E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
1 Korintusnak irt levél : fejezetek: 1, 2, 4, 6, 12, 15 fejezetekkel rendelkezem ! Talán azért nem kaptam meg a többit , mert Isten férfit, és nőt is teremtett, 1,1, érthető ! Az Új világban más lesz !
Nagy meglepetések lesznek!!!!
Mindenki a saját tettéért felel majd. Istennek vagyunk alá rendelve és a törvénynek!
Felkent lehet férfi és nő is . Jézus is alá rendelte magát, de csak az Istennek.
Éppen a korabeli nőket lebecsülő szemlélet miatt lenne célszerü a hölgyek fokozottabb bevonására a klérus munkájába lásd NŐI PAPSÁG akár még a pápai munkakört is betölthetné hölgy ! ÁMEN !
A pápai munkakörre egy férfi és egy nő ! Ez fölöttébb szimpatikus lenne ! Remélem megérem !
És ehhez mit szólsz? Ezzel is egyetértesz? Ezeket mondta a barom nőgyűlölő, tömeggyilkos Saulus-Paulus, akiről már tudjuk, hogy római besúgó volt. :)
1 Timothy 2:11-12 11 Az asszony csendességben tanuljon teljes engedelmességgel. 12 A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben.
1 Corinthians 11:3-10 3 Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten. ... 6 Mert ha az asszony nem fedi be fejét, nyiretkezzék is meg, hogy ha pedig éktelen dolog asszonynak megnyiretkezni, vagy megberetváltatni, fedezze be az õ fejét. 7 Mert a férfiúnak nem kell befednie az õ fejét, mivel õ az Istennek képe és dicsõsége; de az asszony a férfiú dicsõsége. 8 Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból. 9 Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért. 10 Ezért kell az asszonynak hatalmi [jelt] viselni a fején az angyalok miatt.
1 Korintusiaknak írt levél 6.: fejezet: 2, 3,4. vers
2 Nem tudjátok, hogy a szentek ítélkeznek majd a világ fölött? Ha a világ fölött ítélkezni fogtok, a legszerényebb bírói székre méltatlanok vagytok? 3 Nem tudjátok, hogy az angyalok fölött is ítélkezünk majd?
4 Ha mindennapi ügyekben pereskedtek, olyanokat tegyetek meg bírónak, akik a közösségben jelentéktelenek.
Én semmilyen klubtag nem vagyok ! Forgatókönyv van. János evangélium 20: fejezet:
29 Jézus csak ennyit mondott: „Hittél, mert láttál. Ez igaz, és de mért nem boldogok ?
Mert azt is tudják hogy mik lesznek !
Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.”
Lehet változni és változtatni de csak a Teremtőn keresztül Jézus a példaképünk. Ha egyedül kéred és tiszta szível megadják a segítséget, talán ez sem a véletlen hogy itt vagy ,még van
idő a változásra !. Az Istenhez vagy a Jézushoz kell fordulni. Aki bűnt követet el megváltozott, és nem követ el bűnt ,azt a Teremtő meg tisztította a bűnt eltörölte !
van ebben szo arrol, hogy valtoztatni lehet ezen a helyzeten? nekem ugy tunik mar reg megvan a forgatokonyv. szo sincs akarmilyen kulonbsegtetelrol egyik es a masik ember kozott erdemi alapon. hanem azt mondja kivalasztanak sokat az emberek kozul, akit megtisztitanak. vagyis mindent isten es a klubtagok csinalnak, ahogy butasagban is ok tartjak szanedkosan az embereker. a biblia nem hazudik, pontosan azt irja le, ami tortenik.
es ez a logikus is, hogy az embereknek nincs valasztasa. akik megtehetik (klubtagok) , lefojtanak ertelmi kepessegeket a lenyekben, aztan orommel nezik a vergodesuket. aztan a vegen megsemmisitik oket. uj korszak kezdodik.
1Abban az időben fölkel Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója; mert olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak. Abban az időben megszabadul néped, mind, aki be van írva a könyvbe. 2 Akik a föld porában alszanak, azok közül sokan feltámadnak, némelyek örök életre, mások gyalázatra, örök kárhozatra.3 Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.
Gábriel kinyilatkoztatásának befejezése.
