Az idén kihajtott érett zöld hajtások alkalmasak a dugványozásra.Lényeg az hogy a levelek teljesen ki legyenek fejlődve ,és könnyen lepattanjanak a vesszőről.Levágsz 1 ágat a tőről.az alsó rügynél visszintesen letalpazod 2 rügyről, lepattintod a levelet/ lényeg ,hogy könnyen lepattanjon, szinte magától/fölötte 2 rügy levéllel marad,melyeket félbevágsz középen , a túlzott párolgás elkerülése miatt.Én általában 1 m-ről 3-at tudok készíteni, mert a hajtásokon már feljebb nem fejlődtek ki teljesen a levelek. 8x8-as tégely homok-tőzeg keverékű föld, félfás vagy fás gyökereztető por.Az ujjad bedugod a földbe és utána 2 alsó rügyig dugod a földbe ,jól megtömködöd a szára körül, 1x megöntözöd, azért kell így csinálni mert ha csak bedugod, akkor letolod róla a gyökereztető port.Az anyagokat beteszed gyümölcsös ládába, fóliával letakarod , és addig tartod sötét helyen /én üvegházban polc alatt tartom./ míg nem kezd hajtani, aztán szoktasd fényhez.Öntözéssel vigyázz,mert a fólis miatt a föld nem szárad ki, és így a tövek elrohadhatnak.Én 4 napja dugványoztam a levelek még rajt vannak.Ügyes próbálkozást, biztosan sikerül.EZ A SZAPORITÁS CSAK A MINI KIVIRE VONATKOZIK!Issai,Kallosa stb.mert erről van tapasztalatom.
Úgy képzelem, hogy abban a stádiumban lehet, amikor a még tömören zárt szirmok egy kúpot képeznek a csészelevelek által körülölelve. A virágzás az, amikor a szirmok kiterülnek és középen láthatóvá válik a bibe.
Lassan virágzik a datolyaszilva. Vagy már virágzik is?! Igazából még nem láttam virágot, mert idén virágzik először. http://kep.tar.hu/pammacs/50469089/29945753#2
Ez igy kapható mezőgazdasági boltban? (Mert én csak egyéb célra ismerem a keserüsót, gyógyszertárból.) Milyen adagolással? Gondolom, az öntözővízbe oldottad. Vagy csak kiszórva?
Érdekes, számomra is új információ a nőnemű növények nagyobb klorózishajlama. Egyébként, ha ez így is van, nincs benne semmi különös. A meszes talajokon történő szőlőművelést például, egyes mésztűrő vadszőlő alanyok teszik lehetővé. Miért ne lehetne a különböző actinidia fajták között hasonló eltérés. Amennyiben ez releváns mértékű, megoldhatná a kivi adaptációját meszes talajokhoz. Elég lenne ezesetben a porzóst alanyként használni és a termőst beleoltani. Érdekes kutatási téma lehetne a legmésztűrőbb actinidia alfaj vagy fajta beazonosítása és annak alanyként való alkalmazása. Dehát ehhez olyan kutató is kellene, akinek az ilyen "marhaság" eszébe jut.
Feltétlenül nagy előnyt jelent, ha van lehetőség a kivit szélvédett helyre telepíteni. Az erős szél tavasszal vagy a nyár elején gyakran képes a hajtásokat letörni. A telepítés egyéb kritériumaihoz figyelmedbe ajánlanám a fórum utolsó 1-2 oldalán leírtakat.
