lehetőségek:
jelenlegi kormány, amíg hetente volt ülésezés (ezt valóban nem számolta ki senki a jelenlevők közül, de ha igaz, és erre gondolt Orbán, arra nem biztos, hogy büszkének kéne lenni...)
előző ciklus (lsd. számadatok)
azt megelőző ciklus (lsd. számadatok)
átmeneti időszak 89-ben
Kádár kormány :-)
Rákosi kormány :-)))
stb.
Ezt remélem Te sem gondolod komolyan. OPersze nincs benne, hogy az előző ciklusban. De ugye ezt összehasonlítani csak az előző két ciklussal érdemes. Mindkettőben lényegesen több volt az ülésnapok száma. Persze összehasonlíthatjuk a XIII. századdal is, és akkor valóban hatalmas növekedés jelentkezik, csak nincs értelme.
Ebben az összefüggésben a 3 heti és a heti ülésezést hasonlította össze.
A többi csak duma.
Ha a miép nem szélsőjobboldali párt, akkor OV interjúja valóban ellentmondásmentesnek tűnik.:-)
Csakhát akkor melyik a radikális jobboldali párt?
Meg az antiszemita nézeteket képviselő jobboldal?
"Ugyanis Magyarországon a Parlament plenáris üléseinek a száma nem csökkent, tehát hiába ülésezik csak háromhetente, igaz, akkor egyvégtében egy hetet a Parlament, ez az ülések számát tekintve nem kevesebb, mint ami korábban volt"
És itt erről vitatkozunk. Tehát a hatékonyságot hagyhatjuk is, mert mi azt mondtuk, hogy tényszerű dolgokban hazudott a miniszterelnök. Ebben a topicban mást nem állítottunk.
Ami meg a nagyságrendi, meg hasonló értelmezési dolgokat illeti: Persze, ha valaki mindenáron meg akar védeni egy nyilvánvaló hazugságot, akkor kitalálhat mindenféle ilyen dolgokat, de egyrészt nincs értelme, másrészt pedig Önnek ez most nem sikerült.
Ugyanis a 293 és a 218 között igenis nagyságrendi különbség van. Az utóbbi kb. 74 %-a az előbbinek.
Az előbbi bedig kb 134 %-a az utóbbinak.
Ez nagyságrendi különbség!
Szvsz nem érdemes vitatkoznod velük, öregúr és excusat soha nem fogja beismerni azt, hogy ők tulajdonképpen bele akarják magyarázni a vélt igazukat OV kijelentésébe.
Attól, hogy szüntelen hajtogatják hazugságaikat, még nem lesz igazuk.
Tudod, ez legalább két mondat és nem egyetlen, amit viszont valóban a szövegkörnyezetből kiragadva használnak fel sokan. Csak árnyalni igyekeztem a képet, és amit gondolok a teljes szövegről, már kifejtettem korábban, kár lenne újra leírni.
Te viszont kizárólag ezt a két mondatot bírod idézni, pedig ha megpróbálnád visszahelyezni a szövegkörnyezetbe, és úgy végiggondolni, mit is akart mondani OV, messze nem hangzana ilyen jól.
"...Nem lesz koalíció a radikális jobboldallal vagy az exkommunistákkal. Magyarországon a jövőben is tiszteletben fogják tartani az emberi méltóságot, és senki nem fog születésénél fogva hátrányt szenvedni vagy előnyt élvezni."
(Ez a rész nem jelent meg a Népszabó cikkében, amely a díjátadásról és az interjúról szólt.)
November 4-én, ami egy idő óta Nemzeti Gyásznap, a Nemzeti Panteonban
megint kifütyülték Mécs Imrét. Mécset, akit 56 után halálra ítéltek és
éveket töltött a siralomházban, várva a halált, most lehazaárulózta a
plebs és az intelligens bekiabálók legértelmesebb megnyilvánulása az
volt, hogy Mécs Imre takarodjon haza!