4 Te meg, Dániel, zárd el ezeket a szavakat, pecsételd le a könyvet a végső időkig. Sokan eltévelyednek, és a gonoszság növekedni fog.”5 Ekkor én, Dániel, azt láttam, hogy két más valaki is áll ott: az egyik a folyó innenső partján, a másik pedig a folyó túlsó partján. 6 Akkor megszólítottam azt a gyolcsruhába öltözött férfiút, aki a folyóvíz fölött állt: „Mikor lesz vége ennek a sok csodálatos dolognak?” 7 Erre a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyóvíz fölött állt, jobbját és balját az égre emelte. S hallottam, amint megesküdött az Örökkévalóra: „Egy idő, két idő és egy fél idő múlva ez mind beteljesedik, akkor, amikor az az erő, amely a szent népet szétszórta, nem lesz többé.” 8 Hallottam ugyan a szót, de nem értettem, azért újra megkérdeztem: „Uram, hogy állunk ezekkel a végső dolgokkal?” 9 Így válaszolt: „Eredj, Dániel, mert el vannak zárva, és le vannak pecsételve ezek a szavak a végső időkig. 10 Sokat kiválasztanak, megtisztítanak és próbára tesznek, ám a gonoszok tovább folytatják gonoszságukat. A gonoszok közül senki se jut el a belátásra, de az értő szívűek meg fogják érteni. 11 Attól az időtől kezdve, amint megszűnik a mindennapi áldozat, és felállítják a vészt hozó undokságot, ezerkétszázkilencven nap lesz. 12 Boldog, aki bízni tud, és megéri az ezerháromszázharmincötödik napot. 13 Te meg menj és légy nyugodt! Amikor véget érnek a napok, te is fölkelsz a végső napon kijelölt sorsodra.”
Az a probléma nem az Istent vagy a Teremtőt keresed , hanem az embereket. Nem a mennyiség hanem, hanem a minőség a lényeg, ezért nem tudsz közel kerülni Istenhez ! A Biblia válaszol kérdésedre, csak írd be a Biblia keresőbe!!
A titok!!! 2015.10.14.
20, 15, 10, 14, = ( 10, 14, 15, 20, ) = 10 hónap 14 nap,és év szám 20, év 15.
Dániel könyve : 10.fejezet: versek , 14,15,20.
14 Magam pedig eljöttem, hogy tudtodra adjam: mi fog történni népeddel a végső napokban, mert a látomás azokról a napokról szól.”
Az angyal megerősíti a prófétát.
15 Míg ilyen módon beszélt hozzám, szememet a földre sütöttem, és hallgattam.
20 Ekkor megkérdezte: „Tudod már, miért jöttem el hozzád? Nézd, most tudtodra adom, mi van megírva az igazság könyvében.
7 Ezért könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke. 8 Többre becsültem a jogarnál és a trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot. 9 A fölbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba; mert mellette minden arany csak egy marék homok, és vele összemérve az ezüst csak sárnak számít. 10 Jobban szerettem egészségnél és szépségnél, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; mert a fény, amely belőle árad, nem alszik ki soha. 11 De vele együtt a többi javak is mind hozzám jöttek, mérhetetlen gazdagság volt a kezében. 12 Örültem mindennek, mert a bölcsesség volt a vezérük; nem tudtam, hogy a szülőanyjuk is az. 13 Csalárdság nélkül sajátítottam el, irigység nélkül adom tovább, nem rejtem el gazdagságát. 14 Hisz kifogyhatatlan kincs az emberek számára. Akik szert tettek rá, megszerezték Isten barátságát, mert ajánlották őket a fegyelem adományai.
22 Az Atya nem ítél el senkit, hanem egészen a Fiúra bízta az ítéletet, 23 hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli. 24 Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hallja szavamat és hisz annak, aki küldött, az örökké él, nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre. 25 Bizony, bizony, mondom nektek: Elérkezik az óra, s már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia szavát. S akik meghallják, azok élni fognak. 26 Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában, 27 s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia
1 Halljátok hát, királyok, és szívleljétek meg, tanuljatok, akik a föld határait kormányozzátok! 2 Figyeljetek föl, akik a sokaságon uralkodtok, és büszkék vagytok a népek nagy számára! 3 A Mindenható adta nektek a hatalmat és a Magasságbeli az uralmat, s majd számon kéri tetteiteket, és kivizsgálja szándékaitokat. 4 Jóllehet országának csak szolgái vagytok, mégsem ítéltetek igazságosan, nem tartottátok meg a törvényt és nem éltetek Isten akarata szerint. 5 Ezért félelmetesen és hirtelenül rátok tört, mert szigorú ítélet vár a hatalmon levőkre. 6 A kicsik irgalomból bocsánatot nyernek, a hatalmasokra azonban kemény büntetés vár. 7 Mert a mindenség Ura senkitől sem tart, és nincs nagyság, amitől félne. Hisz ő teremtette a kicsit és a nagyot, és egyaránt gondját viseli mindegyiknek. 8 A hatalmasokra azonban szigorú vizsgálat vár. 9 Hozzátok intézem hát szavam, fejedelmek, hogy bölcsességet tanuljatok és el ne bukjatok. 10 Mert akik a szenttel szentül bánnak, megszentelődnek, és akiket erre megtanítottak, azok meg tudnak majd felelni. 11 Áhítsátok hát szavaimat és vágyódjatok rájuk, és okulásban lesz részetek.
Meg lehet találni a bölcsességet.
