Biztos, hogy a Funar-korszakban (vagy utána) készült, mert a talapzaton ott van a nagy dák uralkodó, Matei Corvin tevékenységét tudományos funarolológiai szempontból méltató tábla. Elég régen jártam Kolozsváron (1998 őszén), de akkor szinte lehetetlen volt jó képet készíteni a szoborról a kereszben belógatott zászlófüzér, és az előte allő, nemzeti szinekre pingált padok miatt.
A honlap nagyon jó, különösen tetszik a régi Kolozsvár templomairól, városfalairól, bástyáiról szóló rész.
Hát igen, szélcsendben kell a Mátyás-szobrot fényképezni. A daliás nemzeti szinú zászlók ernyedten csüggenek...
De mikor készült ez a kép? Hiányzik a szobor háta mögött vízszintes madzagra függesztett román zászlófüzér, amit szinte lehetetlen kikerülni fényképezéskor...
Rég nem jártam erre, de szeretnék válaszolni arra, amit felvetettél. Biztos, hogy vannak jó érzésű románok, de az érzéseiket nem fogják a magyar kultúrára pazarolni, mert a számukra az elsődleges a sajátjuk megvalósítása. És ez sajnos csak a mi magyar kulturánk rombolásával lehetséges. Ez azért is van igy, mert ennél értékesebbet, csodálatosabbat mint amit a magyarok alkottak nem tudnak csinálni - talán nagyobbat és színesebbet igen. Amíg ezek a csodák előttük vannak, addig mindig az ő kicsinységükre (ha egyébre nem is) fogja emlékeztetni őket. De lehetnének jó érzésű magyarok is itt-ott, mindenhol a világon, akik a kolozsvári kulturális örökség megóvásáért, megmentéséért harcolnának.
Igen, a gazfickó éppen azt akarja elérni.Mi a francnak kellett neki városi eco-wc. -ket telepítenni Mátyás szobrának közvetlen szomszédságába?!Mi ugy is tudjuk, hogy a román gyülölet sürítettlényegét testesíti meg.Sok románnak tettszenek az ecowc. -ék a szobor szomszédságában Engem csak az lep meg, hogy ilyenkor hallgatnak a jó érzésű románok.Vagy már nincsenek is jó érzésű románok, és minden román Mátyás szobra mellett akar már szarni?!
Hát, jó hogy említed: én attól tartok, hogy leszerelik pl javítás címén, aztán rozsdásodhat valami kerítés mögött, mint az aradi szobor.
Honfoglalás folyik a javából s ez azzal jár, hogy a legyőzöttek kultúrájának vesznie kell. Jól mondja Wass Albert: csak a kő marad, értsd: kö kövön viszont nem :(. Hát ezt elviselni nehéz. Kérdés lehet-e megállítani, vagy tenni ellene valamit.
Most éppen abban töri Funár polgármester a kobakját, hogy valahogy le kellene szerelni és beolvasztanni a Mátyás szoborcsoportot.Ha nem sikerül, akkor majd román-nemzetiszínű lepellel akarja letakarni, hogy ne lehessen ünnepelni a Fadrúsz alkotást....
"No ezért szoktam kikerülni Kolozsvárt ill úgy menni , hogy a leg kevesebbet lássak belőle. "
Nem vigasztalla, Marosváráshely sem jobb.
Avram Jankó lovasszobra ( a lófasz felülre kerül c. ábrázolásban), valamint a Dandea nevü Trianon utáni polgármester szobra a Főtéren ( "lopós Dandea "volt anno a beceneve)
a sokcsecsű szoptató farkas szobra ( dákó-román kontinuitásra hajaz), szóval csupa elkeseritő látvány.
No ezért szoktam kikerülni Kolozsvárt ill úgy menni , hogy a leg kevesebbet lássak belőle.
Gyomorideg nélkül megúszni egyébként nem lehet.
Aki pedig nem ismeri a közlekedést annak bemenni Kolozsvárra - egyenlő az eltévedéssel.Kritikán alúli az út jelző táblák sandasága.
Szovátára pedig nem igen kéne titokügyinek menni addig amíg a szálloda sorsa nem rendeződik , mert még elszáll a mutatvány.
