Keresés

Részletes keresés

kitadimanta Creative Commons License 2023.12.07 0 1 1686

"A Dél-Kelet Európában és Kis-Ázsiában őshonos tormát a honfoglaló magyarok már itt találták a Kárpát-medencében."

https://terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/torma.html VIII fejezet.

Valószínűleg tormának nevezhették az itt lakó elődeink, ellenkező esetben a latin neve is fennmaradt volna a rómaiak ittléte okán. Ahogy fennmaradt az angolban: horse-radish, és más európai nyelvben.

A szláv nyelvekben egységes a megnevezés, pedig ők keletről jöttek, bolgár: khryan, bosnyák: hren, cseh: křen, horvát: hren, lengyel: chrzan, orsz: khren, román: hrean,

szerb: hren, szlovák: chren, szlovén: hren, ukrán: khrin, és a litván: krienai, valamint a görög: chrénois azonos hangzású. Egyikük sem találkozott a törökökkel, csak az arabok, perzsák, meg mi?

 

"Csak nem a KRÉM?...   Mert a tormát reszeljük és KRÉMet készítünk belőle, micsoda véletlenek vannak ugye.))"

A kérdés az, hogy a szó megalkotása idején mire és hogyan használták a tormát? Nem hinném, hogy mindjárt megreszelték...

 

"IZLANDI: PIPARRÓT  ---- eléggé PAPRIKA  gyanús.  De a torma is erős, meg a paprika is lehet az.  Az ÉSZT torma baromi érdekes:  MADARŐIGAS-----  még kiderül a végén hogy őseinkkel kereskedtek ez ügyben.))"

Hű, de telibe találtál!

A szó második fele ÖIGAS, amire a fordító 'az éjszakában' megfejtést adja, a szótár az éjszaká-ra az ÖÖ megfejtést. Átvitt értelemben ez feketét jelent, ami utalhat a fekete ruházatra, szűrre. (Erről már volt korábban szó) Tehát a teljes szó lefordítva 'fekete-magyar' lehet. (fehér hun, fekete hun)

 

"Ja és még egy lényeges észrevétel a TOR hangalak kapcsán, a különböző szó végi toldalékolások okán a szó elei formákra vonatkoztatva a TÉR értelmet bővítve ez sokszor kör alapú hengerformák megnevezése,"

Az a gond a felsorolt szavakkal, - noha valóban rokonai a torma gyökének -, hogy jóval későbbi keletkezésűek, s így már csak az alakazonosságuk révén születhettek, s nem a TOR eredeti (hangonkénti) jelentése olvasható ki belőlük.

Más szóval a TOR gyök eredetileg semmiképp sem lehet TÉR értelmű, mert a térnek nincs határozott alakja.

A vele rokon - pontosabban azonos - gyökök a terül, térül, terem, terasz, terep, terjed, terebélyes, tereget, terel, terpesz...

Ahogy a TÖR gyök sem TÉR: tör, törvény, történet, törek, törpe, törzs, török, töröl, törtet..

úgy a TÚR gyök sem: túr, túró, túra, turul, turha...

vagy a TŰR gyök sem: tűr...

 

 

Előzmény: Igazság80 (1685)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.07 -1 0 1685

Igen, ez jó meglátásnak tűnik, hogy a TOR-ma szó gyöke a TOR,  TORMA  ügyben  ez 3 hangos hangalak lesz az alapja a dolognak.   Azaz most tegyük is kicsit félre ezt a --MA  végződést, bár majd ez is megér egy vizsgálatot, hogy ez micsoda is valójában.  Létezik ez a szóvég  --ME formában is ezeknél például:

 

E-ME, Í-mE,  EL-ME, ESZ-ME, KEL-ME, SZŐR-ME   ----  de vissza a TORMA dologra:

 

A "TOR"  elemet mindenképpen TÉR értelmű szónak tartom.  A TÚR ige is térértelmű, hiszen ez a dolog a TÉR-TERületbe való hatolás egy jellegzetes formája.   Igazából a TOR-ma szó TÚR igével való rokonítása szerintem eléggé jó ötletnek tűnik és megállhatja a helyét.   Mivel a növényt főleg a gyökeréért termesszük, így azt valóban a földből kell túrni.   Lehetséges magyarázat a szóra mindenképpen.  

 

És valóban érdekes hogy a különböző nemzetközi tormák mögött is magyaros dolgokat fedezhetünk fel:

 

Például a görögben mindkét megnevezése a dolognak igencsak más magyar  szavainkra emlékeztetnek minket.  1: CHRÉNO, ehhez hasonló hangalak több nyelvben is előfordul erre.  Na de mi lehet a CHRÉNO?...

Csak nem a KRÉM?...   Mert a tormát reszeljük és KRÉMet készítünk belőle, micsoda véletlenek vannak ugye.))

 

A másik torma náluk :  AGRIORÁPANO  ----  Hát ez lesz az AGRÁR-RÉPA.))    És ők lerépázták ezt, mindezen felül ráadásul magyar nyelven tették meg mindezt. Mondjuk a tormagyökér és a fehérrépa közt első ránézésre komoly a hasonlóság valóban.  A spanyoloknál  ez RÁBANO PICANTO,  azaz magyarul ez PIKÁNS RÉPA.))    Nem elég hogy amúgy ők a répa szavunkkal nevezik meg a RETEK  nevű zöldséget, de még a tormára is ezt használják.  A pikáns retek a TORMA az ő értelmezésük szerint.   

 

IZLANDI: PIPARRÓT  ---- eléggé PAPRIKA  gyanús.  De a torma is erős, meg a paprika is lehet az.  Az ÉSZT torma baromi érdekes:  MADARŐIGAS-----  még kiderül a végén hogy őseinkkel kereskedtek ez ügyben.))

 

Ja és még egy lényeges észrevétel a TOR hangalak kapcsán, a különböző szó végi toldalékolások okán a szó elei formákra vonatkoztatva a TÉR értelmet bővítve ez sokszor kör alapú hengerformák megnevezése, nézzük csak meg hogy mennyiszer stimmel ez a TÉRforma ha TORforma: 

 

TOR1 :  a rovar testrésze        TOR 2 a disznótoros hagyományos hurka-kolbász étele.   TORZSAvirágzat, TORZIÓ,  TORTA,  de még a TORpedó is ilyen, akkor TORnádó a portölcsérével, továbbá maga a TORMA a fő témánkra is áll a dolog, van még TORony is.   Aztán TORnác, ami eredetileg kör alapú oszlopokkal épült fel, aztán itt van a TOROK  szó, ami többes számmal van már ellátva.  Hát persze, mivel a torok az nem egy hiszen ebbe a fogalomba a nyelőcső és a légcső is beletartozik EGYSZERRE !...

 

Előzmény: kitadimanta (1683)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.07 0 1 1684

"3: Egy varjú nem azért károg, mert folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást végez, hanem mert egész egyszerűen efféle hangot bocsát ki."

Nem a varjú, hanem a kiadott hangja az, ami folyamatos ismétlődő mozgást idéz fel, a károgás az Á és az R 'keveréke".

 

"4: Szerintem nem létezik olyan hogy BU gyök,  BE gyök van és a B_R hangvázas szavak  esetén a B_R  még a  burkol  értelmet viszi bele a szóba,"

Kel, hogy legyen, mert nem csak burok, burkol szavaink vannak, hanem buborék, búb, bugyog, buci, bucka, buga, boglya, bugyor, bukik, bunkó, buzog... stb is, ahol csak a BU gyök állandó, a hozzá kapcsolódó mássalhangzó pedig változó. Ennek ellenére a gyökök jelentése csaknem azonos, mindig valamilyen félgömbszerű burkot, vagy ahhoz hasonló alakot jelentenek, ezt a tartalmat hordozza a BU gyök.

Igaz, van B_R hangváz, de van B_B,   B_G,    B_GY,    B_C,    B_K,    B_N,    B_Z hangváz is, de mindben ugyanaz a jelentés érződik. Ha nem ez a gyök adja, akkor mi?

 

"A BE szavunk is olyan hogy többféle formát felvesz, elég csak arra gondolni mikor a --BA és --BE  toldalékot használjuk.    B+főleg E , de bármely magánhangzóval megáll.   A BU is gyakran  BE, ha jól megfigyeljük.  Még mielőtt vita lenne, leszögezném hogy ez nem azt jelenti hogy minden BU kezdés az, pl. önállóan is szó a BÚ forma, bár az is kissé befordult állapot, de ezt a szót nem venném fixre ide."

Tulajdonképpen igen, sőt azt is mondhatnám, kiváló meglátás, és csupán annyit fűznék hozzá, hogy a jelentést valójában a B hang hordozza. A BE változatban is ott a 'buborék/burok", ahova BE-BÚjunk. A BÚ-t, mint önálló szót fixre vehetjük, mert aki BÚsul, az tényleg beguBÓzik, magáBA fordul.

