Tamas, ha jol latom teged nem az allampolgarsag, hanem a munkavallalas kerdese aggaszt. Vannak orszagok ahol megfelelo gazdasagpolitikaval es munkaerokepzessel sikeresen munkaerohianyt teremtettek.
A nemet pelda nem tul jo, mert barki aki bizonyos kriteriumok szerint nemetnek nyilvanithato (a magyarorszagi nemet kisebbseg teljesen belefer ezekbe), megjelenhet a nemet hataron, azt mondhatja h jottem a nemet allampolgarsagomert es nehany honapon belul megkapja.
1. A könnyített munkavállalási jognak semmi köze az állampolgársághoz, ami pont azokat a jogokat biztosítja, amit a javaslat szerint nem kívánnak megadni — pontosabban, kívánnak, csak nem lehet, mert ellenkezik a jogrendszer alapjaival, mint erre maga Orbán V. mutatott rá 1992(?)-ben, a parlamentben, a kérdés plenáris vitájában. Nyelvi agyrém — rulez!
2. M.o.-on momentán jelentőn munkaerő-felesleg van — főleg a gyengén ill. alulképzett, potenciális munkavállalók körében. Vendégmunkások fogadásával szemben kimondottan ellenérdekeltek vagyunk. A külhoni magyar munkavállalók fogadása már most jelentős ellenérzéseket vált ki — hallgassátok csak, hogy beszél "az utca embere" a "mocskos románokról"! Semmi érdekünk nem fűződik a magyar-magyar ellentétexításához.
Kedves Zézé
Bizony két ut van:
"Innen mar csak egy lepes, hogy egy mateszalkai ne vallalhasson munkat Gyorben."
Erröl szólt a jugoszláviai polgárháboru,
és ez a balkanizálódás utja.
A másik az Europai Unioba való menet, az ottani játékszabályok tudomásulvételével és nem kijátszásával.
Képzeld el micsoda általános felhördülést váltana itt ki, ha teszem azt, Németország kijelentené, hogy a német népközösséghez tartozó magyar állampolgárok automatikusan kapnak munkavállalási engedélyt, a többieknek meg coki.
Te hulye vagy?
"Elször is ez az agyrém egy nyelvi
etnikai alapu megkülönböztetést vezetne be idegen állampolgárok között."
Igen. Az idegen allampolagrok kozott ugyanis vannak "nyelvi etnikai alapu" kulonbsegek. Vannak koztuk magyarok es nem magyarok.
Udv.
szimpatizans
Elször is ez az agyrém egy nyelvi etnikai alapu megkülönböztetést vezetne be idegen állampolgárok között.
Igen, de nem hinnem, hogy egy Mauritiusi zokon venne, ha egy erdelyinek picivel tobb joga van Mo. mint neki.
Amig a szomszéd régiók eltérö fejlettséget mutatnak, minden régiónak szuverén joga, hogy eldöntse, hogy munkaeröpiacára kiket enged be. Es ezt kizárólag az állampolgárok érdekében döntsék el az állampolgárok képviselöi.
Innen mar csak egy lepes, hogy egy mateszalkai ne vallalhasson munkat Gyorben.
Elször is ez az agyrém egy nyelvi etnikai alapu megkülönböztetést vezetne be idegen állampolgárok között.
Kiváncsi vagyok mit szolna az Europa Tanács, amikor mondjuk magyarul is beszélö román nevü romának kinézö polgár elutasitást követö panaszáról fog dönteni. Brrr.
Arrol nem is beszélek, hogy egyszeriben rengeteg Wirtschaftmagyar keletkezne.
Az alapvetö baj viszont az, hogy ez a konstrukció nem illeszkedik a normális
üzleti kapcsolaton alapuló állampolgári keretbe, a jogok és kötelességek életciklus hosszan tartó rendszerébe.
Az önzö véleményem pedig a következö:
Amig a szomszéd régiók eltérö fejlettséget mutatnak, minden régiónak szuverén joga, hogy eldöntse, hogy munkaeröpiacára kiket enged be. Es ezt kizárólag az állampolgárok érdekében döntsék el az állampolgárok képviselöi.
Az ideális persze a teljes liberalizálás lenne:
A világ minden polgára ugyanazt a nevelési hitelt venné fel, amit bárhol szabadon végezhetö munkájával törleszt,
ott fuzet adót és szól bele annak a közösségnek az ügyeibe, ahol él, és a nyugdij és egészségbiztositását is területi korlátozás nélkül veheti igénybe. Ennek szükséges feltétele LENNE a régiók kiegyenlitettsége, a nemzeti jövedelmek nivellálódása.
Amig ez nincs, marad az elzárkozás.
Egyébként éljen Liska és az Ökonosztát
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, Erdélyi Társaságának vezetôje a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága nevében kedden Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet éves felülvizsgálati konferenciáján az úgynevezett külhoni állampolgárságról beszélt, amelyet a szövetség szerint a határokon túli magyaroknak biztosítani kellene. A külhoni állampolgárság mindenekelôtt könnyített munkavállalási jogot biztosítana a határokon túl élô magyaroknak,
de nem járna politikai jogokkal, például nem biztosítana választójogot.
