Érthető? Háááááááát nem is tudom. Jobb lenne, ha Ő sem megértően elengedne, hanem velem tartana, vagy ketten mennénk valahova.
Ami még ennél is jobb lenne, ha nem az indexen, a chat-ten kellene beszélgető partnert keresnem, hanem vele (a férjemmel) cseveghetnénk az aktuális bennünket érdeklő témákról.
De, ha már ez nem jön össze, értékelem, hogy a chat nincs ellenére, és a virtuális Ttársakkal való találkozókra is nyugodt szívvel elenged. Borzasztó lenne, ha egy kalitkában (még ha az aranyból is lenne) élhetném csak az életem.
Én sem dohányzom. Inni sem iszom. Biztonságos cigifüstös kiskocsmák? Jómagam inkább hangulatos családi kis vendéglőknél, illetve cukrászdáknál maradnék. Kocsmáktól valahogy ... nem az én világom.
Értem végülis ez érhető. Nem tudom, talán én nem lennék ennyire megértő. Amúgy én nem dohányzom, de szeretem a biztonságos cigifüstös kiskocsmákat. Beülni és beszélgetni nagyon jó. Végülis ez is hasonló.
Nekem a chatelés a kikapcsolódás.
Lehet, hogy megfogtál? De, nem, mégsem, csak nézd vissza a témaindító hozzászólásom. A topicom címe is magáért beszél. A férjem egyetlen találkozóra sem jött velem.
Péntekenként (Amolyan privát "heti hetes" szitut képzelj magad elé) barátaival egy számítógépes klubban tölti az estéjét.
Tőlem indíttatva egy jó ideje maga is, ha csak virtuálisan is, de részt vesz egyes topikokban.
Engem (persze eleinte nem éppen örömmel) elenged a találkozókra. Végül is belátta, ha neki jól esik a kikapcsolódás, nekem legalább annyira jót tesz.
Na ez már jobban hangzik. Hogy velem miért kezdtél beszélgetést? Szinte biztos vagyok abban (korrigálj, ha mégsem) a hozzászólásom tartalma, lényege, esetleg egy veled azonos gondolata fogott meg. Én is így vagyok ezzel.
Ez az, amit az előbb magyaráztam. Csak akkor és csak azzal beszélgetek, aki valami oknál fogva számomra érdekeset mond. Ez több oknál fogva lehet: vagy azonosulok vele, ezért erősíteni akarom a véleményét, vagy meg akarom győzni őt állítása ellenkezőjéről.
Aztán egyszer csak (észre sem veszem és kialakul bennem a kiváncsiság a másikat illetően) már keresni fogom, hol és mit szólt hozzá. Miről, mi a véleménye.
Nálam ez már olyan szintre emelkedett, hogy kiléptem a realításba, találkozókra járok, e-mailezek a nekem érdekes nettesekkel.
Most vasárnap is éppen egy ilyen találkozón (városnéző séta) vettem részt. Remekül éreztük magunkat.
Nálad ezek szerint ez elképzelhetetlen lenne. Tudod nem is baj, mert amennyiben nálad a "külső"-nek van priorítása, akkor... csak örökös csalódás érne. Arra pedig mi szükség lenne. És igazán nem érdemes egy virtuális barátot elveszíteni a külseje miatt. Egyet értesz velem?
Az igazi netbarátok sohasem találkoznak. Igy aztán mindegy, hogy ki milyen csinos, vagy jóképű.
Nem nagyon szoktam a neten személyes kapcsolatot létesíteni. Veled sem tudom, hogy kerültem ilyen beszélgetős viszonyba. Általában vélemények érdekelnek, nem keresem a mögöttük lévő embert.
Jól esik, hogy hiányoztam. :)) Semmi különös, csak a férjem foglalta el a gépünket. Egy gépen vagyunk. Ő rendszerint dolgozik rajta, míg én - amint látod - hozzászólok az engem érdeklő témákhoz. Szóval, hogy is állsz a chat-tel? Minden a külső? A belcsín lényegtelen? Mond Te határozottan biztos vagy abban, hogy a veled való találkozás senkinek nem okozhat csalódást? Na? Én maradok annál, hogy nem a külső számít, és ha véletlenül a beszélgető partner Uram bocsáss, még jóképű is, az tiszta szerencse. Bár nálam ez abszolút nem mérvadó.