 

"Budoár, mint öltözőre szintén megállnak a budira vonatkoztatott állítások."

Ezzel elvitted a pálmát! Teljesen igaz!

 

"Itt minden szó felépítése ugyanolyan, és minden szó mögött van egy közös nevező ami megadja a szavak fő bbértelmüket.  Persze mind önállóan egy pontos dolgot azonosít be ettől még.     Minden szó végén kicsinyítőképző van.     A B_R hangváz ami előtte van az minden esetben ezt a BURKOL értelmet jelenti a szóban."

Igaz, de a fentebb felsoroltakban is éppúgy benne van ez a jelentés, holott nincs R hang azokban a vázakban. Akkor mégis melyik hang hordozza ezt a jelentést?

 

Itt egy gyökcsaládról van szó, ahol a B hang dominál, s hordozza, viszi bele a gyökbe azt a jelentést, ami közös mindegyik, vele alkotott gyökben.

A többi hozzá kapcsolódó hang ugyanúgy hozza saját jelentését, és adja hozzá a B gyökhöz. Ezen további hangok jelentése is kiérződik, hiszen a BE gyöknél egyértelmű a befelé irányultság, a BU gyöknél a rá jellemző BU-BOrék forma, s a következő mássalhangzó is hozzáteszi a maga jelentését, nem ragozom...

 

"a BŐR is borítás,"

Persze, mert mindkettő azonos hangváz, de ugyan azt jelenti a bugyor is, meg a butykos is, de a buga, boglya is hasonló alakú, ha nem is jelent borítást, de ezt nem is várhatjuk el, mert más a harmadik hang.

 

Az 5. pontban leírtak a B, BU, BE, BO gyököre is  gyökre is igazak.

Előzmény: Igazság80 (1682)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.06 0 1 1683

"Ezzel szemben a valóság az, hogy nyilvánvalóan a magyar MEGY  szó származéka.  Ezt régen körüljárva jelölték ki."

Szerintem is ez a helyes.

 

"Ez utóbbiak is ha ilyesmit beszélünk meg valakivel, akkor egy ADOTT/aDAT-ott  időpont lesz a dolog egyik lényege hogy mégis mikor fussunk össze."

Ez nagyon jó!

 

"ÁRENDA =ÁRREND"

Ez sem rossz.

 

"Hát mi a valuta, mit teszünk vele?...  VÁLTJUK.  VALUTA =VÁLTÓ"

És ez sem...

 

A Magyar Nyelvőr-ben sok érdekesség mellett találtam a Torma c. cikket.

Ebben a torma szavunk török eredetét bizonygatja a szerző elég logikusan, de egy ponton megakadt és nem lépett tovább:

Előzményként annyit, felsorol számos különböző nyelvekben megtalálható változatot: Tatár ace torma magyarul retek, és a töcö torma, a baskít torma=retek, illetve a sösö torma pedig=karalábé. Az azeri t'urup=répa,  a karacsaj t'urma=retek, a perzsa szótárakból turub, turub, turb (=répa) változatait idézi.

 

Majd ezt írja:

E föltevéssel talán eredeti értelmét is megtalálhatjuk a török turma és turup szavaknak, úgy vélve, hogy ezek az élő köztörök -ma, -ma és p (-up, -üp; ip, - i p) igenév-képzőkkel alko- tott származékai a tur- 'állani' igének s jellemző tulajdonságkép a retek, répa és tormaféle növényeknek egyenesen „álló" húsos, vastag gyökerét emeiik ki.

 

Ez elég meggyőzően hangzik, azonban, ha a hangok jelentését hívjuk segítségül egy kicsit árnyaltabbá válik a történet...

Amennyiben elfogadjuk - s miért ne tennénk - a -ma, -up, -ip toldalékokkal való képzést, akkor a szó gyöke a tor-, vagy tur-. Ez viszont már echte magyar szó:

Ugye, a T hang a föld hangja (talaj, táj, tér, terül, tanya...) Az R pedig mozgást, cselekvést jelent, és nem 'állni'.

A TuR (ToR) együtt azt jelenti, amit ma is értünk alatta: TÚR-juk a talajt, ha hozzá akarunk jutni a növény gyökeréhez. Őseink éppen ezt tették. Ma is ki kell ásni akár a répát, akár a tormát, de a karalábét nem, mert az talaj fölötti. Tehát a karalábéra vonatkozó 'torma' megnevezés eltér az eredeti jelentéstől. Mindazonáltal a 'torma' több jelentése arra utal, hogy minden olyan ehető gyökeret tormának neveztek, amit ki kellett túrni, ásni.

 

A szó végi -ma toldalék valóban egyezik a törökkel:  magyar alma=török elma, tatár=alma

Ugyanakkor a magyarban is számos szavunk végén megtaláljuk: ima, sima, karima, szakma, adoma, koma, lakoma, forma, lárma, kocsma, kucsma, duma, csuma, hagyma, csizma, kozma, ráma, néma, séma, téma...

De megtaláljuk a szavaink elején is!: Magyar, mag, maga, magas, magán, madár, marad, ma, mar, marha, marok, majd, major, majszol, makacs, malac, malom, mama, mancs, maci, maszat, moszat, matat, matyó...

A jelentése homályos, viszont ez is magyarnak (vagy igen ősi nyelvűnek) tűnik az elterjedtsége okán. Megérne egy szentmisét, kideríteni a jelentését...

 

De ezzel nincs vége, mert később ezt írja:

"török és perzsa tur(u)p eljutott vándorlása útján az arabba, sőt még az ókorban az afrikai punok nyelvébe is. Jellemző a pún alakra a nőnemű főnevek -at végzete, mely a fönikiai [föníciai] nyelvben (a hébertől eltérőleg) nemcsak a status constructusban, hanem a status absolutusban is hangzik, pl. fön. isat': 'nő', bamat: 'magaslat', minhat: 'áldozati adomány'

Bár ily módon a tur(n)p legrégibb adata a sémi nyelvkörhöz vezet, hangtani okból sem gondolhatjuk, hogy itt volna a szónak eredeti hazája s hogy innen terjedt volna turma változattal még a mongolba is."

Pedig sokkal valószínűbb, mint az, hogy a török-tatárok megfordultak az arab, perzsa térségben, sőt Kánaán területén is, végül lerohanták Afrikát is...

 

 

 

 

Előzmény: Igazság80 (1679)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.06 0 0 1682

1:  Egyszer majd át kéne venni ezt a sokféle igeképzőt,  hogy mi miért az ami és mitől úgy és ahogy.

 

2:  Igen de jó néhány esetben ugyanazon igén egy T és két TT verzió is él egyszerre. ÍRT-ÍROTT (szöveg),  MÚLT-MÚLOTT(nem sokon) példák ugye. 

 

3: Egy varjú nem azért károg, mert folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást végez, hanem mert egész egyszerűen efféle hangot bocsát ki.  A béka sem ezért bRek-eg.  De pergőhangként  több forgást végezni képes tárgy/ige alkotóeleme. 

 A CSoRgó vízben is pusztán a hangot illusztráljuk lényegében.  Ennyi az egész, nem bonyolították ezt meg.

 

4: Szerintem nem létezik olyan hogy BU gyök,  BE gyök van és a B_R hangvázas szavak  esetén a B_R  még a  burkol  értelmet viszi bele a szóba, ezt nemsoká szavakkal mutatom is.    

A BE szavunk is olyan hogy többféle formát felvesz, elég csak arra gondolni mikor a --BA és --BE  toldalékot használjuk.    B+főleg E , de bármely magánhangzóval megáll.   A BU is gyakran  BE, ha jól megfigyeljük.  Még mielőtt vita lenne, leszögezném hogy ez nem azt jelenti hogy minden BU kezdés az, pl. önállóan is szó a BÚ forma, bár az is kissé befordult állapot, de ezt a szót nem venném fixre ide. 

 

De a BÚ-TOR  szót már igen !  Ma már kerti bútorok is vannak, de eredendően a név a BE(l)  TÉR  számunkra kényelmet jelentő tárgyait nevezi meg eme szóval, BE(lső) TÉR ahová a bútorokat helyezzük.  Vagy ott a BUN-KER  szavunk ami másképp BEN(t) KÖR és tényleg körformájúakra készültek, illetve lényege a BENTi lét vészhelyzetekre.    A BU-di is egy olyan hely ahová BEtérünk dologra, és ott még BÜDI  is van gyakorta.  Tán nem véletlen hasonlítanak a hangalakok.    Budoár, mint öltözőre szintén megállnak a budira vonatkoztatott állítások. 