Soha senki nevét nem említem (őszintén nem is tudom kiét kéne, de nem is érdekel, mert a tények alapján nem is érdemelné meg, hogy akár bírálat címén is említésre legyen méltatva), amikor arról a sajnálatos tényről beszélek, hogy Magyarországon a datolyaszilva tulajdonképpen ismeretlen, meg nem honosított faj. Mindez úgy, hogy a kertészeti egyetemek tankertjeiben félévszázadosnál idősebb termő példányok vannak. Nem több, mint elgondolkodtató, hogy semmilyen meghonosítási kisérletről soha hallani nem lehetett, a faj a hozzánk hasonló hobbisták körén kívül teljességgel ismeretlen a nagyközönség számára. Ha nem lennének olyan kertészeti zsenik és kreatív emberek, mint pl. Zotya papa, akkor még ez a kis szűk kör sem ismerhetné. Az is csupán a történelem műve, hogy a szupermarketek "jóvoltából" legalább a gyümölcsét láthatja (esetleg meg is kóstolja) a jónép. (Valami trópusi gyümölcsnek gondolván). Olyan állapot ez, mintha az állatorvostudományi kar udvarán lenne az országban fellelhető néhány kutya egyike, de több mint ötven éven át egyetlen oktatót és egyetlen hallgatót sem juttatna el ahhoz a feismeréshez, hogy ez egy hazánkban tenyészthető állatfaj. Én ezt csak így tudom értelmezni, sehogy másképp. A Guiness rekordok könyvében "The biggest professional indifference" (Legnagyobb szakmai közönyösség) címszó alatt szerepelhetne más ehhez hasonló magyar származású rekord mellett.
Úgy látom, sikerült kiszabadítanom a szellemet a palackból. Képzeljétek, mi lenne itt, ha a kivivel hasonlóan befürdöttek közül most mindenki rátalálna erre a fórumra. Én óvatosságból nevek említése nélkül, csak általában szeretném a banditizmusra, mint jelenségre felhívni a figyelmet, mert mintha ködösen felsejlenének olyan esetek, amikor nyílvánvaló banditák napnál is világosabban látható zűrös ügyekből hajszálgörbület nélkül vagy akár megdicsőülve jöttek ki. Így mindenkit lebeszélnék a névre szóló vádakról. Jómagam a passzív rezisztencia híve vagyok, önműveléssel próbálom a dolgokat magam és mások részére leleplezhetővé tenni. Innen kezdve elég a hamisságokat kikerülni, és az igazság mellé szolidáris híveket gyűjteni. A tények felülírhatatlanok, csak megfelelő szellemi erő és bátorság kell hozzá, hogy föl merjük fogni őket. Mindenben így van ez, még a kiviben is.
Nemcsak Rappai-féle un. önporzós kivi van forgalomban, hanem Sieberz-féle is. A csomagküldéstől számitott két hétig lehetett reklamálni, amikor vettem (kb 5 éve) tőlük. Sőt, ismerek olyat, akinek szőrös öntermékeny helyett a sieberz kopaszkivit küldött, de abból is két darab porzóst. Tudja valaki, hol lehet valami jogorvoslatot elérni? Mert ugye nemcsak arról van szó, hogy kidobott pénz és pár év elmegy, mire kiderül, semmi értelme, újabb pénz és évek telnek el, mire - talán - sikerül hozzá termő példányt felnevelni, amit vagy beporoz, vagy nem.
Nekem is van "önporzós" kivim, ami a leírás alapján a Tomuri nevű porzós kivire hasonlít, és jól porozza a termős kivijeinket. A termősek nem Hayward, hanem valószínűleg Bruno fajtájúak.
Egyébként nekünk azt modták, hogy ezeket az "önporzós" kiviket vegetatív úton, szövettenyészettel szaporították, úgyhogy nem értik, miért lettek porzósak. Ekkor vettünk újabbakat, hát azok is porzósak lettek. Ezután vettünk termős kiviket, amiről csak annyit tudtak a kertészetben, hogy "szőrös". A neten keresgélve jutottam arra, hogy Bruno lehet.
A mienknél jobban működő országokban egy-egy növényfaj bevezetését bő szakirodalom kíséri, mivel az egyetemi kutatók behatóan foglalkoznak vele és a nagyközönség számára is elérhető, népszerűsítő, praktikus publikációkat produkálnak. Csak nehogy egy magát érintettnek érző magyar "szakember" ezt most olvassa és megpróbálja a hiányt gyorsan pótolni, mert akkor aztán visszafordíthatatlanul metszhetjük a kivieinket "szőlő módjára" a Nap végső kialudtáig.