A helyzetet tovább tetézi, hogy az eseményen tiszteletüket tették ártunk
és ormányunk jelesei, akik annyira odavoltak az ünnepi áhítattól, hogy
szemmel láthatólag semmit sem próbáltak tenni a primitív bunkóság
megfékezésére. Mondjuk Viktor doktor megszólalhatott volna, hogy
emberek, ez az alpári, alantas hangnem méltatlan magatartás egy
ünnephez, hiszen Mécs úr igazi 56-os forradalmár, még akkor is, ha ma
olyan pártban van, amelyiket mi, egykori liberálisok mostanában nem
nagyon (nagyon nem) szeretünk.
És ott volt tétlenkedett Áder János, a t. Ház elnöke, valamint Mádl
Ferenc köztársasági elnök úr is, akik még a látszatát is elkerülték
annak, hogy bármit is megpróbálnának tenni az emberi aljasság ellen.
Belül vélhetőleg még örültek is, hogy lám, így pórul járt az ellenzék
két tagja. Merthogy Mécs mellett Demszky Gábor budapesti főpolgármestert
is kifütyülték a füttyös kedvűek. Demszky koránál fogva nem lehetett
56-os - négyéves volt akkortájt, óvodai pályafutásának első évét
koptathatta - ám a nyolcvanas évek elején, amikor a Fidesz prominensei
még a nagybetűkkel ismerkedtek az iskolákban, a MIÉP tagok közül meg
sokan belülről bomlasztották a rendszert - értsd: párttitkárnak,
vállalati vezetőnek, stb. álcázták magukat, hogy így leplezzék a
kommunizmussal szembeni olthatatlan ellenszenvüket - a demokratikus
ellenzék egyik oszlopa volt, illegális nyomdával, terjesztő hálózattal,
a többit már tudjuk.
Viktor doktor nem volt mindig ennyire érzéketlen a politika
igazságtalanságai iránt. 1992-ben, igaz, akkor még liberálisnak tudta
magát, kivonult az Operaházi ünnepségről, mert Antal József akkori
miniszterelnök nem engedte, hogy Göncz Árpád - szintén 56-os elítélt,
civilben köztársasági elnök - beszédet mondjon.
Orbán Viktor most együtt ünnepelt a csőcselékkel. Mert hát hazudnánk, ha
elhallgatnánk: a csőcselék nyilvánult meg két héttel ezelőtt, október
23-án a Bem szobornál és ugyanaz a csőcselék ment el rendet bontani,
fütyülni és minden más módon gusztustalankodni a Nemzeti Panteonhoz,
november 4.-én.
Királyhegyi Páltól, az ismert humoristától származik a mondás: kis
országnak egy csőcseléke van. Ennyire futja, erre telik, ők vannak ott a
Fradi B-középben, MIÉP tüntetésen és most már 56 - és Orbán Viktor - is
az övék…
És most már Viktor doktortól is tudjuk, amiben eddig is biztosak
voltunk: azt, hogy a valaha liberális Fidesz ha kell, frigyre lép a
mindig is náci MIÉP-pel. Ezt maga Orbán Viktor ismerte el a Süddeutsche
Zeitung nevű újság kérdésére válaszolva. A kérdés így szólt:
elhatárolja-e magát a Fidesz a MIÉP-től? Mire a hetyke, igazi magyar
vircsaftos válasz: nem határolódunk el senkitől és nem is fogunk
elhatárolódni.
