Tiszteletreméltóan pontos és elméletileg megalapozott minden érved, jó, hogy így is lát valaki.
Csak ha a politika ámokfutó bolondjai annyira lezüllesztik a közéletet, hogy pl.ad absurdum érvénytelen lesz mindkét szavazási forduló, akkor
az egész érvrendszer gyakorlatilag hasznavehetetlenné lesz.
Nem kéne képezni a politikusokat is?
Kedves csákat !
A felvetett kérdéseimre adott válaszaid és topicnyitóban felvetett gondolataidat a tünetkezelés mintapéldájának tartom.
A demokráciát ugyanis nem lehet kötelezővé tenni, legfeljebb tiszteletben tartani.
Bár kétled, hogy a szavazók száma nem emelkedne a "rásegítéssel" (én egyébként azt írtam, hogy alig emelkedik) a korábban említett tapasztalatok (Latin-Amerika)azonban sehogy sem akarnak megfelelni az elméletednek.
Egyszerűen azért nem, mert nem lehet adminisztratív eszközökkel hatékonyan kezelni egy - valójában tartalmi - problémát.
Mindig vannak és lesznek olyan rétegek akik passzívak a politika iránt, de az általános választójog elvének köszönhetően szerencsére nem lehet és nem is szabad korlátozni e jogukat.
A távolmaradók már csak azért sem csökkentik a megválasztott kormány legitimitását mert a lehetőségük megvolt élni a jogukkal, hogy nem tették ez is egy vélemény, egy választói akarat megnyilvánulása.
A társadalom egy jelentős része azonban igenis aktivizálható, mégpedig attól függően, hogy mennyire érzi a súlyát a saját voksának. Ha úgy érzi, hogy igenis van beleszólása, befolyása az adott ország ügyeinek menetébe és a politikusoknak nem 4 évente egyszer jut eszükbe, hogy felelősségük van, akkor nagyobb a választási kedv, az aktivitás. Ha két választás között bármit meg lehet csinálni, senki, soha, sehol nem mond le, mert nincs meg hozzá a politikai kultúra (értsd: sz@rnak a megítélésükre választók körében) akkor szerintem kifejezetten káros lenne ha az embereknek olyankor is szavazniuk kellene amikor erre semmi hajlandóságuk nincsen, mert az állam, a bürokrácia ezzel csak saját eszközévé tenné őket.
A választói részvétel tehát egyfajta (és bagyon fontos) visszajelzés.
Én azt mondom érezze csak minden politikus, minden párt és minden mozgalom, hogy meg kell dolgoznia azért, hogy aktívak legyenek a választók és ne tessék az ilyesmit előírni senkinek !
Engem hidegen hagy, hogy a liberális PD szerint a demokrácia fő vívmánya az egyenlő és titkos választójog.
Ennek az elvnek a megértéséhez nem kell liberálisnak lenni, elég lenne csak demokratának, ha érted mire gondolok.... :-))))
- Lado Gyula Lajos
Felvetésed érdekes, van benne logika és igazság, csak félő, hogy a liberális polgártársak kultúr-rasszizmussal vádolnának.
Antysistem
1. A törvény szerint állampolgári kötelesség volt a választásokon részt venni. Az hogy nem büntettek, az más kérdés.
2. A joggal való élés, vagy nem élés ebben az esetben akkor volna érv, ha csak a személyedre vonatkozóan volna hatása, ám az ilyen méretű távolmaradás már komolytalanná tesz minden nemű demokratikus elvet. Azt hiszem a demokrácia lényegéből fakad a mind szélesebb társadalmi közreműködés.
3. SZVSZ éppen erre a választói reagálásra számítanak az egyes pártok, mivel a "hívői"-szavazó táborukra építenek, akik kritikátlanul kötödnek az adott párthoz. Amennyiben a "biztosan nem szavazók" táborának jelentős része átlényegülne "bizonytalan szavazóvá", akkor a pártok is igyekeznének közérthetőbbé és elkülönültebb politikát folytatni.