A kérdésedben benne van a válasz. Valóban akkor használható porzónak, ha lefedi pl. a Hayward virágzási idejét. A porzós növények egyébként jellemzően előbb kezdenek virágozni, mint a nőneműek és mivel virágzásuk hosszabban tart (éppen a fürtös jellegnek köszönhetően), jórészt egybeesik azok fővirágzási idejével. Rappait kéne megkérdezni, mit művelt a híres "önporzós" kivik szaporítása érdekében. Én rosszindulatot egyáltalán nem feltételezek, sokkal inkább alapvető ismeretek hiányát. Az feltételezhető, hogy valóban öntermékeny kivi gyümölcséből származó magokat vetettek el, azt gondolván, hogy abból öntermékeny egyedek kelnek. Amint arról már korábban írtam, amikor egyes beszerzési forrásokból ilyen-olyan címen vagy néven óriási hímivarú egyed tódul a piacra, a háttérben biztosra vehetően magvetés áll. A kártétel viszont jóvátehetetlen. Magyarországon immár általánossá vált a vélekedés a kivi mihaszna voltáról, miközben egyike az abszolút bio- módon termeszthető és kiemelkedő beltartalmi értékű gyümölcsöknek.
A korai fagyok miatt ,a kopasz kivik ,nagyon sok méretes hajtást hoztak.Itt az ideje a dugványozásnak,akit érdekel a dolog. Én próbálkoztam vele 22 db-ot csináltam, úgy néz ki,hogy sikerült.Sokan felvetették, hogy a kopasz kivi keveset terem.Ületetés előtt legalább a földet 1m2-en forgassuk át tőzeggel és rendszeresen öntözzük.Az én Issaim 80cm széles , 250 cm magas hálón rendszeresen 2-3 kg-ot terem.Egy jótanács.2-3 évente bontsuk le a hálóról a kivit legalább felénél , metszük le.Még abban az évben az egész hálót ,újra sokkal dúsabban benövi.Az időpontra ügyeljünk, mert ha későn vágjuk le, akkor nagyon tud folyni.
Mivel az újságcikkel meghatározott terjedelmen belül kellett maradni, nem adott lehetőséget arra, hogy a metszés részleteire kitérjek. A túl hosszú, nagy ízközű hajtások megjelenése a helytelenül kialakított és metszett növény tulajdonsága. Ilyenre az általam említett, rövidcsapos szőlő módjára "agyonmetszett" kivi hajlamos, amelynél a drasztikus csonkítás ilyen fokozott vegetációs hajlamot provokál. A "szakemberek" és "szakcikkek" azzal a szörnyű mondattal, hogy "metszése a szőlőéhez hasonlóan történik" felmérhetetlen károkat okoztak és végtelen mérvű hozzá nem értésről tettek tanúbizonyságot. Könyvem fejezeteinek írásakor a legtöbb energiámat az emészti fel, hogy a fogalmazásban moderáljam magam, mert újra meg újra a "szakma"( létezik-e egyáltalán vagy csak fantomokat kergetek, dehát egyetemek vannak) éles bírálatánál akaródzik kilukadni. Folytatás következik.
Igen, ez jó összefoglaló. Azt még a metszésnél meg lehetett volna említeni, hogy az erős növekedésű, hosszú futású, nagy ízközű hajtások nem nagyon hoznak virágot, ezért metszésnél ezeket kell kivágni, a rövid ízközűeket meghagyni. Ha csak erős növekedésű hajtások vannak, akkor egyáltalán nem szabad metszeni, legfeljebb a hajtások elvékonyodó hegyét visszavágni, így a következő évben már termő vesszőket hoz a növény.
Valahol azt olvastam (talán Velich írta?), hogy a kivit nem szabad kapálni, a magasan lévő gyökerek miatt. Én tavasszal virágot ástam ki közvetlenül mellőle, több helyről, és kb. 20 centi mélységig egy szál gyökérrel sem találkoztam. Igaz, nem is öntözöm orrba-szájba...
