Amit én annyira csodálok ebben a filmben, az az, hogy a szexről, is, szól, és közben nem erotikus egyáltalán, nincs egy látványos ágyjelenet, vagy talán helyesebb hátsó ülés jelenetet mondani, végigdugják ezt a filmet, szándékosan nem szeretkezést írtam, de soha nem időzik a kamera a női testen, nincsenek közlik mellekről, meg lágy zenére ringatózás, a legtöbb közösülés hátulról történik, teljesen személytelenül, úgy, hogy a résztvevők ruhában vannak, ez a film annyira intelligens, olyan alaposan végiggondolt, tényleg nem értem, miért nem adja le a tévé mindennap.
Bizony, ez a film alapmű, bár nem javasolnám mindenkinek a megnézését.
A regényt nem olvastam, viszont a forgatókönyvet, amiből készült olvastam és mondhatom, hogy az még egy fokkal jobb volt.
off on
"A pesszimizmus aranyszabálya: Szállj le a legeslegmélyebb tenger legeslegsötétebb zugába, olyan mélyre, hogy onnan csak felfelé jöhess. "
Nem inkább: Szállj le a legeslegmélyebb tenger legeslegsötétebb zugába, és aztán maradj is ott? Amit te írtál, az nem kifejezetten pesszimizmus, inkább egyfajta tapasztalási módszer. Szó se róla, az szimpatikusabb.
off off
Kedves Ungi, tenyleg erdemes megprobalkozni mas Cronenberg filmekkel is, en ajanlom a Meztelen ebedet es a Ket test, egy lelek c. filmjeit (ha meg nem lattad volna oket). En a magam reszerol mar nagyon varom az eXistenZe vetiteset, valoszinuleg az uj C. alkotas sem lesz kevesbe felkavaro es vitara ingerlo.
mag
Gently megjegyzése alapján nem én vagyok az egyetlen, akinek kétségei vannak a film eszmei mondanivalóját illetően.
Hálásan köszönöm TCrown, hogy leírtad, amit leírtál.
Abszolút tanulságos volt.
Az utolsó bekezdéssel (bemásolnám, de elromlott a clipboardom??), viszont abszolut nem értettem egyet.
Már az első pillanattól fogva nem értettem, hogyan lehet ennyire szenvtelenül össze-vissza mindenkivel. És mindezt úgy, hogy nem is a szeretkezés áll a középpontban.
Lehet, hogy az erkölcseim annyira merevek, hogy Cronenberg, aki (félreértés ne essék) nem vette el a kedvemet attól, hogy megnézzem a többi filmjét, nem volt képes átvezetni abba a bizonyos másik értékrendbe.
A pesszimizmus aranyszabálya: Szállj le a legeslegmélyebb tenger legeslegsötétebb zugába, olyan mélyre, hogy onnan csak felfelé jöhess.
Még szerencse, hogy a Fim az illúzió, és az igazság ideát van.
A lebegéssel, és a fix pont hiányában teljesen egyetértek, de ehhez nem kellett megnéznem a karambolt.
Még egyszer köszönöm szépen.
(Magdika! neked köszönöm a békítő szavakat!)
Már az is fájt, amikor a Lost highway került szóba, de ez a Trainspotting hasonlat, hát, kis híján az életembe került, TCrown, ha csak egy szikrája is van benned az emberségnek, ilyet a jövőben nem mondasz.
Oké, irracionális, atomjaira hullott világ. Oké, értéktelenedés, oké másság. De szvsz akkor korrekt egy-egy alkotás, ha -nem is a válaszokat - legalább a KÉRDÉSEKET megmutatja. És hol van ez a Crash-ben? Azt hiszem, az én bajom az volt, van a filmmel kapcsolatban, hogy öncélúnak találtam az egészet.