12 A bölcsesség ragyogó és hervadhatatlan, könnyen felismerik, akik szeretik, és megtalálják, akik keresik. 13 Már előre megmutatkozik azoknak, akik vágyódnak rá. 14 Aki korán reggel keresni kezdi, nem kell fáradnia, mert ajtajánál ülve találja. 15 Róla elmélkedni tökéletes okosság, és aki érte virraszt, hamar megszabadul a gondtól. 16 Hisz maga megy, s megkeresi azokat, akik méltók rá, barátságosan megjelenik nekik az utakon, és minden szándékukban találkozik velük. 17 Mert (a bölcsesség) legbiztosabb kezdete a tanulás utáni vágy; tanulni akarni annyi, mint szeretni (a bölcsességet). 18 A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a megtartása, a törvények megtartása a halhatatlanság biztosítása, 19 s a halhatatlanság eljuttat az Isten közelébe. 20 Így vezet a bölcsesség utáni vágy az uralomhoz.
Salamon leírja a bölcsességet.
23 Nem járok én egy úton az emésztő irigységgel, mert ennek aztán semmi köze sincs a bölcsességhez.
Jiftach bíró lesz. = Jefte. ( 2009 8. 5 ….2021. …..
1 A gileádi Jiftach vitéz harcos volt. Egy parázna nőnek volt a fia. Gileád nemzette Jiftachot. 2 Ám a felesége is szült Gileádnak fiakat és lányokat, s amikor ennek az asszonynak a fiai felnőttek, elkergették Jiftachot. Azt mondták: „Te nem részesülsz atyánk örökségében, mert idegen asszony fia vagy. 3 Jiftach elmenekült testvérei elől, és Tob földjén telepedett le. Nincstelen embereket gyűjtött maga köré és portyázott velük. 4 Abban az időben Ammon fiai harcba bocsátkoztak Izraellel. 5 Amikor Ammon fiai megtámadták Izraelt, Gileád vénei fölkeresték Jiftachot Tob földjén, 6 és így szóltak hozzá: „Gyere és légy a vezérünk, hogy harcolhassunk Ammon fiai ellen.” 7 Jiftach azonban így válaszolt Gileád véneinek: „Ti gyűlöltetek és elűztetek atyám házából. Miért jöttök most hozzám, amikor bajban vagytok?” 8 Gileád vénei erre azt mondták Jiftachnak: „Valóban ezért jöttünk most hozzád: Gyere velünk, harcolj Ammon fiai ellen, s te leszel a vezérünk és Gileád minden lakójának a feje.” 9 Jiftach így felelt Gileád véneinek: „Ha visszavisztek, hogy harcoljak Ammon fiai ellen és ha az Úr kezembe adja őket, vezéretek leszek.” 10„Az Úr legyen a tanú közöttünk – válaszolták Gileád vénei. – Érjen balszerencse minket, ha nem teszünk meg mindent, amit mondasz.” 11 Jiftach tehát elment Gileád véneivel. A nép fejévé és vezérévé tette, és Jiftach megismételte föltételeit Micpában az Úr előtt.
Jiftach vitája az ammonitákkal.
12 Jiftach követeket küldött az ammoniták királyához, és ezt üzente neki: „Mi van köztem és közted, hogy harcot indítottál földem ellen?” 13 Ammon fiainak királya így felelt Jiftach követeinek: „Mivel Izrael elfoglalta földemet, amikor kivonult Egyiptomból, az Arnontól a Jabbokig és a Jordánig, add most vissza békességgel.” 14 Jiftach újra követeket küldött Ammon fiainak királyához, ezzel az üzenettel: 15 „Ezt mondja Jiftach: Izrael nem foglalta el sem Moáb földjét, sem Ammon fiainak földjét. 16 Amikor ugyanis Izrael kivonult Egyiptomból, a pusztában vándorolt egészen a Sás-tengerig, majd Kádesbe ért. 17Akkor Izrael követeket küldött Edom királyához, hogy mondják meg neki: Engedd meg, kérlek, hogy átvonuljak földeden, Edom királya azonban nem egyezett bele. Elküldött Moáb királyához is, de ő is visszautasította, így Izrael Kádesben maradt. 18 Majd a pusztában vándorolt, megkerülte Edom és Moáb földjét és eljutott a Moáb földjétől keletre eső vidékre. Az Arnonon túl ütött tábort, de Moáb határát nem lépték át, mert hiszen az Arnon Moáb határa. 19 Izrael ezután követeket küldött Szichonhoz, az amoriták királyához, aki Hesbonban uralkodott. Ezt üzente neki Izrael: Engedd meg kérlek, hogy átvonuljak földeden a nekem rendelt helyre. 20 Szichon azonban nem engedte meg, hogy Izrael átvonuljon földjén, összegyűjtötte egész seregét, tábort ütött Jahacban és megtámadta Izraelt. 21 Az Úr, Izrael Istene azonban Szichont és egész seregét Izrael kezébe adta. Izrael győzött, és az amoritáktól, akik ezen a vidéken éltek, egész földjüket elfoglalta. 22 Így birtokba vették az amoriták egész földjét az Arnontól a Jabbokig, és a pusztától a Jordánig. 23 Tehát az Úr, Izrael Istene űzte el az amoritákat népe, Izrael elől. S most visszaköveteled? 24 Amit Kamos, a te istened szerzett neked, az vajon nem a tiéd-e? Ugyanígy az is a miénk, amit az Úr, a mi Istenünk szerzett. 25 Különb akarsz lenni, mint Balak, Cippor fia, Moáb királya? Kezdett ő vitát Izraellel? Vagy viselt ellene háborút? 26 Amikor Izrael letelepedett Hesbonban és a hozzá tartozó helységekben, Jazerben és a hozzá tartozó helységekben, valamint azokban a városokban, amelyek az Arnon partján vannak (háromszáz esztendeje), miért nem szerezted vissza őket akkor? 27 Ami engem illet, én nem vétettem ellened, de te igazságtalanul bánsz velem, amikor harcot indítasz ellenem. Ítéljen hát ma az Úr, a bíró Izrael és Ammon fiai között!” 28 Az ammoniták királya azonban nem hallgatott Jiftach üzenetére, amelyet az hozzá intézett.
