Milyen jó lenne, ha ennek a fórumnak szélesebb látogatói köre lenne és legalább ötmillió magyarhoz eljuthatna az, amit most írok. A különböző kiviforgalmazóknak óriási "érdemeik" vannak abban. hogy kis hazánkban a kivi valójában nem terjedt el, mivel a vele való próbálkozást rendszerint kudarc kíséri. Ennek oka a rá vonatkozó ismeretek teljes hiánya, illetve az azokhoz való hozzáférés lehetőségének a hiánya is. A magyar kertészeti szakma nem létezik. A könyvesboltokban kapható, csodás fotókkal teli méregdrága, külföldiből magyarra fordított hobbikertészeknek szóló könyvek semmilyen hasznavehető információt nem tartalmaznak. Ma írtam egy megyei lap újságírójának egy cikket a kiviről, 3 db mellékelt fotóval (hímvirág, nővirág, helyesen kialakított kivilugas). Megkértem, hogy próbálja elérni, hogy ez cenzúra és "félrelektorálás" nélkül bekerülhessen a lapba, pontosan a virágzás idején. Íme a szöveg: A megyében elég sok házikertben található néhány tő kivi, de a hobbikertészek róla szerzett tapasztalatai igencsak vegyesek, gyakran negatívak. Kevesen gondolnák, hogy a balsikerek oka mennyire banális és hogy az eddig sikertelen kivitulajdonost mennyire egyszerű információk hiánya fosztja meg a saját termés örömétől. Mivel a kivi kétlaki növény, a nőivarú, termős példányon lévő virágok beporzásához szükség van egy, a közelében lévő hímivarú, porzós növényre is. A "meddő" kivire panaszkodók közül sokan csak egy magányos egyeddel rendelkeznek, amit valahol "önporzósként" szereztek be, de amiről a hozzáértő, különösen virágzás idején, könnyűszerrel meg tudja állapítani, hogy bizony vagy az egyik vagy a másik nemhez tartozó példányról van szó. Olyan is előfordul, hogy egy kertben több tő is van, de az mind azonos nemű. Ebből világosan következik, hogy sikerre csak akkor számíthatunk, ha a beszerzési forrásunk megbízható. Ha már kész helyzet előtt állunk termőképes korú, de egyivarú magányos, vagy több azonos ivarú növénnyel, a korrekció első lépése a nemek beazonosítása kell, hogy legyen. Virágzáskor a legkönnyebb ezt megtenni. A mellékelt fotók segítségével bárki megállapíthatja saját növényei nemét. A termős virág közepében nagyon jellezetes formát képező bibeszálak vannak. A sok alfajt és fajtát magába foglaló nemzetség görög nevének (Actinidia) első része is (actis) a kerékküllőre emlékeztető, sugaras alakzatra utal. ( a küldött képek közül a második.) Körülötte vannak ugyan portokok, de a bennük lévő pollen megtermékenyítésképtelen. Ezzel szemben a porzós virágban nincs bibe, virágpora viszont megtermékenyítőképes.( A küldött képek közül az első.) Nyilvánvalóan az így elvégzett szexvizsgálat fogja meghatározni, hogy melyik növényt kell pótolni. Fontos, hogy semmilyen eredmény ne szegje kedvünket. Türelemmel pótoljuk a hiányt, mivel néhány év múlva sokszorosan kárpótolva érezhetjük magunkat. A kivi a leghálásabb növényfajok egyike, semmilyen permetezést nem igényel, emellett rendkívül bőven terem. A kinevelésével és termőntartásával kapcsolatos tudnivalók legalább annyira egyszerűek, mint a nemekre vonatkozó ismeretek. Fontos, hogy az egyes töveket ne ültessük egymáshoz 2-2,5 méternél közelebb. A kiültetett növényt a nevelés első (szükség szerint második) évében csak függőlegesen, felfelé növesszük, hogy belőle a második vagy harmadik évben egy kb. embermagasságban 90 fokban vízszintesre hajlított, huzalhoz erősített termőkar legyen kialakítható. A következő évben az ebből kitörő vízszintesbe álló szálvesszők lesznek az első termés hordozói. A legelterjedtebb termő fajta a Hayward fajtanevet viseli. Erre különösen érvényes, hogy kizárólagosan szálvesszős műveléssel termeszthető, a vessző tövéhez közeli rügyei vakok vagy virág nélküliek. Így virágot és termést csak a vessző negyedik-ötödik rügyön túli szakaszától remélhetünk, a csak szálvesszőn termeszthető, jellemzően csemegeszőlő fajtákhoz hasonlóan. A többéves, már termőkorban lévő kivik virághiányának gyakori oka a szőlő rövidcsapos művelési módját követő metszés, amellyel a gazda, könnyen belátható módon, a vesszők eltávolításával, esetleg a teljes virágzattól képes a növényt megfosztani.A hímivarú Tomuri nevű fajta rövid csapon is hoz virágot, néhány, csupán elvétve forgalomban lévő nőivarú fajtához hasonlóan. Ennek virágai már kinyílás előtt is jól felismerhetőek az egy száron függő hármas alakulatról, míg a Hayward virágai jellemzően magányosak. A híres "önporzós" kivi nagyon ritka, lévén, hogy ilyen növény esetében a hermafroditizmus egy olyan furcsa egyensúlyáról van szó, amelyben a fentebb alaktanilag leírt nőnemű virág termékenyítőképes pollennel is rendelkezik. Ez a kényes genetikai állapot azonban csak speciális szaporítási módszerekkel tartható fenn. A vevőközönséghez került szaporítóanyagban a hímivarú egyedek feltűnően magas aránya a beszerzési forrás magvetésből származó állományáról árulkodik. Magvetés esetén ugyanis a kikelt hímivarú egyedek száma akár a 90%-ot is meghaladhatja.
