Dobó Kata: - Több mint ötvenszer játszottuk már a darabot nagy sikerrel, olyan, mintha tegnap hagytuk volna abba. Minden előadáson volt valami, ami más jelentéssel bírt. Függhet ez külső történésektől, hogy éppen milyen életszakaszban vagyok, de a partnertől is nagyban. Tiborral fantasztikus dolgozni, egyformán gondolkodunk sok mindenről, úgy érzem, ismerem már a rezdüléseit, és fordítva is így van, de ez csak izgalmasabbá teszi a közös játékot. A karakternek ugyan nincs gyermeke, ettől még úgy gondolom, tudok új szint belevinni ebből a tapasztalatból is.”
Tökéletes idézet! :) Igen, varázsol...sőt elvarázsol és ezt imádom! :)
(imádok színházba járni, de nekem csak Tőle - Vele tökéletes egy színházi este, akkor ha Ő színpadra lép...persze szerintem ez kimeríti a függőség témakörét, de akkor sem akarok kigyógyulni belőle... :D )
Igazad van, ha SzT látható, akkor persze, hogy ... ;), ez természetes. :))
Csak sajnos kevés - és az is túl rövid - jelenete van a hosszú táncok között, és valahogy ki kell bírni a következőig, ebben segít a többi színész üdítő jelenléte.
...igen, végül is... no. Hát igen, az ő játékára mindig, azonnal figyelni kell. Vigyázat, varázsol!;D
Idézet:
”A következő történet szereplője egy kisfiú, aki először járt a Miskolci Nemzeti Színházban. Otthon a szülei nagyon sokat emlegették Szervét Tibort, így a gyerek is kíváncsi lett: ki is lehet ez a színész. – Arról fogod megismerni, ha bejön a színpadra, csak rá tudsz figyelni – mondta a papa. Megkezdődött a Stuart Mária-előadás, megjelent a színen Erzsébet királynő és az udvari népe, közöttük Szervét Tibor is, egyetlen szót sem szólt még és a kisfiú a nézőtéren odasúgta a papának: a bundás…
Ha bejön a színpadra, csak rá tudsz figyelni. Akik egyszer is látták már a színházban, biztos, hogy megjegyezték a nevét. Oda kell rá figyelni. Nem azért mintha előtérbe tolakodna, vagy túlharsogná a többieket. Egyszerűen csak azért, mert éli a szerepét.”
(Szervét Tibor = Észak-Magyarország, 1993.04.27. – a cikk a honlap Róla írták-ban olvasható.)
Igen, igen... Tudom, hogy több színész is van a színpadon általában egy-egy előadás során, de szabályosan kényszeríteni kell magam, hogy ne csak SzT-t lássam... :D
... ezen a képen az előzőleg leírt jelenet látható: Mr. Banks elé áll az új dadus, mélyen a szemébe néz – és ezzel Mary Poppins elindítja a varázslatai sorát...
A képen érdekes még a háttérben leső, kíváncsiságtól égő tekintetű szakácsnő. Üdítő élmény, érdemes megfigyelni a többi szereplő pontos, jó játékát is - miközben menthetetlenül magával sodor minket a látványosan hömpölygő show.
... vagy például az ő Mr. Banks-e az, aki elragadó tökéletességgel játssza el a ’férfias zavarba jövést’ ;D
„Mary: - Jó reggelt! A hirdetésre jöttem. Épp dadát keresnek, lássuk csak: „Úgy várunk egy új dadusra!”
Gyerekek: - Ez a mi hirdetésünk!
Mary: - Akkor jó helyen járok! „Legyél csinos!”
Mary közel lép Mr. Banks-hez: - Nos, remélem, ennek a feltételnek megfelelek!
Mr. Banks kihúzza magát, tétován oldalra lép, elvörösödik, elszorult torokkal menekül: - Ööö... igen, végül is... no. Hát igen, nekem sajnos rohannom kell! Majd Mrs. Banks foglalkozik magával, a háztartás az ő reszortja.”
Én este hallgattam az ismétlést. Örültem, hogy a honlap is szóbakerült. :)
"... és hát megint bizonyítást nyert, hogy nincs az a tegeződőn kötözködő médiaszemélyiség, akinek a fontoskodását SzT ne tudná pergő, érdekes, figyelemreméltó válaszokkal értékes mondanivalóvá változtatni."
...és bizony a Klubrádió tréfás riportere tegnap arra is figyelhetett volna, hogy a beszélgetés előtt és után az a dalrészlet hangozzék el a Spamalot CD-ről, amelyet Szervét Tibor énekel: Egy szál magam.
Klubrádió – Klubdélelőtt, 2012. október 13., a Madách Színházról:
Szervét Tibor érdekesen, tanulságosan mesélt a színészi pályája indulásáról, a Spamalot Arthur királyának megformálásáról, valamint egy színész sokszínű munkájáról a Hamlet és a musical között.