S nem kopjafákat kéne ott állítgatni , hanem a Teleki háznak még több pénzt adni , mert az Erdélyi magyar oktatás szinvonala kezd a béka hátsó fele felé közelíteni.
Ott tartanak , hogy magyar tanár barátnőm egyszerre három Szovátai iskolában tanít , hogy képzett tanítson.
Tele van képesités nélküli tanítókkal Erdély.
A képesítéssel rendelkezők pedig Itt dolgoznak mást.Igaz ennek a piár értéke kicsiny.
Mivel ez a topic a politika rovatba lett feltéve szeretnélek titeket is értesíteni az alábbi eseményr?l.
Tüntetés Románia Nagykövetsége előtt
1. Az erdélyi Verespatak község tervezett lerombolása
2. Öt ártatlan kézdivásárhelyi magyar bebörtönzése
3. A magyar tankönyvek betiltása
ELLEN
Románia Nagykövetsége
Budapest, XIV. ker., Thököly út 72.
2001. november 10., szombat, 16 óra
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
Több információ
Honlap: http://www.hvim.com
Ha tudtok gyertek el és értesítsetek minnél több emberkét hogy minél többen legyünk!
Ahogy mondod. Szent György is azért menekült meg, mert félreeső helyen van és szerintem a helyi gurunak fingja nincs róla, hogy mi az...
A budik egyébként elkeserítő látványt nyújtanak, a gödrökben (2 van a főtéren, még 2-3 városszerte) meg épülnek a dák falak, cemetből és betonból.....Persze az arra járók tele is szemetelik, mert tudják, hogy kb erre jók.
Szintén botrányos, hogy a temetőben minden négyzetcentire elásnak 1-1 románt a bejárat közelében.....
Szóval ez a helyzet.
Sajnos igen régen voltam Kolozsváron. 1998-ban, ha jól számolok. Akkor budi még nem volt, csak gödör.
A táblák közül a kedvencem a Mátyás király szülőházán levő két, angol és román nyelvű "magyarázó" tábla. A házon még kint van a XIX. sz.-i magyar nyelvű emléktábla. Na, ezt kell "magyarázni". Az angol nyelvűre legalább ráereszthettek volna egy helyesírás-ellenőrzőt, mielőtt bronzba öntik.
Ha a budi mellé állsz, abszolute nem zavarja a fényképezést és a karókat is le lehet hagyni. Én is így csináltam. Ettől függetlenül szánalmas az az oláh majom.
A várfalat is lehet vitézmihálymentesen fotografálni, a táblákon viszont tényleg csak sírni lehet, vagy egyszerűen leszerelni őket...
/ennek a szerencsétlen rablóvezérnek még "román" nevet se tudtak adni, vitezianu.....csak a süket nem hallja ki, hogy miből képezték.../
Közvécék Mátyás szobra előtt? Na, ez a Funár Gyurka kifogyhatatlan az ötletekből. Nagyon bosszantja ez a szobor. Mindegy, csak még fényképezni se lehessen jól: román zászlók mellé és mögé, piros-sárga-kékre festett padok elé, az a borzalmas tábla a talapzatra... Borzadály. (Megnéztétek, milyen finom mestermunkával lett az a tábla odarögzítve? Még jó, hogy nem repedt szét az egész talapzat.)
Nameg a konkurrens szobrok: Avram Iancu az oszlop tetején (a kolozsváriak szerint: Babszem Jankó), vagy Mihai Viteazul. A kolozsváriak különben azt a teret, ahol ez a szobor áll Csokonai térnek hívják. Ti: Csokonai (Vitéz Mihály) tér.
És akkor még nem szóltam a szörnyűséges emléktáblákról...
Viszont: nemrég jártam Kolozsváron.(Is).
(Meg Szovátán, de nem én vagyok a Demeter..:-P)
Funarnak a tanácsteremben román nemzeti szinekkel felszolgált fogpiszkálói és a lábszárcsontok után
azt hitten, ezt nem lehet überelni...
Tévedtem.
Mátyás szobra elött közvécék telepitve.