 

BUNda is BENti dolog, benne van az élőlény.  Ahogyan a BAN-DA esetén is.  De "ebBÚl és abBÚl "  dolgot is használják az erősen tájjelegű helyeken.   A BUGY-BORÉK  szavunk első része egyértelműen hangutánzó.  A BUBORÉK  szavunk ugyanebből van, de ez már GY nélkül.  De mi az a BORÉK?...  Az BUROK.  És valóban az, ha megnézzük hogy mi is ez, tehát nem csak a hangalak közeli, hanem tényleg megadja a BORÉK valódi értelmét a hangváz.    Az egy buggyanó hangokat kiadó BUROK. 

 

BARKA--BÁRKA--BIRKA--BŐRKE (sertésbőr)---BURKA (muszlim ruha)--- BURKA (burok-ja) --- 

 

Itt minden szó felépítése ugyanolyan, és minden szó mögött van egy közös nevező ami megadja a szavak fő bbértelmüket.  Persze mind önállóan egy pontos dolgot azonosít be ettől még.     Minden szó végén kicsinyítőképző van.     A B_R hangváz ami előtte van az minden esetben ezt a BURKOL értelmet jelenti a szóban.  A BIRka a szőrzete által, a ruhát csak meg kell nézni képen,  a BŐR is borítás, BURKOL mindenkit, és a többit nem is magyarázom mert annyira egyértelmű és a bugy-BORÉK második része is épp beletalál, igen az is egy BUROK.  

 

5: Igen, ezen S hangos szavaknál mindnél valóban igazából is S hangos tevékenységek állnak a háttérben.

Ezt a részt én magam is így tartom.  Valós hangjelenségekhez köthettük a legősibb szavainkat.  De  ezen a ponton a kiadott hallható hang a dolog lényege, itt még ha a toldalékoktól eltekintünk, csak egy SI-SE-SU-SÜ és stb.  valós  hangjelenségekről van szó,  és itt még ennyi lesz a dolog lényege... 

 

Előzmény: kitadimanta (1681)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.05 0 0 1681

"Csak hát  jelen időben és jövő időben is épp ugyanerről a VALAMI-ről van szó és ilyenkor OLVAS és OLVASni fog lesz."

A nyelvtan már csak ilyen... Minden ige ikes? Nem... 

Miért vannak kétféle igeragok? Pl: Tanulsz-veszel, hegesztesz-hegesztel...

 

"Mert van hogy csak 1 T van, aztán hiába mássalhangzó a szó vége akkor is: "

Csak akkor...

 

"Nem csak CS okán, mert a CSORGÓ-CSURGÓ víz CS_RR  szerű hangokat ad, ha folyamatos. "

Ha folyamatos! És ezen van a hangsúly az R hang esetében, ugyanis ezt a folyamatos, gyorsan ismétlődő mozgást éppen ez a hang kölcsönzi a gyöknek. A csepeg nem folyamatos, hanem szakaszos hang, ezért a P hang van az R helyén. No, ezért fontos a hangok jelentése, mert így meg tudjuk magyarázni, miért történt ez a csere.

 

"Van más vízzel közösíthető is, BUGY-borékolás, FRR, a forrás-forró víz hangja,"

Igen, de a bugyog  a BU gyök a burok, buborék, búra, búb, buci  szavakban is megtalálható jelentést hordozza. Eredendően ez is hangutánzó, de a felsoroltakban  már a félgömbszerű alakra vonatkozik.

 

"de az ESŐ esetén mit hallunk?... Ezt a SSSSS, ez a műsor megy mikor esik.   Vagy egy ÁS  szónál mit hallunk mikor a lapát újra és újra a kavicsba, földbe, homokba, hóba hatol?...  Épp ezt, hogy SS,SS,,SS,,SS."

Régóta erről beszélek. Lásd még: súrol, sikál, simít, sereg (táncban) seper, sül... Mindenütt a hasonló hangot utánzó S-t találjuk.

 

Előzmény: Igazság80 (1678)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.05 0 0 1680

"1:  Értsük már meg hogy szinte MINDEN hangunkra írhatóak tucatszám a mozgást kifejező szavak."

Ez így igaz, mivel sok szóban fordulnak elő ugyanazok a hangok, és nem csak egy hang fejez ki mozgást.

 

"Ez nem az SZ sajátsága."

Senki nem is állította...

 

"MOZOG,  HALAD,  KÖZLEKEDIK,  FUT,  ROHAN,  BOLYONG,  KERING,  VÁGTA,  LOHOL,  FOLYÓ,  JÁR,  HULL,  ESŐ,  ÁRAM,   ERED,   UTAZÓ,  CSÚSZÓ,  MOCCAN,  DOBJA,  SIET,   NYOMJA,  HÚZ,    és stb... 

Nincsen domináns hangja !   Mindenféle hang részt vehet ebben."

Így nem is lesz! Rendezd valamelyik hang szerint a gyököket, s meg fogod látni a gyökök jelentésbeli azonosságát.

Az erőteljes, ismétlődő, tartós mozgás kifejezője az R hang. Akár a gyök elején, akár a végén van, ezt a jelentést kölcsönzi a szónak:

keRék, foRog, pőRög, piRul, göRdül, süRög, csuRog, höRög, töRik, meRít, boRul, ciRkál, döRög, jáR... Ill. Ropog, Recseg, Rak, Rabol, Ragad, Röfög, Röhög, Rajzik, Romlik, Roskad...

A vizes gyökökben viszont a CS hangot találjuk:

CSurog, CSöpög, CSermely, CSapadék, CSatak, CSeber, (ivó)CSanak, CSeCS, CSerz, CSatorna, CSupor, CSésze, CSónak, CSő... ill. poCSkol, loCSog, luCSok, fröCSög, toCSog, moCSok, moCSár, köCSög... 

 

Mivel más jelentése is van egy hangnak, - hiszen más, hasonló hangot is utánoz - Más csoportot is össze lehet állítani:

CSikorog, CSipog, CSilingel, CSeng, CSerreg, CSörög... ill. feCSeg, reCSeg, viCSorít,

 

"Egyébként meg ezek az SZ hangos cselekedetek gyakorta hangutánzók,"

A legtöbbször  hangutánzók a hangok, mert azt lehet hangokkal utánozni, ami hallható.

Érzelmi megnyilvánulásokra is vannak hangok, ezek nem hangutánzók.

 

"SZISZEG--SZUSZOG mondjuk, ez egy hangutánzó megjelenítés,  nem a mozgásról szól, hanem a hallható jelenség ábrázolásáról, és csak ennyi, nem kell ezt túlgondolni szerintem..."

Nincs túlgondolva, mert ezek a gyökök a levegő mozgásának hangjából származnak: SZél, SZellő, SZipog, SZít (tüzet fúj), SZid, SZimatol, SZopik, SZív...

 

"2:  Igen, a hangutánzásról beszélek én is.  Ez lesz a jó nyom,  de egy SZ hang is sok mindenhez köthető, nem lehet besorolni 1 dolog mögé."

Nem is kell egy dolog mögé besorolni, mert nem csak mozgást fejeznek ki a hangutánzás révén, hanem azt a tárgyat is jelölhetik, mely kiadja a mozgása által azt a hangot.

 

"3:  Ha valaminek 10 egymástól független "jelentése"  van, akkor nincs általános jelentése."

Minden további nélkül lehet egy hangnak 10, vagy több jelentése is. Ma is vannak több, sőt sok-jelentésű szavak.

Sokszor leírtam, de mindig figyelmen kívül hagyod, hogy őseink sokféleképp ejthettek ki egyazon mai hangot, és még testbeszéddel is tehettek különbséget köztük, megsokszorozva hozzájuk rendelhető jelentések számát. De mivel ma már nincsenek a hangoknak különböző változatai (a mi nyelvünkben) és testbeszéddel sem kísérjük a kiejtésüket, mindazok a jelentések egyetlen mai hanghoz kötődnek.

És más hasonló hangokat is jelölhettek egyazon hanggal. CSobog-CSattan-CSipog

 

"4: Hogy hogyan lesz ige egy FOGYASZT?...   FOGY  szóból indítunk, ez eleve ige, aztán FOGY AZ,"

Elődeink nem foglalkoztak szófajokkal, ők csak megneveztek valamit, amit mi jóval később vagy igének, vagy főnévnek, vagy valami másnak nevezünk attól függően, éppen mire használjuk. Persze, idővel eldőlt, melyik szót miként használunk (igeként, vagy főnévként) és ezt meg is szoktuk mára, de még így is maradt néhány "kettős" szavunk:

Pl a fagy, vár, kereszt (köroszt), sír, terem, sült lehet ige is és főnév is.

 

"A KÉZ itt KESZ, és a 3 hangos szavunk 2 helyen is eltér.   A hang=jelentés okán ez a szó nem is lehetne egy dolog, pedig bizony ez pontosan EGY..."