Most mit mondjak erre? Bizony ez már csak így van. Érhetnek csalódások. Mondhatnám azt is, amit már annyiszor, hogy a chat-nek éppen az a nagy előnye (nem győzőm hangsúlyozni), hogy nem zavar be a külső, magával a lélekkel (annak belső tartalmával) találkozol, az beszél hozzád. Az ragad meg, amit mond. Az pedig néha olyan szép tud lenni ("isteni fazonok"- mondta Barátnőd), hogy hajlamos leszel (aktuális izlésed szerinti) külsőt adni neki. Aztán jön a csalódás ("..úgy kellett felmosni az első offline randi után..).
Magam részéről csak azért, hogy beszéljünk a nagy semmiről, jártassuk a szánkat nem beszélgetek. Vagyis a Barátnőd által "isteni a srác stílusa" jelzéssel titulált (remélem tartalmában is sziporkázó, sokoldalú) chat társakat kedvelem. Személyes találkozás sokkoló hatása? Nos, ha valakivel hónapok óta chatelek, egyenesen keresem virtuális társaságát, nem igen hiszem, hogy külseje (még akkor sem, ha olyan ronda, hogy az már szép) bármit változtatna a rokonszenvemen. Hazudok egy dolog mégis számítana: Az ápolatlan, izzadtságtól bűzlő, alapjában véve koszos emberekkel nem igen tudnék a valós életben kapcsolatot teremteni Annak, ha ilyennel találkoznék, meghagynám a további virtuális formát: a chat-et. De csak abban, és csakis akkor, tehát nem a szépség, vagy csúnyaság dominálna. Hát ennyi.
Egy kedves barátom (nő) szeptember óta két hapsival ismerkedett meg,
mindkettővel órakát chat-elt, ezalapján isteni fazonoknak tartotta... Az
elsőnél úgy kellett felmosni az első offline randi után, mert hát ugye a
külső mégiscsak számít és hiába volt isteni a srác stílusa, ha külsőleg
nem volt megnyerő. A másik már egyszerűbb, arról kiderült, hogy csak
futó kalandért kellene neki az amúgy igen korrekt térgörbékkel határolt
barátném.
"... én nem vagyok rokon.:((" Nem tudni, hogy mit hoz az élet. :)) Akármi is történhet, például, hogy a magukat unalmasnak kikiálltók sziporkázó stílusban brilliroznak, nem? Lehet, nem leszek gépközelben, mert férjemmel közösen használjuk. Ha Ő elfoglalja én lemaradok. Este általában már Ő van fenn többnyire. Ha mégis fenn leszek, köszönjünk egymásnak??? :)))
üdv klia
Kedves Wasek!
Trefort chatet illetően Hozzád képest igen csak gyerekcipőben járok. :)) Virtuális szárnyaim próbálgatását a pirchen kezdtem. Említettem volt, nem sok sikerrel, sőt mondhatnám: az ott divatos alpári stílus, a téma szegénység elriasztott. Végül is a trefortra az index fórumon megismert társakkal (ha az index valamiért lassú) szoktunk felmenni. Amolyan csoportos csevegések egy-egy aktuális témáról, nem túl gyakran. Ha jól emlékszem az index topicjaira ez év augusztusában találtam. A Treforton (kedvezményes időn belül a legváratlanabb órákban) szeptembertől voltam található. Hangsúlyozom, az index topicról többiekkel egyeztetett időpontban látogattam oda. Egyébként csak úgy, beszélgető partnerre vadászni, nem. Arra sajnálom az időm. Különben is kedvenc topicjaim bőven szolgáltatják a hozzászólás lehetőségét. Kifejezett előnyük, hogy látom miről folyik a beszélgetés, és annak alapján eldönthetem van-e hozzáfűzni valóm a témákhoz. Ha igen, akkor meg is teszem.
üdv klia
Megkérdezhetném, hogy mióta jársz a trefort chatre?Vagyis mikor voltál arra elöször?Bár nem tudom milyen névvel szoktál arra járni, de lehet hogy láttál ott.Igaz én elég régi motoros vagyok ott több mint másfél évemmel, amit lehúztam.Ebböl az is igaz, hogy mostanában már nem járok arra, csak visszanézegetek.