No meg a gödör.
Ezügyben talán a Népsport (Nemzeti Sport) jár jó úton. Ha ugyanis nemzetközi meccseken erdélyi, délvidéki, felvidéki stb csapatok neve mellé kell biggyeszteni a "nemzeti" hovatartozást, egyszer le nem írja, hogy román, szlovák, jugoszláv stb. Helyette: romániai, szlovákiai, jugoszláviai stb. Ja, és olyan, hogy nem a magyar nevét használja a csapatoknak (esetenként személyeknek), az ki van zárva. Szerintem egy sportnapilap ennél többet nem is tehet!
Nem lehet ez ügyben a média felelőtlenségét felemlíteni , azt amelyik a hirek szerkesztése során leegyszerűsítve románozza , az Erdélyi MAGYAROKAT.
Mondjátok mit lehet akkor várni , a kezébe könyvet soha nem vevő átlagpolgártól?
A hivatalnokon nem csodálkozom.A bicska nyílik a zsebemben amikor , az Erdélyieket lerománozzák a médiában is.Ezügyben tán a legnagyobb bűnt Ők követték el, amikor a bármilyen hírben a megfogalmazás x.y. román állampolgárról szól, s nem Erdélyi magyarról.Az ilyenek a népek fülébe lassan bekúsznak , s a legtöbb embernek fogalma sincs arról , hogy mi miért van.
Az ortodox pópák szerepéhez visszakanyarodva,:
A betelepülések során , amikor uradalmak hozták be a románokat általában falvastól pópástól jöttek.S még korábban ez úgy történt, hogy a bácsok voltak akik vitték a híreket és az üres helyek hírét a hegyeken túlra. Először egy két család jött , s majd a többi s a kifejezett nayg családot tartó pópa is.A falvakban nem volt eleinte szükség a templomra , bár azt is hamarosan felépíthették. A Mezőség szélén maradt egy két nagyon régi ortodox templom , amelyik nem volt nagyobb egy szobánál.
Ma az ortodx papok nem kisebb veszélyt rejtenek magukban mint a Trianont követő időkben.Ma már a kormány döntéseket is jelentősen befolyásolják , a helyi dolgokról nem is beszélve.
Kolozsváron sajnos nem csak a padok , s a lámpaoszlopok kapták az undorító lefestés báját , hanem vannak olyan belső utcák (Tömegével) ahol lámpion sorok vannak kihúzva az emlitett szinekbe , s a város úgy néz ki mintha falusi búcsú lenne olténiában.
> Egy igen tekintélyes Magyarországi Magas Beosztásu Tisztviselö a....
Hát ez elég hihetetlenül hangzik...
Ez tényleg megtörtént volna? Komolyan mondott ilyeneket egy magyar köztisztviselő?
Bocs, de ez nagyon hihetetlenül hangzik.
Ennyire nem lehetnek sötétek a bürokratáink sem!
Mi kolozsváriak, azért kikérjük magunknak. Most 50 éve talán nem is létezett különbség a pesti meg a kolozsvári beszédgyakorlat között.Lásd a régi filmekben hogyan beszéltek a magyar parasztok és hogyan beszéltek a művelt úrihölgyek és úriemberek. Most is vannak magyar emberek Kolozsváron, akik helyesen ejtik ki a magyar szavakat és nyelvtanilag pontosan fogalmaznak, példás, élő magyar nyelvet beszélnek.
Kolozsváriak közül Cs.Gyimesi Éva fejezi ki magát gyönyörűen magyarul.Azok akik nem folytatták tanulmányaikat és megtorpantak valahol a 8 eleminél vagy a szakiskolánál, vagy nem járnak színházba, templómba, tényleg mezőségi stílusban ejtik ki a szavakat.Sajnos egyre többen vannak.Tényleg kezd romlanni a magyar nyelv Kolozsváron!
