Ja és egéssz véletlenül a Jomon Dogu babák ornamentikája, a legközelebbi a magyar tarsolylemezekéhez... amit ismerek , mert elég egyedi , de aki tud jobbat szólhat
According to Priscus, in 463 the representatives of Ernak's Saraghurs (Oghur. sara, "White Oghurs"), Oghurs and Onoghurs came to the Emperor in Constantinople,[9] and explained they had been driven out of their homeland by the Sabirs, who had been attacked by the Avars in Inner Asia
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Ahogyan az a magyar jelkincs történetének ismerői számára már megszokott lehet, a világ szinte minden táján, így az Indus-völgyi-kultúra jelei között is van húsznál több párhuzama a székely írásjeleknek (pontosabban a magyar hieroglif írás jeleinek, mert nem egyetlen hangot jelölő betűkről, hanem egyszótagos szavakat jelölő hieroglifákról lehet szó ebben az esetben).
A Harappa-kultúrához tartozó tál szarvasán több jelet is találunk.
A magyar hieroglif írás, amelynek tankönyvszerű leírása nemrégen jelent meg, az egységesnek tűnő kőkori ősvallás jelképeiből alakult ki. E jelkép az ősvallás elméleti tételeit illusztrálták, illetve néhány szavát, vagy mondatát fonetikusan rögzítette is. Ennél többre, egy-két mondatnál hosszabb szövegek leírására, feltehetően nem is volt alkalmas ez a kőkori eredetű írás. Ezt a feladatát gyakran az ábrázolási konvenciók alkalmazásával oldotta meg. Ezek egyike a "jel állaton" ábrázolási konvenció, azaz jelekkel látta el az állatábrázolásokat. A különböző állatábrázolások egyezései alapján bepillanthatunk a kőkori eredetű ősvallás elméleti rendszerébe is. Mi magyarok szerencsések vagyunk, mert ezek a jelek fennmaradtak számunkra a magyar hieroglif írásban és modernebb változatában, a székely írásban, ezért kis szerencsével el is tudjuk olvasni ezeket a mai latin írásunkhoz képest szokatlannak tűnő ősvallási szövegeket.
A szép Harappa-szarvason első pillantásra is feltűnik, hogy a szarva is, meg a farka is eltér a természetes szarvasagancstól és -faroktól Ezek inkább jelekre emlékeztetnek. Olyan jelekre, amelynek párhuzamait megtaláljuk a magyar jelek között.
A tál mindegyik jele jól azonosítható és értelmezhető a magyar hieroglif írás jeleivel.
Rao, R. P. N., Yadav, N., Vahia, M. N., Joglekar, H., Adhikari, R., Mahadevan, I. (2009): Entropic Evidence for Linguistic Structure in the Indus Script. Science, 324: 1165.
Figyelsz te szerencsétlen Gelimero??? Hahahahahahahahahahahahahahahahaha Germán mi? Hahahahahahahahahahahahahaha Látod már milyen ökörségeket szajkózol egyfolytában???
Újabb szög a germánista, finnugrista, türkista idióták elméleteinek koporsójába:
A Magyar Tudományos Akadémia meghívására két hétig Budapesten végez kutatásokat Ucsiraltu, a Belső-Mongol Tudományegyetem (Kína) professzora, aki a hun nyelv emlékeivel foglalkozik. Eddigi eredményei azt mutatják, hogy a hunok kutatójának érdemes a magyarok között vizsgálódnia.
Ucsiraltu professzor másfél évtizede kezdett el foglalkozni a hunok emlékeivel, amikor a régi ázsiai eposzokat kezdte tanulmányozni, amelyben sok olyan nyomot vélt felfedezni, amely a hunokhoz köthető. Minderről akkor beszélt, amikor előadást tartott az ELTE Belső-ázsiai Tanszékén.
Hatszáz hun szót talált kínai forrásokban
Ezután döntött úgy, hogy megpróbálja a hun nyelvi emlékeket is összegyűjteni. Eddig közel 20 tudományos szakcikke jelent meg kínai és mongol nyelvű folyóiratokban, és két éven belül napvilágot lát a hun nyelvről szóló monográfiája. Elmondta: a kínai történeti forrásokban közel ezer év alatt (Kr. e. 4. század - Kr. u. 5. század) 600 hun szó, kifejezés maradt fent, amelyből elég sok érdekes adatot lehet megtudni a hun nyelvről.
A professzor elmondta, hogy az elmúlt 150 évben élénkült meg a hun nyelv iránti érdeklődés a nemzetközi tudományban. Akkoriban azonban csak az európai forrásokban található töredékeket vették vizsgálat alá, ez azonban nem hozhatott áttörést. A 20. században többen is foglalkoztak a témával, legtöbbet talán a japán Shiratori érte el, de ő sem rendszer alapján vizsgálta meg a hun szavakat, hanem a megfejteni vélt szavakat a mai (és nem a korabeli) mongol, mandzsu és török szavak alapján próbálta összeilleszteni.