A hang=jelentés nem változik, illetve csak csekély mértékben tér el, hiszen a két gyök azonos helyen lévő hangjai  csaknem azonos jelentésűek. A hangok idővel alakulnak, módosulnak, ez benne van a pakliban.

A látszik szót úgy ejtjük: láccik. Lehet, hogy 1-2 ezer év múlva így is írjuk. No, akkor már lehet agyalni, honnan és miből ered ez a szó...

 

Előzmény: Igazság80 (1675)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.05 0 0 1679

Néhány "idegen" eredetű szó magyar nyelven.  Biztos van már olyan ami már szóba került régebben is. 

 

MEGYE:  Az  UESZ  nyelvtudomány szerint ez még mindig "szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó". 

 

Ezzel szemben a valóság az, hogy nyilvánvalóan a magyar MEGY  szó származéka.  Ezt régen körüljárva jelölték ki.  Ugyanezt igazolja a hasonló felépítésű másik közigazgatási területi egységünk megnevezése, ami a JÁRÁS fogalma.  Mindkettő megnevezés alapját egy-egy helyváltoztatást jelentő igénk adja meg.

 

 

DATÁL:   UESZ verziója:  "latin jövevényszó" .   Baromság, nem is olyan sokat kell visszamenni időben és lehet találni ilyen keltezéseket hogy  ADATA  X és Y időpontban.    Időpontot jelöl meg, tehát A-DATOL.  Magyar az eredeti szó, és a többi nyelv az átvevő ahol ezek hasonmásai megtalálhatóak.  Ugyanígy az angol DATE  szó is ami az időponton kívül jelent még  randevút és találkozót is. 

 

Ez utóbbiak is ha ilyesmit beszélünk meg valakivel, akkor egy ADOTT/aDAT-ott  időpont lesz a dolog egyik lényege hogy mégis mikor fussunk össze.  Ez aDATot(t)/ iDŐT jelent, és mindezt magyar nyelven.

 

 

ÁRENDA:   Ez a földbirtok/állatok  haszonbérlete, illetve az ezzel kapcsolatos bérleti díj  neve.

Az UESZ  szerint ez "latin jövevényszó".    Természetesen ezúttal sincs igazuk, mert könnyű magyarul megérteni ezt a hangalakot, csak tegyük egymás mellé,  ÁRENDA =ÁRREND    Ahogyan van házirend, úgy ÁRREND is  feltalálásra került.  Ez egy összetett magyar szó. Látszik hogy kapcsolódik a jelentéshez erősen.

 

VALUTA:  UESZ nézetei alapján ez:  1: "Az olasz nyelvi hatás által vált elterjedtté"  De van ilyen is 2: " A magyarból elsősorban a németből került át"  

 

Persze-persze mesélj még...     Hát mi a valuta, mit teszünk vele?...  VÁLTJUK.  VALUTA =VÁLTÓ    A magyar VÁLTÓ valószínűleg olaszban módosult változata ez,  de mi nálunk van a szónak felépített jelentése...

Igazság80 Creative Commons License 2023.12.05 0 0 1678

Aki olvaso-TT( egy könyvet), való igaz hogy VALAMIT olvasott és ez épp hajazhatna a tárgyiasításra.   Csak hát  jelen időben és jövő időben is épp ugyanerről a VALAMI-ről van szó és ilyenkor OLVAS és OLVASni fog lesz.    Azaz a T hangok a végén a múlt jelzésen felül a tárgyra utalást nem igen végzik.  Mert akkor a jelen-jövő idős szavakban már ott kéne lennie. 

 

Mondok egy másik hasonló hangalakot, az OLVASZT  szót.  A fenti mintára ez OLVASZTOTT  lesz.   Itt viszont a szó már jelen időben is OLVASZ-T, és jövő időben is OLVASZTANI fog, azaz ez ilyenkor  jelzi a szerintem itt már a szóban rejlő tárgyiasítást.  Aztán múltban OLVASZTOTT.  Miért dupla T a vége?... Jó kérdés.

 

Mert van hogy csak 1 T van, aztán hiába mássalhangzó a szó vége akkor is:   emel-T szintű oktatás  , utalT  pénzösszeg,  fúrT kút,  megfenT  kések. 

 

De több szónál mindkét forma létezik egyszerre !  Nézzük csak:  

 

A felhozott ÍR szó, és most papírra írunk:    ÍRT  szöveg is lehet rajta és ÍROTT  szöveg is.  Mindkettő helyes.    Vagy a MÚLT  és MÚLOTT esete:   két autó majdnem ütközött és 1:  ez nem sokon múlt. 2: nem sokon múlott.  Így is mindkettő helyesnek látszik.  Azonban ha időpontról beszélek és megkérdik hogy hány óra van?...   1:  8 óra MÚLT  10 perccel.  Jónak tűnik.   2: 8 óra MÚLOTT 10 perccel.  Ez utóbbit is meg fogják ugyan érteni, de lehet jön egy diszkrét kis kérdés utána , hogy tényleg te honnan származol.))

 

De az autós példánál hibamentes mindkét verzió.   

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A CS-vel sorolt szavak valóban sokszor vizes hangok, mármint az első kör.  Nem csak CS okán, mert a CSORGÓ-CSURGÓ víz CS_RR  szerű hangokat ad, ha folyamatos.   Párhuzamosan megy a kettő, valamely vízrész épp most éri el a felszínt, a korábbiak meg épp tovább állnak . Egy mosogatónál érdemes megnyitni a csapot és direkt hallgatni.     Van más vízzel közösíthető is, BUGY-borékolás, FRR, a forrás-forró víz hangja,  LOCS-pocs  mondjuk, ez is CS hangos,  de az ESŐ esetén mit hallunk?... Ezt a SSSSS, ez a műsor megy mikor esik.   Vagy egy ÁS  szónál mit hallunk mikor a lapát újra és újra a kavicsba, földbe, homokba, hóba hatol?...  Épp ezt, hogy SS,SS,,SS,,SS.    

 

A HIÚZ  tényleg hiúú-zik.  Az egyik jellemző hangja a neve !...

 

Előzmény: kitadimanta (1677)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.04 0 0 1677

"Ergo tök mindegy hogy bizonyos esetekben a nyelvtankönyv épp minek nevezi meg ezt a T hangot, voltaképpen ugyanaz a funkciója lesz ezen toldalékolások esetében."

Ha továbbgondoljuk, akkor a múlt idő jeleként is ez a tárgyra mutató szerepe sejlik elő, hiszen amikor valaki olvasott, írt, csinált..., akkor valamit olvasott (pl. könyvet), valamit írt (pl. levelet), valamit csinált (pl. megvakarta füle tövét).

Amikor azt mondjuk oszt-osztott, valójában megdupláztuk a T hangot és annak jelentését a szavakban.

A kérdés: Miért?

Az oszt, keleszt, stb. szavak nyilván korábbiak, mint a duplázott T-vel (múlt idő jelével) írtak, (mert a toldalékolás értelemszerűen későbbi nyelvi jelenség).

Viszont ezek még nem jelöltek múlt időt, de a későbbiekben a szükség úgy hozta, hogy már azt is valahogy meg kell különböztetni, ha valami korábban történt, s nem a jelenben.

Ugyanakkor hamar felismerhette az ősember, hogy ami a jelenben történik, rövidebb-hosszabb idő elteltével már a múlté lesz. Kézenfekvőnek látszik, hogy a cselekvés múlt idejét ennek a hangnak a duplázásával nyomatékosítsa, hogy a dolog valóban meg is történt. A szó alapjelentése nem változott, mert mindkét esetben tárgyra mutatnak a szavak T hangú végződései az OSZTban is, meg az OSZTOTTban is.

Érdekesség, hogy az írott szóban a TT hang nem jelent múlt időt... (az ír múlt időben: írt) Nem úgy az olvasott szóban...

A -tat -tet, -at -et toldalékokban is a tárgyra utalás ismerhető fel.

Érdekességként nézd meg az ír- vs. irt-ragozását:

Ír múlt időben írt. Műveltető alakja: írat.  (De van elkészült irat is, ami nem ige, hanem tárgy.(rövid i-vel)) Szenvedő alakja: íratik, vagy írattat, s a múlt időben írattatott...

 

"A hang egy hallható dolog,  és hisszük vagy sem minden hang valamiféle rezgő mozgás következtében válik hallható hanggá."

Hozzátéve, hogy a különböző mozgások különböző rezgéseket (hangokat) keltenek. Ezek a természetes hangok a Recseg, Kopog, csobban, mind valamilyen tárgy hangját jelentik, következésképp a tárgyak természetes hangjait utánzó emberi hangok alkalmasak voltak a tárgy beazonosítására, azaz szavakként funkcionáltak. Persze, addig, amíg nem voltak a mai értelemben vett szavaink a tárgyak megnevezésére. A beszéd nem szavakkal kezdődött...