Mennyivel jobb 3 000 000 érvénytelen szavazat, mint 3 000 000 nem szavazó ??? :-) - Válasz: A három millió szavazónak legalább a fele lustaságból és nemtörődömségből nem megy el szavazni.
Abban teljesen igazad van, hogy párt, egy képviselő a választási programjával lényegében olyan igérvényt tesz, ami akár szerződésnek is minősülne ha nem politikáról volna szó. - Jó a kérdés: A politikai szerződés miért alacsonyabb értékű, mint egy polgári szerződés? Mert az egyik fél alacsonyabb rendű ) - De melyik?
hajnalpir
A jelenség nem új. Régen borért, tyúkért vagy koronáért adták vették a szavazatot. Ma inkább a kopogtató cédula az, ami pénzt ér.
Pásztorpörc
A népfelség elve nem jelentheti a "nép-felelőtlenséget".
Darrow
Magam is sokszor tapasztaltam, az emberek a politika ocsmányságára hivatkozva nem mennek el szavazni, miközben éppen ők teszik lehetővé, hogy az ő kritikai szavazataiknak hiányában kerülhessenek képviselői mandátumhoz morálisan alkalmatlan emberek.
- Pethor Donneck
Kérdéseidre válasz:
1. A szankcionálás valóban lényegi kérdés, de mint már itt is írják, hogy forintosítható a dolog. - Erről később.
2. Azt kétlem, hogy a szavazók száma nem emelkedne ha valamilyen törvényi rásegítéssel érdekeltté tennénk a polgárokat a választáson való részvételben. Miért baj az, ha a bizonytalansági tényező még inkább bizonytalanabbá válik?
3. A lábbal történő szavazat ( a távolmaradók) értelmezése több olvasatú, és igen is a legitimitás mértékét a kapott szavazatok számával mérik.
Írod: "Ezt úgy értsem, hogy szerinted a kényszerszavaztok legitimizálnak bbármit is ?" -Csak akkor lehetne kényszerszavazatokról beszélni, ha nem lenne választási lehetőség. Ez így hamis következtetére vezet.
- Mercurius, polites
Köszi a történelem órát! Érdekes volt.
Gen. Robert Lee
A választójog korlátozása összességében nem vállaható egy demokratikus elveket valló politikus számára, annak ellenére, hogy a probléma valós.
-fpete
Írod: "A kötelező szvazáson a demagóg, populista pártok nyernének a legtöbbet, mert ők tudnák megnyerni a politikából kiábrándultakat." - Hogy is van ez? Azért nem jó ha sokkal többen mennének el szavazni, mert a hatalmon lévő pártok által demagógnak, populistának ki kiáltott pártok nagyobb súlyt kapnának? Vagyis a közérthetőség, a népakarat smafú?
Nagyon jó görög kronológiát találtam az alábbi helyen: http://phd.evansville.edu/tools/chrono.htm
Eszerint Kr.e. 471-ben osztrakizálták Themisztoklészt, tehát még Pauszaniasz 470-es bukása és halála előtt.
Themisztoklész először Argoszban élt, majd Pauszanniasz halála után menekült Kisázsiába az athéni letartóztató osztag elől.
Itt Magnészia város kormányzója lett Artaxerxész perzsa király megbízásából. Thuküdidész szerint öngyilkos lett, mikor egy Athén elleni megtorló műveletben kellett volna részt vennie.
emlékeztek Keleti György választási sikerére? Kisbéren három forduló után sem volt legitim képviselője a körzetnek. Mi következett ebből? Semmi. Kisbér és vidéke nekifutott negyedszer is, amely választás adminisztratív költségeit feltehetőleg nem csak a város állta. Érdemes ennyit futtatni a szavazni nem akarókat?
