A Parkinson-kór tudomásom szerint nem jár ilyesmivel, viszont a skizofrénia, ami szintén a dopamin-rendszer zavarára vezethető vissza, paranoid eseteit kivéve, igen.
A legjobban talán akkor járnál, ha magát a kiadót hívnád fel. Az Index Könyvkeresője is azt írta ki, hogy elfogyott - egyébként tényleg az Akadémiai Kiadó adta ki, még 1996-ban. Itt egy telefonszám a kiadóhoz: 464-8200. Többet én sem tudok.
Sziasztok!
Nicky Hayes Pszichológia című könyvét szeretném
megszerezni, de a nagyobb könyvesboltokban nincs...
Úgy tudom, hogy az Akadémiai Kiadónál jelent meg.
Van ötlet, hogy melyik könyvesnél kellene próbálkozni?
antalkx
Visszatér a topicgazdi. Sajnos rendkívül aktuális a kérdésem: vajon hogy lehet az, hogy valakinek szinte a teljes agyhártyára kiterjedő többszörös agyi áttéte van tüdőrákból, és mindez semmilyen tünetet nem okoz? Ezt még mindig nem tudom felfogni. Édesapámnak volt ez a betegsége, aki kedden meghalt. És semmi tünete nem volt a ráknak. Mégis 8 nap alatt elvitte. Olyan ez az egész, mint egy rossz álom.
Tud nekem segíteni valaki abban, hogy mi okozza az elmegyógyászatban "kényszeres lassúságnak" nevezett állapotot? Csak a szerotoninrendszer zavara lenne mindez?
Olvasta valaki Szakács Ferenc: Intelligencia deficit típusok című könyvét. Szívesen cserélnék gondolatokat a felmérések megbízhatóságával kapcsolatban. Szerintem jó pár megkérdőjelzhető vizsgálati eredményt közölt.
Dehogy kérdeztél rosszat, csak én is egyszerű hobbikertész vagyok, utána kellett néznem a dolognak, hogy ne írjak nagy marhaságot.
Ennyit találtam:
"A monoaminooxidáz (MAO) a tiramin, a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin oxidációjáért felelős enzim."
Ebben ugye nincsen benne az acetilkolin, ami azért nem jelenti azt, hogy annak ne volna egy lebontó enzimje.
Tehát a szerotonin vagy lebomlik, vagy visszavételre kerül.
Máshol meg azt olvasom, hogy "dopamin-reuptake gátló" - vagyis a dopamin is vagy lebomlik, vagy visszakerül a preszinapszisba.
Én amondó volnék, hogy valszeg minden neurotranszmitternek van lebontó enzimje, ami oxidálja azt, ami nem kerül vissza a preszinaptikus végbunkóba. -> reuptake is, meg lebontás is van.
Mint gondolsz erről?
:)))
Erdekelt a tema, igy olvagattam ezzel kapcsolatban. Az acetilkolinrol probaltam altalanositani, ahol a fel nem hasznalt molekulakat nem szivja vissza a szin. vegbunko, hanem enzimek bontjak. Vagy ez mar meghaladott allaspont? (A konyv 2000-s kiadasu, de a 80-as evek elejen irodott.)
A szinapszis az interszinaptikus térbe bocsátja a szerotonint. Innen egy része a posztszinaptikus receptorokhoz kötődik, más része viszont a szinapszisok közti térben marad. Hogy ezek se vesszenek kárba, egy idő után visszakerülnek a kiinduló szinapszisba, ott tárolódnak, amíg ismét szükség nem lesz rájuk.
Sok antidepresszáns gyógyszer épp ezt a visszavételt akadályozza meg, ezáltal növeli a szerotonin mennyiségét a szinapszisok közötti térben - hosszabb ideig áll rendelkezésre szerotonin ahhoz, hogy a posztszinaptikus receptorhoz kötődhessen.
Kedves FRODO,
ekkor: "2000-08-28 12:15:38 (71)" ezt írtam: "Szerintem az agy nem egyszerüen egy szofver által müködtetett hardver. Nem egy független, önállóan müködö, a testet vezérlö számítógép, amelyet külsö hatások nem érnek."
Tehát ne nekem tedd fel ezt a kérdést. Szeretném tudni hogy az agy micsoda tulajdonképpen, de még nem jutottam el idáig.
arra gondoltam, hogy a darwini elmélet jegyében a környezeti ráhatások és az "élni akarás" (természetes szelekció) ereményezte az agy fejlődését (is). A fejlettség egy fokán már belső "erők" is gerjesztették e folyamatot - a cselekvési akarat; majd egy még magasabb fokon a céltudatos tanulás; majd kicsit később stimulálószerekkek és mesterséges agyakkal való kísérletezés látszik a következő lépcsőfoknak a magasb fokozatok eléréséhez.
Igen, igazad van: vagy a felépítést nem ismerjük igazán (csak azt hisszük), pedig pl. a bionika elvileg képesnek mutatkozik erre, vagy maga a struktúra kevés a helyes működéshez - mint korábban írtam ("isteni szikra"). Vagy a kettő együtt...