Jiftach fogadalma és győzelme.
29 Az Úr lelke akkor Jiftachra szállt, s ő bejárta Gileádot és Manasszét, bejárta a gileádi Micpát, és a gileádi Micpától Ammon fiai mögé került.
33 Megverte őket Aroertől egészen Minnit vidékéig (húsz várost) és Abal-Keramimig.
1 Legyen gondod az Abib hónapra, s üld meg a húsvétot az Úr, a te Istened tiszteletére. Mert Abib hónapban vezetett ki az Úr éjszaka, Egyiptom földjéről. 2 Húsvétra áldozz marhát és juhot az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt majd neve hajlékául. 3 De ne egyél hozzá kovásszal készült kenyeret: hét napig a kovásztalan kenyeret, a szükség kenyerét edd, hisz nagy sietségben vonultál ki Egyiptom földjéről, s így emlékezz meg Egyiptom földjéről való kivonulásod napjáról egész életedben. 4 Hét napig ne lehessen kovászt látni az egész határban, s a húsból se maradjon estétől reggelig, amelyet az első nap estéjén feláldozol. 5 A húsvéti áldozatot nem mutathatod be azon városok valamelyikében, amelyeket az Úr, a te Istened ad neked. 6 Arra a helyre kell (menned), amelyet az Úr, a te Istened neve lakóhelyéül kiválaszt. Ott kell bemutatnod a húsvéti áldozatot, este, naplementekor, Egyiptomból való kivonulásod órájában, 7 s megsütni és elfogyasztani is azon a helyen kell, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt. Másnap reggel aztán hazatérhetsz. 8 Hat napig kovásztalan kenyeret egyél, a hetedik nap pedig tarts ünnepi összejövetelt az Úr, a te Istened tiszteletére. Akkor semmiféle munkát ne végezz.
Más ünnepek.
9 Számolj hét hetet. A hetek számolását attól kezd, amikor a sarlóval az első vágást teszik a gabonában. 10 Aztán üld meg a hetek ünnepét az Úr, a te Istened tiszteletére, önkéntes ajándékkal, amelyet aszerint ajánljon fel kezed, ahogy az Úr, a te Istened megáldott. 11 Örülj az Úr, a te Istened színe előtt, te, fiad és lányod, szolgád és szolgálód, valamint a városodban lakó levita, a köztetek élő idegen, árva és özvegy, azon a helyen, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt nevének hajlékául. 12 Emlékezz vissza, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, s ügyelj e parancsok pontos megtartására. 13 A sátoros ünnepet hét napig üld, akkor, amikor betakarítod szérűd és sajtód termését.
16 Minden férfi háromszor évente jelenjen meg az Úr, a te Istened színe előtt azon a helyen, amelyet az Úr kiválaszt, a hetek ünnepén és a sátoros ünnepen. De senkinek sem szabad üres kézzel megjelennie az Úr színe előtt; 17 mindenki (vigyen), amit adni tud aszerint, ahogyan az Úr, a te Istened megáld.
A bírák.
18 Minden városban, amelyet az Úr, a te Istened ad majd minden törzsednek, jelölj ki bírákat és elöljárókat, hogy igazságos ítéletet hozzanak a népnek.
20 Egyes-egyedül az igazságra törekedj, hogy életben maradj, s birtokold a földet, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
Bálványimádás.
21 Az Úr, a te Istened oltárán kívül, amelyet majd építesz magadnak, ne ültess semmiféle szent fát, 22 s ne állíts fel kőoszlopot sem, hiszen gyűlöletes az Úr, a te Istened előtt.
Kezdetben volt a logosz, a logosz Istennél volt, és Isten volt a logosz, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.