Én el tudtam volna képzelni, hogy 1993-ban állami nagyberuházás (munkalehetőség, stb) kapcsán a miniszter feláll (Schamschulából ki is nézem, hogy megtette volna), és elmondja, miért terveznék ezt a beruházást Kisbérre. Viszont Sárvár képviselője jobb ajánlatot tett. Meghallgatjuk Kisbér képviselőjének érveit:
- ..... (senki sem szólal fel, hiszen nincs képviselő).
- Most pedig halljuk Sárvár képviselőjét.
És az elhangzó dumák után a kormány átdolgozza javaslatát, Kisbérről Sárvárra.
Ki lett volna a főhülye? A kisbéri pógár, aki nem választotta meg érdekei képviselőjét.
Szerintem egy normálisan működő adatnyilvántartó rendszerrel regisztrálni lehet a nem szavazókat. Szankció: el lehet tiltani őket a következő választásoktól (analógia: pl. Lipcsei Péter: piros lap, kiállítás, a következő meccsen nem játszik). Így négy évig inaktív, a következő négy évben pedig, ha megpukkad, se tud beleszólni a dolgokba. Hm?
Még valami. Gen. Robert Lee-vel részben egyetértve jogérzékem tiltakozik azellen, hogy a svájcban élő, itthon adót nem fizető kettős állampolgár magyar belpolitikai kérdésekbe beleavatkozzon. Véleményem szerint külföldi állampolgár ne szavazzon. Még akkor se, ha feltehetőleg ezt a konzervatív kormányt támogatná, amit jól tenne, de akkor se, ha a MSZP-t (valószínűtlen), vagy az SZDSZ-t (no comment...) támogatná. Ez elvi kérdés.
A cenzus egyébként nem hülyeség. Műveltségi vagy vagyoni cenzust javasolt még Eötvös József is. Pedig liberális volt. Ja, hogy a szoc.demokrácia és Marx meg minden munkásra kiterjesztette, ami után nincs visszakozás, hiszen megszerzett jogot visszaadatni nagyon nehéz (bár nem lehetetlen, hiszen a Friedrich-kormány választójogot biztosított a nőknek is, amit később a Teleki- és a Bethlen-kormány visszaszívott, mindenfajta társadalmi következmény nélkül).
Valóban hülyeség ez a végtelen jogkiterjesztési folyamat, kötelezettségek nélkül. Már Mounier is megmondta a Francia forradalomban, hogy szép-szép az emberi és polgári jogok nyilatkozata, de mikor szerkesztjük meg a polgári kötelességek kódexét?
Hát soha és semmikor.
Ne felejtsétek el, hogy minden jogkiterjesztési folyamat valamilyen fokú anyagi tehernöveléssel jár. Ha egy társadalom nem tudja megfinanszírozni ezeket a jogokat, akkor diktatórikussá válik, és ez nem gonoszság, és nem antiliberalizmus, hanem ez gazdasági törvényszerűség.
"A vidékről feljött tudatlan parasztoknak a váruskapuban kezébenyomták a Themisztoklész nevét tartalmazó cserepet, akik azt rögtön leadták és így gyorsan túlestek a szavazáson. Miután Themisztoklésztől politikai ellenfelei megszabadúltak,..."
De azért a parasztok tudták, hogy ki ellen szavaznak és így nem beszélhetünk csalásról.
A szavazás oka szerintem lényegesebb. A perzsák elleni végső szárazföldi győzelmet arató Pauszaniasz spártai király - valójában csak a gyermek király helyett uralkodó régens - spártai neveltetése ellenére is fogékony volt a perzsa hatalom, csillogás és gazdagság iránt. Szövetkezésbe fogott a perzsákkal az ezt szigorúan tiltó spártai törvények dacára. Ezt rábizonyították és a számonkérés elől egy templomba menekült, amit lezártak, majd végelgyengült állapotában Pauszaniaszt kihozták meghalni. Levelezésében találtak terhelő anyagokat Themisztoklészra, aki szintén túltengő becsvágyban szenvedett és kész volt a perzsákkal szövetkezni hatalma növelése éredekében. Én úgy tudom, hogy Themisztoklész nem várta meg a szavazást, hanem elmenekült a perzsákhoz.