A Mikes Imre (Szabad európa rádióban Gallicus volt) 1938 körül írt könyvét, azt hiszem Erdély hanyatlása volt a címe , olvastátok? Azért az nagyon sok mindent megmagyaráz. (meg szívszorító is)
A hosszú magán és mássalhangzók rövidítése a mezöségi nyelvjárásra jellemzö. Ha ellátogatsz mezöségi falvakba, akkor látni (azaz hallani) fogod, hogy az idös emberek akik románul mai napig nem igazán tudnak így beszélnek. A mezöségi nyelvjárás hatása a kolozsváriakra is kiterjedt, ha nem is vették át teljesen.
Tehát itt nincs szó románosításról.Persze lehet rosszul is beszélni magyarul, ha valaki román iskolába járt vagy vegyes házasságban él. A gyakorlott (és elfogulatlan) fül ezt meg tudja különböztetni.
umo, azt a Magas Beosztásút vezércikkben kéne lehozni a Hócipőben.
Általános iskola 3. osztály: a román építészeti stílusnak annyi köze van a román nemzethez, mint Elenának a doktori fokozathoz (érettségihez?).
Szerinted Makovecz nekiáll kampányolni egy régi és közismert építészeti kifejezés megváltoztatása mellett, csak mert a kedves szomszédok (a világ röhejére) nagyot gondoltak.
Érdekes kérdés a kolozsvári magyar dialektus. A hosszú magánhangzók valóban erősen rövidítettek. Ez akár helyi (táji) dialektus is lehet. Pl. a győriek is zsiros kenyérnek hívják a zsíros deszkát. Meg a kígyót is kigyónak mondják...
Idősebb kolozsváriak: vajon 50 éve is ilyen volt a helyi kiejtés?
"90% ról 50 év alatt 20% alá süllyedt a kolozsvári magyarság"
Hat igen, ez szomoru. Es ezt meghallani a kolozsvariak beszeden is. Marosvasrhelyen, ill. attol keletre szepen beszelnek a magyarok, sok kolozsvarinak viszont rettenetes romanos kiejtese van (foleg a hosszu magan es massalhangzokat roviditik a kiejteskor).
Kolozsvár belvárosában - tehát a középkori városfalak által határolt területen belül - az I. vh. előtt volt egy román templom a Kismester utcában. Igaz, görög katolikus én nem ortodox.
1800-ban épült, Ioan Bob gk. püspök kezdeményezésére. A Kismester utca ezért volt a két vh. között Bob utca. Ma - ha jól tudom - Prahova utca.
Az irás latin formáját elsősorban a magyar nyomdászoknak köszönhetik . Akik az első akkor még oláh nak hivott nyelven irott bibliát kiadták Gyulafehérváron.
A román az identitástudatuk kialakulása során keletkezett , utaklásul a vélt eredtükre. Nem kis szerepe volt ebben a Rómában alapitott intlzetüknek , ahol tudósokat fizettek meg nagyon , azért hogy a történelmüket megfabrikálják és azt Európában terjesszék.
Egyébként az elvitathatatlan tény , hogy rokon népük a mai albánia területén van, s bulgária kicsiny zárt részén.
Erdélyi betelepülésükért a magyar urak felelőssége mérhetetlen ,beolvadásukat pedig elsősorban a magyar toleranciának köszönhetik.
Bár nem lehet kissebíteni az Ortdox vallás szerepét , s a pópák elkötelezttségét is. Olvasmányimból arra jutottam , hogy hitviláguk java a babonáktól való félelemre alapul , s ezért könnyen befolyásolhatók.
Az írott történelem szerint 1222 előtt románról tudni Erdélyben nem lehetett. Akkor a Fogarasi havasok vidékén , majd úgy 1247 ben kelt irat emliti Őket Krassó vármegyében az Olt vidékén lakóhely megnevezése nélkül.
Beljebb pedig 1283 ban Oláhtelek /Bihar megye/
az első román település. Nem királyi birtok volt , hanem a Rátót nemzetség magán területe.
Oké, bocsesz. Mondjuk ebben volt számomra is új!
Nem cca a XIX. sz. közepétől használják ezek az elmebetegek a román szót?
Tudod, Iancu-ék: "Testvéreim, rómaiak! Dákok vérei..." Az agyalágyultak, legalább azt tudnák, hogy a rómaiaknak semmi közük a dákokhoz...