1Az ő munkatársaként figyelmeztetünk titeket is: ne vegyétek hiába az Isten kegyelmét. 2 Azt mondja ugyanis: A kellő időben meghallgatlak, s az üdvösség napján segítek rajtad. Nos, most van a kellő idő, most van az üdvösség napja! 3 Senkinek sem okozunk semmiféle botrányt, hogy ne becsmérelhessék szolgálatunkat. 4 Ehelyett mindenben úgy viselkedünk, mint Isten szolgája: nagy türelmet tanúsítva a megpróbáltatásban, a szükségben, a szorongattatásban; 5 ha vernek, fogságba vetnek, fellázadnak, ha elfáradunk, virrasztunk, böjtölünk; 6 tisztaságban, megértőn, béketűrőn és jóságosan, a Szentlélekben és az őszinte szeretetben megmaradva; 7 az igazság hirdetésében kitartva, az Isten erejével, az igazság támadó és védő fegyverzetében, 8 akár dicsőség, akár megszégyenülés, akár gyalázat, akár jó hírnév jut osztályrészül; mint csalók, mégis igazat mondók, 9 mint ismeretlenek, mégis jól ismertek, mint akiket halálra szántak, mégis élnek, mint megkínzottak, de belé nem haltak; 10 mint szomorúak, mégis mindig vidámak, mint szűkölködők, mégis sokakat gazdagítók, mint akiknek semmijük sincs, mégis mindenük megvan. 11 Megnyílt nektek az ajkunk, és kitárult felétek a szívünk, korintusiak. 12 Nem mi zárkóztunk el előletek, hanem ti nem nyitottátok ki a szíveteket. 13 Mint gyermekeimhez szólok: ti is tegyetek úgy, mint én, tárjátok ki ti is a szíveteket! 14 Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mi köze az igazságnak a sötétséghez?15 Hogyan hozható össze Krisztus Beliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez? 16 Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Márpedig mi az élő Isten temploma vagyunk, ahogy Isten mondja: Közöttük lakom majd és közöttük járok, az Istenük leszek, ők meg a népem. 17 Ezért távozzatok körükből, és különüljetek el tőlük – mondja az Úr –, s tisztátalant ne illessetek. Akkor fölkarollak benneteket 18 és atyátok leszek, ti meg a fiaim és a lányaim lesztek – mondja az Úr, a Mindenható.
1 Mit mondjunk tehát? Maradjunk meg a bűnben, hogy a kegyelem gyarapodjék? 2 Szó sincs róla! Ha egyszer már meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk tovább benne?3 Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban megkeresztelkedtünk, az ő halálában keresztelkedtünk meg? 4 A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. 5 Mert ha halálának hasonlóságában egybenőttünk vele, úgy leszünk feltámadásában is. 6 Hiszen tudjuk, hogy a régi embert bennünk azért feszítették vele együtt keresztre, hogy a bűn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a bűnnek. 7 Aki így meghalt, megszabadult a bűntől. 8 Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is. 9 Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. 10 Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, aki azonban él, az Istennek él.11 Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban. 12 Ne uralkodjék tehát halandó testeteken a bűn, és ne engedelmeskedjetek kívánságainak. 13 Ne adjátok át tagjaitokat a bűnnek a gonoszság eszközeként, hanem mint a halálból életre keltek, adjátok magatokat Isten szolgálatára, tagjaitokat meg az igazság eszközéül szenteljétek az Istennek.14 A bűn ugyanis többé nem uralkodik rajtatok, mert nem a törvény alá vetve éltek, hanem a kegyelemben. 15 Mi következik ebből? Az, hogy vétkezzünk, mert nem a törvény uralma alatt, hanem a kegyelemben élünk? Semmi esetre sem. 16 Vagy nem tudjátok, hogy annak szolgái vagytok és annak kell engedelmeskednetek, akinek mint szolgák alárendelitek magatokat? Vagy a bűnnek, ami a halálba vezet, vagy az engedelmességnek, ami megigazulást eredményez? 17 De hála Istennek, hogy bár a bűnnek szolgáltatok, most már szívből engedelmeskedtek annak a tanításnak, amelyet kaptatok.18 A bűntől megszabadulva az igazság szolgái lettetek. 19 Földies gyarlóságok miatt emberi módon szólok. Ahogy tagjaitokat a tisztátalanság és gonoszság szolgálatában a bűnre adtátok, adjátok most tagjaitokat az igazság szolgálatára, a megszentelődésre. 20Míg ugyanis a bűnnek szolgáltatok, az igazsággal szemben szabadok voltatok.21 Mi hasznotok volt akkor abból, ami miatt most szégyenkeztek? Hiszen annak vége a halál. 22 Most azonban felszabadultatok a bűn alól, és Isten szolgái lettetek. Gyümölcsötök a megszentelődés, célotok az örök élet. 23 Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka azonban az örök élet Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.