 

"Egyik hangot sem nevezte meg senki MOZGÁS  fogalom értelműnek."

Nem, de átvitt értelemben mégis mozgást fejez ki, mert csak a mozgó dolgok adnak ki hangot.

Alapvetően a víz hangja a CS, s rendszerint a vizes mozgás ezzel a hanggal van képezve: csobog, csobban, csobaj, csurog, csordul, csepeg, cserz(és). A "vizes" főnevekben is megtalálható a víz hangja: csobolyó, csermely, locs-pocs, csupor, csanak...

(De más mozgó tárgyak hangja is lehet, amennyiben azok hangja is hasonló: csikorog, csiszol, csipog, csap, csoszog, csúszik, csikar, csilingel, cseng, cseveg... )

Ha nem látjuk a mozgást a hangok jelentésében nem értjük, miért vannak R hangok a kerreg, kering, forog, pörög, surrog gyökeiben az R hang, vagy a szintén surrog, súrol, süvít, sír gyökeiben az S hang... És azt sem, hogy a súrol miért pont ezt a két hangot tartalmazza.

Ezt nem lehet másként megmagyarázni, csak a hangok jelentésével, mert ezek a hangok jellemzőek az adott mozgásra.

 

 

Előzmény: Igazság80 (1674)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.04 0 0 1676

Jav:

"A hangok jelentése nélkül ezt nem érthetjük meg,..."

Előzmény: kitadimanta (1673)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.04 0 0 1675

1:  Értsük már meg hogy szinte MINDEN hangunkra írhatóak tucatszám a mozgást kifejező szavak.  Ez nem az SZ sajátsága.  Elég igéket sorolni és BÁRMILYEN  hanggal nagyjából ezt állapíthatjuk meg hogy jééé mozog.))    Hülyeségnek tartom ezt, már bocs...

 

Most csak így random írok jó néhány szót, ami kétség kívül mozgást fejez ki,  nincsen ennek domináns hangja, MINDENFÉLE  hangokkal megtalálható ez:

 

MOZOG,  HALAD,  KÖZLEKEDIK,  FUT,  ROHAN,  BOLYONG,  KERING,  VÁGTA,  LOHOL,  FOLYÓ,  JÁR,  HULL,  ESŐ,  ÁRAM,   ERED,   UTAZÓ,  CSÚSZÓ,  MOCCAN,  DOBJA,  SIET,   NYOMJA,  HÚZ,    és stb... 

 

Nincsen domináns hangja !   Mindenféle hang részt vehet ebben.   Egyébként meg ezek az SZ hangos cselekedetek gyakorta hangutánzók,  SZISZEG--SZUSZOG mondjuk, ez egy hangutánzó megjelenítés,  nem a mozgásról szól, hanem a hallható jelenség ábrázolásáról, és csak ennyi, nem kell ezt túlgondolni szerintem...

 

2:  Igen, a hangutánzásról beszélek én is.  Ez lesz a jó nyom,  de egy SZ hang is sok mindenhez köthető, nem lehet besorolni 1 dolog mögé.

 

3:  Ha valaminek 10 egymástól független "jelentése"  van, akkor nincs általános jelentése.   Akkor alkalmi jelentésről beszélhetünk legfeljebb.

 

4: Hogy hogyan lesz ige egy FOGYASZT?...   FOGY  szóból indítunk, ez eleve ige, aztán FOGY AZ, ez a forma néha egyesül, és akkor főnév van képezve az igéből, mint a TAPASZ esetén.  Ez válik újra igévé egy T hozzáadásával.   Sok ESZ, ASZ forma még AZ és EZ volt régebben.

 

5:  A "JÁR"  szóra később visszatérek.   Az IHOS  szónak még nincs köze a JÓ-hoz, a JUHÁSZ-nak már van.  volt ez JOHÁSZ forma is.  Szerintem balra toldalékolás történt, és a J nélküli formák a régebbiek.

 

6: Teljesen egyértelmű hogy a KÉZ szónak is több formája van:  elég ha azt mondom a kéz helyettesítő dologra hogy ESZKÖZ és ebből az  EZ+KÉZ olvasható ki ebből. Van értelme is neki.  De ha 2 ember KEZet fog, akkor máris KEZ az a KÉZ.   És szerinted a KESZ-tyű szóban nem a KÉZ van?...  Mert szerintem egyértelműen igen.   A KÉZ itt KESZ, és a 3 hangos szavunk 2 helyen is eltér.   A hang=jelentés okán ez a szó nem is lehetne egy dolog, pedig bizony ez pontosan EGY...

 

Előzmény: kitadimanta (1671)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.04 0 0 1674

1: Igen

 

2: Egyetértek.  Pl. a SÜL és SÜT kétféleképp is van toldalékolva. VALAMI sül.  A másodiknál VALAMI-T süt.  Húst, azaz tárgyiasítom.   De ez pont ugyanaz az AZ szónál is mikor AZT mondom. 

 

Mert az AZ szó oké hogy mutató szó, de a rámutatás által végül is főnév értelművé válik.  VALAMIre mutatok, azaz innentől egy határozottan meg nem nevezett főnév.  És ha két ember van egy helyen, rámutat valamire, nézd AZT, akkor ők ketten tudják hogy mi az AZ.  Legfeljebb az őket lehallgató 3-dik fél nem fogja tudni.  

 

Ergo tök mindegy hogy bizonyos esetekben a nyelvtankönyv épp minek nevezi meg ezt a T hangot, voltaképpen ugyanaz a funkciója lesz ezen toldalékolások eserében.

 

3:  "...nagyon sok hang jelent cselekvést..."

 

A hang egy hallható dolog,  és hisszük vagy sem minden hang valamiféle rezgő mozgás következtében válik hallható hanggá.  Egyik hangot sem nevezte meg senki MOZGÁS  fogalom értelműnek.  De ha úgy nézzük nevezhetnénk az összeset ilyennek...

Előzmény: kitadimanta (1670)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.04 0 0 1673

"Még csak annyit ezzel kapcsolatban, hogy ezek sok nyelvcsaládban megvannak, bizonyítva a közös eredetet."

Én is ezen az állásponton vagyok. Túl sok az egyezés a nyelvcsaládok között ahhoz, hogy mindet átvételként /átadásként kezeljük.

A hangok jelentése nélkül ezt érthetjük meg, ui. a recsegő, ropogó hangokat csak az R (vagy ahhoz nagyon hasonló) hanggal lehet utánozni, a a kopogót a K hanggal, a csobogót a Cs hanggal, s ezt a világon mindenütt közel egyformán tették elődeink. Így tudták a hangot adó dolgokat egyetlen (vagy kettő) hanggal jelölni, azaz "megnevezni" beazonosítani. A továbbiakban ezeket a hangokat (mint kezdeti"szavakat" egymással már majdnem tetszés szerint kombinálva alkothattak új "szavakat", ahogyan ma is tesszük az összetett szavak esetében. Így alakulhattak ki a két-három hangból álló gyökök, amikhez további hangokat, vagy gyököket kapcsoltak.

Egy hang, vagy gyök gyakori és rendszeres hozzákapcsolása más, különböző gyökökhöz szülte a toldalékokat. Így ezek jelentéséből lehet következtetni a hangok eredeti jelentésére is.

Előzmény: altercator (1668)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.04 0 1 1672

"száll-szállít

Cselekvést fejez ki, nem tárgyra utal. Túlbonyolítod..."

Ne viccelj! Semmit lehet szállítani?

Előzmény: altercator (1667)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.04 0 0 1671

"1:  Nincs mozgás jelentése az SZ hangnak."

Szél, száll, szel, szuszog, szag, szív, szipog, szab, szajré, szakad, szalad, szalajt, szaltó, szapul, szaporodik, szó/szaval...- Még, hogy nincs mozgás? Csak az van...

 

"2:  Alkalmi jelentése van egy hangnak, leginkább hangutánzó.  Mivel nincs általánosítható jelentése,"

Az általános jelentése éppen az, aminek a hangját utánozta, mivel ez a hang volt a neve annak a dolognak, aminek a hangját vele utánozták.

 

"A T is sokféle lehet,"

Ezen sem kell csodálkozni, mert ma is vannak olyan szavak, melyeknek több jelentése van, pedig már elég jelentős a szókincsünk ahhoz, hogy minden dolognak külön neve legyen.

Továbbá - erről is írtam már - egyazon hangot sokféleképp lehet kiejteni, és mégtöbb jelentést hordozhat, ha testbeszéddel is különbséget teszünk a kiejtett hang jelentését illetően.