Egyes részterületek többes funkciója... modellhezhetősége...
Tudni kellene, hogy ezek a részterületek váltott módon vagy párhuzamosan dolgoznak-e. Mi váltja ki a váltást, vagy mi biztosítja a zavartalan párhuzamosságot?
Valamit tudnunk kell, vagy valamit tudnunk kell feltételezni és a modell megalkotható. Aztán lehet csiszolni. (Aztán kezdeni az egészet előlről :-))
Persze, ebben egyetértünk. Én azon próbálok erőlködni, hogy megértsem a műszaki nyelvezetet. :)))
Pl. nem volt világos teljesen, mit értetek hardver meg szoftver alatt az agy szempontjából.
Ezt elmondanátok nekem? Megígérem, hogy nagyon figyelek. :)))
Jó hetet mindenkinek, én most nem leszek egy darabig!
Kedves bloki!
"Hiszen - vegyük elő már az evoluciót is - a funkció és felépítés szimbiózisa egyértelmű." - mit értesz konkrétan ez alatt? Mondanál példát?
A felépítés könnyen modellezhető. Igen, feltéve, hogy tudjuk, milyen alkatrészt mivel és hogyan kell összekapcsolni. De még idáig sem jutottunk el! Azt tudjuk kb. hogy milyen eszközök kellenének, de hogy azokat hogyan kéne összeszerkeszteni ahhoz, hogy úgy működjön, mint az agy - ettől még elég messze vagyunk.
Másrészt az agyban vannak olyan területek, melyek több funkciót is ellátnak. Ezt hogyan lehetne vajon a modellel megcsinálni?
Kedves bloki,
szerintem már jobban értjük egymást. Úgy érzem, a topic témájába nem fér több ebböl a párbeszédböl. Javaslom, aludjunk rá néhányat.
Köszönöm hogy komolyan vetted a véleményemet és áldoztál erre a drága idödböl.
Üdvözlettel, harnjehu
még mindig az egyes, gyarló, véges képességű ember szemével láttatod a dolgokat. A világot sokan, sokféleképpen, és egyidőben (is) vizsgálják, de legalábbis mindenki éli életét. Minden fontos, hiszen a puszta léte jelzi szükségességét. S a nemlét is generálhat szükségességet...
Ráadásul, ember nélkül méginkább kiderül a minden fontossága. A természet/Teremtő alkothat-e feleslegeset? Egyáltalán, ami van, lehet-e felesleges? Hiszen a létező hatással van környezetére, a hatás változást generál...
Ott kezdődik az ember, hogy nemcsak egojának kedvező dolgokra figyel oda, tudja, a számára nem fontos dolgok máshol, másnak dominánsak lehetnek, s nemcsak szemelőtt tartja ezt, hanem tesz is eme dominancia elősegítésében, vagy megszüntetésében - ha káros dologról van szó. Ez az aktív részvétel fontossá teszi számára a dolgot. A segítettnek is fontos(abb) a folyamat, az állapot. (Senki se mondta, hogy egy embernek kell mindent figyelembe venni, hiszen nem is tudhat mindenről. És -igazad van - szükségtelen is.)
"Vagy könnyü, vagy lehetetlen." Ennél homogénebbet? (Természetesen emlékszem a tornásznőre, mikor elkerült Romániából, fehérneműreklámokkal kereste kenyerét. Formás kaptafa. :-))
A következö gondolatok együtt nem stimmelhetnek:
"Minden lényeges. Aspektus kérdése, mi mikor. (Tudnál fölösleges dolgot említeni, ami minden szempontból az?) Tehát, olyan mint lényegtelen, nincs."
Minden lényeges lehet. Hogy egy bizonyos esetben mi lényeges és minek nincs jelentösége, az csak a vizsgálattól függ. A vizsgálathoz fontos jellemzöket kiválasztjuk, a többitöl eltekintünk. A kiválasztott jellemzök lényegesek, a többi - ebben az esetben - lényegtelen.
Nem tudnék minden szempontból lényegtelen dolgot említeni, mert egy másik folyamatban vizsgálandóvá, tehát lényegessé válhat.
Hogy valami lényeges lehet nem jelenti azt hogy a körülményektöl függetlenül az is. Pl. amit lényegesnek tartok neked esetleg nem fontos, lényegtelennek gondolod. Rád, a környezetedre számottevö (lényeges) hatása nincs. Nem állíthatom, hogy az illetö dolog lényeges, mert neked nem az. Nem lenne objektív az állításom.
A tornásznönek a mutatványa neki könnyü volt, amikor a versenyen bemutatta. Gyakorlás elött nehéz volt neki, de csak azért mert a világon abban ö volt a legjobb. Másnak egyszerüen lehetetlen volt és az is maradt. Ebben mi a "homogén"?
A lényeg lehet egyszerü, ha valakinek az. 'Minden' azonbam nem lehet lényeges, mert mindent képtelenség egyszerre figyelembe venni. Ráadásul szükségtelen is.