Élvezettel olvastam a reflexiódat. Néhány dologban azonban indolnám eltérő véleményem.
Az osztrakizmoszt azért neveztem bizonyosmértékig elismerésnek, mert megesett, hogy egy kis kaliberü figura elkezdte terjeszteni magárol, hogy ostzrakizmosz készül ellene. A fontosabb politikai személyiségek azonnal cáfolták, azzal indoklással, hogy ez az aljárás csak jelentős súllyal bíró politikusoknak jár ki. Lényegében véve az értelme az volt, hogy a tehetséges, de a közösség számára nem átlátható módon politizáló személyeket félreállítják a nyugalmas szakaszokban. Legjobb példa erre az éppen általad is hivatkozot Themisztoklesz. Mint tudjuk a görögök a szalamiszi ütközet elött szét akartak futni. Themisztoklész már évek óta készült a szalamiszi tengeri ütközetre, és jó oka volt bízni a győzelemben. Mivel honfitársait nem győzhette meg igazáról, cselhez folyamodott. Titokban követet küldött Xerxészhez, nagyjából az alábbi üzenettel. Themisztoklész a barátod kíván lenni, és ezért kezedre akarja adni a görög hajóhadat. Tud meg ó nagy király, hogy a görögök szét akarnak futni. Ezért már holnap hajnalban támadj, mielött kijutnának a görög hajók az öbölből. Xerxész megfogadta a tanácsot. Bement a nehéz gályáival a szük öbölban, ahol a kisméretü, de gyorsmozgású görög hajók megsemmisítő vereséget mértek rá (A perzsa hajók úgy égtek, mint 1956-ban a lomha szovjet tankok a szűk budapesti utcákban.)
A gyözelem után, athénnek Spárta gyámkodásval is szembe kellett nézni. A perzsák lerombolták Athén falait. A spáartaiak bejelentették, hogy nem engedélyezik a falak újjáépítését. Themisztoklész, akinek több spártai vendégbarátja is volt, elment Spártába és elhitette, hogy Athén lemond a falak felépítéséről. Közben azonban meghagyta az otthomaradottaknak, hogy rohamtempóban huzzák fel a falakat a rendelkezésre álló törmelékből és romokból. Ennek maradványai Themisztoklészi Fal néven még ma is láthatók.
Végül Themisztoklészt valóban számüzték. Ép az ő esetében mükődött elég szemérmetlenül a választási csalás. A vidékről feljött tudatlan parasztoknak a váruskapuban kezébenyomták a Themisztoklész nevét tartalmazó cserepet, akik azt rögtön leadták és így gyorsan túlestek a szavazáson. Miután Themisztoklésztől politikai ellenfelei megszabadúltak, felbátorodtak és nem érték be ennyivel. Végezni akartak vele, ezért minden görög várost felszólítottak, hogy adják ki Themisztokleszt Athénnak. Ezért kellett a perzsákhoz mennie. De görögök ellen soha nem harcolt. Mikor a nagykirály erre rájött fegyvereseket küldött Themisztoklész ellen, aki a perzsákkal harcolva halt meg.
Szerintem sem volt idilli a görög demokrácia. Amikor ők is megszabdúltak a keletről jött hódítóktól, náluk is pont olyan veszekedős demokrácia alakúlt ki, mint nálunk, sőt az a szégyen is megesett náluk is, hogy időnként perzsabárat, médizáló pártok kerültek hatlomra
Igazad van, a sorkatonát kihagytam a felsorolásból, és a háziasszonyokra sem gondoltam. de ha figyelmesen olvasnál, látnád, hogy az egyetemisták benne vannak az ötletemben az adófizetők és a nyugdíjasok mellett.