Ma már a hangokat kísérő testbeszédre nincs szükség, így teljesen feledésbe is merült, hogy pl. hányféle, a testbeszéddel kiegészített T hang is volt valamikor.

Ma már csak őt féle T hangot különböztet meg a fonetika. Ezt a számot meg lehet szorozni a testbeszéd adta megkülönböztető jelek számával, s máris érthetővé válik, miért van egy-egy hangnak több jelentése is...

 

"3: amennyiben az  ASZT  szóvégnek köze van az "AZ"  mutatószóhoz, akkor ennek a valódi hangváza nem SZ_T  hanem  AZ+  t  rag."

Ok, de hogyan lesz ebből ige?

 

"ugyanis van IHOS és IHÁSZ  családnevünk is és ez bizony a JUHÁSZ-t jelenti.  És ebből van összehúzva a JÁSZ  hangalak."

Fogadjuk el... De mi van a JÁR-ral?

 

"Viszont a JUH szó is a JÓ-ból származhat, utalva az állatok elég kellemes viselkedésére."

Döntsd el, IHOS/IHÁSZ, vagy JUHÁSZ a szó eredeti alakja, mert az IHOS nem valószínű, hogy a JÓ-ból származik...

 

"5: A KEZD és KÉSZ  szavak is a KÉZ szóból fejlődhettek ki.  A KÉZ KEZD hozzá dolgokhoz."

Nem túl meggyőző... A legtöbb kezdet-nek semmi köze sincs a kéz-hez. A dolgokhoz is inkább az ember kezd hozzá, ő az aki kigondolja, mit csináljon. Nem hinném, hogy az őseink függetlenítették volna a kezüket önmaguktól.

Én inkább afelé hajlok, hogy mindkét szóban a Z és Sz hangok mozgás jelentését helyezzem előtérbe:

A kEZdet Z hangja az indulásra, kezdetre jellemző meghatározhatatlan hang, amiből még nem nagyon lehet semmire sem következtetni, ilyen a ZAJ is.

A KÉSz szó Sz hangja, pedig egy finom, lágy hang, mint a szellő. Ami elkészült, azzal már nemigen van dolgunk, nem jár zajjal, legföljebb még egy kis símogatás...

Előzmény: Igazság80 (1666)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.03 0 0 1670

"Egyébként lehet valóban -ÍT  amit mondasz,  viszont az Í pusztán segédhang lehet ezen esetekben, a kimondhatóság okán."

Nincs kizárva, eddig nem találtam elfogadható jelentést az itteni I hangnak.

 

"De a T önmagában elég ezen esetekben is:   FEST,  HŰT,   FŰ-T,   OSZT,   SÜ-T,  (SÜ a gyök, sü-l is már bővített)  és a többi eset."

Igen itt egyértelműnek tűnik a T önállósága.

 

"De igazából nagyon sok igeképzőnk van,  T, Z, L, K, M  , G, stb. egyaránt lehet a szó végén, hogy ez mitől függ épp az jó kérdés..."

Utaltam rá, hogy nagyon sok hang jelent cselekvést, így nem meglepő, hogy ezeknek a hangoknak mindegyike igeképzőként is megtalálható attól függően, milyen hangot utánzott, ill. milyen jellegű mozgás, jelenség hangját utánozták ezek a hangok. Ilyen esetekben is hasznos, ha ismerjük a hangok jelentését, mert így érthetjük csak meg, miért van ennyi igeképzőnk, ami ugye, egyébiránt nem lenne indokolt.

Előzmény: Igazság80 (1664)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.03 -1 0 1669

Ha a hivatalosnak számító etimológiát túl komolyan venném, akkor nem ide írnék.))   Nyilván azért teszem mert azt legfeljebb csak kis részben tudom elfogadni.

 

Amúgy jó hogy felhoztad ezt az "EHUN és aHUN"  formákat.  Itt is a szó első hangjai mutatószavak, az "A" és "E(z)  ezek megfelelői. Meg a második "szó"  a és e hangjai is.   Más nyelvekbe is bekerült, konkrétan az "A"  az angol nyelvben is egy határozatlan névelő, azaz mutató szóként funkcionál. 

 

És a nemrég tárgyalt  KOP-ASZ(T), REK-ESZ(T),  RAG-ASZ(T), TAP-ASZ(T)  szavakat még az írott nyelvi történelmünkben is megtalálni  AZ  és EZ  formában leírva szó végeken,  és sok más hasonlóan képzett szavunkkal is ugyanez a helyzet áll fenn.   Későbbi fejlemény lehet ezek SZ hangosítása.  Talán az indokolja hogy beszédben ez úgyis SZ-re hasonul ha szövegelünk, hiába Z az valójában.   Aztán átmehetett ez írásban is idővel.

 

Ráadás családnevekben is megtalálható így több ilyen szavunk formája, például KOPAZ mint a mai kopasz.  Lehet ma már át van mind írva de régi szövegeink még emlékeznek erre...

Előzmény: altercator (1668)
altercator Creative Commons License 2023.12.03 0 0 1668

Azzal illik tisztában lenni, hogy hány rag, képző és jelző van a magyar nyelvben, s melyek ezek. Hogy hogyan keletkeztek, az a másik kérdés. További, hogy megvan e más nyelvekben?

Aztán következik a besorolásuk, mert ugye vannak személyragok, -képzők, stb.

A felhozott -asz, -esz képzők lehetnének éppen a rámutatás az-ez szavaiból, csak éppen az a kérdés, hogyan kerültek az alap a! és e! szavak után? (Ehun e! Ahun a!)

(Ebből is van toldalékunk: ingó > inga, zúzó > zúza, stb.)

A válasz túl hosszú, majd alkalomadtán kifejtem a saját meglátásomat.

Még csak annyit ezzel kapcsolatban, hogy ezek sok nyelvcsaládban megvannak, bizonyítva a közös eredetet.

Eurasiatic: *ʔa (*ʔe)

Meaning: that, this (prob. *Ha that, *He this)

Indo-European: *e-n-, *o-n- (also *e- in Hitt. and IIr.)

Altaic: *é (perhaps *a / *e mixed)

Uralic: *a- (in UEW together with *o ˜ *u), *e-

Kartvelian: *ha- (also *e-)

Dravidian: *a-/*ā

Eskimo-Aleut: *aɣǝ-

References: ND 751 *ha, 752 *h[e].

 

Előzmény: Igazság80 (1664)
altercator Creative Commons License 2023.12.03 0 0 1667

száll-szállít

 

Cselekvést fejez ki, nem tárgyra utal. Túlbonyolítod...

Előzmény: kitadimanta (1663)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.02 0 0 1666

1:  Nincs mozgás jelentése az SZ hangnak.  Ez egy hang amit hallani lehet.  Minden hanggal egyaránt tömegével tudunk sorolni mozgást jelentő szavakat SZ hang nélkül is.  Elég igéket írni bármely hanggal, többségében mind mozgással jár.   

 

2:  Alkalmi jelentése van egy hangnak, leginkább hangutánzó.  Mivel nincs általánosítható jelentése, így minden szóban legfeljebb egyénenként vizsgálható hogy miért X hang az X hang.  A T is sokféle lehet, már eleve tárgyrag is egyszerre meg igeképző is, meg a múlt idő jele is, meg ez is ugyanúgy részt vesz hangutánzó szavakban is mint ahogyan bármelyik szavunk.

 

3: amennyiben az  ASZT  szóvégnek köze van az "AZ"  mutatószóhoz, akkor ennek a valódi hangváza nem SZ_T  hanem  AZ+  t  rag.  És akkor nem egy dolog a kettő.  Már ez esetben persze.

 

4: A JÁR, JÁSZ  szavak nem a JÓ szóhoz tartozhatnak.  Utóbbi szót megint a hangváz segítségével fogjuk megérteni:  ugyanis van IHOS és IHÁSZ  családnevünk is és ez bizony a JUHÁSZ-t jelenti.  És ebből van összehúzva a JÁSZ  hangalak.   Viszont a JUH szó is a JÓ-ból származhat, utalva az állatok elég kellemes viselkedésére.  A JÉG szó jobbról balra toldalékolt lehet, köze van az ÉG szóhoz.  És joggal, ez ugyanúgy égési sérüléseket képes okozni.

 

5: A KEZD és KÉSZ  szavak is a KÉZ szóból fejlődhettek ki.  A KÉZ KEZD hozzá dolgokhoz. És ha befejezte akkor a KÉZ által elKÉZül/elKÉSZül.  Megvan a logikája a dolognak.  A KÉZDIvásárhely, meg a BUDAKESZI és hasonló települések sem a véletlen művei. 

 

6: A KÖZÉPSŐ szó nem tartalmazza az ELSŐ szót.  De a KÖZB-ÜLSŐ  már igen...

