Ha jól emlékszem, Budaházi azt nyilatkozta a "Napkeltében", hogy MINDEN hónap 4-én tartják a trianoni rendezvényeiket, következésképpen dec. 4-én is megtartották.
"...a turulreptetést, a gellért-hegyi tűzszertartást és a többi ősmagyar hagyományt sem kellene trianonnal összehozni, mert az égegyvilágon semmi közük egymáshoz"
Ez így van. De miből gondolod, hogy ezeken az ünnepeken Trianonról is szó lesz? Ezt így előre látjátok?...
Úgy látom, nektek egyébként tök mindegy lenne, ki rendez ilyen ünnepségeket, mert akkor meg az lenne a baj, ha nagyon akarunk, mindenkibe bele lehet kötni...
Tudod mit? Ne csak gúnyolódjatok, hanem rendezzetek ti is ilyen ünnepségeket, mutassátok meg már végre, hogy kellene ezeket csinálni... Ja, hogy ti ilyesmiket nem annyira kedvelitek?
Ha viszont mások csinálják, az meg nem jó, mer' az "nyomulás"... aha, értem...
Lehet, hogy neked Budaházi nem rokonszenves, nekem semmi bajom nincs vele.
Tudomásom szerint Budaháziék minden hónap 4-én valahol, valamelyik pesti utcán vagy téren, rendezvényeikkel a Trianoni-békediktátumra hívják fel az éppen arra járó emberek figyelmét. Most dec. 4-én is ez történt. Mi a gond vele?
"Egyébként meg december végén, valszeg a napéjegyenlőséghez köthetően szinte minden kutúrában ünnep van....."
Most én is jót gúnyolódhatnék, de nem teszem, mert tudom, hogy mit akartál mondani...
Abból a megjegyzésből pedig, hogy a téli napforduló tájékán minden kultúrában ünnep van, nem következik logikusan, hogy egy régi magyar ünnepen gúnyolódjunk...
Khmm, ezzel a kerecsenes baromsággal már próbálkoztatok a Valóban finnugorok...-ban is, ahol megkaptátok a szó valódi rtelmezését. Gondolod, itt nagyobb sikerre számíthatsz vele?...
Egyŕltalŕn nem haragszom, hogy téged ez nem érdekel, viszont az érthetetlen szŕmomra, ha valami nem érdekel, akkor miért gůnyolňdsz rajta? Mire jň ez az egész?
Egy-két gondolat a "karácsony" szavunkról és, hogy okosodjatok is kissé, rŕtok fér...
Nézzük csak meg milyen adatokat szolgáltat erről Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció c. nagyon értékes munkájában.
A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt. Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: "Krisztus születése ünnepén, a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják..."
Obol várjobbágy szerint: "Ekkor (karácsonykor) a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a sámánok megáldanak...".
Kisszer Mihály: "... a régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét.".
Ágota özvegy, Ithe sámánról vallja a következőket: "Amikor karácsonykor a fiatalság az első, új sólymokat felrepteti, szokott énekelni és buzdítja az ifjúságot, hogy ezeket a dolgokat soha emlékezetéből kiveszni ne hagyja...".
E vallomástöredékek között van egy igen fontos is, a nagy sólyomünnep ősi nevét is közlő adat. Boksa sámán védelmében egy Kozma nevű tanu a következőket mondja: "... in festo falconnarium VULGARE KARASUN dicto..." --- azaz, a solymárok ünnepén, amelyet NÉPI nyelven KARÁCSONYNAK neveznek.
A föntiekhez annyit lehet hozzáfűzni, hogy a karácsonyi sólyomáldásokkal és sólyomröptetésekkel a magyarság egy nagyon ősi hiedelemvilágot őrzött meg. E hit szerint a nap, ezen a napon újúl meg saját erejében. Ilyenkor viszik és röptetik feléje a fiatal sólyom madarakat, amelyek eddig bőrszemellenzőikkel a sötétség rabjai voltak, most a fény forrása felé röpülhetnek, magukkal víve többezer éves szokás, hagyomány, ismeretlen áldóimáit, amelyeket a sámánok mondanak el.