... és hát megint bizonyítást nyert, hogy nincs az a tegeződőn kötözködő médiaszemélyiség, akinek a fontoskodását SzT ne tudná pergő, érdekes, figyelemreméltó válaszokkal értékes mondanivalóvá változtatni.
Részlet:
„Kun Zsuzsa műsorvezető: - Van neked az interneten egy honlapod, ahol egy mondatot kiírtam, hogy „Éreztem a "hajszálrepedést" a lelkemen, ahol majd kiárad belőlem az a rettenetesen nagy energia.” Ezt nem te mondod, hanem ezt kölcsön vette, aki készítette a honlapodat?
SzT:- Nem, ezt én mondom.
KZs: - Ezt te mondod? Ez a te idézeted?
SzT:- Ez egy régi interjúban van.
KZs: - Komolyan?
SzT:- Igen.
KZs: - Saját gondolat?
SzT:- Óó. Megdöbbentő, ugye? Sőt, akár ötig is el tudok számolni!"
(Egyébként a címoldalon túl is olvasható(!) az a cikkgyűjtemény-honlap, amelyen megtalálható a teljes interjú: Bóta Gábor: "Még sok Cyrano maradt bennem" (MH,1995.01.17.).)
Tangó ügyben jó ötlet az Össztánc... bár, minden lehet, amilyen jól táncol (pl. tánckart megszégyenítő pontossággal, mint a Spamalotban).
1996-ban, a Pesti Műsor egy nagy elragadtatással írt kis cikkében olvastam: „Az Össztáncban Szervét Tibor beugrott helyettesíteni és fergeteges volt ahogy táncolt, azt látni kell!”.
Én ötször megnéztem, hátha láthatom SzT-vel, de ez sajnos nem sikerült. Viszont valami mesebeli történt az Össztánc 125-ik, ünnepi előadásán, ha csak egy villanásra is. Az 56-os jelenetben betolták a teherautót - és rajta állt SzT viharkabátban, kalapban, egy pici huncut mosollyal... :))
Szerencsére sokszor láthattam a Vígben, ahogy Baracs Istvánként tüzes lendülettel ropja a táncot Korláth grófék bálján – még guggolva is, fáradhatatlanul. :D
„Szervét Tibor: - Úszom hetente egyszer-készer, a testedzésért megéri fél hatkor kelni. Az uszodában van egy kedvenc nénim, aki mindig elmondja távozáskor:„Meglátja, mennyivel másabb lesz ez a nap!”
És igaza van. Ha az ember nem dolgoztatja meg a testét, kevesebb benne a vitalitás. Minden ember számára fontos, hogy meglegyen a testi egészsége, mert ha az megborul, akkor minden megborul. Nem butaság, hogy ép testben ép lélek. A fájdalom korlátok közé szorítja az ember gondolkodását, s ettől a legegyszerűbben úgy menekülhetünk, ha próbáljuk magunkat egészségesen tartani.”
(Tóth Anita: Remény és önzés nélkül = Nemzeti Sport, 2012.09.23. p.11.)
Kapcsolódva ehhez az interjúhoz, beszámolok a Kutatók éjszakáján, dr.Viczai Péter egyetemi tanár szervezésében megtartott Viszockij-estről, ahol elhangzott egy dal éppen a sportról, Sipos Mihály dalnok előadásában:
Balogh Gyula: A sikeren túl = Népszava, 2012.09.25.
„A címszerepet Polyák Lilla alakította, aki izgalmas, több színű, élő figurát teremt a csodálatos, varázslatos képességekkel rendelkező dadusból(...), saját hitelességéből hívja elő az olykor ember feletti dolgokat.
Szervét Tibor George Banks megformálójaként észrevétlenül belopja a színpadra az emberi drámát. Amikor felfüggesztik az állásából és elkezdi pokoljárását, hogy aztán később tudjon jót is tenni, valóban megjeleníti a munkanélküliek gyötrő kétségbeesését, azt, hogy valakiből pillanatok alatt, hogy válhat egy senki. Az előadás végén érkezik is a hosszas állva tapsolás (...)”
(+ az első (09.21.) bemutató kritikája is a lapban: Bóta Gábor: Mary Poppins megérkezett = Népszava, 2012.09.25.)
A Mary Poppins tegnap esti bemutatóján (Polyák Lilla, Csonka András, Szervét Tibor, Koós Olga stb.) a nézők rajongással tapsolták végig a táncos-zenés hírneves dalokat, és az előadás végén a hálás közönség állva, szűnni nem akaró tapssal köszönte meg az előadást.:)
... ezen a képen az előzőleg leírt jelenet látható: Mr. Banks elé áll az új dadus, mélyen a szemébe néz – és ezzel Mary Poppins elindítja a varázslatai sorát...
Viszockij: Reggeli torna
(...)
