Jó és megbízható szerkezetű és jól megépített órák ezek? (Tudom, hogy nem egy Patek Philippe szint, presztízsértékben egyik sem. De annyira nem is érdekel).
"De ilyen célokra tényleg inkább valami fülig műanyag LCD-s kvarc G-Shockot kell használni."
Szerintem is. Az én Casio Pro-Trek órám, az analóg-digitális (azaz egy hárommutatós óra, LCD segédszámlappal) modell és a terepen történő bringázást jól bírja. Mondjuk teniszezni nem mernék benne. Fizikai munkát is végeztem benne, igaz nem betont réseltem, hanem csak pakolásztam benne ezt-azt.
"Az oras, miutan rendberakta, azt mondta, hogy nem serult, nem kellett benne alkatreszt cserelnie, de az ora "osszefeszult" - ezt a szot hasznalta."
Ilyen állat nincs, ilyen probléma nem létezik, ez valami mellébeszélés lehetett... A legvalószínűbb, hogy túl nagy ütést kapva esetleg kiakadt egy végponton az ütésbiztosítás, és ezért elakadt a billegő (ilyenkor az is előfordulhat, hogy át tud ugrani a horgony) - de ezek általában két perc szereléssel visszaigazítható dolgok.
Nagyon erős mechanikai igénybevételre valóban nem javasolható jó szívvel mechanikus szerkezet, bár a kifejezetten ilyenre szánt-tervezett robusztusabb kivitelek elképesztően sokat kibírnak. De ilyen célokra tényleg inkább valami fülig műanyag LCD-s kvarc G-Shockot kell használni. Vagy levenni az órát teniszezés előtt...
"nem jó dolog motorozni, kerékpározni és ütős sportokat (pl.: tenisz, baseball, krikett, röplabda, golf, jégkorong...stb.) és kézi szerszámgépes munkát (pl: ütve-fúrógép, motorfűrész) végezni. (Bár régebben a kvarcórák megjelenése előtt sokan kerékpároztak és motorkerékpároztak mechanikus órákban"
Olcsobb automata ora (swatch irony) egy nap alatt megallt, mikor kolyokkoromban kapott egy napnyi kikepzest egy T76-os hilti altal, (fodemattores, utvefuras, keves betonveses)
Ez jo lecke volt, tobbet ilyet nem csinalnek sem olcso, sem dragabb mechanikussal, de abban biztos vagyok, hogy egy egy-ket milkas ora is kifekudt volna ettol az igenybeveteltol.
Az oras, miutan rendberakta, azt mondta, hogy nem serult, nem kellett benne alkatreszt cserelnie, de az ora "osszefeszult" - ezt a szot hasznalta.
Azota is megy, pedig regebben kifejezetten sokat nyuztam a budai hegyekben, hiaba ossztelos mtb-vel mesz, nagyon csattog a csuklodon az ora, de az latszolag nem artott neki. Draga orat jobban is sajnalsz amugy, a mechanikusok pedig inkabb dragak.
A szervizciklusa azonos jellemzően az automata/felhúzós szerkezeteknek (a kritikus pont úgyis a gátszerkezet - billegő kenése és környéke, ami például egy ETA 2824 automata vagy egy 2801 felhúzós esetében fizikálisan ugyanaz).
Az inaktivitást-állást is nagyjából pont ugyanúgy bírják (nem az automatika az érzékeny pont). A külső igénybevételekre, rázkódásra is ez elmondható, ott is a gátszerkezet az érzékeny pont, nem a meglehetősen robusztus automatika.
A szervizelése jellemzően értelemszerűen drágább egy automatának, hiszen összetettebb, bár vannak egyszerű kivitelek, és kacifántosabb kézi felhúzósak is, szóval ez nem ökölszabály, de általában megáll.
A kézi felhúzású mechanikusnak vagy az automata mechanikusnak nagyobb a szervizigénye?
(Vegyünk példaként két "ugyanolyan tudású" és közel ugyanolyan árfekvésű (és akár ugyanolyan márkájú) mechanikus órát. Mindkét óra alap három mutatós. Nincsen dátum-hónap-nap jelzés, nincsen holdfázisjelzés, nincsen AM-PM indikátor, nincsen zónaidő, nincsen stopper, nem kronográf....stb. Tehát egy sima alap, hárommutatós óra. Egyik óra automata, a másik óra pedig kézi felhúzós.)
Ha mondjuk nem minden nap hord mechanikus órát az ember. Tehát a kézi felhúzóst nem húzza fel mindig akkor, amikor megáll az óra, hanem mondjuk az órás dobozban áll hetekig. De ugyanígy mi van az automata órákkal (főleg akkor ha nem használ az ember óraforgatót!) ha nem hordja az ember és hetekig a dobozban pihen. (Az automaták többségét kézzel is fel lehet húzni, ha jól tudom). Melyiknek árt jobban a hosszabb ideig tartó állás? Mert ugye a kenőanyag elvileg besűrűsödik (molekulárisan összetapad vagy hogyan mondják) vagy az újabb fajta óraolajok esetén elpárolog egy idő után.
