Ebből látszik, hogy az ilyen évente 1-2 alkalommal előforduló áramhiányokra (vagy pl. a nyáron megtermelt napáram télre történő betárolására) üzletileg értelmetlen akkumulátorokat használni.
Ilyenkor évente egyszer (vagy max. évente 2-3 alkalommal) használjuk ki az akku kapacitását.
1kWh akku egy ciklus alatt még 1EUR/kWh villanyár és nulla forintos termelési költség esetén is csak 1 EUR profitot termel.
Ha naponta feltöltjük és kiszedjük belőle az áramot, akkor az 365 EUR elméleti profit évente. A valóság ennél nyilván jóval kevesebb (mert nem számolhatunk 0EUR termelési költséggel, nem tudjuk naponta teljesen feltölteni és lemeríteni, ...), de látszik, hogy a 60 EUR/kWh akár egy év alatt visszanyerhető.
Ha viszont csak évente néhány alkalommal használjuk ki ezt a 60EUR áron beszerzett tárolónkat, akkor az nem termeli meg nekünk a hitelkamatot sem.
Egy 3F inverter vásárlása előtt mennyire tudunk tájékozódni (a műszaki adatokból mennyire derül ki) az aszimmetrikus működés lehetősége?
Ez az általad leírt működés a tökéletes világok legtökéletesebbje :-)
De mik a határértékek?
Egy 3F 10kW inverter, ami 3x15A álandó termelést ad, tud 30-0-0 A kiosztásban termelni, pár másodpercnél hosszabb ideig?
Eddig inkább olyanról hallottam, ahol az inverter csak egyenletesen tud termelni és vissza kell tápláljon a két nem terhelt fázison ahhoz, hogy a terhelt fázisra is termelhessen.
A GRID inverterek nem is tudhatják, hogy melyik fázis a terhelt (nálunk, házon belül). Azok termelnek a három fázisra amennyit tudnak, és ebből mi fogyasztunk annyit, amennyit. A kevésbé terhelt fázisokon ilyenkor 5 forintért visszatermelünk, az erősebben terhelt fázison meg ugyanazt visszavásároljuk 40 forintért.
Ha nagyon különböző a két szomszéd, akkor persze nem lesz azonos a fogyasztásuk. De ha egy utcában véletlenszerűen osztják ki a fázisokat, akkor a különböző fázisra kötött fogyasztók összessége ki kell egyenlítse egymást.
Ha ez 1F 32A esetén működik tökéletesen, akkor 1F 50A esetén is működne ugyan úgy.
Tudok kiegyenlítési problémát írni 3F esetére is:
Ha mindenki az 1-es fázisra köti rá a hőszivattyút, a 2-es fázisra a konyhát, és a 3-as fázisra a fürdőt, akkor
késő délután hazaérve kb. egyszerre indítják be a klímát, és terhelik az 1-es fázist, utána kb. egyszerre melegítik a kaját a 2-es fázison, és késő este pedig terhelik a 3-as fázist.
Míg a külön fázisra kötött háztartások külön fázisokat terhelnek a kb. egyszerre üzemeltetett klímáikkal.
Ezért kellett volna úgy 20 éve az államnak a komolyabb vastagságú hőszigetelést támogatnia ( konkrétan megszabni nm-re az energiaszükséglet felső határát kinti -15°C és a benti +20°C -nál , például 50W 1nm-re ) , majd amikor már az épületek nagy része meglett volna , kezdeni a HMKE-k támogatását a már hőszigetelt házak több éves energiafogyasztása alapján .
Most itt a nagy baj a nyakunkon !
Nehéz gyorsan jó megoldást találni , ezért kapkodnak minden logika nélkül . :-(
Ez három dolgot mutat, s ezt már sok topicban levezettem:
- Minden GW PV, szél megújuló mögé gyakorlatilag ugyan annyi tartalalék erőművet kell készenlétben tartani (ezek többnyire fosszilisek) (No-ban 80GW, Mo-on 4GW)
- Ez roppant drágává teszi a villanyáramot (a látszólag olcsó - "ingyen" - napáramot), amellett, hogy környezetszennyezést okoz, s amellett, hogy fosszilis forrás kell hozzá...