Szerintem ez egy brutálisan bátor, obszcénul őszinte, kegyetlenül kifinomult film, ami azért jó, mert olyan, szentként kezelt mítoszokat mer megkérdőjelezni, amelyeket manapság megközelíteni is csak három földig hajlás után lehet (ebben csak egyetlen film hasonlít rá, az is csak nyomokban, a TRAINSPOTTING).
Feltételezni meri, hogy mára minden bölcsesség semmitmondóvá vált,
hogy minden szokásos eksztázis szánalmasan közömbös,
hogy a kék ég meghódítása csak egy unalmas repülőstanfolyam kérdése,
hogy egy folyó víz helyett már inkább gumikerekek, fémkarosszériák és vak reflektorok hömpölygése,
hogy a technika már rég megalázó vereséget mért az emberre,
hogy az emberek közötti kommunikáció már csak látszat,
hogy végérvényesen magányosak és elkárhozottak vagyunk,
és hogy a világ egyetlen monokróm senkiföldje.
Fel meri tenni azt a kérdést, hogy MI VAN AKKOR, HA MÁR SEMMI SINCS?
Mi van akkor, ha nincs fogódzó, nincs talaj, ha nincs egyetlen fix pont amihez támaszodva ki lehetne billenteni sarkából a világot?
Mi van akkor, ha "minden egész eltörött / minden szerelem darabokban / minden láng csak részekben lobban"?
Mi van akkor, ha ez - minden propaganda ellenére - egy dekadens világ, ami nemsokára atomjaira hullik szét? És mi van akkor, ha ez már meg is történt, csak nem merjük bevallani?
Ez a film a mi irracionális világunkról szól, amibe normális, racionális, érzékeny emberként képtelenség beilleszkedni - éppen ezért érdemes elhagyni, és megpróbálkozni egy még irracionálisabbal, amelyben legalább még létezik olyasmi, hogy szenvedély (szenved-éj) érzelmek és élvezet.
Csodálatos ebben a filmben, hogy olyan finoman ragad meg, és nyom a víz alá, hogy észre sem veszed, csak a végén, amikor enged újból felszínre bukni, s úgy kapsz levegő után, mint egy fuldokló.
Zseniális, hogy olyan egyszerűen vezet be egy teljesen idegen, eszelős értékrendbe, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Fenomenális, hogy annyira beépül a tudatodba, hogy ezután nem tudsz úgy autóra nézni, hogy ne jusson eszedbe.
Félelmetes, hogy perverzzé tesz másfél órára, és szexuálisan vonzóvá tud tenni nemcsak egy zúzódásokkal, sebekkel teli női testet, nemcsak egy agyondrótozott, nyomorék női testet, de egy autó karosszériáján lévő roncsolódást is.
Félelmetes, hogy nem ismersz magadra, miközben nézed.
Jajajajaj!
Nagyon nem kellene am osszeveszni, kedves tasztaltarsak. Unginak javaslom, probalja meg atbongeszni a Filmvilag egy-ket evvel ezelotti szamait, biztosan talal valami szaraz es talan elfogulatlan elemzest a filmrol (en ugy emlekszem van ilyen valamelyik szamban), meg altalaban Cronenbergrol is szoktak irogatni (ez ugyben a legfrissebb Filmvilag bovelkedik cikkekben, legalabb ket iras van, mely hozza kapcsolodik).
Valamint "lehet, hogy csak mas emberekrol szol mint en". Hat ez az. Azt hiszem nagyon sok ilyen film van meg ami nem rolam es rolad szol, de attol meg ertekes es megindito. En ilyennek talalom a Karambolt is, es az Utvesztobent is (tobbek kozott), es ha nagyon akarnam, meg osszehasonlitasi alapokat is talalnek a ket filmben. Na jo egyelore ennyit.
Beke veletek, udv, mag.
Kedves Cornelius
A szolidaritásról könyvet lehetne írni ez alapján a két sor alapján.
Még szerencse, hogy a művészet nem tartozik a definiálható fogalmak körébe, mert akkor még magamra vettem volna amit írtál.
