Mindenesetre én sem suk/süközök, de tiltakozom az ellen is, hogy a gyermekeimet suk/süköző tanárnők tanítsák. Kivéve az egyszeri nyelvbotlást.
De azért ez nem egészen "szabványügyi" kérdés. Legalábbis úgy gondolom.
Hogy ki, mikor, milyen engedetlenségben vesz részt, ahhoz nekem semmi közöm.
Nagyon nagy felelősség van a nyelvművelőkön, mivel ők ténylegesen előírják, hogy hogyan kell beszélnünk. És mindig veszélyes, ha úgy gondoljuk, hogy az egyéni véleményünket el kell fogadnia a köznek.
Éppen a suk/sük-özés egy eklatáns példa: ez nem alap nélkül való, mivel egyrészt nyelvjárási jelenség; másrészt egy analógiás folyamat következő lépése: azaz a -j kezdetű igei toldalékok egy része esetén tapasztalható "szabálytalan" illeszkedés eltávolítása.
Nem mondhatjuk tehát, hogy a suk/sük-özés a nyelvi kultúra alatti jelenség lenne és elképzelhetőnek tartom, hogy egy idő múlva a norma része lesz, mint annyi más korábbi "helytelen" nyelvhasználati jelenség. Ha ez megtörténik, akkor az ez ellen fellépő nyelvművelés (finoman szólva) tévedett. De tapasztalhatunk olyan nyelvi babonákat, amelyek elterjedése korábbi nyelvművelők munkájának eredménye, és eltüntetésük a jelenlegi nyelvművelők feladata.
Mindenesetre én nem suk/sük-özök (bár más kárhoztatandó hibáim vannak), és nem látom "eltávolítandónak" a suk/sük-özés ellen fellépőket. Minden a mértéken múlik: pl. egy suk/sük-özés, shop-ozás elleni törvénnyel szembeni polgári engedetlenségben hajlandó lennék résztvenni.
A hivatkozott oldalon, sajnos csak válogatott rezümék vannak a lapból; a teljes cikk hiányában csak arra reflektálok, amit nereusz leírt.
Itt több össze nem vethető dolog lett összehozva.
1. A nyelvjárások. Személyes véleményem szerint a mai magyar "valóság" az indokoltnál sokkal intoleránsabb a nyelvjárások iránt; jóllehet -- vagy éppen azért -- azok az "átlagosnál" sokkal közelibbek az irodalmi nyelvhez. A (natív) nyelvjárásban való beszéd nem vehető egy kalap alá a "shop"-ozással. Az irodalmi magyar aktív "propagálása" a nyelvjárások rovására ugyanolyan káros, mint a jelenkori karcsúsági hisztéria. Az elhízás káros (megrövidíti a várható élettartamot), de a túlzott fogyókúra is halálos. Ebben a kontextusban az irodalmi nyelvnek csak a normához való önkéntes alkalmazkodásban lehet szerepe, ott is csak annyi, hogy megakadályozza a nyelvjárások túlzott eltávolodását egymástól.
2. A többit (anglicizmus, germanizmus, pongyola nyelvhasználat) illetően egy árnyalattal kevésbé vagyok liberális. Az (általános, közép-) iskola esetén helyeslem az erőteljes, aktív nyelvművelést (kivéve a nyelvjárás-ellenességet). Azután viszont inkább a "Köznevelés" jelmondatának gyakorlását vélem tarthatónak: "Gutta cavat lapidem." A harcos nyelvművelés bennem is ellenérzést szül.
"- A nyelvész és a nyelvművelő álláspontja között alapvető különbség van. A nyelvészek leírják, hogy milyen a nyelv, a nyelvművelők pedig előírják, hogy milyen legyen. Aki azt mondja, hogy Magyarországon sokan suksükölve beszélnek, az ténymegállapítást közöl. Aki pedig azt mondja, hogy ezeknek az embereknek nem volna szabad suksükölve beszélniük, az bele akar avatkozni sok százezer, pontosabban több millió ember beszédébe. Elő akarja nekik írni, hogy miképpen beszéljenek. Ez diszkriminációhoz vezethet, és ezért nem gondolom, hogy jó dolog, hogy van nyelvművelés Magyarországon."
