Sziasztok! Új seprő vagyok itt, így bemutatkozom! Maratonista vagyok, aki hétszer futotta a klasszikus távot és egyszer Veitschben futottam egy 56 kilométeres 2200 méter szintkülönbségű hegyi ultramaratont az Alpokban. Kettő monacoi és egy prágai maraton mellett a többit a fővárosban futottam.
A koncert nekem ultrarövid volt, de velős! Életem első analógélménye a 215. sor L sorának 4.-es székéből! Nekem semmi bajom nem volt a megszólalással, ütős volt minden, bár az elsőszámú kedvencemet, Klaus Schulze-ét is meghallgattam volna, amikor a "The Poet" című klasszikusát adta elő 1976-ban!
Nekem az Oxygéne az első jugoszláv nyomású bakelitem volt és egyben a legelső
elektronikus zene is az életemben. Utána a Tangerine Dream Sorcerer című klasszikus filmzenéje jött. Az analóg hetvenes évek-béli tombolása csodálatos remekműveket és hatalmas koncerteket hozott.
Hiába, no! Az analógnál nincsen jobb és hitelesebb!
Viszont tényleg játszhatott volna Jean-Michel kicsit többet is. A Tangerine Dream 1997-es PeCsa-béli koncertje két több, mint egyórás szettből állt, mellé 25 perces ráadást is játszottak. Az első szett Tournado néven Zabrze-ben lett rögzítve, a második pedig Valentine Wheels néven Londonban. A ráadásokat a Dream Encores tartalmazza.
Egyelőre ennyit. Vigyázzatok magatokra!
U. i.: Szerettem volna ide Krojf néven regelni, de a nyüves gépezet azt mondta, hogy az már foglalt. Másik Krojf, bújj elő rögvest!
Ja meg a regelés után egy óráig nem írhattam semmi hsz.-t! De mérges voltam!
Üdv! Megmondom őszintén, hogy engem - hibák, beakadt hang és félrenyúlások ide vagy oda - lenyűgözött élőben, és azt hiszem ehhez Jarre személye is nagyban hozzájárult. Eleinte kellemes, pszichedélia volt, de szó szerint seggeltem, amikor a konkrét kivetítések elindultak, főleg amikor az Oxygene 7-13-ról játszott (kövezzetek meg, nem tudom most fejből, hányas tétel)... Tény, hogy a hangzás néha már túlzottan is fülrepesztő volt, helyenként ugrált is a vérnyomásom ott a színpadhoz közel...
igen, biztos vagyok benne. kétszer másfél óra volt, a részek között húszperces szünettel. a nézők kétharmada hazament, a második részt szinte végigtáncoltuk a székek között
Szvsz azért nem lehetett mondjuk kétórás koncertet csiholni, mert az Oxygene hangszereléséhez szükséges cuccokkal jött el. Tehát korántsem biztos, hogy az Oxygene-s berendezésekkel mondjuk a Chronologie albumról lehet muzsikákat játszani. Ez a koncert az Oxygene-ről szólt, az első albumot meg is kaptuk. Kész. Szvsz.
én az első (nem tudom, volt-e több) Dire Straits koncerten hallottam először cd minőségű koncerthangot. Falco koncerje szólt még kiemelkedően szerintem, de mint egyes tapasztalatok mutatják, akusztikai lukak vannak az Arénában. ugyanúgy, mint a MŰPA nagytermében. bármilyen rezonátorokat használnak is, nem mindenhol szól minden hang egyformán, sőt vannak olyan helyek, ahol egyes basszusfrekvenciákat nem is lehet érzékelni! ;-) ezt Baróti István mondta nekem, és neki minden szavát elhiszem.
MO: egy olyan helyen (Nagy-Britannia), ahol szinte az össze új lemezét bemutatja élőben, még el tudom fogadni, hogy 60-70 perces koncerteket ad. de pofátlanságnak tartom, hogy nálunk is ezt tette. hiszen mi évtizedekig vártuk, hogy jöjjön. és még nem is játszott túl lelkesen. lesz@rom, hogy esetleg rossz kedve volt, depresziós, stb. a közönsége irányába nagyobb alázattal kéne viselkednie, hiszen csakis tőlünk függ a karrierje. mi megtiszteljük azzal, hogy vesszük a lemezeit, kimegyünk a koncertekre. ő tiszteljen meg minket azzal, hogy normális koncerteket ad! akkora (vagy nagyobb) sztárok, mint ő, meg tudj(n)ák tenni ezt!
a Népstadion-beli JMJ koncert nekem is nagy élményt jelentett, igaz azt másfél órányi késéssel kezdték (túl világos volt még a tervezett időpontban). :-O
Kraftwerk-en csak egyszer voltam, a Kisstadionban. az egy hatalmas buli volt. a közönség nagy része hazament a szünetben, azt hitték vége a koncertnek! :-))))
A Mike Oldfield-koncert esetében (szintén a neten keringő infók/felvételek) alapján lehetett tudni hogy meddig fog tartani.