A karácsony tehát - amelyet a sámánok rendje a "kerecseny" ünepének nevezett - nem más, mint az ősi hitvilág mélyértelmű és a sámánok által megáldott napmadarak ünnepe.
A könyv közli a "kerecsen" kultúrszó előfordulási helyeit is:
Bálint Gábor szerint a mongol népek egyik sólyomfajtájukat "karaczagai"-nak nevezik.
Vámbéri szerint a csagatájok ugyanazt a sólyomfajtát "karcsa" szóval illetik.
Az Orosz Tudományos Akadémia 1925-ös Ornitológiai Értesítője, Szouskin professzor rendezésében kiadta az Altáj hegység és környéke madárfaunájáról szóló gyűjteményét. A kerecsensólyomra vonatkozóan azt állapítja meg, hogy ez a madárfajta az Ob folyó völgyének erdős részén fészkel nagyobb számban, amely földrajzi részt CHARICS-nak neveznek.
Egy másik érdekes adat e szó földrajzi elterjedésére:
A Kelet-Indiai Bihar tartomány területén, a Biro, Munda, Karria, Kavar és Bokta törzseknél a mi kerecsensólymunkat szinte azonos megnevezéssel, a "karichan" szóval illetik.
A fölsorolt adatok alapján elmondható, hogy a "kerecsen" szó, nyelvi és földrajzi elterjedése alapján sem támogatja a finnugor nyelvészet megállapításait, amely tudomány - úgy látszik - rosszul érzi magát, ha egyes kultúrszavainkat - ebben az esetben a "karácsonyt" - nem tudja valamelyik idegen nyelvből - itt most éppen a szlávból -amelyről mellesleg kidrült, hogy az oroszban ismeretlen és a többi szláv nyelvekben sem létezik - eredeztetni.
Figyelj csak. Az esetleg még érthető, hogy az Egyhŕz ezelőtt évszŕzadokkal tiltotta a "pogŕny" szokŕsokat. Szerencsére az Egyhŕz is fejlődött, viszont ti - akik itt csak ostobŕn böfögni és gůnyolňdni vagytok csak képesek egy valňban szép és régi magyar szokŕson - ůgy lŕtszik erre képtelenek vagytok...
2.14 ó - Virrasztás - új fény várása - a Gellért hegyen napkeltéig Tehát ez már december 22-én lesz. Nocsak! J V Sztálin szülinapján várják az új fényt?
De, mint az utóbbi években megtudtuk, Mo egy őskeresztény ország. A Szűzanya országa. Meg ilyenek.
Akkor meg mit keres itt pont egy vallási ünnephez közeli időpontban ilyen pogány dolog?:)))
Na, lŕtjŕtok kedves lŕnyok és fiůk, ez itt a gond veletek...
Ha megprňbŕlnak itt Magyarorszŕgon egy valňban régi magyar szokŕsz föléleszteni, akkor a ti reakciňitok kimerülnek az ostoba megjegyzésekben és gůnyolňdŕsokban. Pedig ezzel csak azt ŕruljŕtok el, hogy lövésetek sincs a magyar történelemhez.
Ha nem tudnŕtok, a sňlyomröptetések - az Egyhŕz tiltŕsa ellenére - egészen az 1300-as évek elejéig fennmaradtak Magyarorszŕgon. A régi szokŕshoz ragaszkodňk karŕcsony vagy karŕcsony környékén ülték ezt az öröm ünnepet és a sňlymok éjféli felröppenése a nap, a fény ujjŕéledését, erősödését jelképezte hitük szerint.
Hát nem tudom... Pár napja a éjjel gyalogoltam haza a kocsmából és a tízperces úton majdnem megfagytam. Vazze, 21-én virrasztani a Gellért hegyen nem lesz gyerekjáték. Vagy befagy a neohunok segge vagy tud valamit az a hun tea. :)