1 Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. 2 Így szólt hozzájuk: „Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra. 3 Menjetek! Úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. 4 Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek. 5 Ha betértek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak! 6 Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok. 7 Maradjatok ott abban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert a munkás megérdemli a maga bérét. Ne járjatok házról házra. 8 Ha egy városba érkeztek és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. 9 Gyógyítsátok meg ott a betegeket s hirdessétek: Közel van hozzátok az Isten országa! 10 De ha betértek valamelyik városba és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára és mondjátok: 11 Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de azért tudjátok meg: Közel van az Isten országa. 12 Bizony mondom nektek: Szodoma sorsa könnyebb lesz azon a napon, mint azé a városé. 13 Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna a bennetek végbement csodák, már rég zsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot.14 Ezért Tírusznak és Szidónnak tűrhetőbb lesz a sorsa az ítéletkor, mint nektek. 15 És te, Kafarnaum! Nemde az égig emelkedtél? Egészen az alvilágig fogsz süllyedni! 16 Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el, aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki küldött.”
A hetvenkét tanítvány visszatérése.
17 A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza. „Uram – mondták –, nevedre még az ördögök is engedelmeskedtek nekünk.” 18 Így válaszolt nekik: „Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből.19 Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek. Nem fog ártani nektek semmi. 20 De mégse annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben.”
Jézus öröme.
21 Abban az órában Jézus kitörő örömmel dicsőítette az Istent a Szentlélekben, ezekkel a szavakkal: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked. 22 Mindent átadott nekem Atyám. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, azt csak a Fiú vagy akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.” 23 Majd külön a tanítványokhoz fordult, és így szólt: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. 24 Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és király akarta látni, amit ti láttok és nem látta, hallani, amit ti hallotok és nem hallotta.”
Az irgalmas szamaritánus.
25 Egy törvénytudó felállt, hogy próbára tegye. „Mester – szólította meg –, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?” 26 Megkérdezte tőle: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” 27 Így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat.”28 „Helyesen feleltél. Tégy így, és élni fogsz!” – válaszolta neki. 29 De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: „Kit tekintsek felebarátomnak?” 30 Erre Jézus átvette a szót: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták.31 Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. 32 Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. 33 Végül egy szamarainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. 34 Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. 35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. 36 Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” 37 „Aki irgalmas szívű volt iránta” – felelte. Jézus így folytatta: „Menj és tégy te is hasonlóképpen.”
Mária és Márta.
38 Útjukon betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába. 39Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült az Úr lábához és hallgatta a szavait. 40 Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket. Egyszer csak megállt: „Uram – méltatlankodott –, nem törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? Szólj neki, hogy segítsen nekem!” 41 Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, 42 pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha.”
1Nem sokkal ezután ünnepük volt a zsidóknak, s Jézus fölment Jeruzsálembe. 2Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy fürdő, amelynek héberül Beteszda volt a neve. Öt oszlopcsarnoka volt, 3 nagyon sok beteg feküdt bennük: vakok, sánták, bénák [várva, hogy a víz megmozduljon. 4 Az Úr angyala ugyanis leszállt időnként a tóra, és felkavarta a vizet. Aki felkavarása után először lépett a vízbe, az meggyógyult, bármilyen betegségben szenvedett is.] 5 De volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendeje szenvedett. 6Amikor Jézus meglátta, amint ott feküdt, s megtudta, hogy már régóta beteg, megkérdezte tőle: „Meg akarsz gyógyulni?” 7 „Uram – válaszolta a beteg –, nincs emberem, aki bevinne a tóba, amikor felkavarodik a víz. Így mire odaérek, már más lép be előttem.” 8Erre Jézus azt mondta neki: „Kelj föl, fogd az ágyadat és menj!”9 Az ember azon nyomban meggyógyult, fölvette ágyát és elindult. Aznap épp szombat volt. 10 Ezért a zsidók rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van, nem szabad vinned az ágyadat.” 11 Így felelt nekik: „Aki meggyógyított, az mondta: Fogd ágyadat és menj!” 12 Erre megkérdezték tőle: „Ki volt az az ember, aki azt mondta neked: Fogd (ágyadat) és menj?!” 13A meggyógyított ember azonban nem tudta, hogy ki volt, mert Jézus az odasereglett népsokaság miatt elment onnét. 14 Később Jézus találkozott vele a templomban, és azt mondta neki: „Nézd, meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, nehogy még nagyobb baj érjen.” 15 Erre az ember elment és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus gyógyította meg. 16A zsidók üldözték Jézust, amiért szombaton gyógyított. 17 Jézus azonban azt mondta nekik: „Atyám mindmáig munkálkodik, azért én is munkálkodom.” 18Emiatt a zsidók még inkább az életére törtek, hisz nemcsak hogy megszegte a szombatot, hanem az Istent is Atyjának nevezte, s így egyenlővé tette magát az Istennel.
A Fiú.
