Keresés

Hogy mi lennénk a

teremtés koronái...?

Nézz az égre fel:

            c                               p                             t

                       i                                      h                          s

                           l       a             o                  n

                               l                         r

                s                    g                        i               é

üres csigaház

a kerti út közepén

Mi eszik csigát

ó, ha belátnánk,

hogy minden és mindenki

egy műalkotás -

Tücsök ciripel,

végtelen türelemmel,

míg telik a hold...

fehér pillangó

egy szivárványra szállong

utolsó csepp víz

hány naplementét
hagyunk ki életünkben -
hány fénylő, tüzes pillanatot

tobzódik a nyár:
virágzik, érlel, érik -
időnk meg fogytán

már rövidülnek
a nappalok, de egyre
kurtább éjünk is

Megterveztetett,

mérnöki pontossággal.

Pedig csak egy gaz...

-o-

Élet bugyorog
Isten vegykonyhájában:

önmegújító...

Palántáimmal

együtt nő a gaz. A jó

hű társa a rossz...?

bőséges esők

után vadul búrjánzik

a konyhakertem

értékesebb-e
egy ember langy élete,
egy vén tölgyfánál?

Sivatag-bomlás,
káprázó gyorsaságod
reménygyilkosság.

😪🤷‍♀️

Bár több, mint a semmi...

Tavasz múltával

hetykén füttyög utánam

a pimasz...

                                      rigó...

Ég hasadékán

egy más világ: távoli,
szépséges fény-lik...

Mennyi élőlény
létezik rejtve, boldog
öntudatlanul...

tele az udvar

réti virággal ma sem

nyírom le a füvet

m -> n

Szép ez a vers is...:)

-o-

Hányféle zöld szín

tobzódik mapsütésben,

felhőárnyékban...

nyíládozz bimbó

donogjatok ti dongók

futkozz fürge gyík

figyeld csak meg jól

külön él minden levél

szép valamennyi

Milyen gyöngédség

sejlik fel, ahogy a fák

kibojtosodnak...

Krisztus lelke él.

A Szeretet meg nem hal.

Gyűlölet! Rohadj!!!

nyíladozz Élet

szökkenj szárba Boldogság

teremj, óhh Jövő

Napra nap nézem,
hogy nőnek, bomladoznak
a rügyek, lombok...

-o-

Úgy nyiladozunk
mi is, ahogy ezek a
levélbojtocskák...

Wirágos Tavasz

hotyhoty mindig, újra adsz,

s üdéwé teszel

kismadár ordít

itt aludni nem lehet

parittyára föl!

Hányféle madár
cserreg, csattog, csivitel –
mégis összhang van...

nőszirom nő itt

nézem, s látom múltamnak

a legszebb nőit

Na jó nem lehet törölni az előzőt tehát egy kép lett volna haikuval. Először szöveget kért de úgy sem engedte...Ennyi!