A szóló virág a lányon és a hármas csoport a fiún stimmel. A párt mint Hayward-ot vették szüleim (több mint tíz éve) a St...rkl-tól, a porzósról külön persze nem volt infó.
A két tő hat éve került hozzánk (kivágás helyett), és ebből őt évig én is a "metsszük, mint a szőlőt" elv jegyében követtem el az általad emlegetett szarvashibát (is!).
Természetesen engem is érdekelne az ésszerű termesztési mód leírása!
Mikor fogadta érdektelenség a felajánlásod? már jó ideje olvasom rendszeresen a topikot, és nem emlékszem rá.
Mekkorák az oltványok? Tavaly a fámon 36 virág volt, de mind lepotyogott valami miatt, így ha fiatalok még a fáid, akkor szerintem le is fogja őket szórni még bogyós állapotban. Ha erősek, akkor megmarad, így szerintem nem fontos beleavatkozni a virágzásba.
Remélem, hogy tényleg sok fog teremni az idén nálam. Éppen most néztem meg, mutattam páromnak, ő meg a szokásos szöveget mondta: Úgy is le fog potyogni!
Hát ez az! Én meg várhatom, hogy mikor terem a kivim. Növöget, zöldel, de más még semmi.
A datolyaszilván rengeteg bimbó van, de ez várható is volt. Az oltások nem sikerültek, valószínűleg, mert alkoholtartalmú sebkezelővel kentem be, a körteoltványoknál nem okozott gondot.
A mini kivin tavaly csak az egyiken volt pár bimbó, amiket eldobált, idén egyiken kb. 100, másikon 200 bimbó van.
Nekem az a fajta van, amivel Rappai verte át a jónépet, a nevét nem tudom. Úgy árulta, hogy öntermékeny, de sajna, csak bakvirágú. Egyes ágakon csak 3-asával vannak a bimbók, más ágakon csak 1-esével, de a legtöbbön vegyesen 1-es, 2-es, 3-asok.
Már hogyne érdekelne a metszés, minden kivitartót érdekel. Biztos télen ajánlottad a leirást, amikor minden kivi alszik. Azért, ha lehet, ne csak a Hayward - Tomuri pár metszéséről irj, mert nekem pl. 2 fajta szőrös kivim van, de egyikről sem tudom, milyen fajta. Egyéb kérdésem is van: tapasztaltad már, hogy a termős kivik több vasat igényelnek? Vagy legalábbis halványabb a lombozata, mint a porzósnak. Már évek óta figyelem, még nem kezdtek teremni, már látszott a különbség köztük.
Szia, Évi5, már épp meg akartalak kérdezni, hogy áll a datolyaszilvád. Tavaly vettem 2 db oltványt, és azokon látok virágbimbókat, kb 10-20 db/fa. Nem tudom, egyáltalán meghagyható-e rajta termés, nem fiatal-e hozzá. A Tied idén már rendes mennyiséget fog teremni, úgy tünik, nem? A kopaszkivi nem túl nagy mértékben válogatja a kötött termést. A szőrős kivid, ha jól emlékszem tavaly vetted, majd talán jövőre (vagy azután) fog virágozni.
Nekem ha jól emlékszem, pont ilyen párom van. Egy-egy tő, így nagy termesztésről nem lehet beszélni, de ha megosztanád velem a helyes metszés/termesztés csínyját-bínját, nagyon örülnék neki. Mindent kicsiben kell kezdeni...
Nyílás előtt is megállapítható már a növény neme, ha Hayward - Tomuri párról van szó. A nőivarún egy száron jellemzően egy virág van, a hímivarún három. A porzós a vessző tőközeli részén is hoz virágot, a termős inkább a negyedik - ötödik rügytől kezdődően. Emiatt a Hayward-ot teljes szálvesszőn kell termeszteni. Sokan elkövetik vele a rövidcsapos metszés szarvashibáját, amivel képesek minden évben az összes lehetséges virágot ill. termést "letermelni. Utána csodálkoznak, hogy a "lány" miért nem akar virágozni, amikor a "fiú" mindig virágzik. Ha igénylitek leírom az ezekből a tulajdonságokból fakadó, ésszerű termesztési módot, részletesen. Már felajánlottam, de senkit nem érdekelt.