- Mutatja azt is, hogy atomenergia nélkül nem lehet értelmesen megújulókkal operálni - országos, v EU szinten
Visszatérő motívum amúgy a tároljuk valahogy a megtermelt energiát, váltsuk ki a termelést mindig valamivel ami épp van.
Az elmúlt 4 nap termelése ebben a szutyok időben ilyen volt nálam: 1,5; 1,2; 0,6; 0,4 kWh. Ezt ugye aksival, vízzel nehéz lenne áthidalni.
Technikai tények:
az év jó pár napján a napelem, aksi nem használható.
az év jó pár napján a helyettesítő (pl gáz) erőművekre nincs szükség.
Közgazdasági tény:
Kevés drágább dolog van a világon, mint a beruházott, de nem használt termelő eszköz, pláne erőművi méretben.
Szóval szerintem ezek jól hangzanak, meg fotelből biztosan könnyű nagyokat mondani, szajkózni a mainstream-et, de kb így lesz a legdrágább az energia előállítása, amikor minden watt mellé kell egy másik alternatívot is betervezni, megépíteni.
Környezetvédelmi tény pedig természetesen igaz, amit nem égetünk el, az nem kerül a légkörbe.
A hosszútávra sok energia tárolása szerintem tévút akár víztárolóval akár akkuval.
Avagy,
-------------- A kompromisszumos megoldás szerintem a magyar viszonyok között, manapság és belátható ideig. hogy Nem kell 100%-ban zöldnek lenni a zöldáram (nap, szél, stb.) hiányos időszakokban. -------------
Amikor- és amennyit csak lehet >> a zöldáramot (nap, szél, stb.) kell használni és mellé Paksot, ha már egyszer van-lesz. A kínos időszakokban pedig jöhet segítségnek >> a földgázból és kész.
Ehhez, amíg nem gyártható kelleőn gazdaságosan a mesterséges földgáz (napáram>>hidrogén>>metán)
Addig, Be kell tárazni a foszilis földgázt és az olcsó nem túl nagy helyi erőművekben elégetni az erősen áramhiányos időszakban.
Bonusz, hogy a sok kisebb csak földgáz>>villamos erőmű telepítése egyszerűbb elhelyezést+ügymenetet biztosít és jelentős rugalmasságot is ad a villamos rendszer számára.
Plusz át kell alakítani !!! - az árazást >> az éven belüli kisebb erőmű kihasználtság miatt és - a rendszerirányítást >> a zöldáram elsőbbsége miatt
----------------------
Szerencsénkre, földalatti gáztároló helyünk van bőven :-) Gázvezetékeink is vannak. A nagyobb és kisebb erőművek ésszerű szétszórása sem extrém kihívás az országban.
Sőt akár áramot is tudnánk exportálni a tárolt mestgeséges földgázra alapozva.
Tárolásra addig van szükség, amíg a hidegtartalékban lévő erőművek el nem indulnak. Kb. 30-45 perc.
Minden egyéb tárolás nem szükség, hanem piaci lehetőség.
A VER szabályozása többféle időskálán történik. A subsec-sec nagyságrendeben a primertartalékok dominálnak, ez nagyon drága tartalék, de Magyarországnak elég 50 MW, ezt könnyen megoldható, akkus tárolóval ideális feladat.
A szekunder tartalék egy órán belüli, a hidegtartalék erőművek felfutásának idejét hidalja át. jelenleg gyorsindítású nyílt ciklusú gázturbinás erőművekkel (Litér), jól kiválthatók lesznek hamarosan akkus tárolókkal.
Ez a két tartalék az ami az ellátásbiztonsághoz szükséges, tehát a TSO feladatkörében van.
A tercier tartalékok már a piaci szereplők feladata, lehetősége.