Ha esetleg bent látsz és kedved is van beszélgetni, nyugodtan nyiss rám:)
Nincs semmi probléma. Én csupán válaszoltam a hozzám intézett kérdésedre. Az unalmas emberekből (bár nem hinném, hogy ebbe a kategóriába tartoznál) a valós életben is menekülök (persze ott nem mindig eredményesen), a virtuális életben pedig egész egyszerűen figyelmen kívül hagyom Őket. Miért is érdekelnének? Az "unalom" -ért még az időmet is fecséreljem? Bocsánat, de Te tituláltad Magad unalmasnak. A valós és virtuális világban egyaránt mániákusan csak az "élet" érdekel a maga nem mindennapi, engem valamilyen színten érintő témáival. Ettől leszek (hiszem leszünk) gazdagabbak.
üdv klia
Köszi. És hidd el, én egy unalmas ember vagyok. Nem tudnálak szóval tartani, lekötni. Gondolom később biztos kialakulnak az itteni beszélgetés után azok a témák, gondolatok, amelyeket a chaton tovább gondolhatunk.
Kedves TanGó!
Úgy látszik a most általam használt szolgáltató (nem a KERSZÖV) meglehetősen gyors, lásd milyen hamar megjött a hozzászólásod, és reagálhatok. Na látod! Válaszoltál helyettem. Én szintén ezért (az általad említett unalmasnak talált szokásos kérdéssor elkerülése végett)nem megyek újabban a chatre, csak konkrét virtuális társakkal. A közös érdeklődés, és téma gyorsabb és gördülékenyebb kitárgyalása hoz oda bennünket, és nem arra vagyok kiváncsi, hogy milyen az illető külseje, stb. Igy kizárt, hogy unalmasak legyünk egymásnak. Még egyszer hangsúlyozom a chat nem kor és külső fügvénye nálam, hanem kimondottan téma függő. Tehát csak azt hívom beszélgetésre, akivel van mit és miről beszélgetnünk. A visszautasítást nem veszem sértésnek, nem is annak szántad, ezt jól tudom. Kívánok neked hasonló érdeklődésű nett társat, és vele jó kikapcsolódást a virtuális világban. "Láss, ne csak nézz", és megleled az érdeklődésednek megfelelő partnert.
üdv klia
Természetesen itt vagyok. És megtiszteltesz a válaszoddal. Őszintén szólva én nem szeretek chatelni, és ezt ne vedd a személyednek szóló visszautasításnak. Régebben kipróbltam többet is, de meguntam. Csalódás volt számomra. Mindig ugyanaz a koreográfia. És nekem már nincs türelmem végigkérdezni a szokásos kérdéssort. Hogy nézel ki? Alakod? Öltözéked? stb.
Próbálom megérteni az embereket. Itt.
Bocsánat, ezer bocsánat. El is felejtettem, hogy nem válaszoltam. Tulajdonképpen azt hittem, hogy világos vagyok, de ezek szerint nem.
Tehát a véleményem a következő: A chatre már nem céltalanul, beszélgető partnerre vadászva megyek, hanem az index fórum törzsasztaláról megismert nett társakat hívom meghatározott időben beszélgetni. De ezt csak ritkán teszem, mert tökéletesen kielégít az eszmecsere e formája, amit most éppen veled is teszek. Hogy arra a kérdésedre is válaszoljak melyik ez a chat: a Treffort-Net Chat. Ezt a www.startlap.com chatjei között találtam. Csak azért hívom oda, akikkel beszélgetni szeretnék, mert az index elég lassú, és türelmetlen vagyok, az pedig igen bevált, gyors. Az én nett hozzáférésem a munkahelyi Kerszöv (CD jogtárat fizetik elő, és ennek fejében igen alacsony előfizetési díj ellenében korlátlan a hozzáférés), ami sajnos az utóbbi időben szinte ellehetetlenült a lassúság miatt. Nincs időm, és főként anyagi lehetőségem a hozzászólásokra, ha egy-egy index válasz hálóra küldésére 10 percet is kell várni. A munkahelyen ez lehetetlen, megfizettetnék velem. Itthon is kihasználom a munkahelyi korlátlan hozzáférési lehetőséget, a MATÁV Mindenkinek díjcsomag előfizetéssel. De még így sem bírom elviselni, ha hosszan kell várakoznom arra, hogy például Neked is válaszolhassak. Most egy új hozzáférési kóddal jöttem fel, ami elég gyorsnak látszik. Várom válaszod, ha még itt vagy. Ha gondolod további beszélgetésre átmehetünk a fent említett chatre is.