"Szerintem erkölcsileg nincs joga szavazni annak aki nem fizet adót."
Tábornokom,
akkor ha én jól keresek és el tudom tartani a családomat úgy, hogy a feleségem otthon a gyerekeket neveli, akkor az asszony nem szavazhat?
A fiam teszem azt 22 éves és egyetemre jár, nem szavazhat?
A másik fiam mondjuk 20 esztendős és éppen sorkatona, nem szavazhat?
Az adófizetés a három állampolgári kötelesség egyike, a honvédelmi, és a jogszabályok betartása mellett. Ha valaki eleget tesz az adófizetési kötelezettségének, és erről az APEH-től papírt kap, az szavazhasson. Természetesen, akinél az APEH megállípítja, hogy adót csalt, az amúgy sem szavazhat, mert a büntetés rendszerint együtt jár a közügyektől eltilttás mellékbüntetéssel ami amúgy is megvonja egy időre a szavazati jogot.
Viszont aki nem dolgozik (azért nem írok munkanélkülit, mert az csak az lehet, aki keres munkát, de nem talál), és esze ágában sincs munkát keresni, az ne szavazhasson, mert aki "nem dolgozik az ne is egyék", tartja a mondás.
A római nép azért vonult ki a városból, mert a nemesek nem adták meg nekik a választójogot és a megfelelő képviseletet. A római nemesi történelemrajzolás később Menenius Agrippa meséjét (a has és a többi testrész vitájáról) találta ki a nép etetésére.
Mennyi adót kell fizetni a szavazati jogért?
Elég egy forint is, vagy csak Bill Gates szavazhat?
Te vagy szociólógus, vagy egy tipikus bölcsész vagy, aki a világ folyásáról semmit sem tud, de löki a liberális dumát. Engem hidegen hagy, hogy a liberális PD szerint a demokrácia fő vívmánya az egyenlő és titkos választójog. Bár azt hozzáteszem, hogy aki a cenzus teljesítése alapján szavazna annak egyenlő lenne a szavazata a többi cenzusos szavazóéval, és a titkosság is meglenne, szóval ez a két kritérium nem sérülne cenzusos választásánál sem. A nagyokos PD kihagyta az általános választójogot, amit én valóban nem támogatok.
Szerintem erkölcsileg nincs joga szavazni annak aki nem fizet adót. Aki nem vesz részt az állam fenntartásában, az ne szóljon bele abba, hogy hogyan működik az állam irányítása, hanem örüljön, hogy megtűrik itt. (természetesen a nyugdíjasok és a diákok nem tartoznak a nem adófizetők közé.)
Aki pedig nem járta ki a nyolc osztályt 10 év alatt, az olyan sötét lehet, hogy kizárt, hogy megértse, hogy a választás miről szól, mi a tétje.
Manapság szerintem nem jár taps azért, ha valaki elvégzi a nyolc osztályt, viszont aki nem képes elvégezni az ne szavazhasson, mert az biztos, hogy a demagógiára szavaz.
Azt kétlem, hogy az Mszp szavazóbázisa közép- és felsőfokú végzettségűekből áll, vannak ott bunkók is, ugyanúgy mint sok más pártnál.
A MIÉP szavazóbázisa értelmiségiekből áll főképp, ezt még az szdsz-es Szonda-Ipsos is elismerte valamelyik közvéleménykutatásában.
"Ez ugyan kényelmetlen volt, de egyfajta elismerést is jelentett, mert ha az állam veszélyes helyzetbe került, akkor ezeket a számüzötteket hazahívták és az ő tanácsaikat is kikérték."
Idillikus képet festesz az osztrakizmoszról.
Valójában ez az indoklás nélküli száműzés volt veszélyesnek ítélt irányzatok vezetői számára.
Politikai kiszorítósdi eszközévé vált és sokat tett a demokráciáról kialakult kedvezőtlen ókori vélemény kialakulásában.
