Egyébként hadd kérdezzek valamit: Elmész nyaralni, elveszíted a pénzed, és hazatelfonálsz, küldjenek neked x címre pénzt. Ezt ezek szerint senki nem veheti át, hiszen oylan nevő személy oda nem lesz bejelentve.
Nem tudom ezt mibol szurted le. Annak adjak aki jogosult az atvetelre es megfeleloen igazolta magat. Alabbiakat a A Magyar Posta Általános szerzdési feltételei a postai és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére Hatályos 2008. január 1-jétl cimu akarmibol ideztem, szerintem az idezetben pontosan benne van a kerdesedre adando valasz.
Lehet, de akkor légyszíves válaszolj a kérdésemre. Jön a nevemre mondjuk százezer forint. Akkor szerinted bárki átveheti, akit ugyanúgy hívnak, mint engem????
Postai küldemény postai szolgáltató helyen történ kézbesítése esetén, ha a címzett lakcíme nem azonos a küldeményen feltüntetett címmel, a Posta a címzett átvételi jogosultságának igazolásául a 7.7.1. pontban felsorolt okiratokon túl a küldemény kézbesítéséhez kérheti a címhelyen hátrahagyott értesít bemutatását is, errl a címzettet az értesítn tájékoztatja.
7.7 A kézbesítés további szabályai 7.7.1 A személyazonosság igazolása 1) A címzett, illetve az egyéb jogosult átvev személyazonosságát az alábbi érvényes okiratokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal (beleértve az Európai Unió tagállamaiból érkezett külföldi állampolgárok EU-s személyi igazolványait is), illetve személyazonosító igazolvánnyal, vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal, b) katonai igazolvánnyal, c) tartózkodási engedéllyel, d) letelepedési engedéllyel, e) bevándorlási engedéllyel, f) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, g) útlevéllel, h) 2001. január 1-jét követen kiadott vezeti engedéllyel (jogosítvány). 2) A személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betjelét és számát a Posta a kézbesítési okiratra rájegyzi. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a Posta ezt mint a kézbesítést meghiúsító körülményt a kézbesítési okiraton rögzíti, és a küldeményt visszaküldi a feladónak.
Postai küldemény postai szolgáltató helyen történ kézbesítése esetén, ha a címzett lakcíme nem azonos a küldeményen feltüntetett címmel, a Posta a címzett átvételi jogosultságának igazolásául a 7.7.1. pontban felsorolt okiratokon túl a küldemény kézbesítéséhez kérheti a címhelyen hátrahagyott értesít bemutatását is, errl a címzettet az értesítn tájékoztatja.
Csakhát akkor ezek szerint egy Kovács János névre szóló küldeményt bármelyik Kovács János átveheti. Hiszen ha a lakcímet nem kell igazolni, a küldeményen meg a néven kívül csak a lakcím szerepel azonosítási lehetőségként. Akkor mi a megoldás?
Nem egyáltalán nem. Senkit az égvilágon semmi nem kötelez arra, hogy a lakcímkártyáján szereplő címre kérje bármilyen tértivevényes levelét. Az átvevőnek azt kell igazolnia, jogosult az átvételre, és mivel a tértivevény önmagában nem saját kezéhez jelzésű, azt bárki más is átveheti a megfelelő meghatalmazás birtokában. A személyazonosság igazolásának nem része a lakóhely igazolása, ezért nem is szerepel a személyi igazolványon, jogosítványon, útlevélen, melyek önmagukban alkalmasak a személyazonosság igazolására, és a posta saját üzletszabályzata is csak ezt követeli meg, az más kérdés, hogy túlbuzgárkodó magukat hivatalnoknak képzelő postai segédkávéfőzők a lakcímigazolványt is elkérik törvénytelenül és feleslegesen.