Orbánék és Csurkáék: aki magyar, tőlük tart…
HVG 2001/36. - 2001. szeptember 08. 94-95. oldal • Társadalom
"A statisztikai adatok arról árulkodnak, hogy az Országgyűlés háttérbe szorítása alapvetően módosította a politikai közélet szerkezetét is. Míg az előző két ciklus harmadik esztendejében a T. Ház például 42, illetve 38 héten át ülésezett - s így lényegében folyamatosan ellenőrizni tudta a végrehajtó hatalom működését -, az utóbbi egy évben már csupán 17 héten át dolgozott a plénum. Csökkent az ülésnapok száma is: az 1990 és 1993, illetve 1994 és 1997 nyara közötti három esztendőben még összesen 318, illetve 293 napon, az utóbbi három évben viszont már csupán 218 napon szólalt meg a parlamenti csengő. "
A reformtörekvések másik köre – a kormányzati rendszer, sőt a magyar politikai rendszer egészének jellegét érintve – a kormány és parlament között kialakult erőviszonyok módosítására irányult. Az ezt célzó első lépés az ülésezés időrendjének reformja volt. Az egyhetest felváltó háromhetes ütemezés az éves szinten kevesebb plenáris ülésnap révén[36] – gyengíti a parlament és az ellenzék kormány feletti ellenőrző funkcióját, továbbá csökkenti a parlament egészének súlyát a magyar politikában. A belpolitikai történések egyre kevésbé parlamenti események, ami persze csak részben az ülésezési rend megváltozásának a következménye. Mindenesetre az 1990-es évek elejéhez képest a parlament szerepe visszaszorult. Míg Antall József hangsúlyozottan parlamenti politikát folytatott, Orbán miniszterelnök legfontosabb politikai beszédeit, bejelentéseit – M. Thatcherhez és T. Blairhez hasonlóan – parlamenten kívüli fórumokon mondja el. Nemcsak lényegesen ritkábban jelenik meg a parlamenti üléseken, de kevesebbet is szólal fel, mint a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök. Orbán parlamenti aktivitása még Horn Gyuláét sem éri el (lásd 1. táblázat). De az Orbán-kormány első két évében ugyanígy csökkent a miniszterek parlamenti jelenléte is. Figyelemre méltó, hogy míg az Antall-kormány tagjai a parlamenti (plenáris) ülések átlagosan 58 százalékán jelentek meg, ugyanez az arány a Horn-kormány miniszterei esetében 41,6 százalék, végül az Orbán-kormány tagjainál már csak 24,8 százalék (HVG, 2000. szeptember 2., 9.)."
"1997-ben még 91, 1999-ben – a háromhetes rendszer első évében – már csak 67 plenáris ülésnapot tartottak, aminek következtében az éves ülésezési idő 757 óráról 618-ra csökkent (Tények és adatok… 1998, 446; Tények és adatok… 2000, 536)."
Vannak még jó kis táblázatok is, a demokrácia típusáról pl ez jön ki :
A demokrácia típusa
1990-94 liberális parlamentarizmus (parlament)
1994-98 pártelvű demokrácia (párt)
1998-2002 populista demokrácia (média)"
Kedves Volante!
"Tehát, talán lehet úgy is értelmezni, hogy nagyságrendileg, illetve lényegesen nem kevesebb, vagy az ülések várható hatékonyságát és az elvégzett munka tartalmát tekinteve kb. ugyanannyi, mint az előző ciklusban volt. Hangsúlyozom, nem állítom, hogy erre gondolt, de lehet."
Nem hiszem, hogy erre gondolt volna a Miniszterelnök úr, mert az ülések száma 2/3-a volt eddig, az előző ciklus hasonló időszakához képest, és ez az arány a ciklus végéig valószínűleg csak romlani fog. Az ülések hatékonysága meg..., ahogy nagymamám szokta volt mondani: nesze semmi fogd meg jól.
Tisztelt excusat! Azt hiszem, egyet kell értenem Önnel. Nyilvánvalóan kérdéseire nem tudok a miniszterelnök nevében nyilatkozni, de vizsgáljunk meg egy másfajta értelmezést nyilatkozatának ezen részéről:
"(...)tehát hiába ülésezik csak háromhetente, igaz, akkor egyvégtében egy hetet a Parlament, ez az ülések számát tekintve nem kevesebb, mint ami korábban volt."