Kértek még ebből?
Bár a becsületes az, ha végigolvassátok, mert van egyéb is.
"- A nyelvész és a nyelvművelő álláspontja között alapvető különbség van. A nyelvészek leírják, hogy milyen a nyelv, a nyelvművelők pedigelőírják, hogy milyen legyen. Aki azt mondja, hogy Magyarországon sokan suksükölve beszélnek, az ténymegállapítást közöl. Aki pedig azt mondja, hogy ezeknek az embereknek nem volna szabad suksükölve beszélniük, az bele akar avatkozni sok százezer, pontosabban több millió ember beszédébe. Elő akarja nekik írni, hogy miképpen beszéljenek. Ez diszkriminációhoz vezethet, és ezért nem gondolom, hogy jó dolog, hogy van nyelvművelés Magyarországon."
Kértek még ebből?
Bár a becsületes az, ha végigolvassátok, mert van egyéb is.
A következőképpen csalizzák az első oldalon az említett cikket, amelyet szívesen feltennék ide, de csak a tavalyi anyaghoz engednek, kivonatos, hozzáférést:
"Árt vagy használ a nyelvművelés?
Egyik legnagyobb kincsünk a magyar nyelv. Szépségét, plaszticitását, erejét költők, műfordítók dicsérik. Mindannyian tapasztaljuk ugyanakkor, hogy nyelvünk számtalan veszélynek van kitéve, germanizmusok, pongyola szóhasználat, újabban pedig az anglicizmusok erőteljes hatása korrodálja. De talán ez a megközelítés hibás beidegződés, előítélet. Sok nyelvész azt állítja: a nyelv lényegéhez tartozik a változás, és ha ezt megakadályozzuk, nagy bajt okozunk. Ők úgy gondolják: emberi jogot sért, ha valakit arra kényszerítünk, hogy ne nyelvjárásban beszéljen, hanem az irodalmi magyart használja. A nyelvtan iskolai tanításának alapelveit vitató szegedi tanár interjúban foglalja össze a véleményét."
Az interjút egyébként az orgánum főszerkesztője, Szunyogh Szabolcs készítette Sándor Klárával, aki a Nyelv, nyelvi jogok, oktatás című könyv egyik szerkesztője. Egyébként a Szegedi Tudományegyetem főiskolai tanára.
No, ennyit tudok e pillanatban nyújtani.
Esetleg H. Szabolcs megkérhetné a "druszáját", hogy küldje el Nektek a cikket!?
IMHO (in my humble opinion) =gt; SZVSZ (szerény véleményem szerint)
A "helyes beszéd/írás vs. szabadságjogok" kérdéséhez való hozzászóláshoz tényleg jó lenne a cikk szövegét elolvasni olyanok számára is, akik mint én, most hallottak először a "Közművelődés" c. sajtóorgánumról...
Köszönöm, ha máshol nem, szüleimnél biztosan megvan... Nem hinném, hogy az ilyesmi túl hamar elavulna - ha úgy tűnik, akkor talán eredetileg sem volt jelentősége :-) -, először átfutottam az évszámon és azt hittem, legalább 3-4 évről beszélsz...
"... miért is sérti emberi jogainkat, ha valaki megpróbál rávenni bennünket, hogy helyesen beszéljünk magyarul?"
Szeretném további elemzésnek alávetni, hogy az emberi hülyeség általam ismert, egyre növekvő tárházába tegyem a dolgot, vagy ismerjem el, hogy a személyiségjegyek megőrzése fontosabb, mint az, hogy ne hagyjuk terjedni a rossz példát...
Szerintem aki ilyet mond, az sosem jutott el odáig, hogy akárcsak a szelét is megérezze annak, milyen károkat okoz hosszabb távon a szent igénytelenség gyakorlásával és hirdetésével.
Kösz, retix, van már Shifted? Benézhetnél gyakrabban is. A pályázatot már megmutattam Haminak mint a Lektor készítôjének, a jövô héten pedig itt meg kell beszélnünk, mert a pályázat benyújtásának határideje június 30.