Megoldottam 1x 1800 ha tartod a bemondott dátumokat. Röhej h nekem se engedtek 12.31-t pl. mert a rendszer....Ennyit arról, hogy az ügyfél nyilatkozata által megjelölt időpontban vonja ki...ilyen nincs a jogszabály szerint hogy nem tudja a rendszer... Hagyjuk::-)
Ha még aktuális, én 12. 27-én vonattam ki; 1x 1800 Ft. Vissza automatikusan kerül 6 hónap múlva. Nekem spec nem engedtek más dátumot megadni, állítólag a 'rendszer' nem fogadja, bár az online nyomtatványon ott volt a kérdés a végdátumról. Innentől viszont vicces, mert akkor ha előbb akarod visszahelyezni, valszleg tényleg legombolnak mégegyszer.
Ez az elektronikus kormányzati rendszer egy nagy szar.
Nyomtasd ki a vonatkozo reszt a 35/2004 bol, es dorgold az okmanyirodas orra ala, majd hivd a fonoket. Csak akkor kellene duplan fizetni, ha a kert intervallum vegenel elobb szeretned ujra forgalomba allitani.
Tiszteletem! _Konkrét_ tapasztalata van vkinek gépjmű ideiglenes, a tulajdonos által történő forgalomból való kivonás eljárási illetékével kapcsolatban, hányszor kell fizetni? (Jogszabályi keresgélésen átmentem -35/2000 BM, 29/2004 BM rend.) Az okmányirodai ügyintéző felnyomta a karácsonyi vérnyomásom, mindig vmi szarral kell foglalkoznom amikor erre van egy spec. apparátusuk..hjaaahhh. Konkrétan: az id. kiv. illetéke 1800-Ft, bemegyek én megmondom a kivonás kezdő napját és rögtön megmondom a vég napját is. Erre azt mondják, hogy az 2x 1800-Ft, 1x amikor kivonatom és 1x amikor majd visszakerül a forgalomba....mondom én már most tudom a vég dátumot ,- tehát nem fogok újabb kérelemmmel később hozzájuk fordulni- akkor megint be kell menjek és megint fizetek?
Hűtsem le magam, így van vagy van vkinek konkrét tapasztalata?
Segítséggel fordulnék hozzátok, nem tudom ide sorolható e a téma. Hitelfelvétel, felszólítás, kezesség.
Párom nevelőapja nagyobb összegű hitelt vett fel, az édeslánya és kiskorú fia és exfelesége nevére, készfizető kezesnek pedig a Párom tette meg, amit sajnos elvállalt. Egy éve folyamatosan kapjuk a fizetési felszólítást, mert késnek a befizetései, de mindig megnyugtatott, hogy rendben van, ne aggódjunk. Oké... megvolt a bizalom, mostanáig. Tegnap érkezett egy levél a CIB-től, hogy azonnal felmondja a megkötött hitelszerződést, mert március óta nem történt befizetés és egy összegben kéri 8 napon belül a kifizetést. Ezt persze nem tudjuk megtenni, ha a lakást eladnánk se tudnánk az összeget visszafizetni. Beszéltünk a nevelőapjával azt mondta neten fizeti, ellenőrzi, szerinte minden rendben, nincs semmi tartozás.
Engem ez sajnos nem nyugtat meg, mit tudunk tenni az ügyben? Mi történik, ha 8 napon belül a bank nem módosít vagy egyszerűen nem sikerül elintézni és bemutatni, igazolni a nevelőapjának a befizetéseket. Mi történhet a Párommal, a vagyonával, a lakásával? Lehet bármi úton-módon azt elérni, hogy amíg tud az adós addig ő fizessen és csak utána forduljanak a kezeshez? Minden ötlet és segítséget örömmel fogadok!
Kérlek, hogy azokat a jogszabályhelyeket is nézd meg, amelyekre én hivatkoztam!
1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) 1. sz. melléklet 7.2 pont.
1990. évi XCIII. tv. (Illeték tv.) 11. § (2) bek.
Az szja törvény az elején en bloc nevesíti a bevételt, aztán később jönnek a kivételek; hogy mely bevételek nem adókötelesek vagy nem képeznek adóalapot stb.