Tehát, talán lehet úgy is értelmezni, hogy nagyságrendileg, illetve lényegesen nem kevesebb, vagy az ülések várható hatékonyságát és az elvégzett munka tartalmát tekinteve kb. ugyanannyi, mint az előző ciklusban volt. Hangsúlyozom, nem állítom, hogy erre gondolt, de lehet.
Tisztelt xyz4567!
Kérem, jelölje meg, pontosan melyik kialakított álláspontomra gondol? Utolsó kérdésére a válaszom, természetesen igen, szükséges a parlament.
Kedves Munchausen! Szerintem igazából egyikőnk sem lát bele olyan mélyen a politikai szinten folyó dolgokba, hogy meg tudnánk ítélni, vajon sérül-e a demokrácia, ha 1 helyett 3 hetente ülésezik a T. Ház. De talán bízhatunk az alkotmányban és a törvényekben, amelyek megengedték, hogy ilyetén formán módosuljon az országgyűlési rend.
Az interpellációs témakörben pedig azt kell látnunk, hogy ha egy képviselőnek tényleg a válasz a fontos egy adott kérdésben, akkor azt el kell fogadnia egy államtitkártól is, vagy akitől a választ kapja a miniszterelnök helyett. Ha Viktor helyében lennék, valószínűleg én is így csinálnám, ha tényleg más dolgom lenne, az Ön szavaival élve "halaszthatatlan mindenféle ügyei" végett. Pl. nálunk a cégnél sem a főnök tárgyal mindenkivel, aki vele szeretne tárgyalni, néha be kell, hogy érjék velem :-) Gondolom, más munkahelyeken is így van.
Kedves volante! "Ez tipikusan az a kérdés, amivel kiválóan lehet a kormányt kritzálni, meg támadni, meg amivel nagyon jól lehet hangulatot kelteni az emberekben, de oszintén, mondd már meg, mi múlik ezen??(...)"
Ha, amint érzékeltetni kívánod, nem sok múlik ezen, akkor miért nem EZT mondta a miniszterelnök?
Nézd, egyetértek veled is, egyetértek a miniszterelnökkel is, érdektelen hogy hány ülésnap felhasználásval csinálják azt az akármit amit csinálnak, jól-rosszul. DE MIÉRT SZÉGYELLI AKKOR EZT KIMONDANI? Miért nem lehetett azt mondania a miniszterelnöknek, hogy pl. "mivel ezen nem sok múlik, hát ebben a ciklusban pont annyi ülésnapot fogunk elhasználni amennyire szükségünk van" - vagy ennek értelmében valamit.
Az a rossz érzése támad az egyszerű hallgatónak, hogy bizony a miniszterelnök is TUDJA, hogy sok múlik az ülésnapok eloszlásán és darabszámán. EZÉRT csinálja, hogy kevesebb legyen belőlük mint az előző ciklusban, és EZÉRT hazudja (kénytelen) azt, hogy NEM lett kevesebb, mint az előző ciklusban.
Nos, ez egy nem szép látszat. És ezt a látszatot minden külső segítség nélkül, önerőböl hozta össze a miniszterelnök. Ki a fene kérte erre?
Mélyen tisztelt volante!
Ön nyíltan elismeri, hogy annak a kérdésnek, amellyel kapcsolatban véleményt nyilvánít, nem látja át a lényegét ("bevallom, a témával - hogy a 3 hetenkénti, ám egész napos ülésszakok, amikkel nincs párhuzamosan bizottsági ülés és az előzőekben megszokott hetenkénti ülésszakok közötti különbségnek a lényegi tartalmát nem látom teljesen át"). Akkor csak arra lennék kíváncsi, milyen alapon alakítja ki kedves volante, álláspontját? A lényegtelen ismérvek ismerete alapján? De akkor meg minek? Hogy a vitatott témánál maradjak, Ön szerint egyáltalán szükséges-e egy demokratikus országban a parlament?