Omnibus quibus expedit:
A Széchenyi Terv programján belül pályázatot írtak ki a magyar nyelvi informatikai technológiák fejlesztése és alkalmazása címmel.
Támogatják többek között olyan fórumok, honlapok létrejöttét, amely a nyelvi fejlesztésekkel kapcsolatos információkat tartalmaznak. Esetleg érdemes volna utánanéznetek, van-e keresnivalója az irdjolnak.
Olvastátok annak idején:"... miért is sérti emberi jogainkat, ha valaki megpróbál rávenni bennünket, hogy helyesen beszéljünk magyarul?"
Április 6-án bevillant, hogy az analógiás gondolkodás már e század elején oda vezethet, hogy a helyes írásra való "rávétel" (oktatás) is sérteni fogja emberi jogainkat.
Vagy a jó dolgunk nagy, vagy az adatvédelemhez fűződő érdekek erősebbek.
Sok köztes út reményében:
Bár jókora késéssel, de utánanéztem a -lal/-lel képzôpárnak. Azt írja róluk a kalendárium, hogy az -l képzôbôl jött létre, ún. elemismétléssel. Vagyis elôbb-utóbb "elfogyott" az -l képzô "hatása", azaz a szó tövéhez tartozónak vélték, s újra hozzárakták. Analóg jelenség több is akad a nyelvben, a latinosok gondoljanak pl. a médiumok–médiák vitára, a magyarosok meg a vakondok–vakondokok kettôsségre.
A szakirodalom szerint így alakult ki a műveltetés -tat/-tet képzôje (ami régen még csak "áztó" volt, most már "áztató"), továbbá a -dad/-ded pár is (kerekded, tojásdad). Ez utóbbi a -d kicsinyítô képzô dadadodogó változata (vö. apród).
Hogy ez a folyamat manapság is tart, arra jó példa TH "színel" adata, bár kérdés, hogy ez most elôre- vagy hátramozgás. Mindenesetre a napocska a múlt században "Mélyen néz a kútba, s benne vizet kémel", napjainkban meg már kémlel.
TH: a kérdéses képzôben nem kötôhang az elsô "l" (sem).
A Szóvégmutató szótár szerint van még számlál (számol!), gyomlál, bugyolál, táplál – bár ez utóbbiban nem vagyok biztos (mármint hogy az elsô "l" képzô-e). Tudja valaki?
párokban előforduló -l, -ll képzők, csak valaminő obskúrus (históriai?) okok miatt kissé fölszaporodtak a kötőhangok.
Ezért aztán a „taglal és tagol szavakat nem tévesztik össze" (phls) mert bár ugyanarról a tőről fakadnak, (már) mást jelentenek (taglal: részletekbe menően kitárgyal; tagol: 1. részekre bont 2. túlartikulál), „de a szívlel-t és a szível-t bizony igen" - mint ahogyan a színlel helyett is hallottam már színel-t is -, mert ezekből vszeg most kezd kikopni (vagy most kerül bele) az első l kötőhang.
Helyesírás-ellenőrzés ügyben pedig azoknak adok igazat, aki azt mondják, hogy csak konzervatívan: papíron, tollal. Meg a gépíró kislány is tudjon helyesen írni.
Kedves Hami!
Most már, szíves segítségetekkel, én is rájöttem, hogy az MS Wordben (stb.) rendszeresített helyesírás-ellenőrző neve Helyes.
Nem tudok összehasonlítást tenni, az otthoni gépemen is ez van.
A LEKTORral hol találkozhatni?
Nereusz:
Nincs "W95 helyesírás-javító program".
A magyar MS-Wordbe, Excelbe ... a Helyes-e termékét tették be.
Ezzel szemben illesztve van hozzá a mi termékünk: LEKTOR,
mely pl.: ismeri a "hírlel" szót is.
Védelmükben hozzá kell tennem, h. egy helyesírás-ellenőrző jóságát
- szerintem - elsősorban nem a szóismerete dönti el, bár fontos.
Fontosabb az, h. egy helytelen szót ne fogadjon el helyesnek,
és ha egy szót hibásnak talál, a jót (is) kínálja fel.
Mindkét területen (messze) jobb a LEKTOR.