Szerintem rossz helyen keresgéltek. Pénz ajándékozása esetén nem illetéket kell(-ene) fizetni, hanem szja-t.
Az szja törvény ugyanis nevesíti a pénzt:
4 § (1): Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, .... (2): Bevétel a magányszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány.....
Hivatkoztak valamire, feltetelezem, hogy vegrehajtasi rendeletre, ahol a gyakorisagot meghataroztak, de valami hasonlo volt benne, vagyis hogy naponta lehet ajandekozni a limit osszeget. Hat igen, egy komoly vagyonosodasi vizsgalatnal ezek nem tetelek - de sok kicsi, pont a peldad miatt sokra is mehet... :o)
Na de most tényleg; itt van a felvetett ötlet, napi 10 eFt-ot kapsz... Az illetéktörvényben ugye 150 eFt az alsó határ, amire vonatkozhat az ajándékozási illeték. Ennek nincs semmilyen időkorlátja (hogy mondjuk egy év alatt), ezért egyszeri alkalomra vonatkozó értékhatárnak tekintendő. Tehát ha ezt az értékhatárt nem éred el egy alkalommal sem, akkor az ajándék nem képezi illeték alapját, tehát bejelenteni sem kell...
Innentől teljesen törvényes, ha mondjuk 365x149 eFt = 54.385.000 Ft-hoz jutsz egy év alatt adó- és illetékmentesen.
Azért nem annyira égető ez a kérdés gondolom, mert ki az a hülye, aki tényleg adogat neked ennyit ajándékba. De ha most kapnék anyáméktól 1 millát egy használt autóra, qrvára nem szeretnék 110 eFt-ot illetéknek befizetni!!! Pedig kellene.
Ez az ajándék dolog amúgy is elég megfogahatatlan, főleg pénznél. Mi van mondjuk a gyerek zsebpénzével? Vagy az ifjúsági számlájára havonta a szülő által utalt megtakarítással? Ez is ajándék, nem? Éves szinten simán meghaladhatja a 150 eFt-ot. Vagy veszek neki egy robogót. Ha ez után mind illetéket fizetnénk... jól állna az állam. Viszont rohadt nagy tetűség lenne.
Vagyonosodás vizsgálatnál 150-200 eFt (vagy akár 500 eFt) hatását, hollétét, befolyását felfedezni szvsz nem lehet. Ennyit simán elköltesz úgy, hogy nincs észrevehető hatása a vagyonodra, a látható életszínvonaladra. Drágább kajákat ezsel, lemész párszor jó étterembe, veszel egy rakat könyvet, strandra jársz... úgy elmegy ennyi 2-3 hónap alatt pluszban, mint a huzat.
Én mindenképpen eltörölném ezt az ajándékozási illeték baromságot, és ténylegesen az SZJA-ba tenném át egyéb bevételbe, mondjuk évi 2 milliós alsó határral.
Bocsanat, kevertem, en is termeszetesen az illetekre gondoltam, emlekszem hogy a szerzorol volt szo a cikkben. Ado nincs, de akkor ezek szerint illetek _elvileg_ van. Eletszeru, nem eletszeru, jo kerdes, mindenesetre, ha valaki vagyonosodasi vizsgalatnal magan ajandekra hivatkozik, vagy eskuvoi ajandekra, vagy ilyesmire, akkor johet a kerdes, hogy hol a bevallas, fizettel-e illeteket...
És még az illetéktörvényben levő 150 eFt-os értékhatár felett fizetendő ajándékozási illetékre is azt mondom, hogy nem életszerű. Nagyon nehezen akarnám elhinni, hogy pl. az érettségire a gyereknek vett autó után 11 %-os illetéket fizetne valaki...
Ez egeszen biztosan valtozott mar. Ertekhatar felett igenis adokoteles, csak nem talalom se a jogszabalyt, se azt a hosszu cikket, ami vagy az indexen, vagy a nol/mh honlapjan volt fent. Peldaul a menyasszonytancba bedobott nagyobb osszeg is adokoteles. De volt valami kiskapu-fele, a gyakorisag es a penzosszeg tekinteteben, amivel minimalizalni lehetett az adot.