"Ebből látható, hogy itt valószínüleg volt választási csalás, mert voltak "előregyártott cserepek" ahol mindegyik ugyanaz a kéz, ugyan azt a nevet véste föl."
Önmagában ez nem jelent csalást. Sokan nem tudtak írni, ezeknek előregyártott, vásárolható cserepeket adtak. A csalás csak a cserepek urnába rakásával kezdődik.
Valószínűleg ismered Ariszteidész történetét.
Magas erkölcsiségű ember volt, már akkor is elütött a kortárs politikusoktól. Melléknévként az "Igazságos" nevet kapta. Egy írástudatlan és tájékozatlan paraszt a piacon megszólította és kérte, hogy segítsen felírni a cserépre Ariszteidész nevét. Ariszteidész megkérdezte, hogy mi a baja Ariszteidésszel. A paraszt azt mondta, hogy már unalmas, hogy állandóan igazságosnak nevezik. Ariszteidész szó nélkül ráírta a saját nevét a cserépre. A szavazás eredményeképp száműzték 10 évre.
Fő ellenfele a dörzsölt, gátlástalan és eredményes politikus őstípusa, Themisztoklész volt.
(Mindenesetre ő is száműzetésben, perzsa zsoldban halt meg.)
A perzsa támadás idején valóban visszahívták a száműzötteket, éppen Themisztoklész javaslatára,
de az tényleg ritka veszélyhelyzet volt, hiszen a perzsák magát a várost is elfoglalták.
Az MSZP a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező, 45 éven felüliek körében áll a legjobban. A Fidesznek a max. középfokú végzettséggel bíró INAKTÍVAK körében van relatív előnye. Te meg továbbra se hagyd, hogy a tények megzavarják éleslátásodat!
Ja! Mint P.D. alant már leírta, a demokrácia fő vívmányának az általános, egyenlő és titkos választójogot szokás tekinteni. Demokratának lenni persze nem kötelező.
A kötelező szavazás lehet, hogy nem lenne kivitelezhető, az viszont igen, hogy csak azok az állampolgárok szavazhassanak, akik
- fizetnek adót, vagy nyugdíjasok, vagy diákok
- megfelelnek a műveltségi kritériumnak, miszerint a nyolc osztályt elvégezték.
A két cenzusnak együtt kellene érvényesülnie. Ezzel ki lehetne szűrni az olyanokat, akik könnyen lekenyerezhetők egy kis ingyenajándékkal (pl. a cigányok nagy része ilyen volt, bár szerintem ők csak fogyasztották az ingyenkaját, szavazni már nem mentek el.), és így a demagógia érvényesülését is ki lehetne szorítani. Ezen a rendelkezésen az Mszp, a Munkáspárt, és kismértékben a Kisgazdapárt veszítene, a többi párt jól járna. Sajnos az szdsz szavazataránya nőne egy kicsit, de tényező így sem lenne belőle.
Az athéni forumon látható az a szavazó gép aminek segítségéval szavaztak. Úgytűnik nem volt szavazó fülke. A körülállók mind láthatták, hogy az illető szavazó valóban útjára indít egy golyót, aminek segítségével választ.
Az osztrakizmosz esetén letört cserepekre kellett neveket vésni. Ezek is fenmaradtak. Ebből látható, hogy itt valószínüleg volt választási csalás, mert voltak "előregyártott cserepek" ahol mindegyik ugyanaz a kéz, ugyan azt a nevet véste föl.
Az athéniek ennél is trükkösebbek voltak. Minden athéni polgárnak kellett életében legalább egyszer politikai közfunkcióra pályázni. Mivel elég sok ilyen funkció volt, a polgárok kb. egyharmada végül defacto, viselt is valamilyen közfunkciót.
