Azt hiszem, a lovecrafti hangulatot sikeresen megvalósító filmeken túlléphetünk, nem nagyon vannak ilyenek, a Beyond, a Gates of hell vagy a szintén olasz, és nem túl ismert Nevető ablakos ház (látta valaki?) jut eszembe, de egyik sem az a kiköpött...
azon gondolkoztam, milyen filmtől féltem úgy igazán, azért ez elég ritkán fordul elő, főleg az utóbbi tíz-tizenöt évben... emlékszem egy Lopakodó hold című filmre, amitől annak idején nagyon féltem, de ez egy western volt, úgyhogy nem érvényes...
haaat azert ez szerintem nem olyan biztos
bar A Dolog eleje tenyleg olyan, de utana mar semmi koze hozza
a masik film amit irsz, az meg inkabb S.K.-rol szol
vagy esetleg meg Clive Barker jut eszembe rola (o se nagyon)
de Lovecraft?
egyaltalan nem
A hivatalos lovecraft adaptációk érdekes, hogy nem lovecraftiak egyáltalán, viszont a Beyond meg a Gates of hell/Zombik városa, szintén Fulci, csak lopnak Lovecrafttól, de milyen jól!
Milyen lovecraft h a n g u l a t ú filmekre
emlékeztek még?
Vannak Lovectaft filmek, a Necronimicon négy (vagy három?) epizodból áll, tipikus kilencvenes évekbeli középszer,
a Reanimátor elég nagy őrültség, nem éppen lovecrafti atmoszféra, pedig hivatalos adaptáció, zárójelben: SK egy alkalommal mint kedvenc horror filmjét emlegette, és ott a Beyond Fulcitól, ami nem emliti Lovecraftot, de egyértelmű a hatás, és nekem az egyik kedvenc filmem.
az Eminens igen,szemet
a Carrie nem rossz, a Ragyogas folyoson meg a parkban kanyargo kameraja jo
meg nekem a veres lift is megmaradt belole
de a konyvekre irtam, amit irtam mert a topic elejen ilyenekrol irkalt mindenki
SK konyveket olvasott mindenki, nekem az a 2-3 nem se tetszett
persze el is ment a kedvem a tobbitol
azok lennenek a jok??
HLP filmekkel nincs bajom, mert nincsenek
a konyvek (bar ezt a sok ujat meg nem lattam) ok.-k
"persze bar verivo vagyok HPL-t szeretem SK meg nem"
Például? Nekem az SK filmekkel az a bajom, hogy túl amerikaiak,
mondjuk a Ragyogás nem rossz, a végén nekem az a fogócska a hóban eléggé bejön, meg a Carrie se rossz film, ha nem is biztos, hogy horrornak mondható,
de hát ezek komoly rendezők komoly filmjei, szívesebben mondanék kis szar filmeket, de azok tényleg olyan hitványak...
viszont az Eminenst nem láttam, érdemes?
vegul is ha jol latom ez minden stilusban igy volt
horror, akcio, krimi
szex, ver
igy igazat kell adnom
akkor koszontott be az aranykor
vettem a faradsagot , vegigolvastam az osszes hozzaszolast
meg jo hogy elhallgatott mindenki
foleg az elso ?-ek
persze bar verivo vagyok HPL-t szeretem SK meg nem
De amikor a hatvanas években jött ez a váltás egy halom témában, hogy minden szabadabb lett, a diákmozgalmak, a szex, a mittudomén, ez a filmben is nyomot hagyott, nem is aprót, ennek örömére született meg sok-sok bátor dolog, egészen a nyolcvanas évek elejéig tartott ez a felfutás, de aztán már nem maradt tabu, amit meg lehetett volna mutatni, Európa teljesen kifújt, Amerikában meg elindult a tinihorror meg az irónikus horror, és ez megy azóta is, én legalábbis ezt látom,
a Mimic is egy ilyen középutas ami filmecske lehet, Mira Sorvinoval meg mindenféle bogarakkal, de legalább nem vicces, és nincsenek benne túlkoros középiskolások, ilyen ínséges időkben kénytelenek vagyunk már ennek is örülni.
az az aranykor mit jelent? eddig azt hittem hogy a jo kemeny filmek a 80-as na jo a 70-es evekben csinalodtak. en legalabbis azokat lattam jonak videon
de mar csak egy ket zombiera emlekszem, cimekre nem
a Mimic-et sem tudom mi
Hát a Sikolyt nagyon nem bírtam, ez a tini vonal nekem kínzó fájdalom. Nem is emlékszem már, hogy moziban mikor láttam utoljára normális horrort... De júliusban jön a Mimic, a magyar címét nem tudom, nem lehetetlen, hogy nézhető lesz. Viszont a tékákban sincs semmi, mondjuk a 60-as, 70-es évek volt az aranykor, és sajnos abból az időből, vagy pláne még korábbról alig hozzáférhető valami...
Mostanáig gondolkoztam, hogyan lehetne definiálni a horrort, meg mivel lehetne az igénytelen horror előnyeit bizonyítani, semmi frappáns nem jutott eszembe,
de b.bela összehozott valami használható választ, szerintem is ilyesmiről van szó,
ezért használnám én a művészi színvonalú helyett a jó horrorral kapcsolatban inkább a kibaszott jó vagy a nagyon állat jelzőket.
TCrown- elemi osztoneimet kellemesen borzoljak
es mivel ilyenek masnak is vannak hat hitelesebbnek erzi az ember az ilyet
+ valami hihetetlenul jo erzes tud lenni az a feszultseg amit egy film kelt
es nekem az is tetszik ha gyerekeket olnek a filmekben
a gyerekes (szereplos) filmeket utalom
es valami szikar erzes ont el ha valami igenytelenul eros
Bocs a késésért.
A Holtsáv nem horror. Egy nagyszerű, feszült hangulatú, elgondolkodtató (megölnéd-e Hiltert?...) regény. Hogy éppen SK írta, attól még nem feltétlenül horror.
Hát akkor (gy. k.):
Az a bizonyos mondat azt jelenti, hogy kivétel nélkül minden műfajban létezhet művészi szintű, értékes alkotás.
Remélem így már te is érted.
en nem igazan tudok mit ezekhez hozzaszolni, de szerintem az a minel igenytelenebb, annal jobb kulonosen igy idezojelben szurja ki az ember szemet
de ha ehhez hozzateszem hogy idezojel nelkul igaz..........
es azt mar vegkepp nem ertem, hogy mit jelent az hogy a mufaj tudniillik nemigen kepes meghatarozni esatb.....
ezt hogy erted? es a lenyeg: van valaki aki erti ezt?
hogy a horror muveszet , ez nem kepezi vita targyat
hogy igenyes horror?! mi a lofasz az???
Nem igazán értem azt, hogy "minél igénytelenebb, annál jobb", de gyanítom, hogy ez tévedés. A műfaj tudnillik nemigen képes meghatározni, hogy születik-e benne igényes alkotás, vagy sem.
Mert én úgy tanultam, hogy a horror éppen az műfaj, ahol a művészi színvonal nem feltétele az eredményes megvalósításnak, sőt gyakran minél igénytelenebb, annál jobb. Egy két olasz zombis csodát tudnék említeni példaként. Igaz, olyannal is találkoztam már, aki az ilyet művészetnek nevezte. És abszolút megértem. Igen, azt hiszem változtatni kell az elméletemen. Azon múlik a dolog, mit nevezünk művészetnek. A Texasi láncfűrészes mészárlást meg a Night of the living dead-et például megvette a new yorki Museum of Modern Arts, pedig ezek tipikusan olcsó, mocskos filmek.