Bár én nem vagyok ÁFÁ-ban szakértő, de szerintem az ingatlanos cég nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t a kivitelező számlája alapján. Ezt te honnan veszed? Bármire/mindenre nem lehet ÁFÁ-t visszaigényelni.
Valszleg a közműkiépítés költségét továbbhárítja, azaz ÁFÁ-stul beépíti a telkek árába. Mivel a telek jelen esetben a tiéd, így tőled csak a rád eső közműkiépítési költségeket vasalhatja be, természetesen azt is ÁFÁ-san.
Viszont szerintem erről mindenképpen köteles ÁFÁ-s számlát adni.
Ha az önkori építtetné a közművet, akkor a tiéd lenne? (Nem. Ezért hívják közműnek.) És akkor is be kellene szállnod, ha azt akarnád, hogy ráköthess. Tulajdonjoghoz nem jutsz, de rácsatlakozási, használati joghoz igen! (Tehát szolgáltatást veszel.)
a "vételárhoz adott hozzájárulás" alatt azt az összeget érti az ügyvédnő (szép megfogalmazásban), amit anno anyukád beleadott a ház vásárlásába.
Magyarul a haszonélvezetről való lemondásért (és az ingatlan elhagyásáért) kér most három hónapon belül fizetve X összeget, és akkor minden elfelejtve, tabula rasa.
A haszonélvezőt csak a rendkívüli javítások és helyreállítások nem terhelik, minden más fenntartási költség, közteher az övé! (Persze haszonélvezeti hányad arányában.)
Tudom, hogy késő bánat, de egyszerűen nem értem, hogy hogyan lehetett ilyen előnytelen és érthetetlen megoldást választani, hogy az anyuka a teljes ingatlanra haszonélvezetet kapott, ahelyett, hogy résztulajdonos lenne.
Ugyanis akkor az egész vita nem merülhetett volna fel. Sajnos a haszonélvezet makacs és ravasz dolog, nem könnyű tőle megszabadulni és a tulajdonos meglehetősen kiszolgáltatott.
Viszont ha lakbért akar tőletek követelni, akkor kőkeményen neki kell(ett volna) a teljes rezsit, szokásos fenntartási költségeket állnia. És persze adóznia is kellene a lakbéretek után. Valamint a haszonélvezet megszüntetésekor eredeti állapotában kell a (teljes) ingatlant visszaadnia a tulajnak. Úgyhogy azért ezt érdemes lenne neki is (ill. az ügyvédjének) átgondolnia.
A haszonélvezetről való lemondásért természetesen kérhet pénzt, de ez nyilván nem lehet a teljes ingatlan értéke, hiszen azért ez mégiscsak egy haszonélvezet és nem tulajdonjog, tehát pl. nem korlátlan hosszúságú és nem értékesíthető szabadon.
A bíróság nyilván úgy ítélne, hogy nagyjából az anyuka által beadott pénzt kellene ténylegesen visszafizetnetek a haszonélvezetről való lemondáshoz; mivel itt szerintem nagyjából kiütné az a két dolog egymást, hogy ő nem kért lakbért, viszont ti fizettetek minden költséget. Ja, és persze ez után is keményen adózhatna (25 %).
Ez volt számotokra a tanulópénz. Ha anyuka résztulajdonos lenne, az szerintem sokkal jobb lenne nektek. Ez esetben nem követelhetne semmit (mármint ha a fizikailag elkülönülten használt ingatlanrészek értékarányban is megfelelnek a tulajdoni hányadoknak), és ha mindenáron el akarna menni, akkor megpróbálhatná eladni a részét. Amennyiben sikerülne vevőt találnia (a közös tulajdon miatt valszleg igen nyomott áron), akkor élhetnétek az elővételi jogotokkal, azaz ugyanannyiért nektek is oda kellene adnia.
Haszonélvezetről egyébként: 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 157-164. §