Abban azért reménykedem hogy tényleg jól hallottuk a koncert végén, miszerint jövőre lesz valami szabadtéri buli ami minket is érint majd (szerintem aki anno kint volt a '93-as Népstadionban tartott bulin, azt nem érhette csalódás :))
Az tény, hogy az Aréna nem igazán alkalmas koncertek rendezésére akusztikailag. Nagyon nehéz behangosítani. Én egy koncerten voltam, ahol ezt sikerült: Phil Collins. Waters sem volt jól behangosítva.
tudom. Mike Oldfield is rövid lemezbemutatókat szokott tartani, de néha többórás happeningeket is. úgy tűnik, itt keleten elég nekik az első is!b :-( a 30. évfordulóról nyugodtan megemlékezhetett volna a Mester bővebben is. ha már nem bírja az iramot, akkor akár két "felvonásban" is. "szerintem"
A koncert időtartamára panaszkodóknak azért szerintem lett volna lehetőségük utána nézni hogy most ez a elődás mely turné része, s hogy ezen a turnén mely számokat játssza el a banda (én speciel 3-4 különféle helyszínen felvett audio bootleget + 1 videót találtam a neten erről a turnéról...); ebből adódóan engem biztosan nem ért meglepetés :)
mások a túlhangsúlyozott basszusra panaszkodnak. :-O
én a kakasülőn voltam, ott nem volt piezo hang, a közepe rendben volt, a basszus valóban néha elnyomott mindent. az arénának pocsék az akusztikája. a Waters koncerten a hangminőséget én egy tizes skálán kilencesre értékeltem, egy jó hallású barátom a keverőpult mellett hármasra. egyik rádiós kollégája viszont tökéletesnek érezte egy harmadik helyen.
véleményem szerint egy koncerten, ahol az előadónak valóban számít a közönség, legalább 2-2,5 órát zenélnek. mint legutóbb a Jethro Tull-on, vagy a Hobo-n. de a Krafwerk 2X1,5 órás Kisstadion-beli koncerje sem volt piskóta. manapság viszont úgy látom(hallom) a mozifilmek "szokásos" 90 percét veszik etalonnak a legtöbben. :-( állítólag az emberek többsége ennyi ideig tud koncentrálni egy adott dologra.
Egy másodpercig nem vitatom, hogy az analóg technika tökéletes, csak ugye így pont a LÉNYEG nem jött át. Az összhatásról nem is beszélve. Bár a puffogásnak most már semmi értelme, de ki kellett írnom magamból :)
Két jegy volt 32ezer. A színpad mellett oldalt. Kissé elfáradt a nyakunk is. De ezen simán túllépek, ha megkapom azt, amit beharangoztak:
"Egyedülálló hang- és fénytechnikával jön Jean Michel Jarre".
Aham. Oké, hogy régi a zene, analóg, egyedülálló, absolute live a hangtechnika, na de 2008-at írunk. Szóval a fénytechnika, vagyis inkább a látvány hagyott némi kívánnivalót. Retro, retro, de valahogy kevés volt. Akkor otthon beteszek egy cd-t és szépen, csukott szemmel meghallgatom. De biztosan az én elvárásaim magasak...
A szegény srácról, aki próbálta fordítani, amit Jarre mondott a koncert előtt, nem is beszélve. A francia nem két mondatot mondott, hanem vagy 15 percig beszélt, azért ehhez egy profi(bb) tolmácsot is kereshettek volna. Ennyiért...
Időtartamban tényleg nem volt hosszú, az tény. De végülis most "csak" az Oxygene albumról volt szó (az első album, valamint 2 szám az Oxygene 7-13-ról), plusz egy "jammelés" egy itthon felfedezett utcazenésszel, ami szerintem meglepően jóra sikerült. Ennyi pénzt (32 ropi) mondjuk én nem is adtam volna érte :) Még akkor sem, hogy az Oxygene 4 -et kétszer is leadták :)
Relatív teltház azért volt, legalábbis az ülőhelyek kb. 80-90% foglalt volt, a küzdőtér hátsó traktusa eléggé kihalt volt; sebaj, könnyebb volt legalább átvonulni a zenészeknek a színpad felé a küzdőtéren át :) Volt is meglepetés a 111-es szektor ülőhelyesei közt, amikor két masszívan reflektorozó fejgép "célba vette őket" :o
Én azért nem bántam meg, hogy ott voltam. De a koncert végén emlegetett valami szabadtéri koncertet is jövőre, ami talán minket is érint...
Én annak idején úgy szereztem Tres Lunas plakátot, hogy már kidobták volna egy könyvesboltban. Szóval szerintem ha vársz, idővel feleslegessé válnak, és szerezhetsz belőlük. :)