Voltak olyan időszakok, amikor önmagában azért a tényért fizetés járt, hogy valaki athéni polgár. Ugyancsak fizzetett az állam azért, ha a polgár szinházba ment. Szóval érdemes volt athéni polgárnak lenne, és senki sem kockáztatta, hogy elveszítse ezeket az előnyöket, azért mert nem megy el szavazni.
Másik érdekes intézmény volt, hogy ismerték a negatív szavazás intésményét is (osztrakizmosz). Aki az ilyen szavazáson "nyert" azt számüzték. Ez ugyan kényelmetlen volt, de egyfajta elismerést is jelentett, mert ha az állam veszélyes helyzetbe került, akkor ezeket a számüzötteket hazahívták és az ő tanácsaikat is kikérték.
Azért ez az athéni dolog érdekelne, hogy hogyan csinálták ?
Megnézétk, hogy beixelt-e valamit vagy üresen hagyta mindkét (három, négy stb) rovatot?
Ellenőr volt a szavazófülkében ? :-O
A legitimitást azzal növeli, hogy később nem lehet azt mondani, hogy a többség nem is ezt akarta Ezt úgy értsem, hogy szerinted a kényszerszavaztok legitimizálnak bbármit is ?
Az alulmaradt politikus akkor meg pont erre a körülményre fog hivatkozni, vagy azt fogja mondani, hogy megtévesztette a választóit (manapság is hallasz ilyet, kifogás mindig van)
Egyébként meg a magyar rendszerváltás óta a Horn kormány nyert a legtöbb szavazattal és a legnagyobb részvétel mellett. Ehhez képest olvass utána miket írtak/írnak róla....
"Nehéz érvényt szerezni ennek a fura kötelemnek
(mi a szankciója ? Megfosztjuk valamilyen más jogától - dehát adót fizet, vagy pénzbüntetést fizessen ?"
Athénban éppen ezt tették. Kötelező volt szavazni, aki nem szavazott, az pénzbüntetést kapott.
Nem lehetett érvénytelen szavazatot adni, mert csak igen vagy nem kifejezésére volt lehetőségük.
A legitimitást azzal növeli, hogy később nem lehet azt mondani, hogy a többség nem is ezt akarta.
A demokrácia meghatározó alapelvei közé tartozik a szavazategyenlőség joga.
A szavazati jog bármilyen alapon való korlátozása (műveltségi, nemi, vallási- stb alapon) magának a rendszernek a demokratikusságát kérdőjelezné meg.
Másfelől a szavazati jog gyakorlásának szabadságába az is beletartozik, hogy a választó eldöntse élni kíván-e jogával vagy nem.
Valóban vannak olyan országok (pl. csaknem egész Latin-Amerika) ahol kötelezővé teszik a választási jog gyakorlását. Azon túl, hogy imho önmagában jókora fogalmi ellentmondás kötelezni valakit arra, hogy gyakorolja a jogát a rendszer láthatóan nem működik:
1. Nehéz érvényt szerezni ennek a fura kötelemnek
(mi a szankciója ? Megfosztjuk valamilyen más jogától - dehát adót fizet, vagy pénzbüntetést fizessen ?
2. A gyakorlat szerint a választási részvétel alig emelkedik, az érvénytelen/semmis (és valószínűleg a találomra X-elt)szavazatok száma azonban annál inkább.
3. VAjon mennyivel növeli egy adott kormányzat legitimitását a "kényszer" alatt leadott voksok súlya, mint azoké akik a lábukkal szavaztak(értsd: távolmaradtak).
Bármilyen szabadságjog alapelemei közé tartozik az is, hogy ledöntsem élni kívánok-e az adott joggal.
Deák Ferenc óta tudjuk, hogy aki önként ad fel jogot, annak annyi. JOGUNK van VÁLASZTANI.
Én elvi okokból még bolgár kisebbségi önkormányzatot is választottam szűkebb pátriámban.