A füge és általában a korlátozottan téltűrő növények számára megfelelő mikroklímájú hely kiválasztására vonatkozóan felhívnám a figyelmeteket a március 23-án az akkori fagyhullámmal kapcsolatosan írt 1371-es számú hozzászólásomra. A május első napjaiban északkeleten taroló fagy magassági szintek szerint eltérő mértéke is jól példázza az általam akkor leírtakat. Az első számú szempont a tél túlélése, hiszen ha mindig lefagy tövig, teljesen érdektelenné válik az érési idő vagy a gyümölcs íze, ami a sarjfügék esetében nem mérvadó, lévén, hogy eleve nem tudnak beérni. Normálisan telelt növények esetében szinte nem létezik éretlen, vagy rosszízű füge. Az általam leírt körülmények figyelembevételével kell minél rövidebb tenyészidejű, a többivel összevetve legjobb téltűrési tulajdonságú fügét telepíteni, a többi már jön magától: érési és zamatprobléma nem lehet.
Lehet, hogy nem a legjobb fajta jutott nekünk, leírások alapján a Babits és a kanári fügét szeretném kipróbálni. Ha az sem fog ízleni, akkor vagy az ízlésemmel, vagy a termőhellyel van gond. Egyébként nálam védett helyen van ugyan, de napot elég keveset kap, gondolom ettől is lehet a "fűíz". Most adtam belőle egy ismerősömnek, teljes napra,védett helyre ültette, kíváncsi vagyok ott mit produkál.
nekem kb 10 eve van fugem. eloszor takrtam meg patyolgattam. atteletek a kis fugek, meleg nyar is volt igy agusztusra mar be isertek. ha izuk az semmi nem volt inkabb olyan rohadt vaalmire hasonlito. aztota nem torodok vele. telen elfagy, de torol kihajt es kb 2..3m-re no meg oszig.
Többen e-mail-ben érdeklődtek a jégfüge felöl. Ahogy azt már a fórumban is többször megírtam, őszre ill. jövő tavaszra lesznek belőle kiültethető példányok. Amint ígértem, rövidesen beteszek róla 1-2 mostani fényképet, hogy érzékeltessem méreteit és "termelési kapacitását".
Egy csomagküldőtől rendeltem, kb. 30 cm-es volt. Rögtön kiültettem, eddig 2 telet töltött a szabadban. Én ÉK.-Mo-n lakom, elég zordak a telek errefelé, úgyhogy takartam falevéllel kitöltött nádszövettel. Az első télen csak az ágvégek felső 10 cm-e fagyott, le, idén semmi károsodása nem volt. Elég védett helyen van, kemence, kerítés, házfal védi 3 oldalról. Egyébként számomra meglepően gyorsan nő, most már kb. 1,80m magas.
Ez pedig a gránátalmám, 3 éves, már nagyon szeretném látni a virágait... De sajnos még nem mutatta meg nekem. Ma belocsoltam virágzásindítóval, talán segít.Ez a 2. számú kedvencem, az első a még el sem ültetett datolyaszilvafa. Olyan szép sárga gyümölcsöket szeretnék látni a kertemben, amelyet zotya papa mutatott lentebb...
Babits fügét én is nagyon szeretnék. Az enyém zöld színű piros belsejű, fajtanevét nem tudom. Kertészetben vettem, ez az egy fajta volt, akkor még azt sem tudtam, hogy ennyi fajta van. Viszont ma láttam, hogy a termései 3/4-e lehullott, kb. 10 nagyobb szem maradt (lehet, hogy a pár nappal ezelőtti fagy miatt).
Szia! A fügék többségét Zombán vettem 6 éve Rappaiéktől. A fajták: lila füge. Babits füge, sárga füge és még több különböző fantázia nevű.A fügék közül az a finom amelyik szeptemberben meg tud érni, az ősz végi az már valóban "fűízű".
Nekem nem sikerült a képeidet megnézni. De lehet, hogy a nálunk lévő kezdetleges internet a hibás. Milyen fajták, mennyi idősek? Az enyém 3 éves, idén először átteleltek rajta a kis termések, kb.40 db. Kb. 1,5 m magas, 2 m széles bokor. Tavaly késő ősszel kóstoltam először, hát nem nagyon ízlett, de lehet, hogy még éretlen volt. Ezért várom az idei termést, mert most először, nyáron is fog teremni.
Szeretnék elnézést kérni a fórum tagjaitól a cornus floridéért és a kumqat-ért ugyanis nem tartozik a fagytűrő déli gyümölcsök kötelékébe.Maga látvány talán kárpótol.Az asimina két fajta mint a képen látszik, sárga és zöld. Kérésetekre tettem fel.A sárga NK 1-es a zöld NK 2-es.Tavalyi fotók.A kézemben tartott fürt 1kg 20 dkg . A diospyros Athén gyümölcse szintén tavaly lett fotózva, mintának tettem fel.