Üdv klia
Mostmár egy hete beszélgetünk. És még mindig nem tudom mit gondoljak rólad. Állítasz valamit, majd hozzáteszed: vagy nem.
Én viszont tartom magam a kezdeti dologhoz amit mondtam neked. Nem fogom végig olvasni a hozzászólásaidat.
Igen valóban előfordul, hogy a látszat csal. De nálam az első benyomás igen sokat nyom a latba. A virtuális világra pedig különösen érvényes, hiszen ott nem látjuk egymást, csak a szavak közvetítenek. Nyilván való, ha ellenszenves a hatás, akkor nem reagálom le. Nyugodt lélekkel tehetem, hiszen személyesen nem, csak a szavaink találkoznak, vagy nem. Éppen ezért mint már több alkalommal kifejtettem, inkább az index fórum törzsasztalán szörfözve keresem, halászom a nekem szimpatikus, "lelki rokonaimat", akikkel aztán chatelek, vagy személyesen találkozom. Bevallom inkább a fórum törzsasztal hive vagyok. Itt tálalt "direkt témákhoz" szólok, vagy nem. Fantasztikus élmény, amikor velem azonosulni tudó "lelkekre" találok. Komolyan mondom, hogy van egy-két nett társam, akikről többet tudok, nagyobb "rokonságban" vagyok, mint a valóságos hozzátartozóimmal. Igazi üdülés a társaságuk. Ha egy nap nem beszélek velük a hálón, elvonási tüneteim jelentkeznek. Vastaggal szedett kiemeléseddel egyetértek, valóban érdekes változások zajlanak le az emberi lélekben. Hála Istennnek az idő orvosság. Mindent meggyógyít. Ahogy mondod, egy-két hét, (kinek, kinek a vérmérséklete szerint) csodákra képes. Hihetetlen változásokon tud átmenni a lélek. Erre jómagam élő példa vagyok.
Látom ebben egyetértünk, hogy nem mindenkivel lehet rendesen beszélgetni a chateken.De hidd el az elsô látszat nagyon sokszor csak.Volt nekem is olyan ismerôsöm akivel úgy ismerkedtem meg, hogy egy kicsit kiengedtem a gözt egy szobában más emberkékkel, vagyis hülyültem.Voltak ott páran és az egyik gyerek szintén ilyen "hülye" benyomást tett rám.Aztán beszédbe elegyedtünk és kiderült, hogy normális a gyerek és azóta is tartjuk a kapcsolatot.Vagyis ha valaki pont akkor akart volna megismerni mikor én ott és akkor kiengedtem a gôzt, hát elkönyvelt volna engem is.Elismerem persze, hogy van olyan is aki nem csak játsza a szórakozottat, hanem késöbb is olyan marad.De többségében ezek a 13-18 éves korosztályhoz tartoznak.Nagyobbnak akarnak látszani mint amennyik, mert itt ugye nem látjuk öket.De arra még nem jöttek rá hogy nem csak fizikailag lehet megbukni.Aztán 18 évtôl ezt (ki elöbb ki utóbb) de kinövik elkezdenek barátokat keresni.Vagy éppen társat keresnek, de közben is taláálnak olyanokat akik mellettük maradnak hasolnó nézeteik miatt.
Ami meg a más-más oldalról való meglátást illeti teljes mértékben egyetértek Veled.Pontosan tegnap volt az a pont, hogy én ezt nem tudtam megtenni, rettentô ideges voltam, éreztem(bár nem tudtam), hogy igazam van, de nem tudtam bizonyitani.Szerencsére a Kedvesem megnyugtatott és segiteni próbált.Pont olyan érveket hozott fel nekem amiket én mondtam régebben, de ugye az akkor eszébe sem jut az embernek.És ma már túl vagyok az egészen.
Ugyan eltér a témától, de beirom akkor is azt a szólást amit az elöbb említettem, mert szerintem nagyrészt igaz:
"Ird fel egy papirra azt az 5 dolgot ami ma a legnagyobb problémád és a legjobban foglalkoztat, majd tedd el.Vedd elô egy hét mulva és be kell látnod, hogy az az 5 probléma nem is volt olyan nagy"
Kedves TaNGó!
Külső szerepe? Tulajdonképpen a chat varázsa, mint ahogy az index topicoké is éppen abban rejlik, hogy nem befolyásol a másik fizikai adottsága. Egy kevésbé szép, vagy Uram bocsáss egyenesen csúnya, vagy öreg is lehet szellemes, szórakoztató beszélgető társ. Ami megragad az
nem más, mint a téma, amiről tudtok beszélgetni.
