Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Én Esthert, Rombikot kóstoltam, mint korai fajták, de még eléggé messze vannak az éréstől, a Solnocka, Vénusz meg ezek utáni csak (egy pergolára futtatott, locsolt vénusz van csak nagyon előre, de az védett hely, más kérdés, nem keverem ide).
Fóliában dolgozol, hogy nálad akármi is érés közelébe került? Mert idén nem volt túl korai a virágzás, a csabagyöngye, mint egyik nagyon korai fajta is júli. végén szokott érni, de az aszály szerintem most sok mindent átalakít. Egyébként a Solnocka leginkább augusztus eleji, de ez terület és művelésfüggő is tud lenni. Ha egy bogyót lecsípsz, rögtön kiderül, hol tart az érésben.
Csak az alsó 1-1,5 m-en távolítsd el, fölötte maradhat, tekintettel arra, hogy hiába ilyen hosszú a hajtás, a következő évben még nem szerencsés elhúzni a szálvesszőt, de ha mégis, akkor is csak max 1 m-en. Ha az elhúzni kívánt részen nem kitöröd, hanem visszacíped a hónaljhajtásokat, akkor jövő tavasszal csúnya sebek lesznek ott, amin keresztül befertőződhet a tőke. Ha a hajtás fölső részén meghagyod a hónaljhajtásokat (a lombozat sávjára fazonírozva), akkor eszébe nem jut a tőkének, hogy alul a kitört hónaljhajtások helyén beinítsa a jövő évi rügyeket.
Ez azért van mert eltávolítottad tőből a hónaljhajtásokat. Most még belefér mert jövőre még nem kell termés de máskor csak csípő vissza de azt is csak akkor, ha sűrű.
Sziasztok. Tavaszi ültetésű oltványaim már 2-3-4m-esek, gyönyörűek, végük nem volt lecsípve, hónaljhajtásokat folyamatosan eltávolítottam, és valamiért a jövőévi rügyek is beindultak, hajtanak, néhol fürtökkel. Miért van ez? Sok az erő?
Esetleg forgasd meg és nézd meg a bogyókat-fürtöt más szögből is. Ha napégés, akkor más szögből nem látsz semmit. De még akkor is marad hogy esetleg rászórtál kívülről valamit ami károsította. A napégés nem pont így néz ki, ezt megrrősítem.
Ha napégés lenne, akkor a nap felöli részeken lenne. Ez valami permetezett gombabetegség utáni varasodásnak tünik, talán lisztharmat, de baromi nehéz így megmondani egy rossz minöségü fotó alapján, nem látva a tökét, nem ismerve az elözményeket, nem látva a következö napokban, mert egy pillanatfelvétel alapján nehéz egy folyamatot átlátni.
Elöször az utolsó 3 permetezésnél használtam, akkor még itt-ott jelentkezett a levélen, de amióta kötödéskor kezdem a kezeléseket, azóta már levéltünet sincs, kocsánybénulás meg pláne nincs.
Ami még fontos: kezelés után a permetezöt alaposan el kell öblíteni.
A Nérómat, mivel hajlamos a fürtkocsánybénulásra, főleg aszályos időben, már pár éve ennek megfelelően fújom, és egész jó az eredmény. Csak megerősítésképpen, hogy működik. Egyébként nincs műtrágyázás nálam, és a levélen nem jelentkezik a tünet, illet már csak annyira későn, hogy addigra a fürtökön is, szóval nem feltétlen a levélen jelenik meg először.
Ha eddig használtál káliumtartalmú műtrágyát, akkor felejtsd el.
Dr. Májer Jánosék badacsonyi kisérletei alapján: kötődéstől kezdve egymás után 3X (kötődés, zöldborsó, fürtzáródáskori) permetezéshez utolsóként bekeverve 5%(!) keserűsó. Törzsoldatba keverd, sokáig, vedd figyelembe, hogy jelentősen emeli a lémennyiséget, ill. 25°C felett perzselhet. A fitohorm magnézium nálam oldhatatlan csapadékot képez a rézzel és az adagolását se tudom, viszont a fenti módszer nálam bevált és mivel tudományos kisérlettel állapították meg, hogy ennyi kell és nem kevesebb, de normális körülmények közt még nem károsítja a szőlőt, ezért merem ajánlani. Ha magam kisérleteztem volna, akkor nem merném ajánlani.
Dehogynem látszik hiánybetegség jele: leírtad: kocsánybénulás, ez pedig a magnéziumhiány jele. Lehet abszolút, amikor túl kevés a felvehető magnézium, vagy relatív, amikor a túl sok K-műtrágya, esetleg a kiszórt fahamu káliumtartalma blokkolja a magnézium felvételt.
Én thiovitot használok lemosózást kivéve minden egyes permetezéshez, felszívódók mellé is, de vannak más lehetőségek is, többen többször beraktuk a nébih szerkeresőjének a linkjét, lehet kultúrára, hatóanyagra, károsítóra etc. szűrni a keresést. A thiovit egyébként speciális szer, mert 0 nap az é.v.i.-je.
1. minden szernek van engedélyokirata, abban le van írva az élelmezésügyi várakozási idő, azaz legkorábban mikor ehetsz belőle permetezés után, legyen az kontakt, felszívódó vagy mindkettő egyben
2. a bogyókat felszívódóval fürtzáródásig van értelme felszívódóval permetezni, medt utána bezárulnak a gázcserenyílások, így a gombabetegségek is maradnak a bogyók külsején
3. a lombozatra felszívódót az intenzív hajtásnövekedés igején (első tetejezésig) van értelme kijuttatni, hogy a permetezés után nőtt hajtásrészek is védve legyenek.
4. vannak kontakt szerek, amik kifejezetten hosszú é.v.i.-vel rendelkeznek, ezekt pláne nem ajánlott zsendülésben kijuttatni.
Ha különlegesen finom ízű csemegeszőlő, akkor Bella Donna. (Bakonyi Karcsi bácsi egyik kevéssé ismert fajtája). Termesztési tapasztalatokkal, tulajdonságokkal nem tudok szolgálni, az egyik cserszegtomaji fajtabemutatón (de nem a prezentáción) kóstolhattam.
