A második is én vagyok. Babe, mondanál példát a feléledő cenzúrára? Mert ha volt vagy van ilyen, akkor sikítani kell, de én még nem hallottam ilyesmiről. Ha a nyomásra gondolsz, ne tudd meg, hogy mit állnak ki a szerkesztők a The New York Times-nál vagy az ABC-nél.
Végre első hozzászóló lehetek. Első hallásra csak annyit: Horn Gyuáék is visszahívták például Sunyovszky Szilviát a pozsonyi magyar intézet éléről (a művésznő egyébként Fekete György neje). Szóval önmagában az, hogy valakiket leváltanak, nem jelez semmit.
Ez még nem a fejlett Nyugat, itt még zskmányolás folyik, itt még nincs "civil servant". Csak éppen Sunyovszky nem fájt a sajtónak, nem is nagyon tudtunk a tényről.
Nem hinnám, hogy ezek az események egyáltalán érdekelnék a Nyugatot. Mellesleg a budapesten működő nyugati kulturális intézmények vezetői is szépen cserélődtek, nem mindegyik töltötte ki az idejét. Az erdőt nézzük, ne a fát!
A politika mindenüvé beteszi a lábát, és nem igen nézi hogy mit tapos el. De az már súlyos hiba ahogy a kúltúra érzékeny területére időnként becsörtet.
Nagyszerű kormányunk az elődök tettein okulva az összes hibát meg akarják ismételni ezen a területen, ahogy a kezdő lépéseket figyelem.
A kezdeti lépéseket a bécsi Collegium Hungaricum igazgatójának eltávolítása példázza legjobban. A Fényi Tiborral készült interjút a 168 óra legfrisebb számában olvashatják el az érdeklődők (www.168ora.hu).
Válatpontokban azért leírnám milyen új kultúrpolitikai irányokat vett a kormány:
- a szabadságot korlátozni kell
- Klebelsberg elmélet -> kultúrnacionalicmus
- újraéledő cenzura
És kérdem én:
Hova halad így ez az ország?
Mi lesz a magyar kultúrával, és mit fog ebből látni a világ?