Van itt valaki, aki egy száraz, minden elfogultságtól mentes rövid (vagy lehet hosszú) elemzést, értékelést adna erről a filmről?
Minden cinizmusomat félretéve (pedig abból van elég): Tényleg nagyon megköszönném.
Köszi
Ungi, tudod, hogy van, nem mindenkinek van hozzá érzéke, nem probléma, annyi szépsége van még a világnak, az ember gyönyörködhet a természetben, vagy a hivatásában, ilyenről is hallottam már, nem muszáj pont a művészetet erőltetni.
Kedves Vidmar! Abban teljesen igazad van, hogy nem neztem at elegge tuzetesen, hogy kinek a levelere reagaltal az emlitett osszehasonlitassal. Cornelius velemenyeben pedig egyvalamit nem ertek. Avval en is egyetertek, hogy a film - mint onallo muveszeti ag - kepes kifejezni mas agakban nem interpretalhato belso monologokat. Evvel talan nem all toronymagasan a tobbi mufaj felett, de jeles bizonyiteka annak, hogy van meg mit elmondai, es ezert el is mondjuk. (De vannak olyan megkotottsegei, amelyek egy festoi alkotast nem terhelnek.)
Nade ez nem valsz arra a melysegesen emberi kerdesre, hogy MIERT?
Miert olyan jo ez a film? Csak attol nem valik egy film kultfilmme, remekmuve, mert allati sokat beszelunk rola, vagy igen?
Mindenki allati hangzatos szavakat irogat - meg en is. De nem tudom, hogy mi volt a filmen annyira megindito Mi az ?
A film, mint mufaj, mint vizualis es auditiv bomba valoban alkalmas erzelmek kifejezesere, de a Crash nem pont az erzelmek hianyarol es a test mint onallo szerkezet abszolut uralmarol szol?
Vagy lehet, hogy csak mas emberekrol szolt, mint en.......
Kedves Ungi! A Lost Highway-t nem én hasonlítottam össze a Crash-sel, hanem iLane – én csak reagáltam.
És amúgy szerintem cornelius nagyon jól megmondta a frankót, tökéletesen ugyanez a véleményem úgy általában a filmről, mint kifejezőeszközről.
Meg merném kockáztatni, hogy a Crash remekmű, itt mindenki perverziót emleget, lehet hogy nem ugyanarról a filmről beszélünk, az a Crash, amit én láttam, egy megindító, költői film, megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka annak, hogy a mozi képes olyan erővel beszélni érzelmektől, erkölcsről, emberi problémákról, ahogy egyik más művészeti forma sem.
Aze' a CRASH a Lost Highway-tol sokkal jobb!
Persze egyik sem remekmu, de mindkettoben vannak jo jelentek. Tetszik pl. az a resz Cronenberg filmjeben, amikor a csajszi forrora izgul a sima es hideg femtestektol a hangarban...
Na igen.
Itt mindenkinek állatira tetszett a film. Kellően konformista jellememre való tekintettel én sem akarok kilógni a sorbol, de azért bátorkodom megkérdezni, hogy mi az isten tetszett rajta nektek annyira. Vidmar vette a bátorságot, és a Lost Highwayt egy lapon említette a Crashsel.
Miért?
Lehet, hogy lemaradtam valamiről?
A film zenéje éppenséggel jó volt, de sokkal jobb volt mint a film.
Őszintén szólva, annyira erőteljesek voltak a szexjelenetek (szó se róla azok szépek voltak), hogy először azt hittem, egy szombat esti SAT1-es könnyed filmet nézek.
Aztán egymás után törik össze a kocsikat. Szexvágy? Ilyenn intenzív? Ha akart is mondani valamit, akkor az számomra vagy nagyon homályos maradt, vagy, ha az, amire gondolok, akkor azt elő lehetet volna adni jobban is.