Hiányos mondatokat is összerakott
Sajnálja Ucsiraltu, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon lecsökkent a hunokkal foglalkozó kutatók száma, és hun nyelvészettel nemzetközi szinten szinte alig foglalkoznak. Igaz, ahhoz a régi kínai és néhány altaji nyelv alapos ismerete is szükséges. Ucsiraltu eddig nagyjából 60 szót rekonstruált (vagyis a hatszáz megtalált szó tizedének a jelentését sikerült megfejtenie, illetve eredetüket levezetnie). Ezek között vannak méltóságnevek, törzsnevek, és a hunok által használt kifejezések, sőt hiányos mondatok is.
A szavak szoros kapcsolatot mutatnak a régi belső-ázsiai hitvilággal, amelyet ma többnyire sámánizmusnak emlegetnek. Mongol neve böge (ma: bő), amelyet nyelvészeink a magyar bű szó rokonának tekintenek. Ucsiraltu szerint a hunok nyelve a régi mongol nyelvhez közelebb állt, mint a törökhöz.
Magyar kapcsolat
A professzor kérdésünkre elmondta, hogy saját kutatása, valamint a magyar kutatókkal történt konzultáció alapján azt találta, hogy a magyar nyelvben feltételezhetően nagyon sok mongol szó lehet. A mongolok és a magyarok között közvetlen érintkezés csak 1241-1242 között volt, de egy év alatt nem kerülhetett bele ennyi szó a magyar nyelvbe, ezért ennek a kapcsolatnak nagyon ősinek kell lennie.
Ucsiraltu a 19. századi magyar kutatókhoz - Fogarasi János akadémikushoz és Szentkatolnai Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanárhoz - hasonlóan úgy véli, hogy a magyar-mongol szóegyezések hun kori hatások lehettek. Ucsiraltu szerint a magyar nyelvi emlékeket feltétlenül be kell vonni a hun kutatásba, amellyel számos nyelvészeti kérdés tisztázódhat.
Hun szavak a magyar nyelvben.
Annyit azonban bizonyosnak tart, hogy a magyar nyelvben is lehetnek hun szavak, illetve nyelvtani elemek. Ucsiraltu még tovább akarja tanulmányozni a magyar nyelvet, mert az eddig nála lévő tudományos publikációknál - Kara György, Szentkatolnai Bálint Gábor, Németh Gyula és Ligeti Lajos munkái - többet szeretne tudni rólunk.
Az általa rekonstruált szavaknak is vannak magyar vonatkozásai. A hun nyelvi "hitü" szó a magyar hittel egyeztethető össze, melyet a nyelvészek ismeretlen eredetűnek tartottak. A szó szerinte a régi Földanya kultuszhoz kapcsolható. A hun "picsik" szó pedig a magyar pecsét és a betű szóval tartozhat össze, és vélhetőleg a szlávnak eredetűnek tartott pecsét eredendően a hunok sajátja volt.
Magyarul fog tanulni Ucsiraltu
Ucsiraltu szerint további vizsgálatot igényel a hun "kutugu" méltóságnév európai megfeleltetése. A kínai kutatók ugyanis azt állítotják, hogy a nyugati hunoknál ez a méltóságnév "kada/kata" alakban maradt fent, és ugyanúgy főbírót jelent, mint az Ázsiában maradt részeknél. A magyar történeti forrásokban talált kadar, a hunok főbírája volt, lehet, hogy ennek köze van a hun kutuguhoz.
Mindenesetre Ucsiraltu hozzákezd a magyar nyelv tanulásához, és kutatótársai segítségével a magyarban lévő hun nyomok kigyűjtéséhez. Elképzelése szerint öt éven belül ebből is komoly munka születhet, amely nyelvészetileg tisztázhatja a magyarság belső-ázsiai kapcsolódásait.
Az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenység elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adtak át: Dr Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem
Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adott át: Dr. NEPARÁCZKI ENDRE DÁVID, a Szegedi Tudományegyetem.
Ők bizonyították a magyarásg hun genetikai eredetét.
Pontosan, így kell történelmet csinálni. A zalavári "romokat" egy filmforgatáshoz építették az 50-es években, majd "ősi romokként" adták el népnek meg a turistáknak....
1. egyetlen egy levezetést nem mutattál (az élni esetében volt egy teóriád, de nagyon gyenge)
2. az h Vámbéry példái léteznek és te ignorálod, nem veszed figyelembe, az maga a tények hamisítása, monopolizálása (ahogy csináltad rengeteg más altai stb párhuzamok esetében)
3. az, h a magyarba az említett "germán" szavak így, (szóbokrokat (újra-)alkotva) belekerüljenek, ahhoz többszáz év együttélés kellett volna, legalább 2000 évvel ezelőtt
4. de még a germán eretiségük se igazolt, sőt, inkább az valószinű, h a germán vette át más nyelvből,
nem látható. az, h ezen szavak között feltételezhető a w hang különbség, az még magában nem bizonyíték, az eredetihez a w hozzáadódott vagy kiesett.
de egyébként is, nem csak 2 nyelv viszonylatában kell vizsgálnii a dolgokat, hanem minden szóalakot figyelembe kell venni, amelyről feltételezhető h ugyanaz a szó (más ejtésben, eltorzult alakban)
