Kedves Hozzászólók!
Aki olvasta eddig majd' száz hozzászólásomat, az tudhatja, legjobb tudásom szerint igyekszem a magyarság érdekeit képviselni, dicsőségeit, sérelmeit plasztikusan megjeleníteni. Ebben az esetben azonban úgy hiszem, a magyar-szlovák viszony képét némileg árnyalni szükséges.
A két ország közti alapszerződést, hasonlóan a Romániával kötötthöz elsősorban olyan lépésnek tartom, mellyel a Horn-kormány a magyarság érdekeit semmibe véve igyekezett magának kül- és belpolitikai tőkét kovácsolni. Erről tanuskodik az a lázas sietség, mellyel előkészítetlenül asztalra kerülhetett az alapszerződések szövege, és csak a későbbi parlamenti interpellációk voltak azok, melyek az SZDSZ és az MSZP által is (f)elismert hibákra rávilágítottak. A Benesi-dekrétum, a szlovákiai magyarság jogfosztásának teljes törvényen kívül helyezése, és revidiálása a mai napig hiába várat magára, így egyértelmüen bebizonyosodott hazánk szempontjából az Alapszerződés hiábavalósága.
Minden országnak vannak hírszerző szervei. Magyarországon az Információs Hivatal a polgári, a Katonai Felderítő Hivatal a katonai hírszerzést hivatott végezni, törvényekkel, miniszteri rendeletekkel alaposan körülbástyázott mozgástérben. Müködésükhöz szükség van egy ún. hírszerzési doktrínára, mely a hírszerzés alapvető irányultságát országspecifikusan is meghatározza. Szerintetek esetünkben melyik államok jelenthetik a magyar hírszerzés fő irányait? A kérdés megválaszolása elég egyértelmü: Románia, Szerbia, Szlovákia. Általánosságban elmondhatjuk azt, hogy azok az országok, melyekkel a szokásosnál kiélezettebb külpolitikai viszonyt tartunk fenn. Így teljesen természetes az, hogy hazánk is küld jól felfogott érdekeinek engedelmeskedve a szomszédokba kémeket, illetve igyekszik külhoni, kulcspozíciókban dolgozó állampolgárokat céljainak megnyerni. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy a NATO-n belül ez a tevékenység a szövetségesek egymással való viszonyát is jellemzi, hiszen a nagyvállalatok esetén állami támogatással müködik az ipari kémkedés, melynek révén a jövőbe mutató ürtechnológiát lehet a versenyhelyzetben levő cégektől a fejlesztés milliárdos költségeit megspórolva elhódítani. Teljesen természetes hát az, hogy mi is, a szlovákok is igyekszünk többet tudni akár ilyen eszközök alkalmazásával is a másik félről, és számomra ugyanígy magától értetődik az is, hogy az osztrák titkosszolgálat is érdeklődik a helyzet állásáról, hiszen súlyos milliárdokról, és egy Ausztriát átszelő folyam szabályozásáról van szó.
A fentiek okán javaslom azt, hogy a szlovák kémtevékenységben ebben az esetben ne az ellenségességet lássátok, hanem a minden államra jellemző kémtevékenységet, melyet a legjobb tudásunk szerint kell elhárítani. Az is természetes azonban, hogy egy-egy ilyen ügy kipattanásából igyekeznünk kell politikai előnyöket kovácsolni, így természetes, és a nemzetközi diplomáciában bevett dolog az, ha emiatt az államhatalom különböző szintü képviselői tiltakoznak, megpróbálva a másik fél fölé kerekedni.
Remélem, hogy a mieink ügyesebbek lesznek-)))) |