Ennek fényében értelmetlen felvetés bármiféle több napos, teljes energiaigényt kiszolgáló tárolás. Amíg ugyanis nincs annyi fölösleg időjárásfüggő termelés a rendszerben amivel rendszerszinten lehet töltetni az akkukat értelmetlen rá beruházni, fosszilis erőművekre szükség lesz a hiány pótlásához.
Ha pedig már annyi megújulókapacitás áll rendelkezésre (EU) szinten, hogy bőven van fölösleg tárolásra, akkor nemigen fordul elő teljes termelésszünet, tehát ezért lesz értelmetlen tárolókat építeni rá.
Energiára, primerenergiára szüksége van az iparnak, ezért a megújulókapacitások teljes kiépítésükben többszörösen, akár 5-10-szeresen is meg fogják haladni a villamosenergia igényeket. A fölös termelést pedig hő, vegyipari, és egyéb nemvillamos célokra hasznosítják majd, aholis nem szükséges a termelés-fogyasztás egyensúlyának pontos tartása.
Az átmenetben soha nem lesz komoly piaci lehetőség a napon túli (hetekig tartó) tárolás. Vagy elegendő fölös energia nem lesz a töltéshez, vagy szükség nem lesz az eltárolt energiára rendszerszinten.
Egy jól kihasználható piaci lehetőség van, a napon belüli termelés-fogyasztás szinkroniálása, ezt néhány órányi tárolással ki lehet elégíteni.
Számold ki ugyanezt akkura! Főképpen a bekerülési költséget és az élettartamot. Ami ugye egy szivattyús tározónál jó karbantartás esetén ~50-100 év. :-)
A víz használata a gravitációs tároláshoz kényelmes - bár gyakran egyben komoly infrastruktúrát, adott viszonyokat (elérhető nagy mennyiségű víz, és minél nagyobb szintkülönbség a két tározó közt, a tározó megépítéséhez alkalmas helyszín) igényel.
Ugyanakkor van lehetőség szilárd anyagok mozgatására is hegyoldalba épített síneken, megtámogatva automatikus ki és bepakolással. Így kellő nagyságú tárolási kapacitás, és mozgatható tömeg esetén (fent és lent) lehetséges felskálázni a megoldást sokkal komolyabb mennyiségű energia tárolására.
A teljesítmény (be- és kitározási) okozhat fejtörést, bár több ilyen létesítmény építésével a villanyhálózatba integrálás is könnyebb lehet.
Ezt Magyarországon is meg lehet tenni, bár környezetvédelmi szempontok miatt nem lenne egyszerű ezt keresztülvinni. Habár ha a sínek útvonala be van fedve (ami persze még drágábbá teszi)...
Tehát technológiailag lehetséges. Anyagilag nem biztos, hogy indokolt. Még.
A feladat "egyszerű". Egy hetes leállás alatt 2/5 GW teljesítményt kell biztosítani (Éjjel/nappal, ha az addig mind megújuló volt(nap-szél)és 1 hétig nincsen - ez bizony minden évben van).
Ez "mindössze" kb. átlag 3 GW x 7 x 24h = 504 GWh.
Ez kb. 250 db. Prédikálószék-jellegű víztározós (szivattyús) erőmű (a mögötte lévő viztározókra értve) kapacitását jelenti. Ezt elég nehezen tudom elképzelni Magyarországon... Mindehhez k épzeljük hozzá az építési és üzemeltetési költségeket... Nem lesz tőle olcsóbb az áram...
Persze nyilván nem kell 250 erőmű, 10 is elég /600MWp-al, de 25x nagyobb víztározóval, erőművenként(hol?)... Viszont kétségtelen, ezek a tározós erőművek lenyelik a nappali fölöd PV energia termelést, s visszaadják, amikor kell.