Jó magam úgy vagyok ezzel, hogy bárkivel beszélek (akár a valós életben is) elsősorban szellemisége és nem tudom hanyadikként érdekel a külseje. A külső változik, és lehet valaki szép, mellette pedig olyan sötét, mint az éjszaka, nem?
üdv klia
Kedves Wasek!
Én azt hiszem, megegyezhetünk: a chat nem életkor, hanem téma függő. Ugyanis a téma határozza meg, hogy megszólítod-e a chat társat, szeretnél-e vele beszélgetni. Valóban vannak tartalmatlan csevegések, melyek csak azért folynak, hogy jártassák a szájukat, és azt is alpári stilusban. Ilyen tapasztalataim voltak a pirchen. De hála Isten akadt (akadtak) olyan (olyanok) is - és itt nem számított az életkor - akikkel alíg vártam (várom), hogy beszélgethessek, sőt tovább menve állandó e-mail társaim lettek. A korkülönbség az egymásra odafigyelőknek csak előnyt jelenthet,
más-más szemszögből történő felvilágosítást. Ugye a dolgoknak mindig több (de legkevesebb kettő) oldala van. Érdemes,és semmiképpen sem ártalmas, már csak a tisztánlátás érdekében is zokat más-más szempontból körbe járni. Köszönöm a hozzászólásod.
üdv klia
Nekem volt egy félig-meddig rossz tapasztalatom az őszinteséggel kapcsolatban, az illető közel sem olyan volt külsőleg, ahogy kiadta magát (különben sem ragadott meg a dolog igazán már levelezés közben sem, ő akart nagyon találkozni velem. Több mint 2 éve pedig interneten ismertem meg a barátnőmet, ami szerencsére nagyon jól sikerült :-)
Viszont hétköznapi életben is találkoztam már sok értékes emberrel, a barátaim innen valók. Szóval, csalódások ide-oda, arrafele is érdemes kacsintgatni...
Megértem, hogy csalódni tudtál a fiatalabb korosztályban, mert bár én is közéjük tartozom, sokszor látom, hogy miket müvelnek.De édesanyám is chatelt(sokat marakodtunk a gépért:)és ö a chaten is talált barátokat.
Egyébként nekem is vannak olyan barátaim, akik igenis már családosak és nem nevezik magukat a fiatal korosztálynak, mégis elfogadtak és én is ugyanúgy meghallgatom öket.És bár a fiatalok többsége a chaten csak barátot/barátnôt keres vagy alkalmi partnert azért ha kevesen is de vannak, akikkel értelmesen lehet beszélni és hosszútávú barátságok alakulhatnak ki.Persze ez sem a legegyszerübb dolog, hisz két különbözô korosztályú embert természetes, hogy nem érdekli ugyanaz a dolog.De ha tudnak figyelni egymásra és meghallgatják a másikat, akkor csak jó irányba haladhat a "kapcsolat".
Most hirtelen nem emlékszem, hogy ebben atopicban emlitették e meg korábban a rögtön tegezödést, de ez nekem nem okozott problémát.Illetve csak kétszer.Legelôször amikor a volt barátnôm anyjával találkoztam(elötte beszélgettünk a chaten és természetes volt a tegezôdés, élôben ez már más volt).A második alkalomnál nem is került sor személyes találkozóra, egyszerüen annyira ledöbbentem amikor emgtudtam, hogy az akivel beszélek 77 éves, hogy szégyelltem magam a tegezôdés miatt.
Kedves Kilroy!
Örülök, hogy újabb "lelki rokonra" leltem. Azt hiszem sokan vagyunk, és ez nagyon jó. A mai világban ritkán lehet hallani, hogy jól érzi magát valaki a bőrében. Nos én elmondhatom, hogy itt a virtuális világban otthon vagyok, jól érzem magam. Ha valami oknál fogva nett hozzáférésemben akadályozva vagyok, kifejezetten elvonási tűneteim jelentkeznek. Hiányoznak a Barátaim. Remélhetőleg - legalább is úgy érzem - én is Nekik, és ez nem rossz dolog, ugye? Ezért érdemes felkeresni nap, mint nap a nettet, már azért is hogy feltöltődjünk az egymás iránti odafigyelésben, szeretetetben.