Melyik bírja jobban az ütődést?
Melyik szerkezet a kényesebb? Azt tudom, hogy mechanikus órákban nem jó dolog motorozni, kerékpározni és ütős sportokat (pl.: tenisz, baseball, krikett, röplabda, golf, jégkorong...stb.) és kézi szerszámgépes munkát (pl: ütve-fúrógép, motorfűrész) végezni. (Bár régebben a kvarcórák megjelenése előtt sokan kerékpároztak és motorkerékpároztak mechanikus órákban).
Keress ETA 2804 vagy 2801 szerkezetes órákat, ezeknek a Sellita megfelelője az SW-210 / SW-215. Plusz ott vannak a Hamiltonok, ezeknél a H-50-es werket keresd, az van pl. Khaki Field Mechanical órákban. Ezek a szerkezetek kb. lefedik a 90%-át a felhozatalnak, az árakat majd látod, lehet hogy kicsit tolni kell az ársáv tetejét felfelé.
A németek szeretik a kézihúzóst, a Laco, Stowa és Nomos tájékán is érdemes nézelődni.
Milyen kézi felhúzós karórát ajánlanátok? Vannak japán kvarcóráim, de most váltanék valami nem japánkézi felhúzós mechanikus órára. Árban olyan 200e-300e között gondolkodnék. Vannak kézi felhúzós zsebóráim, ezért szeretnék kézi felhúzós karórát is. Milyen - nem japán - gyártók vannak akik ebben az árkategóriában elfogadható minőségű kézi húzós szerkezetű órákat gyártanak?
Teljesen egyértelműen olcsó kínai hamisítvány. Eleve ez a szokásos kínai dátumos szerkezettel készült - tehát nem is stopper, bár annak próbál messziről kinézni. Ráadásul aranyozott (sosem volt ilyen Daytona, a Rolex esetében ami arany színű az aranyból is van). De ez már mindegy is, a számlapról nyilvánvaló, hogy micsoda.
Egy karórával kapcsolatban írok nektek, amit egy kertes ház udvarán találtunk ideköltözésünkkor!
Erről az ingatlanról azt kell tudni, hogy előttünk 6 évig nem lakták, elöző tulaja, aki már nem él, elég
jómódú vállalkozó volt! A szóban forgó karóra az udvar gazolása közben került a felszínre viseltes állapotban ( szíjja hiányos, dedikált gombja nincs meg és a lencséje is be van repedve), de némi rázogatás után mégis gond nélkúl elkezdett járni! Ez egy Rolex Daytona 1992 jelölésű karóra, ami arany színben tündököl! Kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetne kideríteni, hogy replika e vagy valódi!? Nem dédelgetek álmokat, de abban az esetben is szeretném rendberakatni, ha a replika mivolta derülne ki róla! Debreceni vagyok, estleg lenne itt valaki, aki ilyesmivel foglakozik? Köszönöm a válaszokat és a segítségeket!
Elém ugrott, ki akartam kerülni, nem sikerült, a végén adtam érette 1-ezrest és hazakisért :D
Képek:
-közben kapott némi takarítást külsőleg-ill a számlap-és a plexi közt(látni amint lepukkant a foszfor-pötty a 4-estől és odaült a 2-es alá-zavart...), plexi polírozva.
Lassan 6-órája jár, eddig egész pontos! Páromnak nagyon teCCik, de amennyit Ő fogja hordani, hát szervíz kizárva :D
A werk-et viszont semmiképp nem tudtam beazonosítani, számomra nagyon ismeretlen ez a forma, in-house-ra gondolok, de hátha Valaki többet tud erről!-köszönöm.
Hát, ha ez az a fajta, ami az utolsó széria volt, akkor körmös plexifogóval a plexi előre ki, a váltókar felülről kitolható, korona ki - és előre kijön a werk. Monoblokkos műanyag tok...
Szomorú ilyet leírni, de igazándiból ezt az órát a Heuer már nem arra csinálta, hogy ezt szervizeljék, a koncepció az volt, hogy használják 10 évig, aztán kuka... Nem is volt nagyon drága amúgy már anno sem - és igazándiból most sem az, sőt, kicsit utána nézve, sanszos, hogy ez már a gyártás azon utolsó, 80-as évekbeli szakaszából van, amikor már 1 köves pecekjárat került bele, talán ez lehet:
Szóval, nem is tudom, mit mondjak... Ha érzelmi kötődésed van a konkrét darabhoz, még csak-csak, de amúgy ezzel, bármilyen blaszfémiának is hangzik, nem érdemes már foglalkozni... Mert 53 dollárból már nem is szervizelik le rendesen...