 

 

Előzmény: kitadimanta (1660)
ketni Creative Commons License 2023.12.02 0 0 1665

Az -aszt -eszt a tesz szó megfordítása hangátvetéssel.

Előzmény: altercator (1661)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.02 -1 0 1664

A  RAGASZ,  TAPASZ,  REKESZ,  KOPASZ  szavak még itt főnevek,  illetve a kopasz melléknévként is használatos, de főnév is lehet ha azt mondom hogy "forró vizet a kopaszra". 

 

És ezek tárgyeset verzióba épp ugyanilyen hangalakként főnévként is előfordulhatnak :

 

Hozom a REKESZT.    Ha gittelünk, akkor elkérhetjük valakitől a RAGASZ-T .    Megbízunk egy feladattal valakit 5 főből, kit bízzunk meg?   Szerintem a KOPASZT, ő tudni fogja...   Bemegyek a boltba és veszek egy TAPASZT.  

 

Egyébként lehet valóban -ÍT  amit mondasz,  viszont az Í pusztán segédhang lehet ezen esetekben, a kimondhatóság okán.  JAV-ÍT  és nem JAVT értelemszerűen.))       De a T önmagában elég ezen esetekben is:   FEST,  HŰT,   FŰ-T,   OSZT,   SÜ-T,  (SÜ a gyök, sü-l is már bővített)  és a többi eset.  De igazából nagyon sok igeképzőnk van,  T, Z, L, K, M  , G, stb. egyaránt lehet a szó végén, hogy ez mitől függ épp az jó kérdés...

 

"Végül, de nem utolsó sorban a hangok hasonulása" 

 

Épp emiatt is vetettem fel hogy ezek az  "ASZ és "ESZ"   formák  erősen hajaznak sokszor a mutatószavainkra.   TAPASZ mint TAP(ad)  AZ.   Egy TAPAZ forma hasonul mindenképpen beszédben...

Előzmény: altercator (1661)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.02 0 1 1663

"Minden fogalombővítés viszonyítás is, ezért a régebbi szavakból alakultak újak."

Pontosan! De a kérdés az, mik voltak az első szavaink? Hogyan nézhettek ezek ki? (Hány, és milyen hangokból álltak?)

 

"A képzés útja pl. a ragozás, a képzés,"

No, és mik voltak eredetileg a toldalékok? Random módon kitalált hangok? Vagy inkább valamilyen nagyon ősi szókezdemények, amelyek nem nagyon változtak az idő folyamán, hisz akkor rengeteg szóban egyszerre kellett volna változniuk?

Szerintem ezek az egy-két hangú gyökök tekinthetők az első szavaknak.

 

"A felhozott –aszt, -eszt összetett ragokban a -t nem tárgyrag."

A T hang jelentése erre "feljogosítja". Nézd meg a száll-szállít, mer-merít, jó(jav)-javít és más hasonló szópárokat. Mind valamilyen tárgyra utalnak, arra, amire a cselekvés irányul. Szállni lehet, de szállítani csak valamit lehet, ahogyan meríteni is, és javítani is csak valamit szokás.

 

Más lapra tartozik az Í hang szerepe, egyáltalán benne volt-e ebben az -aszt, -eszt, -oszt gyökben (toldalékban), vagy sem, és milyen jelentéssel bírt? Ha időközben kiesett, miért esett ki, és miért nem esett ki a többi hasonló toldalékból? (Taszít, nyüszít, feszít, veszít...) Igaz, ezekben a szavakban az Sz hang a szó első gyökéhez tartozik, s az ÍT végződés Sz hang nélkül áll.

De a ragasztani, tapasztani is csak valamiket lehet...

Előzmény: altercator (1661)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.02 0 1 1662

"Nagyon sokféle igeképzőnk van.  És te is épp azt szoktad állítani hogy a ragjaink és toldalékainknak is van/lehet eredeti jelentése."

Ezen nem is vitatkozom...

 

"Akkor meg nem kéne élből lesöpörni az asztalról az ötleteket, mind megér egy vizsgálatot szerintem, így lehet megfejteni a történeteket."

Nem söpörtem le, nem minősítettem,  csupán nem értettem egyet az Sz_T váz OSZT jelentésének általánosításával.

 

"Ami a szó végi -ASZT ,  --ESZT,  OSZT, öSZT  formákat illeti én szerintem ezeknek is jelentése van, és ez legalább kétféle dolog.  Az egyik az OSZTás értelmét viszi a szóba,"

Épp ezt veséztem ki, hogy nem viszi. Illetve csak az OSZT gyökben van jelen, a többiben nincs!

 

"a másik meg mintha az AZ szó lenne tárgyraggal együtt AZT formában és a toldalék verziója meg mondjuk ASZt"

Ezért fontos a hangok jelentésének ismerete, mert elkerülhető az ilyen melléfogás.

 

A "mindaz"  s talán az "igaz" szóban valóban az AZ mutatószó található, de a hajaz, vajaz, falaz, nyakaz, díjaz, íjaz, oldalaz, nádaz, stb. szavakban az (a)Z végződés szintén valamilyen mozgásra utal. Jelen esetben a Z hanggal utánzott típusú mozgásokról lehet szó: Zümmög, zizeg, zaj. Ugye, a MOZ-gat gyökben is ott a Z hang... 

 

Már írtam, hogy az R hang is egyfajta mozgásnak a hangja, s az L hang is: inal, gázol, búbol, súrol, sorol...

A K hanggal a kopogó hangot másolták, míg a Cs-vel a víz csurgó, csobogó, vagy a tárgyak csapódó hangját, P-vel a pergő hangot, G-vel a gördülőt, T-vel a föld tompa hangját, S-sel a súrlódó, Sz-szel a sziszegő hangot adó tárgyakat azonosították stb.....

Teljesen természetes, hogy a hangok a mozgások kísérő jelensége, és az is, hogy a különböző (mozgó) dolgok különböző hangot adnak ki, ezért volt alkalmas a hangutánzás (mint a tárgy mozgása által keltett hang) a tárgyak, tárgycsoportok beazonosítására, ma úgy mondanánk: megnevezésére.

Ezért nem meglepő, hogy ezek a hangok hovatovább mozgások kifejezői, tehát mozgást fejeznek ki. (Azt a mozgást, az tárgyat jelentik, ami kiadta azt.)

 

"Mivel a legtöbb cselekvés, történés eleve  mozgással jár, így ezt könnyű abszolválni.  Ha K-val sorolom az igéket ugyanez lesz.  Ha F, CS, D-vel soroljuk, akkor is mozgás lesz a legtöbb ige..."

Csak éppen az nem mindegy, milyen mozgást (tárgyakat) jelölnek az egyes hangok.

Mert, ugye, a kertel, gördül, pereg, forog, kopog, ropog, csiszol, topog, csurog, csap, száll, szuszog, zúz, zúg, st6b szavakban mindben  egyértelműen jelen van a mozgás, de különböző dolgokra vonatkoznak, nem szinonimái a szavak egymásnak.

A nyelvi építkezés logikája pedig az, hogy ezekből a kezdeti építőkockákból rakja össze a gyököket, gyökökből a szavakat, szavakból az összetett szavakat.

 

 

Előzmény: Igazság80 (1659)
altercator Creative Commons License 2023.12.02 0 0 1661

A nyelv, kialakulásától kettős szorításban fejlődött, fejlődik. Egyrészt állandóságra törekedett, hogy érthető legyen. Ugyanakkor fejlődnie is kellett, a fogalmak bővülése megkövetelte az új szavakat. Minden fogalombővítés viszonyítás is, ezért a régebbi szavakból alakultak újak.

A képzés útja pl. a ragozás, a képzés, vagy a már meglévő szavakban előforduló hangok megváltoztatása.

Ez lehet szándékos, vagy a véletlenszerűen torzult változatok elfogadása. Pl. kisgyerekek, fogatlanok, selypítők, pöszögők, stb. szavai. A gyors beszéd, a hadarás is segített ebben, hangelhagyások formájában. Végül, de nem utolsósorban a hangok hasonulása, ami a szóösszetételekben és a toldalékolások alkalmával fordulnak elő.

 

A felhozott –aszt, -eszt összetett ragokban a -t nem tárgyrag.

A mi-t? Kérdésre nem ad választ.

Az -ít ragról van szó.

Ragasz-ít > ragaszt

Tapasz.-ít > tapaszt

Rekesz-ít > rekeszt

Kopasz-ít > koppaszt

Stb.

Úgy fest, hogy kialakulása és bevett szokássá válása önálló raggá tette.

 

kitadimanta Creative Commons License 2023.12.02 0 1 1660

"Ha az érintett szó ige és --ASZT  és --ESZT  a vége, akkor a szó végi T az tárgyrag.  Ahogyan az AZ és EZ  szóra is pontosan ugyanez a T kerül rá mikor AZ-T és EZ-T  írjuk le."