19 De Jézus tovább hirdette: „Bizony, bizony, mondom nektek: A Fiú magától nem tehet semmit, csak azt teheti, amit az Atyától lát. Amit ő tesz, azt teszi a Fiú is. 20 Az Atya ugyanis szereti a Fiút, s mindent megmutat neki, amit tesz. De még nagyobb dolgokat is mutat neki, hogy csodálkozzatok rajta.21 Mert amint az Atya föltámasztja a halottakat és életre kelti őket, a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar. 22 Az Atya nem ítél el senkit, hanem egészen a Fiúra bízta az ítéletet, 23 hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli. 24 Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hallja szavamat és hisz annak, aki küldött, az örökké él, nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre. 25 Bizony, bizony, mondom nektek: Elérkezik az óra, s már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia szavát. S akik meghallják, azok élni fognak. 26 Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában, 27 s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia.28 Ne csodálkozzatok rajta! Mert elérkezik az óra, amikor a sírokban mindnyájan meghallják az Isten Fia szavát, és előjönnek. 29 Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra. 30 Magamtól nem tehetek semmit. Amint hallom, úgy ítélkezem. Ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki küldött. 31 Ha magam tennék tanúságot saját magam mellett, nem volna érvényes a tanúságom. 32 De más tesz mellettem tanúságot, s tudom, hogy az a tanúság, amelyet tesz mellettem, az igaz. 33 Jánoshoz fordultatok, s ő tanúságot tett az igazságról. 34 Mindazonáltal nincs szükségem emberek tanúságtételére, csak azért mondom ezeket, hogy üdvözüljetek. 35 (János) égő és világító lámpa volt, de csak ideig-óráig akartatok a fényében gyönyörködni. 36De nekem olyan bizonyságom van, amely felülmúlja Jánosét: tetteim, amelyeknek a végbevitelét az Atya bízta rám. Ezek a tettek, amelyeket végbeviszek, maguk tanúskodnak mellettem, hogy az Atya küldött. 37 Tehát maga az Atya tesz mellettem tanúságot, aki küldött. Ám ti sem szavát nem hallottátok, sem színét nem láttátok, 38 s szava nem marad meg bennetek, mert nem hisztek abban, aki küldött. 39 Fürkészitek az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy örök életet találtok bennük. Bár éppen rólam tanúskodnak, 40 mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen. 41 Dicsőítést nem fogadok el az emberektől. 42 Ismerlek benneteket, nincs meg bennetek az Isten szeretete. 43 Atyám nevében jöttem, s nem fogadtatok el. De ha valaki a maga nevében jönne, azt elfogadnátok. 44 Hogyan is hihetnétek, amikor egymást dicsőítitek, de azt a dicsőséget, amely az Istentől való, nem keresitek? 45 Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak benneteket az Atya előtt. Maga Mózes a vádlótok, akiben reméltek. 46 Mert ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek. Mert hisz rólam írt. 47 De hát ha az ő írásainak nem hisztek, hogy hinnétek az én szavaimnak?”
1 Ekkor bothoz hasonló mérőnádat adott ezeknek a szavaknak a kíséretében: „Menj, mérd fel az Isten templomát az oltárral és a benne imádkozókkal együtt. 2 De a templom külső udvarát hagyd ki, és ne mérd fel, mert a pogányoké lesz, akik a szent várost negyvenkét hónapig tiporják.”
A két tanú.
3„Két tanúmnak meghagyom, hogy szőrzsákba öltözve ezerkétszázhatvan napig hirdessenek bűnbánatot.” 4 Ők a két olajfa és a két gyertyatartó, amely a föld Urának színe előtt áll. 5 Ha valaki ártani akar nekik, tűz csap ki szájukból, és elpusztítja ellenségeiket. Mert aki ártani akar nekik, annak így kell elpusztulnia. 6 Hatalmuk van, hogy bezárják az eget, hogy küldetésük idején ne essen az eső. Hatalmuk van arra is, hogy a vizet vérré változtassák, és annyi csapással sújtsák a földet, amennyivel csak akarják. 7 Amikor befejezik tanúságtételüket, a vadállat feljön a mélységből, harcra kel ellenük, legyőzi és megöli őket. 8 Holttestük ott hever majd a nagyváros utcáján, amelyet átvitt értelemben Szodomának és Egyiptomnak neveznek, ahol Urukat is keresztre feszítették. 9 Holttestüket sokan fogják nézni a népek, törzsek, nyelvek és nemzetek közül három és fél napon át, nem engedik, hogy tetemüket sírba tegyék. 10 Ezen a föld lakói ujjonganak és vigadnak, és örömükben ajándékot küldenek egymásnak, hiszen ez a két próféta gyötrelmére volt a föld lakóinak. 11 De három és fél nap elteltével az Istentől az élet lehelete szállt beléjük, és talpra álltak. Akik látták őket, azokat nagy félelem fogta el. 12 Az égből hangos szózat hallatszott: „Gyertek fel ide!” S ellenségeik szeme láttára egy felhőn fölszálltak az égbe. 13 Abban az órában heves földrengés támadt, a város tizedrésze romba dőlt, a földrengés következtében hétezer ember meghalt, a többit pedig félelem fogta el, és dicsőséget zengtek az ég Istenének. 14 Elmúlt a második jaj, de hamarosan itt lesz a harmadik.