Miért ne akarna koalicióra lépni a Miép-pel? Naná hogy akar: mindent a hatalomért!
A Csurka ezzel már most számol:
Csurka István várakozása szerint pártja a húsz százalékot is eléri a 2002-es parlamenti választáson, és bekerül a kormányba. A MIÉP elnöke ezt külföldi tudósítókkal találkozva jelentette ki. Csurka, aki munkareggelin találkozott külföldi újságírókkal, azt is elmondta, hogy ha pártja csak megismétli 1998-as szereplését, akkor támogatni fogja a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum lehetséges kisebbségi kormányát. "A kormányhoz való csatlakozásnak feltételei lesznek 2002-ben, mégpedig az, hogy hajtsák végre politikai programunk bizonyos részeit. Nem fogunk csatlakozni a kormányhoz egyszerűen csak azért, hogy kapjunk néhány miniszteri megbízatást" - mondta.
Te személyesen szenvedtél valamilyen hátrányt azzal, hogy "kevesebbet" üléseznek? Vagy bárki ebben az országban? Miért kell ezzel ennyit foglalkozni?
Magam ugyan nem vagyok sem az egyik, sem a másik oldal, de a kérdésedre bizony csak azt tudom felelni, hogy egy demokratikusan választott parlamentben, ahol nemkevés egyéni nem listás képviselő is van, akiknek ugye a demokratikus játékszabályok szerint illene képviselniük választókörzetük érdekeit, nos egy ilyen helyen, minden lehetőség drága kincs lehet. Tehát a hátrányt szerintem nagyon sokan elszenvedik.
Persze vannak olyan képviselők, akik a fogadóóráikat sem tartják meg, de én nem is ezekre gondolok.
Az már csak hab a tortán, hogy őfőméltósága halaszthatatlan mindenféle ügyei miatt sorra lepasszolja a kényesebb interpellációkat.
És hogy teljesen korrektnek érezzem magam, ill. tiszta legyen a lelkiismeretem, bevallom, a témával - hogy a 3 hetenkénti, ám egész napos ülésszakok, amikkel nincs párhuzamosan bizottsági ülés és az előzőekben megszokott hetenkénti ülésszakok közötti különbségnek a lényegi tartalmát nem látom teljesen át, talán majd egyszer jobban elmélyedek a kérdésben - érdemben nem tudok Önökkel vitába szállni, kérem ez ügyben valaki olyat keressenek a másik oldalról, akinek érvelését elfogadják, és ha rászolgál, igazat adnak neki, és akivel szemellenző nélkül tudnak eszmét cserélni. És egyúttal szeretném felhívni figyelmüket, hogy válasz erre | adatok | e-mail 2001-11-08 13:00:49 (21)-ben feltett kérdéseimre nem kaptam választ. Megvádolhatnak a kérdések némileg offtopik tartalmával - ámbátor szerintem nem az - és nem hinném, hogy emiatt érdemes új topikot nyitni. Valamint tisztelettel megkérném "öregúr" olvtársunk figyelmét, ha egy hozzászólását újra bemásolja a topikba, legalább akkor javítsa ki benne hibá(ka)t.
Kedves Jozan, ha most - a te szohasznalatoddal elve - blöffölt miniszterelnokunk, akkor honnan tudjam, hogy maskor igazat mond-e?
Peldaul valoban nem akar-e a MIEP-pel koaliciora lepni? Vagy csak blöfföl? Tenyleg eliteli-e az antiszemitizmust? Vagy blöffölt? Tenyleg a demokratikus eszmek kovetoje vagy itt is csak blöffölt?
Kedves excusat! Kérdésére a választ nem tudom, de felhívom figyelmét, hogy nem is állítottam, hogy tudom, és ráadásul nem is erről kívántam vitatkozni.
