Felépíteni magadban azt a személyiséget, amellyel társalogsz. Mondhatni: megérteni, megformálni, olyan tulajdonságokkal felruházni, amelyekről voltaképpen elsődleges információid nem lehetnek.
Egy egészen személyes vallomás: IMHO a kommunikáció itt, a neten nem csak a hozzászólás-ablakban történik. Szerintem van egy másik dimenziói is, amelynek szövete nem-verbális. Nem tudom megfogalmazni milyen szövet ez. Abban is biztos vagyok, hogy ez a szövet nem a korábbi hozzászólásokból kinyert, kirostált szekundér vagy terciér következtetés-láncolat terméke.
Talán a net egy olyan érzékszervet fejleszt ki, amelynek működési értelmét egyedül az efféle kommunikáció teszi lehetővé.
Egy robotnak aligha lehet képzelőereje, fantázia-generátora.
Ez, bátorkodom megkérdezni, azt jelenti, hogy egy gép által küldött hozzászólás-sorozathoz is hozzá tudsz képzelni egy személyiséget, egy lelki alkatot?
Tételezzük, de ne engedjük meg: egy gép által sugallmazott személyiségalkat vagy -profil alapvetően őszintétlen, vagy még egyszerűbben: hiteltelen és hazug.
Nincsenek, mert nem fejlődtek ki, olyan netes érzékszerveink, amelyek ne jeleznének, amikor alapvető őszintetlenséggel, hazugsággal találkozunk?
Felmerül a kérdés, miért kommunikál
embertársaival az ember egyáltalán?
Nos, ha leghőbb vágya tapasztalatcsere,
Mikrobi barátja aligha hűti le...,
ha beszédünk csalfa,s csábítás a végcél,
befürdünk vele, ha jók leszünk egy gépnél,
egy nőnek se mindegy, hogy ki smárol vele,
intelligens nyáklap, vagy a Richard Gere...
Hisz a nyáklap nem "nyál"-lap,
a biztosíték becsap,
ha egyszer csak kicsap...
a csapágy nem nyagyágy
a galvánelem nem igazi gerjedelem
a "-Zümmzümm-klikk-klakk!!"
nem "-Dugjál velem!'' "... :))
A net-chat-fórum korlátozott keretei és kiforratlan mivolta miatt szerintem egy AI el tudná játszani az érzelmek imitációját, ahogyan azt sok ember is csak eljátssza (sémák, sablonok, ezek a mesterséges intelligencia alapkövei). Hogy a komplexitás eredményez-e valós, létező érzelmeket, tanulást, fejlődést, 'szabad vegyértékeket', az szerintem egyértelmű, hisz az emberé is így alakult ki; de szerintem (tudtommal) az AI-kísérletek még nem járnak ott, hogy ez felmerüljön. (nyilván vannak titkos kutatások, amikről nem tudok, de ezek is megjelennének a piacon, valamilyen formában)
Fogalmam sincs, én még nem találkoztam a neten robot-nickkel, de, ahogy a nyitóhozzászólásból láthatod, a Yahoo chatroomjaiban felbukkantak ilyen ilyen progik. Kereskedelmi célú progik.
A kérdésed irodalmi válaszát annak idején Philip Kendred Dick írta meg a Do Dream Androids of Electric Sheep? című regényében, ami - a film nevét kölcsönyözve - magyarul Szárnyas Fejvadász címmel jelent meg. Ezekben vagyon leírva/bemutatva a teszt, az emlékek tesztelése egy képzelt jövőbeli szituációban. A teszt lényege: van-e az AI-nak empatikus készsége, bizonyos érzelmi reakciói, amelyeket pupilla-reflexek jelezhetnek (vagy sem).
”Tyrell: Is this to be an empathy test? Capillary dilation of the so-called blush response? Fluctuation of the pupil? Involuntary dilation of the iris?
Deckard: We call it Voight-Kampff for short.”
Egyébként nem ezután szabadon, hanem ez elôtt és már kitalálva: a Turing-teszt.
Ph. K. Dick nyilván hallott már Alan Mathison Turingról, és innen vette az AI-kutatási ötletet.
zsoltura mondtam kb. egy éve, hogy engem egy különösen zavaros AI-ra emlékeztet, de tagadta. Másról még nem tippeltem ilyent, de elég sok tini butább, mint egy gyenge, kezdetleges AI. De engem nem zavarna ha tudnék is róla.
A Yahoo egyik vezető kutatójának, Udi Manbernek komoly problémája akadt: miként lehet megkülönböztetni az emberi intelligenciát a mesterségestől. A felvetésnek nem csak elméleti jelentősége van. A Yahoo chatroomjaiban ugyanis számos, magát tininek álcázó program tűnt fel. A műtinik csevegés közben személyes adatokat gyűjtögetnek, cégreklámokat küldözgetnek. Egyes spamcégek programjai százával regisztrálnak yahoo-s email accountokat, és azokról ontják a levéláradatot.
Manber filozofikus rejtvényének gyökerei Alan Turing ötvenéves tesztjéhez vezetnek vissza. Turing egy olyan játékot dolgozott ki, amelyben a játékosnak egy szomszéd szobában levő gépnek és egy embernek kell kérdéseket feltennie, és kitalálnia, melyik válaszoló az ember. A feltett kérdések megválaszolásában az ember segíteni, a gép összezavarni igyekszik a kérdezőt.
Kutatók szerint gyakran előfordul, hogy tinédzsereknek álcázott számítógépes programok jelentkeznek be internetes fórumokra. A robotok kiszűrésére egy ötven évvel ezelőtt papírra vetett módszert gondoltak újra.