Engem az zavar, hogy mindig a nem-szavazók vonyítanak utólag a Holdra, legalábbis én ezt tapasztalom.
Más kérdés, hogy a mákostészta és a pacal között(ki-ki helyettesítse be utált ételeit)nehéz választani. De azért nem muszáj éhenhalni.
Dereknek: Ausztrália is így választ, ahogy a belgák.
Pásztorpörcnek:nem empirikus, de sejthető, hogy az éktelenül gyenge, korrupt, arrogáns, ostoba összfelhozatal veszi el az emberek kedvét.
Vicc: Éhesek vagyunk-mondja pl. a nép.Megszervezzük a tűzoltóságot-válaszolja a politika.És így keletkezik a l art pour l art poltizálás.
Elnézést a hosszúságért.
Valóban lehet és valóban így is van többhelyütt — másfelé meg nem. A probléma az, hogy megítélésünxerint mi felel meg jobban a népfelség elvének: az, ha mindenkit elhajtunxavazni, bízva abban, hogy a nagy számok tv.-e alapján jó lesz a leképezés, vagy az, ha azt mondjuk, hogy aki nem megy el magától, azért nem megy el, mert NINCS (az adott ügyben) politikai akarata? Más megfogalmazásban: az így bekényszerítetteknél milyen a jel/zaj viszony? Én nem rendelkezem elég infóval ennek becsléséhez, és nem tudok arról, hogy ilyen kutatás folyt volna (pedig elég 1*űen algoritmizálható dolgokról van szó). Tehát: ha valaki tud ilyen vizsgálatról, írja meg: különben maradunk a szócséplésnél.
Természetesen nincs igaza,
a Ladónak, de a jelenség mégis
létezik. A politikusok ugyanúgy
tudják ezt, és valahány választási
kampány előtt bizony kihasználják.
Tudok olyan rendezvényről, ahol a
szocik vastagon megsértve a
kampánycsendet, ingyen kaja-pia
tánci-báncit rendeztek a cigányoknak,
a másnapi szavazat érdekében. Minden
Szdsz és más szavazó azon az estén
szekfüt viselt, és másnap röhögve x-elt,
arra, akire amúgyis. Vidéken ennél
bizarabb esetekről is hallottam.
A Ladó szerintem erre utalt, de ez a
szavazók kis százaléka, tul.képp kár
is megemlíteni.
Ne menjetek annyira neki, végülis a
Bütyök barátja.
Khm. liberóval nem szolgálhatok, de figyelemre méltó a kezdeményzés, újszerű, minden előzmény nélküli, mondhatni eredeti ... Esteleg az USA ... ban próbálja eladni, ott az a sok büdös nigger, meg mexicoi, meg mindenféle gyüttment. Ilyen állampolgárságért ácsingózó MAGYAROK és más alja népség.
Utóbbiak esélyeit növelné...
P.S.: Látta kérem a magyar állampolgári vizsga tételsorát ? Átmenne ?
Alapban akár igazad is lehetne, csak tudod Magyarországon egy ideje kötelező 8 db általános iskolai osztályt kijárni, a tanmenetben pedig foglaltatnak állampolgári ismeretek.
Szerintem inkább a választásokon indulókat kellene kötelezni, hogy magyarul, melléduma nélkül, érthető nyelvezettel adják elő, hogy mit akarnak csinálni.
Másfelől a "megválasztottság" ténye legyen egy olyas fajta szerződés választó és választott között, amelynek alapja az adott ember választási igéretei. A megszegésének meg legyenek ugyanolyan következményei, mint bármely más szerződésszegésnek.
Van ilyen, pl Belgiumban, es azt hiszem nem vonja senki ketsegbe, hogy Belgium demokratikus jogallam. Aki igazolatlanul tavolmarad az penzbuntetest fizet. Nem ellenkezik ez semmifele demokratikus alapelvvel, szerintem minden tovabbi nelkul kotelezove lehet tenni. Rajtam nem mulik.