A hetedik harsonaszó.
15 A hetedik angyal is megfújta a harsonát. Nagy szózatok hallatszottak az égben: „Urunk és Fölkentje megszerezte az uralmat a világ felett, és uralkodni fog örökkön-örökké!” 16 Ekkor a huszonnégy vén, aki az Úr színe előtt a trónuson ült, arcra borult, és imádta az Istent: 17„Hálát adunk neked, mindenható Urunk, Istenünk, aki vagy és aki voltál, mert átvetted a főhatalmat és uralkodol. 18 A népek ugyan felbőszültek, de eljött haragodnak és a halottak fölötti ítélkezésnek ideje. Jutalmazd meg szolgáidat, a prófétákat, a szenteket és akik félik nevedet, a kicsiket és a nagyokat egyaránt! A föld megrontói meg pusztuljanak!” 19 Megnyílt az égben az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája a templomban. Erre villámlás, égzengés, földrengés és nagy jégeső támadt. ÁMEN !
1 Pál, Krisztus Jézus szolgája, meghívott apostol, akit az Isten kiválasztott evangéliumának hirdetésére, 2 amelyet prófétái által a szent iratokban előre megígért, 3 Fiáról, Jézus Krisztusról, a mi Urunkról. Ő test szerint Dávid nemzetségéből született, 4 a szentség Lelke szerint azonban a halálból való feltámadásával az Isten hatalmas Fiának bizonyult. 5 Általa nyertük a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsőségére munkálkodjunk a hitért minden nép között. 6 Ezeknek ti is közéjük tartoztok, Jézus Krisztus meghívottai.7 Üdvözlöm Rómában mindazokat, akiket az Isten szeret, és a szentségre meghívott. Kegyelem és békesség nektek Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól! 8 Először is hálát adok Istenemnek mindnyájatokért Jézus Krisztus által, hitetekről ugyanis az egész világon dicsérettel szólnak. 9 Tanúm az Isten, akinek Fia evangéliumát hirdetve szívvel-lélekkel szolgálok, hogy imáimban mindig megemlékezem rólatok, 10 és szüntelenül azért könyörgök, hogy egyszer Isten segítségével eljuthassak már hozzátok, 11 hiszen nagyon szeretnélek látni benneteket, hogy megerősödésetekre némi lelki ajándékot juttassak nektek, 12 más szóval, hogy a hitben, amely éppúgy a tiétek is, mint az enyém, kölcsönösen megvigasztaljuk egymást.13 Tudtotokra adom, testvérek, hogy már többször szándékoztam hozzátok menni, de mindig akadályba ütközött. Szerettem volna közöttetek is elérni némi eredményt, mint a többi pogány nép között. 14 Adósa vagyok görögnek és barbárnak, tudósnak és tudatlannak. 15 Ezért amennyire tőlem függ, készen vagyok rá, hogy nektek, rómaiaknak is hirdessem az evangéliumot. 16 Nem szégyellem ugyanis az evangéliumot, hiszen Isten üdvösséget hozó ereje minden hívőnek: először is a zsidónak, azután a görögnek. 17 Isten igazsága nyilvánul meg benne, amelyet a hívő a hittel nyer el, ahogy írva van: „Az igaz a hitből él.”
A pogányok rászorulnak a megigazulásra.
18 Isten haragja eléri az égből az embereknek minden istentelenségét és gonoszságát, akik az igazságot elnyomják igazságtalansággal. 19 Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra nyilvánvalóvá. 20 Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Nincs hát mentségük, 21 mert fölismerték az Istent, mégsem dicsőítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult. 22 Kérkedtek bölcsességükkel és oktalanná váltak. 23 A halhatatlan Isten fölségét fölcserélték a halandó ember, a madarak, a négylábúak és a csúszómászók képmásával.24 Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket. 25 Isten igazságát hamissággal cserélték fel, s inkább a teremtmény előtt hódoltak, mint a Teremtő előtt, aki mindörökké áldott. Ámen. 26Ezért szolgáltatta ki őket Isten a saját gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel. 27 A férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival űzött ocsmányságot. De meg is kapták tévelygésük megszolgált bérét.28 Nem méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta hát őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe. 29 Tele is vannak mindenféle gonoszsággal, hitványsággal, kapzsisággal, ravaszsággal, tele irigységgel, gyilkossággal, vetélkedéssel, ármánykodással, rosszindulattal. 30 Megszólók, rágalmazók, istengyűlölők, gyalázkodók, fennhéjázók, kérkedők, agyafúrtak, szüleik iránt engedetlenek, 31 értetlenek, hitszegők, lelketlenek, könyörtelenek. 32 Bár fölismerték Isten rendelkezését, hogy aki effélét művel, méltó a halálra, mégis ilyeneket tesznek, sőt a tetteseknekmég helyeselnek is. .
