény szinte egyáltalán nem hall semmit,(Szándékosság áll mögötte.)ennek megfelelően a kérdés nem is létezik számára. Az szomorít el a vita kapcsán,hogy az itt írogatóknak sincs halvány ibolyájuk sem erről. Csak arról, amit a tömegtájékoztatás oly kitartóan a fejükbe sulykolt. Pedig erről sem ártana beszélgetni.
Gondolkodjatok rajta!
Hét csecsemőkorú gyermekét ölte meg egy házaspár Chilében. Az eljárás során beismerték tettüket, és azzal indokolták a gyilkosságokat, hogy nem tudták volna felnevelni a kisbabákat. A rendkívül vallásos dél-amerikai országban egyébként nem ritka az abortusz, a válást törvény tiltja, a születésszabályozással kapcsolatos információ pedig elenyészően kevés.
(MTI)
sziasztok!
Most vettem észre, hogy ti is a túlnépesedesről vitáztok. Már egy másik topicban írtam, hogy talán a 2 háború és az azt követő népírtás volt az oka, hogy Europában nem hatszorozódott meg a népesség. Hiszen a férfiak egy jó része meghalt v megsebesült , nőknek el kellett menni dolgozni, ezáltal megismertek egy más életformát.
Most jó nekünk hogy viszonylag kevesen vagyunk.
Kérdés, hogy hosszútávon jó lesz-e?
Valamennyi valószínűsége természetesen van, hogy ha túlterhelünk egy embert, akkor nem lesz kedve szeretkezni, a minél kevesebb számú szeretkezés pedig egyre alacsonyabb valószínűségi megtermékenyülést jelent. De mint írtam, és átlátható, elég minimális éves aktus is bőven elég, hogy egy egészséges pár utódot nemzzen.
Egyébként Móricz is felvetette egynémely szociográfiai jellegű novellájában és tanulmányában az általad írtakat: ő ugyan nem a kevés munka ergo kipihentség "rovására" írta a nagy népszaporulatot, hanem a szegénységre és silány kulturális, szórakozási lehetőségekre. A szegény ember ugyanis, kiváltképpen télen, amikor korán sötétedik, hamar lefeküdt aludni: nem volt pénz fűtésre, világításra, és sokszor bizony a vacsorát is így spórolták meg: korán ágyba fektetették a gyerekeket. A felnőttek pedig szexuális életet éltek, és sorban születtek az utódok. De ha akkor is lett volna fogamzásgátlás, ez nem lett volna probléma. De nem volt, csak vajákosság és kuruzslók, meg faluszéli kalyibákban mészárlás szintű magzatelhajtások.
Félreérthető lehettem. Én csak azt gondolom, ha az emberek fáradtabbak, kevesebbet szeretkeznek, ettől kisebb a valószínűsége hogy szaporodnak.
Ennyi.Isten ments hogy lenyomni akarjak valamit is.
1. nem a szeretkezés lenne az egyedüli örömforrás az életükben.
Ma, egy átlagos magyar párt tekintve kb. heti 2-3 alkalommal élünk szexuális életet. Ha csak ezen múlna, nálunk is túlnépesedés lenne. Hiszen tekintve egy nő fogamzóképességét, 11-12 havonta szülnénk egy gyermeket. Ennek egyetlen ellenszere a fogamzásgátlás, és nem a szexuális kedv visszaszorítása.
És az évi egy új gyermekhez elég lenne havonta egyszer is szexelni, éppen peteérés környékén, az évi 12 alkalmoból egy mindenképpen, vagy nagy valószínűséggel teherbeeséssel járna (egészséges nőt és megterméeknyítőképes férfit alapul véve). Feltételezem, nem gondolod komolyan, hogy olyan mértékben kellene lenyomni a szexuális kedvet, hogy valószínűtlenné váljék a fogamzás?
Ha lenne értelmes munkájuk, értelmes céljaik, akkor csökkenne a szaporodási kedv.
1. nem a szeretkezés lenne az egyedüli örömforrás az életükben.
2. a célok megvalósításáért való munka, fárasztó. A fáradtság hihetetlen jó ellenszere a szaporodási kedvnek.
Vérig gürizték magukat a feudalizmusban a jobbágyok, majd az újkorban a parasztok és főként az alsó iparos réteg, mégis szültek 9-10 gyereket. Még az én nagymamám is, pedig ő ma 70egynehány éves. Nem attól lesz kisebb a "szaporodási kedv", hogy van-e munkájuk. Sőt, szerintem nem is szaporodási kedvről van szó, hanem egészen egyszerűen hiányos szexuális kultúrától, és ez alatt a felvilágosítást, a fogamzásgátlást és születésszabályozást értem. Igen erős lehet az egyes vallási, adott esetben törzsi hagyomány és "követelményrendszer" is. Úgy gondolom, hogy mindez inkább kulturális, szociokulturális és civilizációs probléma.
A munkapiac aramlasa a vilagban miutan a kinaiak es az indiaiak megszedik magukat, azutan Afrika lesz a kovetkezo befektetesi zona, es fel fog lendulni. De ez nem varhato 50 even belul...