Nekem tetszett a sztori mögött rejtőző filozófia, az alapgondolat, a kérdések, amiket boncolgat. De maga a film valahogy mégsem tetszett. Nem is tudom, miért.
Nem ítélném el az alapgondolatot, mert szimte mindenről lehet érdekesen, izgalmasan szólni. De amikor kijöttem a film után a moziból, csak az az egy kérdés volt bennem: MIÉRT? Jó, jó adott ez a film, de minek kellett megcsinálni? Így?
Hát igen. Liquid_FX hozzászólására reagálva: az lehet, hogy az ezredvég embere nem ilyen, viszont Cronenberg élt a szürrealista felnagyítás lehetőségével, ami azért lényegesen kifejezőbb, mint a szimpla tanulságos elbeszélő történetvezetés. Ebből a szempontból jó a hasonlat az Útvesztőben-nel iLane részéről, mert az hasonló eszközökkel dolgozik, bár annak – szerintem – logikus magyarázata is van.
No akkor sullyedes elott meg egy hozzaszolas, hatha erdekel valakit. En ketszer lattam moziban a muvet, meg most a teveben (video beelesitve), es hat csak azt tudom mondani, hogy nem veletlen hogy Angliaban a fogyasztoi-pruderia fellegvaraban betiltottak ezt a hu tukrot mutato remekmuvet. Tul oszinten foglalkozik tul erzekeny problemakkal, es ez csipte a szigetorszag cenzorainak szemet. Egyreszt a pofankba vagja a testi-lelki elidegenedest, masreszt civilizacionk technika-fuggoseget, osszesitve azt az elmenyt hogy korunk (es a jovo) emberei, mindennemu erintkezest mar csak kozvetitetten tudnak/szeretnek veghezvinni.
Egyebkent a zene tenyleg nagyon jo, es Cronenberg uralkodik ;-) ...
Udv, mag.
Azokat a filmeket szeretem, amelyeknek van hangulata - markans es meghatarozo. Es ez a film olyan volt. Rogton ketszer is megneztem es masodikra sem volt rosszabb, ez is fontos. A tortenet ugyan mas (?) de a hangulata a Lost Highway-ra emlekeztetett, amit szinten nagyon szeretek.
Egy dolgot azert kerdeznek a hozzaertoktol: mit jelent az a filmben, hogy "majd legkozelebb..." Eloszor az elejen mondja a szokeseg, aztan a legvegen a Ballard suttogja a no fulebe. Arra gondoltam, hogy a nonek meg kellett volna halnia, hogy a szexualis energia ataramoljon Ballardba, de ez nekem tul morbid. Lehet, hogy nem alltam meg ra a film logikajara?
én most láttam másodszor és a véleményem nem változott:
az ezredvég tekno-fetisiszta kultusz filmje.
Alapmű.
van egy japán faszi aki már kb 10 éve rendezetett hasonló filmeket, asszem vaskalapács v vmi ijesmi a címe/cimük , mert 2 is volt belőle.
Én most láttam másodszor, de a véleményem nem változott: perverz marhaság. Szvsz az egész alapgondolata- szexuális vágy a karamboltól, ember-gép összeolvadás- jó nagy hülyeség. Az lehet, hogy az ezredvég embere el van idegenedve meg flusztált szexuálisan, de az biztos hogy nem így. Kár hogy szar, mert a Cronenberg amúgy általában nagyon jó szokott lenni.
Hát, SZVSZ ez a film egy nagy 0...
Holly Hunterről egyszerűen nem tudtam elhini a perverzséget, a forgatókönyv történései számomra érthetetlenek voltak, (különben is utálom James Spadert), egyedül a főhős (Ballard-micsoda véletlen) barátnője tetszett, az a szőke érdekes szemöldökű cicamica...
Még meg sem botránkoztam a filmen, egyszerűen csak untam.
Ja, és egy jó jelenetet találtam benne, az a James Dean-karambol-remake, az tetszett...
Na ennyit erről...