Ez semmit nem von el az Sz hang (mozgás) jelentéséből, legföljebb annyit tesz hozzá, hogy egy tárgyra vonatkoztatja a végződést (az Sz hangot).

 

"Túlgondolni sem érdemes szerintem ezt a "hang jelentést"."

A fenti példa azt mutatja, hogy enélkül elég nehéz értelmezni a gyökök jelentéseit.

Pl. ebben az esetben milyen hangvázra gondolsz, ha nem Sz-T-re? Gondolom csak Sz-re, hiszen a T-t már külön megmagyaráztad. És akkor az Sz-nek milyen jelentést adsz?

 

"Azt mondom hogy JÓ.  De viszont ez JA is , mert ha JA-vul valami, akkor is ugyanarról a JÓ szóról beszélünk.  De máris két formában van."

A fenti példád meg az ellenkezőjét mutatja... Mert szerinted az -aSZT, -eSZT nem azonos az -oSZT-tal, hiába azonos a hangvázuk.

 

"Mert a JÁ-ték szóban is a JÓ van,"

Mi van a jár, jámbor, jász, jászol JÁ gyökében? Vagy a JÉ, JÉG, JÉRce gyökeiben?

 

"Ez szó ESZ formában és KÉZ így gyorsan csak 5 formában van írva, de lehet találnék még párat ha elidőznék ezen."

Hol van a "kéz" jelentés a kezdet, kész gyökökben?

 

"Az ITT és OTT fogalma.  Szerintem ez később vált szét közelebbi és távolabbi helyre mutatásra, lehet eleinte egyjelentésű volt mint általános mutatószó."

Ha a TT-nek helyhatározó szerepet tulajdonítunk (Pécsett, Győrött) akkor csak a magánhangzó lehet a mutatószó, s ekkor ez a hang lesz a hangváz.

Ui. ezek a (magas- és mély hangrendű hangok) időbeli távolságot is jelentenek: Ifjú, agg, ó(don).

Tehát megint nem tudunk mit kezdeni a mássalhangzós hangvázzal...

 

"és végül de nem utolsósorban az UT-OLSÓ :  itt OLSÓ az ELSŐ    A végéről az ELSŐ."

Ja, ha nem az elejéről, akkor a végéről.... Ha meg egyik sem, akkor középről. (Középső)

 

"Tehát az ELSŐ szavunk megnyilvánulhat egyaránt :  ELSŐ,  ALSÓ,  ÉLSŐ,  ÖLSŐ,  OLSÓ,  ULSÓ, ÜLSŐ  formában is  más szavakban  teljesen azonos jelentéssel..."

Meg a KÖZÉPSŐ... De távolról sem azonosak ezeknek a szavaknak a jelentése annak ellenére, hogy van bennük közös.

 

Az Első az elől, a HÁTsó a hátul, az Alsó az alul, stb lévőt jelenti. Egyébként is, miért pont az első szó nyilvánulna meg bennük? Éppúgy lehetne helyette az alsó, vagy az utolsó is...

 

Ezek mind különböző jelentésű gyökökből vannak összerakva:

Az "el-ső" szó egyik gyöke az EL.  Lásd: elől, első, eleinte, előd, eleje, elem, ellen, elnök, + el- igekötő....

Az "al-só" gyöke az AL: alatt, alsó, alá, alacsony, alagút, alap, alany, alföld, + al- igekötő....

Ha még egy F hang is van a gyökben:

A "fel-ső" gyöke a FEL: felett, felül, fele, felé, felejt, felel, felhő felleg, felszín, felség, feleség + fel- igekötő...

Ha B hangot teszünk az F helyére:

Belső, belül, bele,  beléd, + bel(e)- igekötő...

Ha K hangra cseréljük:

Külső, küllő, küld, külön...

 

A másik gyök, a SŐ/SÓ pedig toldalékként kapcsolódik az előbbiekhez.

Olyan toldalék (vagy gyök) nem létezik, mint: OLSÓ, ÜLSŐ, ÖLSŐ...

 

 

Előzmény: Igazság80 (1656)
Igazság80 Creative Commons License 2023.12.02 -1 0 1659

Nagyon sokféle igeképzőnk van.  És te is épp azt szoktad állítani hogy a ragjaink és toldalékainknak is van/lehet eredeti jelentése.   Akkor meg nem kéne élből lesöpörni az asztalról az ötleteket, mind megér egy vizsgálatot szerintem, így lehet megfejteni a történeteket.  

 

Ami a szó végi -ASZT ,  --ESZT,  OSZT, öSZT  formákat illeti én szerintem ezeknek is jelentése van, és ez legalább kétféle dolog.  Az egyik az OSZTás értelmét viszi a szóba, a másik meg mintha az AZ szó lenne tárgyraggal együtt AZT formában és a toldalék verziója meg mondjuk ASZt (esz, ösz, osz, stb.)

 

Amikor osztásértelmű a szó,  a nyelvünk nem követeli meg az atompontos OSZT  formát, leginkább az SZ_T  hordozza ezt, illetve az S_T is gyakorta.  A KER-ESZT  szót továbbra is KÖROSZT(ó) értelmezem, mivel az ősi szimbólumok ezt támasztják alá, illetve maga a szó is régen KÖROSZT/KÖRÖSZT  formákban is íródott, teljesen egyértelmű számomra ezekből hogy a szó a KÖR és OSZT szavakból jött létre.

 

És nem is kell feltétlenül a szó végén szerepelnie a dolognak, szókezdő is lehet, illetve szó közepén is lehet ez.  SZÉT  szavunk is osztásértelmű, de a SZETT is az.  SZITA,  ESZTErga is osztja az anyagot. 

 

ESZTENDŐ--OSZTANDÓ  :  időszámítások előtt is osztották, voltak HOLDNAPOK, amelyből ma a HÓNAPOK elnevezés van, csillagászati értelemben leosztandó egészen a NAPokig, hiszen egy nap a NAPkeltétől indul a következőig. Van is ráadásul értelme az egésznek.  Az etimológiai szótár "ezten idő" magyarázata megközelítőleg sem indokolja a szót, minek neveznénk az évet EZIDŐ-nek ?...  Nem is volna sok értelme.

Ráadásul ezt a szót is írták régen OSZTendő formában, egyértelmű hogy az OSZT értelme van a szóban benne.

 

De annyi ilyen szó van hogy ez egy hosszabb írást is megérne.  

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Minden hangra rámondható hogy mozgást fejez ki, ehhez csak ennyit kell tenni:   Soroljunk fel igéket !))

Mivel a legtöbb cselekvés, történés eleve  mozgással jár, így ezt könnyű abszolválni.  Ha K-val sorolom az igéket ugyanez lesz.  Ha F, CS, D-vel soroljuk, akkor is mozgás lesz a legtöbb ige...

 

 

Előzmény: kitadimanta (1658)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.02 0 1 1658

"Az OSZT szó igazi lényege az SZ_T   hangkapcsolat."

Minden mással egyetértek, kivéve ezzel a mondattal.

Ti. az osztás jelentést az -OSzT gyök hordozza, más SZ_T vázú gyökök más jelentéssel bírnak:

hegeszt, meneszt, jöveszt, függeszt, ijeszt, erjeszt, gerjeszt, illeszt, dülleszt,

gubbaszt, ragaszt, tapaszt, akaszt, maraszt, riaszt, szalaszt, támaszt, virraszt, olvaszt.... És még sokáig lehetne sorolni.

OSzT végű szavunk jó, ha 8-10 található, és erőlködés nélkül ezeknél található meg az osztás jelentése, az imént felsoroltaknál nem.

 

Tehát valamilyen más jelentés után kell néznünk, ha az SZ_T hangvázra általános jelentést kívánunk megadni.

Ez az általános jelentés pedig valamilyen cselekvés, ami az Sz hanghoz kötődik.

Nézzünk rá példákat:

Mász, kúsz, esz, isz, úsz, verek-sz(ik), tet-sz(ik), tesz, vesz, hisz, szaglász, bóklász...

Az alábbi szavakban is, de itt szembetűnően és jól láthatóan igeképzőként szerepel:

emlék-sz(ik), szándék-sz(ik), bogar(á)-sz(ik), eskü-sz(ik) 

Szókezdő hangként is mozgást kölcsönöz a gyöknek: Szab, szalad, szakít, szél, szel, szúr, szűr...

 

Az Sz hang olyan hangutánzó, mely lágy, finomabb mozgások, cselekvések utánzója: szél, száll, szellő, sziszeg, szipog... 

 

Előzmény: Igazság80 (1655)
kitadimanta Creative Commons License 2023.12.02 0 0 1657

Természetesen ezzel egyetértek.

Előzmény: Igazság80 (1654)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!