Ültetéskor leástam melléjük egy 5 literes műanyag kannát, aminek az alsó sarkát egérlyuk méretűre kivágtam. Ha nagy a szárazság, akkor lecsavarom a kupakot, bele a slagot, és az 5 literes kannába beleengedek vagy 30 liter vizet. Ez levezeti mélyebb rétegbe, és nem cserepesedik ki öntözés miatt a felszín.
Ezeket a normál kiviket megporozza az akármilyen mini kivi?
Valami még eszembe jutott. A kivi nem igényel permetezést, de aki ezt nem tudja, gyakran követ el olyan hibát, hogy a szőlőhöz használt szerekkel azt is megpermetezi, gondolván, hogy ártani biztos nem árt. Pedig de még mennyire, hogy árt! Egyes hatóanyagok okozhatnak klorózisnak tűnő tüneteket.
A további kérdésből arra következtetek, hogy jó diagnózist adtam, jóllehet a kérdés csak implicite fejezi ki, hogy a talajotok túl meszes. Az, hogy két növény között a klorózis mértékében eltérés van, nem feltétlenül a két növény közti különbségre, sokkal inkább a talaj kémhatás-beli "foltosságára" vezethető vissza. Gyakran az alapvetően bázikus, de még tűréshatáron belüli talajok egyes részein tűréshatárt meghaladó töménységű, meszes foltok vannak. Amennyiben az illető növény oda kerül, jelentkezik nála a klorózis, miközben a tőle pár méterre lévőn nem vagy alig. Meg lehetne próbálni azt a fűrészporos savanyítási módszert, amit a szélsőségesen savanyú talajt igénylő növények (pl. áfonya) esetében alkalmaznak.
A kivi levelének sárgulásáról: a kivinek nincs különleges talajigénye, de azért általában elmondható, hogy kémhatás tekintetében inkább a savasba hajló talajt kedveli. normál körülmények között nincs szüksége vastartalmú talajjavító szerre vagy lombtrágyára. Levélsárgulással járó klorotikus tünetek magas mésztartalmú talajok esetén jelentkeznek. Túlzottan magas aktív CaCO3 érték esetén már nehéz kezelni a klorózist nála (2-3%-on túl).
A gyökérzóna területe nagyban függ a növény korától (méretétől), a talaj minőségétől, a mesterséges öntözés meglététől vagy hiányától. Ezutóbbi tényezők jelentősen befolyásolják a növény gyökerének fejlődését. Leegyszerűsítve és a dolog lényegét megragadva:amíg a laza talaj és a mesterséges öntözés inkább a talaj felszíni rétegeiben, nagyobb területet foglaló, sekélyebben gyökerező növény fejlesztése irányába visz, addig a kötöttebb talaj és a mesterséges öntözés hiánya mélyebbre hatoló, kisebb átmérőjű gyökérzet fejlődéséhez vezet. Hogy mégis valamilyen, adattal kifejezett támpontot adjak: egy középkötött talajban lévő felnőtt növény gyökérzetének átmérője elérheti a négy métert. Ez magától értetődően azt jelenti, hogy a törzstől számított két méter sugarú körön belül talajba jutó vizet képes hasznosítani. Mindenkit arra biztatnék, hogy bátran kérdezzen. Ez megkönnyíti számomra annak érzékelését, hogy milyen információkra van leginkább igény. Ennek megfelelően igyekszem majd súlypontozni a kivi termesztéséről szóló, jelenleg készülőfélben lévő könyvem mondandóját. Különösen hálás lennék, ha eddigi akár negatív (sőt) tapasztalataitokról vagy tévedéseitekről részletésebben beszámolnátok, segítve engem annak érzékelésében, hogy milyen típushibákra kell a figyelmet felhívni és korrekcióikra az olvasókat rávezetni.
Kiegészítés a saját bevezetőmhöz: Magyarországon a legtöbb szakma ilyen színvonalon létezik. Mindenkit bátran biztatnék az önművelésre. Egy jóérzékű autodidakta, ha eléggé fanatikus az általa választott diszciplinában, akár néhány hónap alatt is az adott szakma nagyjai fölé kerülhet, különösen gyakorlati szemléletével és tapasztalataival. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem próbálja ki.