Magyarországon az eddig végzett kutatások alapján 9 olyan helyről tudunk, ahol hidraulikus energiatározót gazdaságosan fel tudunk építeni. E 9 hely közül azt a 6 helyet választottuk ki, amely a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja a kiépítésre. Ez a 6 hely a következő : Szentmihályhegy, Prédikáló-szék, Nagyvillám, Hármashatárhegy, Badacsony, Bükk-hegység. Ezen a 6 helyen építendő energia-tározók segítségével 1 milliárd kWó-t tudnánk átvenni évente.
A Prédikálószéki SZET ről ennyit találtam (de 1932 --1951-1980 ből)
A Duna vizét éjféltől kezdve két szivattyú nyomta volna fel a medencékbe, két 3,6 méter átmérőjű csövön, 4 és fél órán keresztül, a dugót pedig délután három óra körül húzták volna ki, hogy az összesen 2,8 millió köbméter víz órákon keresztül csak zubogjon vissza a Dunába, meghajtva egy 600 megawattos erőmű turbináit. Ez azt jelenti, hogy körülbelül két hét alatt a Velencei-tónak megfelelő vízmennyiséget mozgattak volna fel-le a Prédikálószéken keresztül. Ráadásul egy második ütemben megduplázták volna a víztározókat és az erőmű teljesítményét is.
Most ismét megnéztem, hogy milyen címre küldtem a javított nyilatkozatot. A hmkenyilatkozat@...-ra ment, ahogy írták is. Az MVM-től azonnal meg is kaptam a visszaigazoló e-mailt. Várok.... :)
Én a hmkenyilatkozat@mvm.hu címre küldtem a nyilatkozatot és az ugyfelszolgalat@mvmee.hu-ról kaptam viszajelzést, hogy nem felel meg.
A válaszban egyértelműen benne volt, hogy a javított nyilatkozatot szintén a hmkenyilatkozat@mvm.hu címre kell küldeni (nem ahonnan az értesítést kaptam). Innen egyébként azonnal jön is átvételi igazolás.
Az "időben" az nem egyenlő az "azonnal" vagy a "rövid idő alatt" kifejzéssel. 15/30 nap a válaszadási-cselekvési határidő november 5.+15nap=november 20. >> még 1 hét vagy 3 hét...
------------------ Egyébként próbáld helyesen értelmezni ezt a mondatot. "Úgy 99,99% lehet az esélye, hogy: helyesen beküldött iratok esetén kifizetik időben a pénzt."
Azaz megesik olykor, hogy eltéved az ügy a tökéletse iratok ellenére >> pech. Pláne, ha a hibázó ügyfél miatt bonyolódik is az ügy, mint az esetedben is történt. -------------------
Megj: a megfelelő e-mail címre küldted be pdf.-et? hmkenyilatkozat@mvm.hu
"Kifizetést csak - hiánytalanul kitöltött - aláírt és - a kötelező mellékletet (teljesítésigazolást) !!! csatoltan tartalmazó nyomtatvány befogadása eredményez."
Nem fizetik ki időben. Kértem az éves szaldós számla alapján a pluszban általam betermelt energia kifizetését. Visszaküldtek egy e-mailt, hogy hiányzott az adószámom a kérelmen. Jogos volt az MVM észrevétele, még aznap pótoltam, és beküldtem újra a kérelmet, aláírva, PDF-ként, október 1-én. Azóta sincs semmiféle utalás a számlámra vagy e-mail, vagy bármi. Már több mint 30 nap telt el. Írtam nekik november 5-én a hivatalos ügyintézéses résznél a weboldalukon, hogy lesznek szíves intézkedni. Semmi reagálás...
adott időpontban a 63 000 megawattórás áramfogyasztáshoz képest a ködlepte naperőművekkel együttvéve sem sikerült többet összekaparniuk 115 megawattóránál; az egész napot tekintve az országban rendelkezésre álló villamos energia 0,49 százalékát adta a szél és 2,91 százalékát a nap.
Az 1602 darab behemót tengeri szélerőmű is egyetlen monstre csendéletet alkotott,.."
